Napló, 2014. szeptember (70. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-06 / 208. szám

4 • NAPLÓ HIT-VILAG N­em mese - örök valóság KOLPING Lelki nap és tanévkezdő szentmise volt pedagógusok részvételével Toldi Éva szerkesztoseg@naplo.pl­.hu Pétfürdő- Veni Sancte-t, azaz a Szentlelket segít­ségül hívó tanévkezdő szentmisét és lelki napot tartottak Pétfürdőn a Szent László-templom­­ban a dunántúli Kolping­­iskolák pedagógusainak részvételével. A program szentmisével kezdődött, melyet dr. Márfi Gyula érsek Juhász Imrével, a hazai Kolping-iskolák és szo­ciális intézmények fenntartó szervezetének igazgatójával, Fodor Balázs várpalotai plé­bánossal, a nyugat-dunántúli Kolping-régió prézesével koncelebrálva és Eszes Tamás állandó diakónus szolgálatá­val mutatott be. Szentbeszé­dében a főpásztor a Szentlé­lek karizmáiról elmélkedett. Vannak olyan karizmák, amelyekre mindannyiunknak szükségünk van, hogy üdvö­­zülni tudjunk, ilyen a hit, a remény, a szeretet adománya. Vannak viszont olyan speciá­lis adományok is, amelyeket nem mindenki kap meg kü­­lön-külön. Ilyen például a pe­dagógusok tanítói-nevelői hi­vatása. A pedagógiai ké­pesség adománya az igehirdetés karizmái kö­zé tartozik. A főpász­tor kiemelte a nevelő­munkában a feltámadt Krisztusról való tanú­ságtétel fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a nagy kérdésekre - van-e Is­ten, mit jelent az örök élet, a feltámadás, az üdvözülés - feleletet kell adni a fiatalok­nak a koruknak megfelelő szinten és oly módon, hogy Krisztus után 64-ben hatalmas tömegek vállalták a vértanúságot megérintse a lelküket. Emel­lett a próféciának is fontos szerepe van a nevelőmunká­ban, amely itt nem jövendő­mondást jelent, hanem Isten nevében végzett eligazítást, figyelmeztetést, feddést, a konkrét problémákban segít­ségnyújtást, vigasztalást is. A szertartás után a pétfür­­dői Kolping szakiskola veze­tői, Bognárné Nagy Tímea in­tézményvezető és Fodor Ta­más címzetes igazgató lírai ráhangolója következett, melyben egy gyertya mono­lógjában foglalták össze a pedagógusok feladatait: égni, vilá­gítani, melegíteni, egymást és a növen­dékeket is megérint­ve lángra lobbantani a közös szeretet, összetartozás örömét. Dr. Márfi Gyula érsek lelki előadásában a szentbeszédé­ben megkezdett gondolatokat folytatva Krisztus feltámadá­sának bizonyosságát elemez­te. Jézus olyanokat tanított, amelyek az ő korában sokszor káromkodásnak tűntek, elfo­gadhatatlanok voltak a farize­usok, a hívő zsidók részéről. Például vallotta, hogy ő és az Atya egy, vagy kinyilatkoz­tatta a Szentháromságot, amellyel megdöbbentette az e tanítást rosszul értelmező, egy Istenben hívő zsidókat. Erkölcsi tanításában az ellen­ség szeretetét hirdette, vala­mint, hogy követőinek fel kell venni mindennap a maguk keresztjét. Ezek nemcsak ak­kor, hanem még ma is elfo­gadhatatlannak tűnnek a világ nagy részén, mutatott rá. Va­jon a közel-keleti véres konf­liktusokban szereti-e bárki az ellenségét, s ha ma egy poli­tikai párt kereszthordozásra buzdítana, hányan szavazná­nak rá? - tette fel a kérdést. Krisztus feltámadását bizo­nyítja, erősíti, igazolja mégis, hogy ennek ellenére már Kr. után 64-ben hatalmas töme­gek vállalták a vértanúságot Jézusért. Mert találkoztak az élő, a feltámadt Üdvözítővel, s meg voltak győződve arról, hogy ő az Isten Fia, az em­beriség Megváltója. Ebben a hitben kell tanúskodnia min­den keresztény pedagógusnak is az élő Krisztusról, akinek feltámadása nem mese, ha­nem örök valóság, zárta gon­dolatait a főpásztor. Dr. Márti Gyula érsek lelki előadásában Krisztus feltámadásának bizonyosságát elemezte a résztvevőknek Együttműködnek Veszprémmé­­­ A Magyar­­országi Evangélikus Egy­ház déli egyházkerülete székházában megtartot­ták idei harmadik talál­kozójukat a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferen­cia Állandó Tanácsa tag­jai, a Magyarországi Re­formátus Egyház és a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház püspökei. Az egyházi vezetők átte­kintették egyházaik együtt­működésének és az egyház­állam kapcsolatának aktuális kérdéseit. A katolikus, refor­mátus és evangélikus egyhá­zak vezetői megbeszélésükön aggodalommal osztották meg egymással az Ukrajnában zaj­ló háborús helyzettel kapcso­latos értesüléseiket. Az egy­házak, szoros kapcsolatban a kárpátaljai egyházakkal, kere­sik a rászoruló családok, idő­sek és közösségek támogatá­sának lehetőségét, és a