Napló, 2014. január (70. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-07 / 5. szám
2014. JANUÁR 7., KEDD Salzburg volt a minta MÚLTIDÉZŐ Az első nyilvános, jótékonysági hangverseny Mátételki András szerkesztoseg@naplo.pl.hu Veszprém Kétszáz évvel ezelőtt volt Veszprémben az a nyilvános, jótékonysági hangverseny, zenei akadémia, amelyről a Cholnoky Nyugdíjas Klubban M. Tóth Antal nyugalmazott főorvos tartott diaképekkel és zenével fűszerezett, érdekfeszítő előadást. A város ismert zenetörténésze arról szólt, hogy Veszprém nagyon büszke lehet sok évszázados kulturális, ezen belül is a zenei életére. A megyeszékhely a másfél százados török uralom, majd a kuruc-labanc háborúk alatt sokat szenvedett. A 18. században szinte romjaiból épült újjá a város. Ez a felvirágozás nemcsak új épületeket jelentett, hanem a zenei élet fellendülését is magával hozta. A század végén Bajzáth József püspök különösen sokat tett annak érdekében, hogy Veszprémből zenei téren - szavaival élve - kis Salzburg váljék. Korszerű hangszereket vásároltak, nemzetközi rangú zenészeket szerződtettek és a legjobb kortárs zeneszerzők műveinek kottáit szerezték be. A megye nemes urai (például a Bezerédj és a Rosos család tagjai) a Veszprém Vármegyei Zenetársaság létrehozásával anyagi Veszprémben nagy súlyt fektettek az úgynevezett énekes fiúk nevelésére segítséget is nyújtottak. A polgári és a nemesi családokban elterjedt a házi muzsika. Az úri csemeték zenei oktatását a székesegyház zenészei vállalták. Korábban a komolyzenei és az opera-előadásokat csak az arisztokraták és a főpapok udvarában, zártkörű közönségnek rendezték. Az 1800-as évek elejétől azonban - hasonlóan Európa zenei központjaihoz - Pesten, Pozsonyban és Veszprémben is tartottak nyilvános hangversenyeket, úgynevezett zenei akadémiákat. Ebből a korból a magyarországi rendezvények közül egyedül az 1813. december 13-ai, háromórás veszprémi hangverseny pontos programja ismert, mivel az 1990-es évek végén előkerült a koncert eredeti német nyelvű plakátja, amelyet ma az érseki könyvtárban őriznek. Elhangzott egy Beethoven- és egy Mozart-szimfónia, zongora-, fagott-, fuvola- és hegedűverseny, valamint Haydn Teremtés című oratóriumának részlete. A jótékonysági hangversenyt az akkor még a várban lévő megyeháza (a későbbi börtön épülete) dísztermében tartották az 1813. október 16-19. közötti lipcsei „népek csatája” sebesültjei javára. A székesegyház hivatásos muzsikusaiból, valamint a város és környéke műkedvelő zenészeiből álló zenekart a század legjelentősebb veszprémi muzsikusa, a francia származású Respielt Bonitem Kulinké, Kemény Ferenc vezényelte. A szólisták a dóm zenészeiből és a környék nemes kisasszonyaiból kerültek ki. Az akkor mindössze kilencéves Bezerédj Amália Mozart D-dúr zongoraversenyét adta elő. Később felnőttként maga is szerzett verbunkostáncokat és óvodásoknak komponált dalocskákat, amiket korai halála után (32 évesen hunyt el) férje gyűjtött össze, majd Flóri könyve címmel adott ki. Az első magyar kottás óvodás könyvecske a század végéig több mint 30 kiadást élt meg. Veszprém akkori élénk zenei életére jellemző volt, hogy a város magyar és német nyelvű lakosai egyaránt fenntartottak egy-egy formaruhás fúvószenekart. Dirigensei a dóm két muzsikusa, a konzertmester, Ruzitska Ignác és a jeles zeneszerző, Kleinmann József volt. Ők a szabadtéri ünnepségeken, temetéseken, sőt a székesegyház szertartásain is gyakran szerepeltek. M. Tóth Antal érdekességként említette még, hogy Veszprémben már a 18. század végétől nagy súlyt fektettek