Napló, 2014. november (70. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-13 / 264. szám
6 • NAPLÓ GAZDASÁG 2014. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Markánsan emelkedő árbevétel TOP 100+200 Megyénkben az export az országosat jelentősen meghaladó mértékben bővült Megyei körkép (tt) - Míg régiós szinten csökkent az értékesítés nettó árbevétele, Veszprém megyében közel kilencszázalékos, ezen belül a top 300- as gazdálkodóknál pedig 11,5 százalékos bővülés volt megfigyelhető. A megyében kedvező folyamatok alakították a külpiaci értékesítéseket, ezáltal a dinamika jóval meghaladta a régióst és az országost is. A tavalyi top 200-tól eltérően idén Veszprém megye 300 legnagyobb árbevételű társaságának gazdasági teljesítményeit elemezte NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága. Ez alapján értékelték a 2013-as év gazdasági folyamatait a középdunántúli régióban, illetve megyénkben. Veszprém megyében és azon belül a 300 legnagyobb árbevételű gazdálkodónál markánsan emelkedett az árbevétel, kiemelendő az exportnak az országost és régióst jelentősen meghaladó bővülése. A ráfordítások viszont a bevételeket meghaladóan emelkedtek, és a veszteség kiugró növekedésével az adózás előtti eredmény a megyében közel felére, a top 300-as körben pedig szinte harmadára csökkent. Kedvező változásként értékelhető, hogy a megyei társaságok, ___ 1,valamint a legnagyobbak vagyona is gyarapodott. A fejlesztések is pozitív irányba mutatnak: a beruházók köre és a tárgyévben üzembe helyezett beruházások értéke is emelkedett. Veszprém megyében a foglalkoztatottak létszáma nem érte el ugyan a megelőző évit, de a 300 legnagyobb társas vállalkozás létszámbővítést hajtott végre. Pozitív tendenciaként említhető továbbá, hogy a Veszprém megyei cégek bevételének, vagyonának növekménye meghaladta a térség másik két megyéjében kimutatottat. A kedvező irányú megyei változásokat nagyban segítette a 300 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozás dinamikus növekedése. A közép-dunántúli régió vállalkozásainak 2013. évben az előző évinél 1,1 százalékkal kevesebbet - 7280,1 milliárd forintot tett ki az összes bevétele. Országosan emelkedtek a bevételek (1,7 százalékkal), így a régió hozzájárulása 9,7-ről 9,4 százalékra csökkent. A bevételek legnagyobb részét - 95 százalékát - az értékesítésből származó nettó árbevétel tette ki, a régiós vállalkozások összesen 6921,2 milliárd forintot realizáltak, amely 1,2 százalékkal kevesebb, mint az előző évi. A Közép-Dunántúlon az értékesítésből származó árbevétel hat tizedét a feldolgozóiparban tevékenykedők realizálták, e szegmens teljesítménye 3,7 százalékkal maradt el az előző évitől. Ezt követte a kereskedelem, gépjárműjavítás egyötödös súllyal, az e körbe tartozó cégek 2,3 százalékkal tudták növelni bevételeiket. A meghatározó szegmensek közül a régióban csak a kereskedelemben, gépjárműjavításban és az építőiparban volt bővülés, míg Veszprém megyében - az energetikai szektort kivéve - mindenütt kedvező tendenciák adódtak. Kiugró dinamika látható az építőipari cégek árbevételének alakulásában. A top 300- as vállalkozások közül is az energia szektor társaságainál volt árbevétel-mérséklődés, a többi kiemelt szegmensnél jóval a megyei és régiós dinamika feletti volt a 2013. évi növekedési ütem. A Veszprém megyei vállalkozások 2013-ban 1432,5 milliárd forint nettó árbevételt mutattak ki, 8,8 százalékkal többet, mint az előző évben. Az adózás előtti eredmény a megyében közel a felére csökkent A régióshoz hasonlóan a megyében is a feldolgozóiparban koncentrálódott az árbevétel legnagyobb hányada, e társaságok 12,2 százalékkal növelték árbevételüket. A második legnagyobb szegmens, 6,4 százalékos árbevétel-bővüléssel a kereskedelem, gépjárműjavítás volt több mint két tizedes súllyal. A régiósnál magasabb volt a megyében a mezőgazdaság és az építőipar részaránya is. A legnagyobb - több mint egyötödös - árbevétel-bővülést a megyében is az építőipar cégei mutatták ki, csak az energetikai és az ingatlanügyletek szektorban volt minimális - 1 százalék körüli - csökkenés. Veszprém megye súlya - köszönhetően