maguk eszközeivel mindent megtesz­nek a békesség és a megbé­kélés munkálásáért. Az I. világháború kitörésé­nek 100. évfordulójára emlé­kezve, a tanácskozás résztve­vői megemlékeztek az embe­riség egyik legvéresebb, az európai civilizáció kudarcát jelentő háborújában megnyo­morított és megtört családok­ról, közösségekről és népek­ről, nemzetekről. Az egyházi vezetők szo­morúan állapították meg, hogy az egész kontinenst, és benne különösen is Közép- Kelet-Európát felforgató há­ború mind a mai napig érez­hető, súlyos következmények­kel járó konfliktusok kiindu­lópontja lett. Az egyházak fel­ismerték, hogy különleges fe­lelősséget hordoznak a bé­kesség megteremtésében és az I. világháború okozta se­bek gyógyításában. A katolikus, református és evangélikus egyházak vezetői 2014. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT Önzetlen segítség Veszprém (la)­­ A tanév végén meghirdette isko­latáska kampányát a Ma­gyar Református Szere­tetszolgálat. Országszerte 14 gyűjtőhelyen várták a héten a használt, de még jó állapotban lévő iskola­táskákat, tanszereket, hogy azokkal nehéz kö­rülmények között élő diákokat támogassanak. Szeptember első hetében több mint kétmillió forint ér­tékű tanszeradományt adott át rászoruló diákoknak a Ma­gyar Református Szeretet­szolgálat. Egy csomagban 32 tanszer található, a füzetektől kezdve a ragasztón át tem­perát, ecsetet, tollat és rajzla­pokat is kaptak a rászoruló diákok. Ahogyan a Magyar Refor­mátus Szeretetszolgálat meg­fogalmazta: legyünk azok ta­nárai, akik már most moso­lyogva várják a szeptemberi iskolakezdést, akiknek felcsil­lanna a szeme egy szép táska vagy tolltartó, a zsírkréták és vízfestékek láttán - szüleik­nek, nevelőszüleiknek azon­ban komoly anyagi terhet je­lent ezek beszerzése. Az elmúlt héten több ez­ren segítettek felajánlásaikkal ezeknek a gyermekeknek ha­táron innen és túl. Sokaknak komoly terhet je­lent a tanszerek beszerzése Elismerés az építőknek Az összefogás lendületet adott a lakosságnak és megerősítette a közösséget Küngös(tó)­ Nemrég fa­lunapon emlékeztek meg a 600 lelkes kisközség legfőbb ékességének, ka­tolikus Árpád-házi Szent Kinga tiszteletére emelt templomának építőiről, s mindazokról, akik létre­hívását adományaikkal, szervezési vagy kétkezi munkájukkal segítették. Tíz éve dédelgetett álma valósult meg ezzel a falunak, mondta az ünnepi megnyitón Szabó Gergely polgármester, s örömünnep volt, mikor a múlt évben dr. Márfi Gyula veszp­rémi érsek felszentelte a templomot. A 724 éves és mindössze 600 lelkes kisköz­ségnek - amely az egykori dokumentumok szerint nevét is a települést alapító IV. Béla király lányáról, Szent Margit testvéréről, a szent életű Kin­gáról kapta - e szentegyház hírnevet szerzett, hiszen vele Magyarország első Szent Kinga-temploma épült fel. Kinga Boleslaw, lengyel fejedelem hitveseként töltötte be keresztény küldetését, fér­jével együtt az irgalmasság cselekedeteiben, a szegények támogatásában buzgólkodtak ferences lelkülettel. Lengyel­­ország Kingát védőszentje­ként tiszteli, így a község a magyar-lengyel barátság ápo­lásának újabb helyszíne lett a kapcsolatok ápolása révén. A templomépítésben fárad­hatatlan, elkötelezett munkál­kodása elismeréseképpen a település önkormányzatának képviselő-testülete Beke Zsolt helyettes esperes-plébános­nak, a község lelkipásztorá­nak a falunapon Küngös Köz­ség Díszpolgára kitüntető cí­met adományozott. Okleve­lekkel ismerte el továbbá köz­reműködő segítségét Filleky Zsolt mérnöknek, aki térítés­­mentesen készítette el a temp­lomépület terveit és az építke­zés teljes műszaki dokumen­tációját, Ötvös Gábornénak, aki a tervezésben, építésben, lelkesítésben, a programok szervezésében, lebonyolításá­ban jobbkeze volt a plébános­nak, továbbá a küngösi kötő­désű Várkúti Weibel János atyának, aki több mint tíz­millió forinttal támogatta az építési munkálatokat. A templomépítésben való összefogás lendületet adott Küngös lakosságának, meg­erősítette a közösséget, és jó­tékony fejlődést indított útjá­ra a településen. Ezt jelzik a település életében az egész­ségmegőrzésben (sportegye­sület), a kulturális élet színe­sedésében, a helyi termelők tevékenységének (Szent Kin­ga Termelőiskola) megerősö­désében megnyilvánuló előre­mutató kezdeményezések is. Beke Zsolt, a község lelkipásztora díszpolgári címet kapott a falunapon. A templomépítéssel tízéves álma valósult meg a falunak Fotó: Toldi Éva

Next