Napló, 2012. november (68. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-02 / 256. szám

2012. NOVEMBER 2., PÉNTEK Az emberi jellemek tükre SZÍNHÁZ A Börtönmusical nemcsak látványos, elgondolkodtató is Szabó Zsuzsanna szabozsuzsanna@naplo.pl­.hu Veszprém - Igazán ütős darabbal kezdte a 2012/ 13-as évadát a Pannon Várszínház. A Börtönmu­sical nemcsak látványos, elgondolkodtató is. A veszprémi szerzőpáros, Asztalos István és Kovács Atti­la tollából született Börtönmu­sical alapja az 1971 -es stanfor­­di börtönkísérlet. Az annak idején (is) nagy megdöbbenést kiváltó amerikai pszichológiai kísérlet során önként jelentke­ző férfiakat osztottak két cso­portra, rabokra és börtönőrök­re. A kísérlet egy alagsorban mesterségesen kialakított, de valósághű börtönben zajlott. A kísérlet vezetője, P. Zimbardo azt akarta vizsgálni, milyen hatással van az emberekre az adott szituáció, és hogyan vi­selkednek a jelentkezők ezek­ben a szerepekben. A folyama­tok azonban annyira eldurvul­tak, hogy a kísérletet idő előtt, már a hatodik napon le kellett állítani. Az őrök többsége eldurvult és válogatott fenyítéseket alkalmazott. Több rab összeomlott és súlyos tüneteket produkált. Ilyen izgalmas alap­történetből bűn lenne rossz előadást színpadra állíta­ni, a rendező (Vándorfi László) nem is esik ebbe a hibába. Az előadás jó érzékkel koncent­rálja a drámai feszültséget és oldja azt lírai betétekkel, kifi­nomultan egyensúlyozva a né­ző idegein és érzelmein. An­nak ellenére, hogy az adott kö­zegben elsőre túl idealizáltnak tűnik a Mary Lou (Stefancsik Annamária) és Jeff (Zayzon Csaba) közötti romantikus szerelmi szál, ám az elaljasult és erőszakkal teli vi­lágban jót tesz a lélek­nek ez az ellenpólus. Zayzon lírai énekével elhiteti, talán mégsem romlott el minden, ta­lán maradt még emberi érzelem a felszín alatt. Kiemelkedően ala­kít a legbrutálisabb börtönőrt játszó P. Petőcz András Mike szerepében. Hitelesen testesíti meg a tekintélyelvűséget és a hatalmat, máskor a kételyei közti őrlődést. Petőcz és az emberséges rab szerepében feltűnő Sánta László kimon­dottan jót tesz az előadásnak. Mert bármily fiatal és tehet­séges - egyben kis létszámú - társulatról is legyen szó, egy­­egy új arc, a vérfrissítés üdítő­en hat. Bár mellékszereplő, na­gyon látványos és színes betét az asszisztenst játszó Kovács Ágnes Magdolna vad tánca az első felvonásban. Az emberi jellem sokszínűségének ábrá­zolásához pedig kiváló eszköz egy-egy színész szólója, töb­bek között Széllé Dávidé. Szintén egyénit nyújt a lázadó, flegma és az őröknek ciniku­san beszólogató Kékesi Gá­bor, aki talán eddigi szerepei közül a leginkább ebben talált önmagára. A társulattól már megszokott pörgős ritmus és lendület most is lüktet. Lát­ványban és összhangban ki­emelkedő a rabok „cellatánca” és a rabok „zúzása”, de az összkoreográfia valahogy nem az igazi, valamivel esetlenebb az eddig megszokottól. A darab további szereplői Molnár Ervin, Koscsisák And­rás, Farkas-Csányi Attila, Varga András Zoltán, Horváth Bence, Kiss T. István, Kiss Dá­vid, Csepely Fanni, Jenei Vik­tória, Molnár Rita, Staub Vik­tória, Telegdi Kamilla. Dísz­lettervező Kovács Yvette Ali­­da, jelmeztervező Justin Júlia, koreográfus Krámer György. Ilyen izgalmas történetből bűn lett volna rossz előadást