az úgynevezett énekes fiúk nevelésére. A szegény sorsú diákok „kosztért, kvártélyért” vállalták, hogy zenét tanulnak, másolják a kottákat és a székesegyház kórusának tagjaiként részt vesznek a város nagyobb zenei eseményein. A későbbiekben közülük többen kitűnő zenészekké váltak, mint például a híres zirci orgonaépítő, Wilde József, vagy az 1848-ban elhunyt klarinétművész, Handl József, akinek a nevéhez több klarinétverseny veszprémi bemutatása kötődik. további képek, információk reolty Napló Online tint Synphonie Bon «»«»»»» OTojurt. ©In Fagotto Concert ton , • t t t 9í0Ufd)tr. tin Duett ouí tea ©diópfung tton • • • • gaottn. gelungen wu CKaPtntolffB« Cwpin.aky unb fcfrrn sin VioDn Concert Bon ,,«#,# SJJPfc». 3unt @d>tug, loírttiuíS&olttliet: (Sott trínlft unfern Stínig jc. c&gefunutn. geftielt hon í>errn Jtleínnumn Az 1813. december 13-án adott háromórás veszprémi hangverseny német nyelvű plakátját gót betűkkel írták. Az 1990-es évek végén előkerült eredeti plakátot az érseki könyvtárban őrzik (fent). M. Tóth Antal zenetörténész érdekfeszítő előadást tartott a nyugdíjasoknak (balra) Fotó: Nagy Lajos, archív Igyekezett köszöntjük Vajai Imrét nyolcvanadik születésnapján. Azt mondja egy bányász ismerősöm, az lehetetlen, hogy Imre ba már nyolcvan. Hiszen most volt hetven. Az semmi, mondom én. Most volt hatvan. Mint ahogy a fák törzsükben rajzolják a megélt időt, Vajai Imre, az Ármin-bánya egykori szakszervezeti titkárának fatörzsébe nyolcvan évgyűrűt rajzolt a sors. Bár a 80. születésnap egy villanás az ember életében, de nagyon jó, hogy sokan gondolnak Vajai Imrére. Közel négy évtizedes bányászati munkájával alapozta meg azt a szeretetet, amely a nyolcvanadik évfordulóhoz elkísérte. Akik ismerték, tudták róla, hogy szakszervezeti vezetőként az új, a korszerű munka harcosa volt. Gyűlölte a kitaposott út kényelmét. Vajai Imre 65 éve, 1948- ban kötött „házasságot” a bányászattal. 1962-től függetlenített szakszervezeti titkárként tevékenykedett, s ezen a poszton is 25 évet „gyűjtött” össze. Édesapja is 37 évi szolgálat után az Armin-bányáról ment nyugdíjba. Az egykori bányászok közül még sokan tudják, hogy nem volt különleges ember, de személye tiszteletet keltő, szavai komoly súllyal bírtak a dolgozók életében. Nem volt híve a sok beszédnek, nem kereste a cikornyás szavakat, de gondolatait ahogy kimondta, az magával ragadó volt. Határozott, következetes, csupaszív embernek ismertük meg, aki átlagon felül, többet tett le a közösség asztalára, s mindezt természetesen magától értetődő dolognak tekintette. A bányászok érdekeit szívügyének tekintette, s négy évtizedig fáradozott a gyümölcsök érlelésén. Tollár Sándor: Ajka adni a közösségnek MAGAZIN - OLVASÓK FÓRUMA A fasorfrissítés különös módja Veszprémben Az önkormányzat döntése szerint Veszprémben felfrissítik az utcákban lévő fasorokat, így került sor a Május 1. utcában lévő fák kivágására is, függetlenül attól, hogy betegek voltak vagy egészségesek. A fák kivágásával külsős céget bízott meg az önkormányzat - a nevüket nem árulták el -, a kivágott fák helyére újakat ültettek, de nem mindegyik helyére. Az első házsor előtt tíz darab fa volt, helyükre kettő került. A mi házunk előtt négy darab fa volt, most egy lett ültetve. A munkálatokat és a fák helyét kijelölő munkavezető szerint azért, mert közművek fölé kellene az új fákat ültetni. Hiába mutattuk neki, hogy hol húzódik a közmű, az ő rajza szerint nem ott van. Jó magyar szokás szerint, ha egy gyalogjárdát felbontanak és újra befednek, az egy idő után beszakad és látni a