annak, hogy a térségen belül csak e megyében növekedett az árbevétel - a korábbi 18,8- ról 20,7 százalékra nőtt. A térség másik két megyéje közel azonos részarányt képviselt. A top 300-as körben koncentrálódott a Veszprém megyei nettó árbevétel közel nyolc tizede, a kimutatott 1134,2 milliárd forint a megyei dinamikát is meghaladó, 11,5 százalékos bővülés eredménye. A top körbe tartozó cégek árbevételének több mint 63 százaléka a feldolgozóipari vállalkozásoknál keletkezett a megyeinél kissé magasabb növekedési ütemmel, a második helyen a kereskedelmi és gépjárműjavító társaságok álltak közel két tizedes részaránnyal. Érdekesség, hogy a top 300-as körön belül az általuk realizált árbevételből az első száz adózó mintegy 85 százalékos súlyt képviselt. Az első tíz helyezettből hét feldolgozóipari vállalkozás, további három a kereskedelemben tevékenykedett. Az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel a Közép-Dunántúlon 2013-ban - az előző évinél 2,2 százalékkal több,198,7 millió forint volt. Országosan 180,5 millió forint átlagos árbevételt realizáltak a társaságok, mely 6,6 százalékkal volt magasabb a korábbinál. A Veszprém megyében kimutatható fajlagos összeg kisebb, mintegy kétharmada a régiósnak, a cégenkénti 133,2 millió forint 12,4 százalékkal haladta meg előző évit. A top 300-as vállalkozások átlagos árbevétele több mint tíz százalékkal magasabb - 3780,8 millió forint - volt. A közép-dunántúli régió gazdasági társaságainál a nettó árbevételen fele-fele arányban osztozott az export és a belföldi értékesítés, előbbit kismértékű csökkenés, utóbbit stagnálás jellemezte. Az országosan kimutatott kivitel 15,2 százalékát -3446,7 milliárd forintot - a közép-dunántúli régió társaságai realizálták. A régiós export fele a Komárom-Esztergom megyei cégekhez köthető. Fejér megyében a kivitel részaránya közel negyvenszázalékos volt. Veszprém megyében a régiósnál ugyan kisebb részaránya volt a határon túlra történő értékesítésnek, ugyanakkor a kimagasló 16 százalékos bővülésnek köszönhetően 647,4 milliárd forintot tett ki. Az export növekedésével átrendeződés történt a megyében az értékesítési irányok megoszlásában a kivitel javára. A megyei külpiaci forgalom szinte teljes egészében - 97 százalékban - a top 300-as cégeknél koncentrálódott, e körforgalma 16,7 százalékkal bővült. A legnagyobbaknál a nettó árbevétel 55,4 százalékát értékesítették a határon túlra. A belföldi értékesítésekben a közép-dunántúli régió gazdasági társaságainál stagnálás mellett 3474,5 milliárd forint bevétel képződött. A nemzetgazdasági szinten kimutatott belföldi forgalom - a 2012. évivel megegyezően - hét százaléka származott a régióból, melynek majdnem felét a térségen belül a Fejér megyei, közel három tizedét pedig a Komárom-Esztergom megyei társaságok realizálták. A régióban leginkább a Veszprém megyei gazdálkodók tudták növelni - 3,5 százalékkal - belföldi forgalomból származó árbevételüket, ami 785,2 milliárd forintot tett ki. Ennek közel kétharmadát - 506 milliárd forintot - a háromszáz legnagyobb társaság tudhatta magáénak, 5,6 százalékos dinamika mellett. A Veszprém megyei kivitel több mint kilencven százalékát a feldolgozóipari vállalkozások bonyolították, 16,5 százalékkal növelve értékesítéseiket. A megye belföldi eladásaiból legnagyobb részarányt a kereskedelem, gépjárműjavítás cégei képviseltek, 7 százalékkal növelve forgalmukat. Kedvező fordulat az építőipari cégek árbevételének kimagasló bővülése, ugyanis a 2012. évről készült gazdasági elemzésben e társaságoknál még jelentős visszaesés mutatkozott. Összességében elmondható, hogy míg régiós szinten csökkent az értékesítés nettó árbevétele, Veszprém megyében közel kilencszázalékos, ezen belül a top 300-as gazdálkodóknál pedig 11,5 százalékos bővülés volt megfigyelhető. A megyében kedvező folyamatok alakították a külpiaci értékesítéseket, ezáltal a dinamika jóval meghaladta a régióst és az országost is. A belföldi eladások a nemzetgazdaságban minimálisan növekedtek, míg a régióban stagnáltak, Veszprém megye 3,5 százalékos, a háromszáz legnagyobb gazdálkodó pedig még ennél is magasabb, 5,6 százalékos