Napló, 2011. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
2 • NAPLÓKRÓNIKA RÖVIDEN Csak forintban nőtt a hitelfelvétel Budapest (mti) A háztartások forintban júliusban is több hitelt vettek fel, mint amenynyit törlesztettek, devizában viszont az előző hónapokhoz hasonlóan nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis többet törlesztettek, mint amennyi hitelt felvettek — közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank. Állami kezelésbe kerülő intézmények Budapest (mti) - Több mint 740, állami feladatokat ellátó, megyei önkományzati intézmény kerül vissza - adósságállományával együtt - 2012. január 1 -jével az állam kezelésébe a kormányhivatalokon keresztül - nyilatkozta Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár. Az előkészítő munkálatok már megkezdődtek, a megyei kormányhivatalok és a megyei közgyűlések vezetőiből, szakemberekből álló bizottságok jöttek létre a megyei önkormányzatoktól az államhoz kerülő intézményi körnek, annak eszköz- és vagyonállományának felmérésére. USA: szigorított biztonsági felügyelet Washington (mti) Tekintettel a 2001-es terrortámadások közelgő évfordulójára, szeptemberben az Egyesült Államok egész területén megszigorítják a repülőterek, a tömegközlekedés, a határok, a kormányépületek és a tömegrendezvények biztonsági felügyeletét. Noha konkrét terrorfenyegetésről nem kaptak értesülést, az amerikai belbiztonsági minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai intenzív konzultációba kezdtek helyi rendvédelmi szervek képviselőivel a potenciális veszélyről. Vádat emeltek Ivo Sanader ellen Zágráb (mti) Vádat emeltek tegnap Horvátországban Ivo Sanader volt kormányfő ellen abban a 90-es évek közepére visszanyúló ügyben, amelyben azzal vádolják, hogy nagy összegű jutalékot kapott az osztrák Hypo Alpe Adria banktól. Sanader, akit tavaly decemberben fogtak el Ausztriában, tagadja bűnösségét. A sukorói ügyben újra kihallgatták Bajnait TANÚVALLOMÁS Úgy véli, nem érheti kár a magyar államot Budapest (mti) Bajnai Gordon szerint a sukorói King's City beruházás kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, az egymilliárd dollárosra tervezett fejlesztés mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre közvetlenül a Velencei-tó partján és évente több millió turistát vonzott volna. A volt kormányfő meggyőződése, hogy a magyar államot nem érheti kár a sukorói kaszinóberuházás miatt, a bíróság ugyanis vagy jogszerűnek ismeri el a telekcserét, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt. Bajnai Gordon ezt azután közölte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen tegnap ismét tanúvallomást tett a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Közleményében emlékeztetett arra, nem először válaszolt a nyomozó hatóság kérdéseire, és legutóbbi tanúvallomását nyilvánosságra hozta. Bajnai Gordon a mostani meghallgatáson ismét beszámolt a King's City beruházáshoz kapcsolódó kormányzati egyeztetésekről, döntésekről. Közleményében kitért arra, hogy a beruházás jelentősen hozzájárult volna a magyar gazdaság növekedéséhez, nagyságrendje megfelel a Mercedes kecskeméti, az Audi győri és az Opel szentgotthárdi beruházásáénak. Kifejtette ugyanakkor, hogy kormánya határozott lépéseket tett az állam érdekeinek védelmére és érvényesítésére. Bajnai Gordon miniszterelnökként a beruházással kapcsolatos telekcsere ellentmondásossága miatt 2009 júliusában kért belső vizsgálatot a Pénzügyminisztériumtól, a vizsgálat lezárulta után Oszkó Péter pénzügyminiszter tárgyalásokat folytatott a befektetőkkel, majd bírósági keresetet indított az eredeti állapot helyreállításáért. A per vagy a telekcsere jogszerűségét hagyja helyben, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt majd. Ebből eredően a magyar államot semmilyen kár nem érheti - áll a volt kormányfő közleményében. Bajnait 2010 márciusában is kihallgatták, és