színpadra állítani A Pannon Várszínház társulatától korábban már megszokott pörgős ritmus és lendület most is lüktet Az előadás vizualitásá­­hoz hozzájárul a rabok és az őrök terét kihang­súlyozó fényjáték, a mondanivaló erősíté­séhez pedig elenged­hetetlen az LGT Emlék­zenekar - Vonderviszt Lajos zongora, Süle Zsolt billentyűs és ütős hangszerek, Punk Ba­lázs gitár, Mentes Ba­lázs dob és ritmus­hangszerek, Nyakas Krisztián basszusgitár - rockos, máskor líraibb hangvételű zenéje. KULTÚRA Újra felfedezte Bachot Varnus Xaver koncertje a balatonalmádi református templomban Balatonalmádi (la) -Nincs lényegi különbség komolyzene és könnyűze­ne között. Varnus Xaver orgonaművész sokadszor bizonyította ezt, legutóbb a balatonalmádi reformá­tus templomban tartott koncertjén. Örömzenélés lesz ez a javá­ból, mondta Varnus Xaver a hangverseny nyitányaként ját­szott Albinoni-mű, az Adagio bemutatása után. Ő maga Bach elhivatott közvetítője, Bach a legmagasabb szinten kompo­nált, nem alkudott meg a kö­zönség sekélyességével, Isten­től kapta tehetségét. A kiváló zeneszerző sem márványszo­bor, huszonegy gyermeket nemzett, annak idején a lipcsei Tamás-templommal szembeni kávéházban a kor „diszkóze­néjét” játszotta. Az úgynevezett komolyze­ne annyiban különbözik a könnyűzenétől, hogy míg az előbbi egzakt módon lejegy­zett, pontosan leírt muzsika, addig a másik nem, példa erre a dzsessz. Vamus Xaver 2009-ben a világ egyik leghíresebb dzsesszmuzsikusával, Jacques Loussier-vel adott közös kon­certet a Művészetek Palotájá­ban. Jacques Loussier azzal írt zenetörténelmet, hogy ötven esztendővel ezelőtt ő volt az első dzsesszzenész, aki Bach műveit dzsessz formában dol­gozta fel. A balatonalmádi koncerten is Bach műveit hall­hatta a közönség - a megszo­kott előadástól eltérően kicsit másként, sajátosan, különbö­zően, újra felfedezve, újraér­telmezve, újrafogalmazva. És miután az orgonaművész elját­szotta Bach e-moll prelúdiu­mát, két rövid korai előjátékot, e-moll fúgáját az eredeti for­mában, a 147. kantáta és a Gavotte már a bőgővel és dzsesszdobbal együtt szólalt meg, Barcza Horváth József és Horváth Zsolt előadásában. Zenei képzettségüket, tehetsé­güket az improvizációban csil­logtatták meg igazán, Lukács Áron gitáron csatlakozott hoz­zájuk. A gyülekezet a 42. zsol­tárt énekelte - Mint a szép hí­res patakra A szarvas kíván­kozik-, majd előbb az orgona­művész, aztán zenésztársai rögtönöztek, kapcsolták zené­jüket egymásba. A templom falain kívül vihar dühöngött, bent a zenészek szembeszáll­tak a viharral, hatalmas erővel játszottak. Vamus Xaver élete sorsfor­dító koncertjein mindig meg­szólal César Franck csodálato­san szép Prelúdium és fúgája, az áhítatot ezúttal is megte­remtette. Nem maradt - nem maradhatott - el a közönség­kedvenc „sláger”, Bach d-moll toccata és fúgája, amit most másként, bőgővel, dobbal, dzsessz formában hallhatott a közönség. A koncerttel a balatonalmá­di református gyülekezet a kö­zelgő reformáció ünnepét tette még méltóbbá. Steinbach Jó­zsef, a gyülekezet lelkésze, a Dunántúli Református Egy­házkerület püspöke bevezető­jében elmondta: a nyáron csa­ládjával vendégségben járt az orgonaművésznél, ahol az in­telligens, zseniális művész mellett a szerethető embert is megismerte. Azt érezte, de jó lenne, ha a lelkészek