Napló, 2016. október (72. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-06 / 235. szám
2016. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK Össze fog dőlni a világunk? (Folytatás az 1. oldalról.) Géczy Gábor a parafizika miatt kezdett el a nem fizikai síkkal foglalkozni. Előadásaiban a modern civilizáció visszásságaira mutat rá, ezzel párhuzamosan alternatív megoldásként a hagyományos paraszti kultúrát, gazdálkodást népszerűsíti. A MAG (Mintaként Alkalmazott Gondviselés) önellátó szervezet alapítója, tiszteletbeli elnöke. 2006-ban 80 hektáros területet vásárolt Monor és Gomba között, itt hozta létre Magfalvát, ahol hagyományos paraszti minták szerinti biogazdálkodással kísérleteznek, emellett konferenciákat, táborokat szerveznek, ahol népi gyógyászatot, hagyományos mesterségeket tanulhatnak a résztvevők. - Húsz évvel ezelőtt, mikor még az ELTE-n tanítottam, már akkor is látszott, hogy össze fog dőlni ez a világ. Azon gondolkoztunk, hogyan lehet továbbvinni az életet. Kell, hogy legyen egy új magja a világnak, amiből majd kialakul valami új. Úgyhogy azt kezdtük el kutatni, mi a legfontosabb, amit tovább kell vinni. Technológiákat, vetőmagokat, tenyészállatokat. A szervezet így állt össze, egyre többen csatlakoztak hozzá. Ma már ez egy sokezres közösség, nagyon komoly szakértői gárdával a túléléshez - számolt be a fizikus a MAG kialakulásáról. - Egy állat az életét gyakorlatilag százszázalékos teljesítménnyel éli le. Ezt eléri kölyökkora után, és élete végéig tartja. Ehhez képest az ember 18-20 éves kora körül éri el a száz százalékot, majd elkezd meredeken zuhanni. Ma már elsősorban ez a különbség érdekel: miért vagyunk ennyivel gyengébbek, mint az állatok? Ennek hátterében a hibás egészségügyi, természettudományos, szociológiai tudásaink állnak. Tulajdonképpen azt kutatom mostanában, hogy mit kellene ahhoz visszaállítani, hogy majdnem úgy élhessünk, mint az állatok - nyilatkozta a Naplónak Géczy Gábor, aki több mint kétórás előadásában olyan kérdésekre kereste a válaszokat, miszerint mi késztet rá minket a feleslegesre, és hogyan lehet kiszállni a mókuskerékből. további képek, információk veoliy Napló Online Géczy Gábor fizikus, tanár PÁPA NAPLÓ • 5 Kulturális kaszinó KÖZÖSSÉG Régi hagyományt szeretnének újjáéleszteni Molnár Tímea szerk.papa@naplo.plt.hu Pápa A reformkori kaszinó világát teremtené meg ismét a Pápai Művelődéstörténeti Társaság (PMTT). Elképzeléseik szerint a város szellemikulturális magját adó közösséget és helyszínt hoznának létre. A leírtak jegyében telt a PMTT legutóbbi összejövetele. Az érkezőktől azt kérték, hozzanak magukkal fényképeket, amelyeken családtagjaik, valamint olyan pápai vagy környékbeli épületek szerepelnek, amelyek mások számára is érdekes és értékes információkkal bírnak. A régi fotókon feltűnt például apá-Keresik az ideális a helyszínt, ahol a kulturális kaszinó állandó otthonra lelhetne pakovácsi kastély 1921-ből, egy 1927-es iskolai csoportkép a zárdából, adászteveli esküvői menet a második világháború előtti időszakból, és az a várkerti nagy platánfa is, amit az 1960-es évek elején gyökerestől kicsavart a korábbi generációk körében csak nagy viharként emlegetett - akkor - rendkívüli időjárás. Családi felvételek jártak körbe a kezekben, miközben szülőkről, testvérekről, nagyszülőkről meséltek a dokumentumok. A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kaszinója eközben ötletelt is arról, miként tudná a közösség a vállalt szerepét hatékonyan betölteni a városban. Az elképzelés adott, a megvalósítás időt vesz igénybe. Egyelőre a helyet is keresik, ahol a kaszinó állandó otthonra találhatna, amit nemcsak a havi összejövetelek idején használnák, hanem állandóan nyitva lenne bárki számára felkereshetően, aki egy kiállítást megtekintene, aki szellemi feltöltődésre vágyik, aki a társaság profiljába vágó ötleteit megvalósítaná - mondta Horváth Adrián, a PMTT elnöke. Ami biztos, az a következő két találkozó időpontja és helyszíne: október végén 1956 jegyében szervezik meg az összejövetelüket. Erre várják azok jelentkezését, akik személyes történettel, dokumentumokkal bírnak a 60 évvel ezelőtti események kapcsán. November elején pedig a gannai Esterházy-mauzóleumba látogatnak el. A Pápai Művelődéstörténeti Társaság vezetősége jelenleg a tagság adatainak frissítését is végzi, ezért kérik, hogy a tagok erősítsék meg az elérhetőségüket. Ez megtehető a PMTT weboldalon keresztül is. Hermann István, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója régi fényképekkel a kezében '<Síh-Oá Z Ö öt £ OLVASÓK FÓRUMA Petőfi és Jókai szobra A két jeles irodalmárnak emléket állító köztéri alkotások története Nyolcvanöt éve, 1931 óta magasodnak Kisfaludi Strobl Zsigmond Petőfi Sándort és Jókai Mórt mintázó bronzszobrai Pápán, a Március 15. téren. „Emeljünk