nyomvonalát. Ez a látható tény nem győzte meg a munkavezetőt, így az üres helyre nem ültettek új fát, mondván: ott húzódik a közmű nyomvonala, így aztán jóval kevesebb új fa került ültetésre, mint a kivágás előtt volt. Jó lenne, ha az önkormányzat elszámoltatná a munkát végző céget, jogos-e az sok üresen maradt hely az utcában. Pogány Sándor, Veszprém teo Q 7'uosz'too Q_ o . Jó magyar szokás, ha egy gyalogjárdát felbontanak és újra befednek, az egy idő után beszakad és látni a nyomvonalát 3»f9tr Sl&tteilung. I grftr Sl&tTjeilung. ©int grófit Symphonle ton , , • • • ©rtrtoffen. Sír Chor, reocinn OrftmríiMtofStiftricftop W»n« . _ fltn mitt;ín (Kulit «elejt Bon » « • Jn«n«o». tin Concert qui Botforte-Piano ton » » » TOoíírt. flefpiert DOR ÍMuIttn »múltét. Baaerááy. ■ (fottfejunj Bet Synphonie , . • » ' * thl DICKB Concert ton • • * * * * 23ao‚r«elpielr hon fjtttn Bon Horváth. ®m (in «ngariftfcet: ©prudie) %itiomt!»® rti4t t t‚mru #■ Balogh, ín ©túlit átfejt Boti ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ Kernen/. NAPLÓ • 13 Petőfi és Jókai kötődése Petőfi és Jókai életében Pápa meghatározó volt. Petőfi itt lett Petőfi, itt változtatta meg nevét Petrovicsból, s itt vetette papírra első, nyomtatásban megjelent költeményét is. Jókait tanulóéveitől egészen élete végéig elkísérte Pápa. Áldott lett az a láng, mely útjára rávilágított, híres, ünnepelt íróvá vált. Szellemüket hűen őrzi napjainkban is a nagy múltú református kollégium. Petőfi és Jókai diákoskodásakor már ott csörgedezett a felszín alatt a magyar szabadság ügyének forrása. Talán egyrészt ezért is szánták el magukat ezek az ifjak a képzőtársulat megalakítására, melyet jól beillesztettek a város szövetébe. Ennek egyik tanújele volt az évzáró örömünnepük 1842. július 27-én a megyeházán (mai pápai bíróság épületében). Ez az alkalom volt a világon az első, amelyen nagy nyilvánosság előtt Petőfi Sándor bemutatkozhatott, s nem akárkik előtt, többek közt a város grófi urai előtt. Az ünnep huszonegy programpontjából ötben szerepelt Petőfi, elszavalta Gaál Józsefnek, a Peleskei nótárius színpadi átdolgozójának Az ólmos botok című versét. A szavalással viharos tapsot aratott; lobogós ingben, pitykés nadrágban, kezében fütyköst forgatva olyan hatással adta elő, hogy a jelen lévő Esterházy gróf elragadtatásában még egy arannyal jutalmazta szavalatát. Kicsit később, Jókai Móric is kapcsolatba kerül a pápai gróffal. Az író unokahúga, Vály Mari sok emlékét lejegyezte nagybátyjáról; tőle tudjuk, hogy Jókai kétszer is járt a pápai Esterházykastélyban. Először 1857- ben. Az író első nagyobb pá-Szellemüket hűen őrzi a református kollégium pai visszalátogatásakor családját elvitte egykori alma materébe, megmutatta nekik egy séta keretében a kisváros nevezetességeit, a nagytemplomot, a zsinagógát, bemehettek az Esterházy-kastélyba is. Az 1870-es évek végén a pápai Casinó-kertben adott díszvacsorán Fenyvessy Ferenctől, a gróf titkárától kapott meghívást arra, hogy újfent megtekintse az Esterházykastélyt. Mivel a gróf és családja nem tartózkodott Pápán, így nyugodtan szemügyre vehették Jókaiék a megkapó épületet. Jókai feleségét, Róza asszonyt különösen elragadtatta. Ezen kevésbé közismert Esterházy-féle vonatkozások is hozzátartoznak két halhatatlan szellemű irodalmárunk, Petőfi és Jókai pápai kötődéseihez. 2014-ben lesz Petőfi halálának 165., Jókai elhunytának 110. évfordulója. Kerecsényi Zoltán, a Pápai Petőfi Asztaltársaság ügyvivője 7 % fi az 'LUtoU LUte LU Li A pápai Esterházy-kastély előtt áll a költő, Petőfi Sándor szobra