Napló, 2011. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-04 / 29. szám
2011. FEBRUÁR 4., PÉNTEK Felidézik az Omega-legendát ŐSBEMUTATÓ Részt vettünk a Pannon Várszínház új musicaljének próbáján Veszprém (nfb) - Gyerekek, takarás. Most már ne gyerjek bele, szól a rendező, aztán sötét, majd ismét fény, és felcsendül a Néha még álmodom..., az Égi vándor. Az ágyon összefonódva egy férfi és egy nő, meleg, áttetsző burokban, ami szétszakadt, amint a távolból egy fekete és egy fehér holló (angyal?) bukkan fel, s a fekete ruhás kísér(t)ő, a Látogató, aki kézen fogja a férfit (a lány pedig ott marad, hogy a párja ezentúl mindenütt csak őt keresse, kutassa), és végigvezeti a különös világokon sorban, át vidám és bizarr helyzeteken, végzetes asszonyok holdudvarán, fel, egészen a csillagok közé, ahová annyira vá- t is MEGÍRTUK a gyódik, hogy ott aztán rájöjjön, a Földön sem volt más, s mégiscsak amoda tartozik, s amit magával hozott, azt is elszórta út közben, haza tehát üres kézzel tér, mint ama fiú, a réges-régi történetben, de egyvalamit mégis magához ragadott fenn, ami aztán végez is vele: a csillagok ragyogását. És közben szól a Ha én szél lehetnék meg a Petróleumlámpa és Léna, ami alatt arctalan kalapos uraságok valóban elhurcolják őt (Benkő László mesélte előzőleg, hogy a dal születésekor beleolvasott plusztartalom, vagyis, hogy Lénát az ávó vagy a hatalom tüntette el, eszükbe sem jutott, de ez most a Pannon Várszín- ház színpadán igenis megtörténik), meg A fegyverkovács dala, s a többi mind, amin felnőtt egy generáció, az utána következő nagy tisztelettel tekintett rá, a mainak pedig talán megint újat, de végül mégiscsak ugyanazt mondja: legyél több, mint puszta test, amit táplálni, öltöztetni kell, légy légies, emelkedj el a földtől, és nézz távolabb, mint a lábujjad hegye. Ennyi már kiderül a Pannon Várszínház Égi vándor című új musicaljének csütörtöki próbáján. Meg az is, hogy az LGT Emlékzenekar természetesen kifogástalanul szólaltatja meg az Omega-dalokat, s hogy Krámer György a dramaturgiában a Mátrix és a Hair hangulatvilágát, megjelenését ötvözte, ismét ötletesen használja fel eszközeit, kellékeit a Séd Filmszínház Az Omega együtes 1962- ben alakult. Az első zenekar volt, mely egységes színpadi fellépőruhában jelent meg. Ők használtak először az országban füstgépet, lézershow-t és kivetítőt a színpadon. Az amatőr éveket követően a beatnek szentelték zenéjüket, aztán a hard ugyancsak behatárolt színpadán, meg az is, hogy... - de a többi egyelőre titok, a számrock, majd a space rock korszak következett. Az életrajzírók szerint az 1980-1987 közötti időszakuk útkeresés volt, 1987-től 2004-ig pedig időszakosan le is álltak a zenéléssel. 2004-től ismét aktívan zenélnek, külföldi és hazai fesztiválokon is fellépnek, Kati ősbemutatón fellebben róla a fátyol. Vándorfi László író-szerkesztő, a darab rendezője nyugodt, azt mondja, mindig a preimer előtt lesz kész a darab, az Égi vándorban pedig rengeteg próba van. Az biztos, hogy a színészek ezúttal is megdolgoznak a sikerért, most fizikai értelemben is, Kékesi Gábor (Égi vándor) például annyit fut, lóg, repül, ugrál, akrobatizál, alapjáraton mellesleg táncol, csoda, hogy egyátalán énekelni tud. Pedig tud, Zayzon Csabával (Látogató) szépen szól együtt baritonjuk. A lányoknak van alkalmuk megmutatni hajlékonyságukat és szépen csengő