Napló, 2012. november (68. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-02 / 256. szám
2012. NOVEMBER 2., PÉNTEK Az emberi jellemek tükre SZÍNHÁZ A Börtönmusical nemcsak látványos, elgondolkodtató is Szabó Zsuzsanna szabozsuzsanna@naplo.pl.hu Veszprém - Igazán ütős darabbal kezdte a 2012/ 13-as évadát a Pannon Várszínház. A Börtönmusical nemcsak látványos, elgondolkodtató is. A veszprémi szerzőpáros, Asztalos István és Kovács Attila tollából született Börtönmusical alapja az 1971 -es stanfordi börtönkísérlet. Az annak idején (is) nagy megdöbbenést kiváltó amerikai pszichológiai kísérlet során önként jelentkező férfiakat osztottak két csoportra, rabokra és börtönőrökre. A kísérlet egy alagsorban mesterségesen kialakított, de valósághű börtönben zajlott. A kísérlet vezetője, P. Zimbardo azt akarta vizsgálni, milyen hatással van az emberekre az adott szituáció, és hogyan viselkednek a jelentkezők ezekben a szerepekben. A folyamatok azonban annyira eldurvultak, hogy a kísérletet idő előtt, már a hatodik napon le kellett állítani. Az őrök többsége eldurvult és válogatott fenyítéseket alkalmazott. Több rab összeomlott és súlyos tüneteket produkált. Ilyen izgalmas alaptörténetből bűn lenne rossz előadást színpadra állítani, a rendező (Vándorfi László) nem is esik ebbe a hibába. Az előadás jó érzékkel koncentrálja a drámai feszültséget és oldja azt lírai betétekkel, kifinomultan egyensúlyozva a néző idegein és érzelmein. Annak ellenére, hogy az adott közegben elsőre túl idealizáltnak tűnik a Mary Lou (Stefancsik Annamária) és Jeff (Zayzon Csaba) közötti romantikus szerelmi szál, ám az elaljasult és erőszakkal teli világban jót tesz a léleknek ez az ellenpólus. Zayzon lírai énekével elhiteti, talán mégsem romlott el minden, talán maradt még emberi érzelem a felszín alatt. Kiemelkedően alakít a legbrutálisabb börtönőrt játszó P. Petőcz András Mike szerepében. Hitelesen testesíti meg a tekintélyelvűséget és a hatalmat, máskor a kételyei közti őrlődést. Petőcz és az emberséges rab szerepében feltűnő Sánta László kimondottan jót tesz az előadásnak. Mert bármily fiatal és tehetséges - egyben kis létszámú - társulatról is legyen szó, egyegy új arc, a vérfrissítés üdítően hat. Bár mellékszereplő, nagyon látványos és színes betét az asszisztenst játszó Kovács Ágnes Magdolna vad tánca az első felvonásban. Az emberi jellem sokszínűségének ábrázolásához pedig kiváló eszköz egy-egy színész szólója, többek között Széllé Dávidé. Szintén egyénit nyújt a lázadó, flegma és az őröknek cinikusan beszólogató Kékesi Gábor, aki talán eddigi szerepei közül a leginkább ebben talált önmagára. A társulattól már megszokott pörgős ritmus és lendület most is lüktet. Látványban és összhangban kiemelkedő a rabok „cellatánca” és a rabok „zúzása”, de az összkoreográfia valahogy nem az igazi, valamivel esetlenebb az eddig megszokottól. A darab további szereplői Molnár Ervin, Koscsisák András, Farkas-Csányi Attila, Varga András Zoltán, Horváth Bence, Kiss T. István, Kiss Dávid, Csepely Fanni, Jenei Viktória, Molnár Rita, Staub Viktória, Telegdi Kamilla. Díszlettervező Kovács Yvette Alida, jelmeztervező Justin Júlia, koreográfus Krámer György. Ilyen izgalmas történetből bűn lett volna rossz előadást színpadra állítani A Pannon Várszínház társulatától korábban már megszokott pörgős ritmus és lendület most is lüktet Az előadás vizualitásához hozzájárul a rabok és az őrök terét kihangsúlyozó fényjáték, a mondanivaló erősítéséhez pedig elengedhetetlen az LGT Emlékzenekar - Vonderviszt Lajos zongora, Süle Zsolt billentyűs és ütős hangszerek, Punk Balázs gitár, Mentes Balázs dob és ritmushangszerek, Nyakas Krisztián basszusgitár - rockos, máskor líraibb hangvételű zenéje. KULTÚRA Újra felfedezte Bachot Varnus Xaver koncertje a balatonalmádi református templomban Balatonalmádi (la) -Nincs lényegi különbség komolyzene és könnyűzene között. Varnus Xaver orgonaművész sokadszor bizonyította ezt, legutóbb a balatonalmádi református templomban tartott koncertjén. Örömzenélés lesz ez a javából, mondta Varnus Xaver a hangverseny nyitányaként játszott Albinoni-mű, az Adagio bemutatása után. Ő maga Bach elhivatott közvetítője, Bach a legmagasabb szinten komponált, nem alkudott meg a közönség sekélyességével, Istentől kapta tehetségét. A kiváló zeneszerző sem márványszobor, huszonegy gyermeket nemzett, annak idején a lipcsei Tamás-templommal szembeni kávéházban a kor „diszkózenéjét” játszotta. Az úgynevezett komolyzene annyiban különbözik a könnyűzenétől, hogy míg az előbbi egzakt módon lejegyzett, pontosan leírt muzsika, addig a másik nem, példa erre a dzsessz. Vamus Xaver 2009-ben a világ egyik leghíresebb dzsesszmuzsikusával, Jacques Loussier-vel adott közös koncertet a Művészetek Palotájában. Jacques Loussier azzal írt zenetörténelmet, hogy ötven esztendővel ezelőtt ő volt az első dzsesszzenész, aki