egy 2008. május 26-án a Parlamentben tartott egyeztetésről kérdezték, amelyen Gyurcsány Ferenc és Bajnai mellett a befektetők - többek között Joav Blum és Fred H. Langhammer - vett részt. további képek, információk plc-online A tervezett beruházás színhelye a Velencei-tó partján. Bajnai szerint kedvező hatása lehetett volna Egészségügyi kilátások (Folytatás az 1. oldalról.) Az önkormányzati egészségügyi napok XV. kongreszszusán Szócska Miklós kiemelte: jelenleg az egészségügy az egyetlen olyan ágazat, amely az államadósság csökkentésében jogszabályalkotással teljesítette feladatát. Ennek első eredménye, hogy a vaklicit bevezetésével húsz százalékkal csökkent a generikus készítmények ára, ami a jövő évre húszmilliárd forintos megtakarítást jelent - tette hozzá. Mint mondta, a költségvetési tárgyalások jelen állása szerint az ez évihez közeli finanszírozással, valamint ezen felül a népegészségügyi termékadó bevételével számolnak, de egyelőre tartanak az egyeztetések. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a konferencián azt mondta: a recesszió mélyülni látszik, ezért a következő két évre vészforgatókönyvre lesz szükség az egészségügyben. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy fogalmazott, válság van, s ezt kezelni kell. A szövetség számára minden tagkórházuk fontos, de bizonyos lépéseket „muszáj megtenni”, a jelenlegi erőforrások ennyi kórház működésére nem elegendőek - mutatott rá. A NAP FOTÓJA - ÜNNEP Iszlámábád (mti) - Egy kisfiú figyel, miközben mögötte a felnőttek imádkoznak a muzulmán böjti hónapot, a ramadánt lezáró többnapos Eid al-Fitr ünnep kezdetén a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban. Ramadánkor a muszlimok arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamednek az akaratát mti-fotó: AP/Muhamed Muheiszen Túl sok Budapest (mti) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) készülékenként maximum 20 ezer forinttal támogatja a kiskereskedelmi vállalkozásokat a legmodernebb bankjegyvizsgáló UV-AC lámpák beszerzésében. Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénz-logisztikai igazgatója tegnap elmondta: igen kedvezőtlen nemzetközi összehasonlításban a pénzhamisítás magyarországi adata, egymillió valódi bankjegyre 2007-2010 átlagában 26 hamis pénz jutott, szemben a 8 darabos cseh, a 3 darabos ro a hamisított bankjegy mán vagy a 17 darabos lengyel átlaggal. A hagyományos, egy fénycsöves UV-A vagy UVC lámpák már nem biztonságosak, mert a hamisítók olyan fóliaimitációs hamis pénzt gyártanak, amelyek az egycsöves lámpákat megtévesztik. Az MNB igazgatója közölte: a legmodernebb, két fénycsöves UV-AC lámpák beszerzésének támogatására készülékenként maximum 20 ezer forintot juttat az MNB a kiskereskedelmi vállalkozásoknak. Ezek a készülékek így 6400-49 950 forintba kerülnek a felhasználóknak, de már a legolcsóbb is kiszűri a hamisítványokat. Egy dolgozó becsomagolt tízezres bankjegyeket pakol be egy konténerbe a Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központjában 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK KOMMENTÁR Arany Horváth Zsuzsa arany.horvath.zsuzsa@zalaihirlap.hu Oktatási kérdőjelek A napokban Zalában járva megnyugtatott az oktatásért felelős államtitkár, dr. Hoffmann Rózsa, hogy felesleges a tanároknak, a szülőknek, a gyerekeknek szoronganiuk, a közoktatásban várható változások nem lesznek fájdalmasak. De akkor milyen lesz, ha nem fájdalmas az, hogy a hírek szerint a túlórák és helyettesítések díja veszélyben, holott egész napos iskolát terveznek, a nyelvi előkészítő évfolyamokat megszüntetik, körzetesítik a felső tagozatot, emelik a pedagógusok kötelező óraszámát? Azért írom, hogy a hírek szerint, mert ugyan a kormány megtárgyalta és jóváhagyta tegnap a köznevelésről szóló törvény tervezetét, de csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. Az idei tanévkezdés szomorúbb hírei közé