Napló, 2014. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-28 / 23. szám

2014. JANUÁR 28.. KEDD FÓKUSZ NAPLÓ • 5 INFARKTUS Máriát nem hajtja bosszúvágy, de vannak kérdései nővére halála kapcsán Egy haldokló szív története szerkesztoseg@naplo.pl­.hu Kiingés- A Nagy család három tagját fiatalon vitte el a szívinfarktus, az apát, a lányát és az unokáját is. Az apa tíz évvel ezelőtt halt meg. Egyik lányával, Erikával, 43 esztendős ko­rában, tavaly nyáron vég­zett a szívinfarktus. Erika nem tudta feldolgozni le­ánya, Alexandra halálát, aki - másfél évvel édes­anyja előtt - 24 évesen halt meg, ugyancsak in­farktusban. A veszteségek súlya nyo­masztja a család megmaradt tagjait, az édesanya 66 esz­tendős, rokkant, tolókocsiba kényszerült. A devizahitellel terhelt családi házra, a bank rövidesen ráteszi a kezét. Ha­csak nem sikerül valami meg­oldást találniuk. A nagyszülő nyugdíjának harmadát köz­műtartozás miatt letiltották, Takácsné Nagy Mária - néhai Erika húga -, ápolási díjat kap, az unoka után családi pótlék jár, a nagyfiú munka­­nélküli, ő jövedelempótló se­gélyt kap. Ebből próbálnak megélni, gyászolnak és leve­leznek a nemzeti eszközkeze­lővel, harmadszori nekifutás után onnan várják a megvál­tást. Hátha történik valami csoda. Mária ugyanekkor saját csatáját vívja, önmagával és a sorssal is. Egyszerűen nem tud belenyugodni abba, hogy elveszítette a nővérét. Erika halála után átgondolta a tör­ténteket, s úgy véli, ha nővére hajnali halálát megelőző este az ügyeletes orvos a szakma szabályai szerint járt volna el, a nővére ma is élne. Ezért fel­jelentést tett a rendőrségen. Higgadtan közli a tényeket: - Június 13-án estefelé a nővérem rosszul lett, nem el­őször fordult elő az utóbbi hónapokban, hogy orvost kel­lett hívni hozzá. Az igazság-Szakmai szempontból a beteg intézménybe utalása indokolt lett volna hoz tartozik, hogy sokszor voltak kinn a mentők nálunk. Nekem azonban úgy tűnt, hogy ezúttal komolyabb a baj, nem csupán a stressz és a szo­kásos pánikroham. Szürke volt az arca, rosszul nézett ki, nehezen lélegzett, gyengének érezte magát és mellkasi fáj­dalmakra panaszkodott - meséli csendesen Mária, miközben ijesz­tő nyugalommal teríti ki a gondosan összera­kott dokumentumokat. Időrendben bejelölve sorakoznak az orvosi leletek, kórházi záróje­lentések, majd a halottvizsgá­lati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv. - Hogy hány­szor hívtunk hozzá korábban a mentőt? Hát nagyon sok­szor. Ezen a pénteki napon is felhívtam a 104-es segélyhívó számot, a vonal másik végé­ről közölték, hogy Székesfe­hérvárról beszélnek és java­solták, hogy hívjam az orvosi ügyeletet, de nem kapcsoltak át a veszprémi állomásra, ha­nem bontották a vonalat. Hív­tam a 412-104-est, s az ügye­letes orvos fél óra alatt meg­érkezett Balatonalmádiból. Megvizsgálta Erikát, meg­mérte a vérnyomását, aggoda­lomra adó okot nem észlelt, s miközben a nővérem borzasz­tó hátfájásra panaszkodott fáj­dalomcsillapító injekciót adott neki. Megkérdeztem, ha Erika nem lesz jobban, hív­­jak-e mentőt, de ő közölte, fél óra múlva megszűnnek a reu­matikus fájdalmak, a pánik­­betegségére kiírt gyógyszere­ket egyébként is szedte. „Úgy sem segíthet rajtam senki” mondta nekem a nővérem, ezek voltak a hozzám intézett utolsó szavai. Másnap reggel a kiérkező mentők csak a ha­lál beálltát állapíthatták meg. A halotti bizonyítvány szerint a halál oka he­veny infarktus. A ható­ság a nem várt termé­szetes halál miatt közi­gazgatási hatósági el­járást indított, mert felmerült az egészség­­ügyi személyzet eset­leges mulasztásának lehetősé­ge is. Megtörtént a boncolás, az orvosszakértői vélemény szerint a halál közvetlen oka a koszorúverőér elzáródása mi­atti heveny keringés-össze­omlás volt. A rendőrségi vizsgálat az EKG-vizsgálat elmaradását szakmai szabálysértésként ér­tékelte, „még akkor is, ha kó­relőzmények több alkalom­mal hasonló tünetekről tanús­kodnak”. Megállapították, hogy „a beteg állapotának ellátása nem felelt meg az előírások­nak” ám a szabályszegés és a halál között közvetlen oksági összefüggés nem volt megál­lapítható - áll a közigazgatási eljárást megszüntető határo­zatban. A beteg ellátását vég­ző orvos szabályszegése köz­vetlen veszélyhelyzetet te­remtett, emiatt az ügyészség foglalkozás körében elköve­tett gondatlan veszélyeztetés vétségének ügyében emelt vá­dat dr. P. ellen. A