Bach műveit dzsessz formában dolgozta fel. A balatonalmádi koncerten is Bach műveit hallhatta a közönség - a megszokott előadástól eltérően kicsit másként, sajátosan, különbözően, újra felfedezve, újraértelmezve, újrafogalmazva. És miután az orgonaművész eljátszotta Bach e-moll prelúdiumát, két rövid korai előjátékot, e-moll fúgáját az eredeti formában, a 147. kantáta és a Gavotte már a bőgővel és dzsesszdobbal együtt szólalt meg, Barcza Horváth József és Horváth Zsolt előadásában. Zenei képzettségüket, tehetségüket az improvizációban csillogtatták meg igazán, Lukács Áron gitáron csatlakozott hozzájuk. A gyülekezet a 42. zsoltárt énekelte - Mint a szép híres patakra A szarvas kívánkozik-, majd előbb az orgonaművész, aztán zenésztársai rögtönöztek, kapcsolták zenéjüket egymásba. A templom falain kívül vihar dühöngött, bent a zenészek szembeszálltak a viharral, hatalmas erővel játszottak. Vamus Xaver élete sorsfordító koncertjein mindig megszólal César Franck csodálatosan szép Prelúdium és fúgája, az áhítatot ezúttal is megteremtette. Nem maradt - nem maradhatott - el a közönségkedvenc „sláger”, Bach d-moll toccata és fúgája, amit most másként, bőgővel, dobbal, dzsessz formában hallhatott a közönség. A koncerttel a balatonalmádi református gyülekezet a közelgő reformáció ünnepét tette még méltóbbá. Steinbach József, a gyülekezet lelkésze, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke bevezetőjében elmondta: a nyáron családjával vendégségben járt az orgonaművésznél, ahol az intelligens, zseniális művész mellett a szerethető embert is megismerte. Azt érezte, de jó lenne, ha a lelkészek úgy tudnának prédikálni, hirdetni, továbbadni az evangélikust — azt, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, és úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta, ahogyan Vamus Xavér orgonál. Jó lenne, ha a lelkészek úgy tudnának prédikálni, ahogyan Varnus Xaver orgonál további képek, információk napló online . NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Emlékezés a reformációra Pápa (ha) A reformáció napját ünnepelték szerdán este a város protestáns gyülekezetei. A megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött az evangélikus templomban. A liturgiát Polgárdi Sándor evangélikus esperes vezette, míg igét ifj. Márkus Mihály református lelkész hirdetett. Az ünnepség a Reformáció-emlékmű koszorúzásával zárult. Lábfacsaró mulatság Litér (old) - Örökségünk nyomán címmel ismét egy szombati lábfacsaró mulatságot hirdet a Litéri Zöldág Kulturális Egyesület november 3- án, szombaton az Alkotmány Művelődési Házban. Muszka György és felesége, Muszka Ilona egy kalotaszegi falu énekes, táncos hagyományait megelevenítve oktatnak majd mérai táncokat. Fél hatkor a néptáncosok szakmai házának átadójára kerül sor, utána hat órától Hámori Balázs néprajzos előadását hallgathatják az érdeklődők, majd hajnalig tartó táncház kezdődik a „Z” fogadóban. A képzésen és az esti táncházban a Matokabinde zenekar muzsikál Mesics György vezetésével. Izgalmas színházi vállalkozás Örkény Sötét galamb című komédiájának olvasópróbáját tartották Veszprém (la) Örkény Sötét galamb című komédiáját a Latinovits-Bujtor Játékszínban mutatja be a Petőfi Színház társulata, az olvasópróbát a napokban tartották. Örkény István Sötét galamb című előadásával az író születésének 100. évfordulójára emlékezik a Veszprémi Petőfi Színház. Az olvasópróbán Oberfrank Pál igazgató azt mondta: izgalmas vállalkozása ez a társulatnak, hiszen az író egyik kevésbé ismert és ritkán játszott darabjával tiszteleg előtte. A darabot Hargitai Iván rendezi, aki pár éve a Bolond vasárnap című komédiát állította színpadra Veszprémben. A Sötét galamb című művet ő választotta Örkénytől, szerinte remek darab. Érzékeny szituációkra épített mű, nincsenek benne Az Örkény-komédia bemutatója december 1-jén lesz a Latinovits-Bujtor Játékszínben olyan mértékű elrajzoltságok, mint amilyenek Örkény groteszk, népszerű komédiáiban általában fellelhetőek. A történet nagyon izgalmas, az 1950- es években felszámolják az apácarendeket, és a hősnő, Ilona visszakerül a civil életbe. Ez a szituáció számos kérdést hordoz: Miként lehet egy ilyen helyzethez alkalmazkodni? Jobb-e befelé fordulni és csak időnként tudomást venni a világról? Vagy neki kell vágni a hétköznapoknak és megbirkózni a kihívásokkal? Arra, hogy melyik a hasznosabb, az író sem ad egyértelmű választ. A darab remek lehetőséget kínál a színészeknek, akik több szerepet is játszanak. Az előadásban Dobra Máriát, Bajcsay Máriát, Horváth Illést, Csarnóy Zsuzsannát, Palásthy Beát, Terescsik Esztert, Perjési Hildát, Szalma Tamást, Tóth Leont és Máté P. Gábort láthatja a közönség. A bemutató december 1-én lesz a Latinovits-Bujtor Játékszínben. A darab remek lehetőséget kínál a Petőfi Színház művészeinek, akik majd több szerepet is játszanak