hangjukat, Stefancsik Annamáriának több szerepben is, ő a Lány, a Nyári éjek asszonya, Léna, Kovács Ágnes Magdolnának a Holló, Bánfi Katának a Fehér holló bőrében. Szünetben Vándorfi László telefonon megbeszéli Benkő Lászlóval, hogy a szombati veszprémi bemutatóra ideszervezte az egész Omegát, talán csak Sülyi Péter szövegíró nem tud jönni, de még ez sem biztos. Ami viszont biztos, hogy az új magyar musical ősbemutatója szombaton hétkor lesz a Sédben. Előtérben Zayzon Csaba a Látogató szerepében. A klasszikus Omega-dalokat a Pannon Várszínház színművész gárdája eleveníti fel JEGYZET Varga Domokos Péter vdp@naplo.pl.hu Miért kell meghalnia? A színészkirály rendíthetetlenségével szegezi ránk szúrós tekintetét a Petőfi Színház bejárata mellől Latinovits Zoltán. Hála a dombormű alkotójának, bronzba merevült pillantása két évtizede igézi a színházlátogatókat, süt a fémszem - nincs megalkuvás sem szakmai, sem semmiféle téren. De hála nekünk - az utókornak -, mellőle tekint már ránk testvére, Bujtor István is. Olyan ő is, amilyennek Bujtort hittük: westernkalapos, borostás, férfias keménységét távolba révedő tekintete oldja. Odavarázsolta tán a szobrász az elmúlást, amit valamirevaló férfi megérez előre, de ez nem gátolja meg abban, hogy végezze vállalt feladatát, nem kitérve végzete elől. Ha a sorsa úgy van megírva, hogy a Petőfi Színház direktoraként kell meghalnia, úgy kell annak akkor történnie. A két dombormű nem az évtizedeknek, hanem az évszázadoknak készült. Be is töltik majd bizton hivatásukat. És nemcsak a két színészlegendát repítik át a múlhatatlanságba, hanem a korról, a kortársakról is szólanak. Derék tett - mondják majd ükunokáink, miközben böngészik a domborműveket ölelő sorokat. És azok, akik az archaikus magyar nyelv iránt is érdeklődnek, ugyancsak elcsodálkoznak majd. Miért, hogy a Latinovits-emléktáblán emígy szerepel az egyik állíttató: Veszprém Megye Önkormányzata? És miért, hogy a másikon meg emígy: Veszprém megye Önkormányzata? A kutakodó fők némelyikében tán fölmerül, hogy a két tábla létesítése között majd pontosan két évtized telt el - habár ezt sem lesz egyszerű megállapítani, mert Bujtoréról ezt a nem lényegtelen információt valahogy lefelejtették. De segít majd a csuklón hordható UKPC - erről akkor már senkinek sem a hajdani kábelszolgáltató jut eszébe, hiszen más, daliás idők lesznek azok, mikor az Univerzális Kézi Personal Computer kisgyerekkortól végigkíséri majd az ember életét -, melyet csak hozzáérint a tárgyhoz, és a miniszámítógép löki is már az összes tudnivalót, így a létesítés dátumát is. ükunokánk ekkor gondolatátvitellel transzportálja a gépbe a dilemmát, miért a különbség az ómagyarban két évtized múltával Veszprém Megye Önkormányzata írásmódja között. Miért írják az egyik testvér tábláján külön, és miért egybe a másikén? Az UKPC ekkor hosszan zümmög, kissé melegszik a nagy terheléstől, kerreg, kiakad, majd példátlan módon elfüstöl, de ezt a tervezői úgy magyarázzák később, hogy beindult az önmegsemmisítő mechanizmusa, mert olyan problémára bukkant a világ minden tudását magába sűrítő UKPC, melyre nem volt képes feleletet találni, ezért nagy szégyenében önprocesszora ellen fordult. Nem lesz már abban a világban semmiféle helye a tökéletlenségnek. Nem úgy, mint a maiban. Azért azt hiszem, ma sem tudna senki egykönnyen választ adni arra a kérdésre, miért került