Veszprémi Járásbíróság tanúként hallgatta ki Máriát. Nem ismeri a vádiratot, a fel­jelentését is ügyvéd nélkül tette meg, szüksége van arra, mondja, hogy tisztán lásson, úgy véli, ennyivel tartozik a nővérének és a családnak. Nem hajtja bosszúvágy. Csendes és belenyugvó. De vannak kérdései, amelyekre most a bíróságtól várja a vá­laszt, mert továbbra is úgy gondolja, hogy ha az orvos EKG-t készített volna, meg­menthette volna a nővére éle­tét. Az igazságügyi orvossza­kértő szerint a boncolási jegy­zőkönyvben foglaltak alapján nem állítható, „hogy ideális esetben” Erika élete meg­menthető lett volna. Az el­hunyt pánikbetegsége hasonló tüneteket produkált, s „az ügyeletes orvos az előzmé­nyek alapján arra gondolt, hogy ismételten mozgásszervi panaszok talaján jelentkező tünetekről van szó” - áll a szakértői jelentésben. Kétség­telen azonban, tartalmazza a vádirat, hogy szakmai szem­pontból a beteg intézménybe utalása indokolt lett volna, szükségessé tette volna az EKG vizsgálatot. A bíróság rövidesen pontot tesz az ügy végére. Az igaz­ságügyi szakértő véleménye döntő lehet, eszerint dr. P. szakmai szabálysértést köve­tett el. A vádirat szerint az or­vos nem a tőle várható gon­dosság elvének megfelelően járt el, ám ezen szabálysértés és a beteg halála közötti oko­zati összefüggés kétséget ki­záróan nem bizonyítható. Máriának bele kell nyu­godnia abba, hogy a nővére súlyos beteg volt. Az orvos­szakértő szerint „a szívizo­melhalás többnapos volt, azaz az elhalt szívizomzat revitali­­zációjára lehetőség már nem volt”. Azon a 13-i pénteken, amikor Erika szíve utolsókat dobbant, már nem lehetett se­gíteni rajta. A szíve túl hosszú ideje haldoklott már. további képek, információk reo/9 Napló Online Gombás Gabriella OC I LU I -\h\ dlI col °l °l po 3cá $ 'C O LA­ Takácsné Nagy Mária nem tud belenyugodni a nővére halálába. A családi fotón Alexandra, akit 24 esztendősen vitt el az infarktus, és édesanyja Erika, aki nem sokkal élte túl a leányát, vele is infarktus végzett. A bíróság rövidesen pontot tesz az ügy végére Szorgalmas favágók nyomai a Dudari-patakban Bakonyoszlop (Kiss Milán) -A Dudari-patak völgyében kidöntött fák árulkodnak a hódok megjelenéséről a környéken. A hód a legnagyobb testű rágcsálók közé tartozik, akár 30 kilót is nyomhat. Áramvo­nalas teste, úszóhártyás hátsó lábai, vízhatlan bőre, nagy, la­pos farka kiváló úszóvá te-Igazi mérnökök, mert a vízszintet is nagyon precízen tudják szabályozni szik. Amikor víz alatt tartóz­kodik, nem csak orra és fülei záródnak le, szemeit is víz­hatlan hártya borítja. Sőt, még a szájüregét is le tudja zárni, ha ágat szállít a víz alatt. A hódcsaládban több gene­ráció él együtt. Tudatosan ala­kítják környezetüket, várakat, csatornákat, gátakat építenek a kidöntött fatörzsekből. Nö­vényi eredetű táplálékot esz­nek, a rágásra pedig metsző­foguk folyamatos koptatása miatt is szükségük van. A ki­fejlett egyedek mérete vi­szonylag nagy, súlyuk akár a 30 kg-ot is elérheti. Ha szétnézünk a hódbiro­­dalomban, látjuk, a hídhoz közelebbi hódgát a Dudari­­patak felső részén helyezke­dik el. A folyás irányában pe­dig építettek még egy na­gyobb gátat is. Feltételezhető­en ez lehet a rágcsálók élel­miszerraktára. Több kidöntött fa, jellegzetesen megrágott fa­ágak és fatörzsek árulkodnak az aktivitásukról. A fadarabo­kat a gát építéséhez használ­ják fel, vackákat pedig legin­kább a partfalba vájják. Igazi mérnökök, mert a vízszintet is nagyon precízen tudják sza­bályozni otthonuk megvédése érdekében. Egyelőre nem so­kan látták őket, de a helyi fia­talok szívesen kijárnak meg­nézni a gátat. Nemrégiben a gyermekotthon lakói láto­gattak a patakhoz. A falunak ez a része nem lakott, nem za­varnak senkit s a szántófölde­ket sem veszélyeztetik. A hódok a 19. század vé­gére csaknem teljesen kipusz­tultak, mert vadásztak rájuk. A rágcsáló prémje, húsa, pézsmája, bőre kelendő porté­ka volt, gátépítése miatt pedig kártékonynak tartották. Ha­zánkban a kilencvenes évek­ben kezdték visszatelepíteni őket, és ma már egyre több természetjáró számol be hód­dal való találkozásról. A kisebbik hódgát a Dudari­­patak felső részén (fent balra). Jellegzetesen kidöntött fa (fent). Akcióban egy hód (lent balra). Különösen a fiatalok járnak ki élvezettel a hódcsaládhoz látogatóba. Bakonyoszlopon senkit nem zavar a jelenlétük Fotó: Kiss Milán, Archív

Next