szobrot e két szellemóriásnak! Öntsük ércbe a magyar nemzet e két világító oszlopának alakját! Állítsuk fel szobraikat itt, honnét világhódító útjukra megindultak! Állítsuk fel a szobrokat Pápán, azon a helyen, ahol Petőfi és Jókai iskolázott!” így szólt az a felhívás, amelyet a pápai honvédszobor megvalósulása után alig három esztendővel, 1899 nyarán bocsátott közre az a szoborbizottság, amit a Pápai Jókai Kör hozott létre, hogy 1848–19 hősei, az ihászi csata honvédjei emlékének megörökítése mellett a forradalom két emblematikus ifjú alakja, Petőfi Sándor és Jókai Mór pápai diákoskodásának emléke is méltón megörökíttessék. Óriási lelkesedő adakozás indult meg ezen ügyért. A városban rendezett ankétok, hangversenyek belépődíjait a szoboralapba ajánlották fel, a helybeli iskolák növendékei is gyűjtésbe fogtak, mely jóval túlmutatott a város határain. Sajnos, a megvalósulás eléggé kitolódott. Már-már majdnem teljesen összegyűlt az összeg a költségekre, de időközben kitört az első világháború, és ezáltal a szoborbizottság csaknem minden egyes fillére a háború áldozatává lett. Csak öt évvel a világégés befejezése után került újra napirendre a pápai Petőfi- és Jókai-szobor ügye. Pontosabban 1923- tól, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójától datálva kezdődhetett meg újra a gyűjtés, amely aztán szintén még jó pár évig elhúzódott. 1930-ban aztán elérkezett a pillanat: a helyszíni szemle a Március 15. téren - ami akkor még Széchenyi nevét viselte. A felkért alkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond lett, aki a szobrok leendő helyét a honvédszobortól balra és jobbra jelölte ki. A művész örömmel nyugtázta a pápaiak felkérését, ki is jelentette, hogy a legnagyobb lelkesedéssel vállalkozik a fiatal Petőfi és Jókai megmintázására. Rövid idő alatt elkészültek az alkotásai. A nyolcvan centiméter magas mellszobrok két haraszti mészkő talapzatra kerültek, rajtuk két megkapó idézettel. Petőfién a „A kürtkebelbeú Lehel, s a kürt riadva énekel” olvasható, mely A szobrok ünnepélyes felavatásán Magyarország kormányzója is jelen volt 1842-ben Pápán költött Lehel című versének részlete. Jókaién az „Áldott legyen a láng, mely utamra rávilágított!” sorok állnak - ez 1880 júliusában, hajdani pápai lakhelyének táblával való megjelölése alkalmával fogalmazódott meg. 1931. szeptember 7-re tűzte ki a város az avatási ünnepséget. Nem véletlenül, hiszen ez a nap duplán jeles volt Pápa életében. Ekkor ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját a Pápai Református Kollégium. A korabeli tudósítások szerint hatalmas tömeg részvételével, sőt, Magyarország államfőjével az élen zajlott a nagy esemény! A Pápai Hírlap 1931. szeptember 12-i lapszáma így tudósított: „A kormányzó (Horthy Miklós - a szerk.) a jelet megadta, s e pillanatban a szobrokat fedő fehér leplek lehullottak és láthatóvá váltak Kisfaludi Strobl Zsigmond tanár mesterművei. A karakterisztikus arcok, a titáni Petőfi, a derűsen mosolygó Jókai egyszerre belopták magukat a nézők szívébe. Megkapott mindenkit a talapzatok művészi kiképzése is. A téren át zúgó éljen lega szebb jutalma lehetett művésznek azért, amit alkotott...” A Jókai Kör elnökének, Pápa díszpolgárának, Antal Géza református püspöknek ünnepi beszédét követően Tenzlinger József polgármester vette át a város nevében a szép szobrokat, majd elhangzott Lampérth Géza költő, egykori pápai diák ünnepi költeménye, a Prológus, valamint felhangzott Them Károly zeneszerző Mi zengi túl? című kórusműve a kollégiumi énekkar előadásában. A téren a kormányzón kívül sok-sok neves személyiség is megtisztelte jelenlétével a szoboravatást. Többek között jelen voltak az Országos Petőfi Sándor Társaság, illetve a szegedi Dugonics Társaság képviselői, köztük a híres író, újságíró, muzeológus Móra Ferenc is. De a Jókai család is képviseltette magát Jókay-Ihász Miklós országgyűlési képviselő személyében. A magyar irodalom két óriása fiatalként, diákként ezen város falai között bontakozott ki. 175 esztendeje itt találkoztak össze, itt kötöttek barátságot, itt aratták első sikereiket a kollégiumi képzőtársulat égisze alatt. Gondoljunk csak bele, milyen csodálatos dolog: ott, a még álló Gyurátz Ferenc utcai, Barát utcai, Petőfi utcai, Jókai utcai és Széchenyi utcai házakban írhatta gyertyavilág mellett a ma kötetekben fellapozható műveinek egy részét 1841-42 táján Petőfi Sándor és Jókai Mór. Petrovics Sándor itt vette fel a Petőfi nevet is, vagyis itt, Pápán „született”. Őrizzük továbbra is emléküket méltón, s bízzunk abban, hogy rövidesen emlékházaik megújulhatnak, melyekkel még élhetőbbé tehetjük majd kultuszukat! Kerecsényi Zoltán Pápa >2CNh 'L1/LaOca £'CH Jókai Március 15. téri szobra Petőfi Sándor szobra a pápai belvárosban, a Március 15. téren Z>boMz'< 'LUcnULLI Oá I ^LU £ Ifi