helyesírási hiba a Bujtor-emléktáblára. És mindjárt nem is egy, hanem kettő. (Igazán csak zárójelben, de a január elsejétől helyes írásmódja január 1-jétől, és nem január 1-től, ahogy Bujtor István emléktábláján szerepel.) Vagy ha már úgy öntötték bronzba, miért nem cserélték ki nagy titkon valamely sötét éjszakán, hogy senki ne hánytorgathassa föl a blamázst? Ahhoz talán már hozzá is szoknánk, hogy mi ennyit számítunk - kinek is?, hát az állatoknak, de mi van az utókorral? Senki nem sajnálja azt a csodás UKPC-t, melynek egykor emiatt kell majd elfüstölnie? Miért kell az UKPC- nek meghalnia? Latinovits Zoltánnál „helyes az írás", de Bujtor Istvánnál hibádzik KULTÚRA további képek, információk napló online. NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Fődíjas alkotás Veszprém (zsu) - A 4. Magyar Filmszemle fődíjas filmjét, a Hajdú Szabolcs rendezte Bibliothéque Pascalt vetítik február 7-én, hétfőn 18 órától a Veszprém Városi Művelődési Központ és Könyvtár filmklubjának soron következő programjában. A Pegazus Rigócsőr királya Veszprém (zsu) - A pápai Pegazus Színház lesz a vendég február 15-én, kedden a helyőrségi művelődési központban (Homo). A társulat ezen a napon 10 és 14 órai kezdettel adja elő Rigócsőr király című zenés bábjátékát. Az előadásokra belépőjegyek korlátozott számban válthatók. Jótékonysági bált rendeznek Kádárta (zsu) - A kádártai Ficánka Óvoda élő zenés, táncos jótékonysági bált tart a Sport vendéglőben február 12-én, szombaton 20 órakor. Éjfélkor tombolahúzás. A műsorban fellépnek Lakner Roberta, Petrik Kati és Szentes Nóra. Sikeres tanfolyam Pápa (m) Huszonöt évvel ezelőtt Borbély Lajos, a Pedagógus Művelődési Ház akkori igazgatója és Huszár János helytörténész hozták létre a Szűkebb Pátriánk Diák Honismereti Tanfolyamot. Az országban egyedülálló sorozat népszerűsége azóta is töretlen. Bár a forma az eltelt negyedszázad alatt változott, a tartalom ugyanaz maradt: a várostörténet megismerése, a honismereti kutatás megkedveltetése a cél napjainkban is. Idén a város tizenegy általános és középiskolájából hét intézmény mintegy száznegyven diákja vesz részt a tanfolyamon. A hét előadásból és egy, a megszerzett tudásról számot adó teszt kitöltéséből álló, a Jókai Mór Művelődési Központ által szervezett sorozat tematikáját Huszár János A résztvevők betekintést kapnak a történelemkönyvekből hiányzó ismeretekbe állította össze. A diákok bérletet kapnak, ami tartalmazza az előadások témáját, illetve az időpontokat is. Alkalmanként pecsét is jár a részvétel igazolásaként. A tanfolyam keddi első összejövetelén Nagy L. István, a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum igazgatója tartott előadást Pápa középkori történelmének egy jelentős szeletéről, de a reformáció és ellenreformáció, az Esterházyak kora és a barokk Pápa vagy a céhes ipar kezdetei is feldolgozásra várnak. A résztvevők két hónap alatt betekintést nyernek a történelemkönyvekből hiányzó ismeretekbe. Tudásukat a város köveihez, utcáihoz, épületeihez, szobraihoz köthetik, a rendszeres látogatók pedig jutalmul még egy ötöst is kapnak iskolájukban. Ennél azonban sokkal fontosabbak a megszerzett ismeretek - foglalta össze a tanfolyam célját az első előadást követően Mészárosáé Varga Veronika, a JMK munkatársa. Nagy L. István múzeumigazgató a kezdetektől Dózsa koráig foglalta össze a város történelmét