tartozik továbbá, hogy az ingyentankönyvet néhol nem tudták megvásárolni az iskolák, számos faluban hitelből fizetik a pedagógusbéreket, akad, ahol a szülők adták össze a pénzt, hogy egyáltalán kinyithasson ma az iskola. Eközben az államosítás a napi téma, s a válaszra hiába várva kérdezik naponta a sajtó munkatársai a politikusoktól, attól vajon lesz-e több pénz a rendszerben? Mivelhogy az állami normatíva most sem elég, legalább ugyanannyit tesznek hozzá az önkormányzatok. Mind több létbizonytalan oktatási intézmény „menekül" egyházi ernyők alá, megállíthatatlanul fogy a gyerek, a pedagógusképzés pedig nem nagyon igazodik ehhez a napi valósághoz. Volt mit írni abba a törvénytervezetbe. ------------------------------------------------------------------------------- 1 Új köznevelési javaslat ! A pedagógusok a nyilvánosságra hozatalát kérik (Folytatás az 1. oldalról.) A pedagógus-szakszervezetek azt várják, hogy minél előbb hozzák nyilvánosságra a nemzeti köznevelés rendszerét szabályozó törvényjavaslat koncepcióját. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tegnapi közleményében üdvözölte, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a törvényjavaslat koncepcióját. Mendrey László, a PDSZ elnöke közleményében azt írta: elhárult az akadály az elől, hogy a tervezet széles körű, alapos szakmai és érdekvédelmi egyeztetésének folyamata megkezdődjön. Egy másik érdekvédelmi tömörülés, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) viszont azt hangsúlyozta: sajnálatos- snak tartja, hogy a kormány a közoktatás átszervezésével kapcsolatosan úgy fogadott el is koncepciót, hogy azt „semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg”. Megosztanák a veszteséget a bankokkal is A kormányfő szerint ez az ősz egyik legfontosabb kérdése - A szövetség még nem tud róla (Folytatás az 1. oldalról.) Arra a kérdésre, mit szól Simor András jegybankelnök azon nyilatkozatához, hogy felesleges megmenteni a devizahiteleseket bármi áron, Orbán Viktor azt válaszolta: „bankárember, így gondolkodnak a bankárok, ezért nem szabad őket odaengedni semmilyen politikai pozícióhoz, ahol emberek sorsáról van szó”. Hozzátette, a devizahitelesek ügyében a veszteségmegosztás lesz az egyik legfontosabb kérdés az ősszel, vagyis hogy a bankok is viseljenek részt a veszteségekből. A bankoknak nincs tudomásuk arról, hogy bármilyen új konstrukciónak az ötlete felmerült volna - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a távirati irodának a miniszterelnök tegnapi bejelentése kapcsán. A második fél évben további negatív hatások sújtják a bankszektort a főtitkár szerint. Jelenleg az eszközkezelő kialakítása van napirenden — hangsúlyozta Kovács Levente, aki ennek kapcsán kiemelte: fontos, hogy ez a segítség csak a szociálisan rászorulókat érje el, de őket valóban elérje. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott jegybankelnöki véleményt, amely szerint „nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket”, Simor András korábban már a nyilvánosság előtt is elmondta, de a 2008 végén közölt igazságok nem feltétlenül igazak ma is - mondta tegnap Simon András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője. Az MNB az elmúlt években számtalan kezdeményezést, szabályozási javaslatot tett annak érdekében, hogy a magyar hitelezési gyakorlat minél inkább a kockázatokat feltáró, áttekinthető és kiszámítható legyen - magyarázta a szóvivő. Az MSZP elnöke szerint „hazudjon bármit a kormány”, a rendszerváltás óta eltelt időszak legbrutálisabb megszorításaira kell felkészülnie az országnak. Mesterházy Attila tegnap kijelentette: mára egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor „egy nullát tévedett a megszorítások mértékével kapcsolatban, hiszen az idei és a jövő évben független elemzők számítása szerint ezermilliárdos nagyságrendű megszorításra kell felkészülnie a magyar lakosságnak”.