úgy tud­nának prédikálni, hirdetni, to­vábbadni az evangélikust — azt, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, és úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta­, ahogyan Vamus Xavér orgonál. Jó lenne, ha a lelkészek úgy tudnának prédikálni, aho­gyan Varnus Xaver orgonál további képek, információk napló online . NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Emlékezés a reformációra Pápa (ha)­­ A reformá­ció napját ünnepelték szerdán este a város pro­testáns gyülekezetei. A megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdő­dött az evangélikus templomban. A liturgiát Polgárdi Sándor evan­gélikus esperes vezette, míg igét ifj. Márkus Mi­hály református lelkész hirdetett. Az ünnepség a Reformáció-emlékmű koszorúzásával zárult. Lábfacsaró mulatság Litér (old) - Örökségünk nyomán címmel ismét egy szombati lábfacsaró mulatságot hirdet a Li­­téri Zöldág Kulturális Egyesület november 3- án, szombaton az Alkot­mány Művelődési Ház­ban. Muszka György és felesége, Muszka Ilona egy kalotaszegi falu éne­kes, táncos hagyomá­nyait megelevenítve ok­tatnak majd mérai tánco­kat. Fél hatkor a néptán­cosok szakmai házának átadójára kerül sor, utána hat órától Hámori Balázs néprajzos előadását hall­gathatják az érdeklődők, majd hajnalig tartó tánc­ház kezdődik a „Z” foga­dóban. A képzésen és az esti táncházban a Mato­­kabinde zenekar muzsi­kál Mesics György veze­tésével. Izgalmas színházi vállalkozás Örkény Sötét galamb című komédiájának olvasópróbáját tartották Veszprém (la)­­ Örkény Sötét galamb című komé­diáját a Latinovits-Bujtor Játékszínban mutatja be a Petőfi Színház társulata, az olvasópróbát a napok­ban tartották. Örkény István Sötét galamb című előadásával az író szü­letésének 100. évfordulójára emlékezik a Veszprémi Petőfi Színház. Az olvasópróbán Oberfrank Pál igazgató azt mondta: izgalmas vállalkozá­sa ez a társulatnak, hiszen az író egyik kevésbé ismert és rit­kán játszott darabjával tiszte­leg előtte. A darabot Hargitai Iván rendezi, aki pár éve a Bo­lond vasárnap című komédiát állította színpadra Veszprém­ben. A Sötét galamb című mű­vet ő választotta Örkénytől, szerinte remek darab.­­ Érzékeny szituációkra épített mű, nincsenek benne Az Örkény-komédia bemutatója december 1-jén lesz a Latinovits-Bujtor Játékszínben olyan mértékű elrajzoltságok, mint amilyenek Örkény gro­teszk, népszerű komédiáiban általában fellelhetőek. A törté­net nagyon izgalmas, az 1950- es években felszámolják az apácarendeket, és a hősnő, Ilo­na visszakerül a civil életbe. Ez a szituáció számos kérdést hordoz: Miként lehet egy ilyen helyzethez alkalmazkodni? Jobb-e befelé fordulni és csak időnként tudomást venni a vi­lágról? Vagy neki kell vágni a hétköznapoknak és megbir­kózni a kihívásokkal? Arra, hogy melyik a hasznosabb, az író sem ad egyértelmű választ. A darab remek lehetőséget kínál a színészeknek, akik több szerepet is játszanak. Az elő­adásban Dobra Máriát, Baj­­csay Máriát, Horváth Illést, Csarnóy Zsuzsannát, Palásthy Beát, Terescsik Esztert, Perjé­­si Hildát, Szalma Tamást, Tóth Leont és Máté P. Gábort lát­hatja a közönség. A bemutató december 1-én lesz a Latino­vits-Bujtor Játékszínben. A darab remek lehetőséget kínál a Petőfi Színház művészeinek, akik majd több szerepet is játszanak

Next