bővülést tudott elkönyvelni. A régióban az értékesítések mintegy fele irányult a külpiacokra, a megyében 45,2 százalékos volt az exporthányad, ezzel szemben a legnagyobbaknál több mint 55 százalékos dominanciája volt. Egy vállalkozás átlagosan - az országosnál 18,2 millió forinttal többet - 198,7 millió forint árbevételt realizált a régióban. A megyében kimutatható fajlagos érték (133,2 millió forint) a régiós mintegy kétharmadát tette ki, míg a top 300-as körbe tartozók átlagosan 3780,8 millió forintot értek el. Az értékesítés főbb nemzetgazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében (milliárd Ft százalék) Kedvező folyamatok A járműipar továbbra is meghatározó szerepet tölt be Megyei körkép (rt) -A 2008 végén hazánkba is begyűrűző válság visszavetette a gazdasági szervezetek bevételeit, az ipari, építőipari termelés értékét és a beruházási hajlandóságot. 2010-től azonban javulás vette kezdetét a megye gazdaságában. A megyében zajló gazdasági folyamatok megértéséhez nem árt visszatekinteni, honnan indultunk és hova jutottunk. A jelenlegi helyzet értékeléséhez, elfogadásához tudni kell, a világgazdasági válság minden téren visszavetette a megye gazdasági életét. E hétéves periódus rövid értékelésére a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztálya vállalkozott. A 2007 és 2013 közötti időszak megyei szintű gazdaságstatisztikai adatainak áttekintésével Veszprém megye gazdasági eredményeinek alakulását követhetjük nyomon, áll az elemzésükben. A 2008 végén hazánkba is begyűrűző nemzetközi pénzügyi válság elbocsátási hullámot váltott ki, visszavetette a gazdasági szervezetek bevételeit, az ipari, építőipari termelés értékét és a beruházási hajlandóságot. A Veszprém megyében 2009-ben működő mintegy 23,5 ezer vállalkozás összesen 1105 milliárd forintnyi nettó árbevétele 15 százalékkal, azaz több mint 193 milliárd forinttal maradt el a 2008. évi bevételektől. A megyei export egy év leforgása alatt 23 milliárd forinttal, a beruházások értéke 9 milliárd forinttal csökkent, ezzel párhuzamosan a gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma 7200-zal csökkenve 96 100- ra apadt. Az ipari termelés a negyedével, az építőipar teljesítménye pedig az ötödével zuhant. 2010-ben lassú, majd 2011-től gyorsuló ütemű javulás vette kezdetét a megye gazdaságában. Az ipari termelés volumene, a belföldi és az exportértékesítésekből származó árbevétel, valamint a beruházási ráfordítások pozitív előjelű, nagyságrendi változásához ugyanakkor egy, a megye járműiparában lezajlott szervezeti változás is hozzájárult. Az összes működő Veszprém megyei vállalkozás 2013. évi együttes árbevétele megközelítette az 1670 milliárd forintot, ami csaknem 400 milliárd forinttal magasabb, mint a hétéves periódus elején. A megyei exportbevételek az időszak során megduplázódtak, a beruházások összege pedig a másfélszeresére nőtt - így a 2013. évi invesztíciók nagysága már megközelítette a 100 milliárd forintot. A megyei ipar 649 milliárd forintnyi termelési értéke közel 1,4-szeresét tette ki a hét évvel korábbi ipari teljesítménynek. A Veszprém megyében alkalmazott munkavállalói létszám 2011-ben újra megközelítette a 100 ezret, 2012-től pedig már meghaladta a 101 ezret. A megye gazdaságát 2014 első félévében több szempontból is élénkülés jellemezte. A megyei székhelyű ipari vállalatok országos összehasonlításban is kiemelkedő mértékben bővültek. A járműipar továbbra is meghatározó a megye iparában, amely a teljes termelés közel felét, az exportárbevételnek pedig 53 százalékát adja. Az ipar mellett az építőipar ugyancsak túlszárnyalta egy évvel ezelőtti teljesítményét. A megye idegenforgalmát az első nyolc hónap adatai alapján a tavalyihoz hasonló forgalmi adatok jellemzik. A kevesebb belföldi vendéget nem tudta pótolni a bővülő külföldi vendégforgalom, ennek ellenére a szálláshelyek a tavalyinál valamivel több bevételt értek el. A jövőre vonatkozó kedvező folyamatokat a beruházások élénkülése is előrevetíti: a Veszprém megyei cégek a tavalyinál többet költöttek beruházásokra. Emellett biztató az építőipari vállalkozások rendelésállományának alakulása..