Napló, 2017. január (73. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-24 / 20. szám

2017. JANUÁR 24., KEDD KULTÚRA — Tartást ad a kulturális örökség ÜNNEP Gyertyagyújtás, irodalmi est, festménykiállítás és kitüntetések Szabó Péter Dániel szerkeszttoseg@naplo.pl­.hu Várpalota - Pápai Erika Jászai Mari-díjas színész­nő adott ünnepi műsort a magyar kultúra nap­ján a Thury-várban, ahol a tehetséges vár­palotai alkotó, Kühl Júlia festményeiből is kiállí­tás nyílt. A városi ünnepségen el­sőként Campanari-Talabér Márta polgármester gyújtott meg egy gyertyát, majd a ren­dezvénytermet megtöltő ér­deklődők egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg az olaszországi busztra­gédia áldozatairól. - Ez a nap annak tudatosítására is alkal­mas, hogy az ezeréves örök­ségből meríthetünk, s van mi­re büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Euró­pa és a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megol­dásában is - mondta el Cam­panari-Talabér Márta polgár­­mester. Az ünnepi rendezvény ke­retében nyílt meg Kohl Júlia Etűdök című festménykiállí­tása, amelyet Mészáros Imré­­né művésztanár ajánlott a megjelentek figyelmébe. - Juli elérkezett alkotói lé­tének kereső, kitaláló szaka­szába, s ez - mivel kreatív ember - addig fog tartani, amíg él benne az alkotói vágy. A falakon lévő képek­ben azt szeretem, hogy a két csendéletet kivéve megvan a maguk titka. Arra biztatok mindenkit, hogy keresse s fejtse meg ezeket a titkokat, így lehet ő is a festő alkotó­társa - hangsúlyozta Mészá­ros Imréné. A kiállítás megnyitóján Kühl Júlia unokatestvérei ze­­néltek, a gitáron játszó Vörös Milán, valamint a Hősök ze­nekar élő formációjából is­mert énekesnő, Vörös Janka fotó: Szabó Péter Dániel adott emlékezetes műsort. A várpalotai hagyományok­nak megfelelően a magyar kultúra napjához kapcsolódva adtak át elismeréseket a város kulturális életében aktív és példamutató szerepet vállaló helyieknek. A legrangosabb kitüntetést, a Szelestey Lász­­ló-nívódíjat Szűcsné Galam­bos Ildikó és családja vehette át a polgármestertől. A magyar népi hagyomá­nyok ápolásáért és Várpalota zenei életében való aktív rész­vételéért elismerő oklevelet kapott Tamás-Magyar Judit, a Rákóczi Telepi Tagiskola pe­dagógusa, valamint a zene­művészet területén nyújtott példaértékű tevékenységéért Nagy Ildikó, a Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola pedagógusa. A város kulturális életében aktív szerepet vállaló helyieknek adtak át elismeréseket A Szivárvány Tagóvoda és Bölcsőde kulturális program­jainak szervezésért Novák Il­dikó óvodapedagógus önzet­len munkáját ismerték el ok­levéllel. Az ünnepség második felé­ben Pápai Erika Hangok és szavak című, zenei betétekkel fűszerezett prózai műsorát láthatta a közönség, amelynek során a Jászai Mari-díjas színművésznő több évtizedet átölelő gazdag pályafutásának legjobb pillanatait idézte fel a színpadon, látogasson el weboldalunkra a Napló Online A Jászai Mari-díjas Pápai Erika Hangok és szavak című, zenei betétekkel fűszerezett prózai műsorát láthatta a közönség az ünnepség második felében (felső kép). A rendezvény kere­tében nyílt meg a tehetséges fiatal alkotó, Kohl Júlia Etűdök című festménykiállítása (balra) Az egyszerű nép is éltette alkotásaival Ajka (ta)­­ A magyar kultúra napja tiszteletére szervezett programot a bódéi Nosztalgia Nyug­díjas Klub a közösségi házban január 22-én. Szimeiszter Imréné klubvezető köszöntötte a megjelenteket, majd Ge­rencsér Hilda, a település­rész önkormányzati képvi­selője szólt a Himnuszról, a magyar kultúra történeté­ről. Elmondta, hogy abban az időben történelmi átala­kulás zajlott az országban, felbomlott a régi társadal­mi-gazdasági rend, kibon­takozóban volt a reform­kor. A magyar nyelv is megújult, hiszen egy nem­zet számára alapvető, hogy saját nyelvén tudja meg­fogalmazni a gondolatait, amelyeket minden társa­dalmi réteghez tartozó ért. Épületekkel, alkotásokkal is gyarapodott a kultúránk, máig gyönyörködhetünk az Árpád-kori épületekben, freskókban. Élt a kultúra az egyszerű nép alkotásai­ban, a fafaragásokban, a szőttesekben, a néptáncban is. A magyar része az egyetemes kultúrának, sokszínűbbé teszi azt. Az ünnepségen verset mondott Szimeiszter Imre, Bíró­­Józsefné, Sárái Fe­­rencné, Tóth Sándor, Üve­ges Jánosné, Kalmárné Kollár Ida. Beszédet mondott Gerencsér Hilda, mellette Utassy István NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Cimbi lovagi címet kapott Kiscsősz (ta)­­ A Falvak Kultúrájáért Alapítvány lovagi és apródcímet adományozott a kultú­ra különböző területein régóta kiemelkedő tevé­kenységet folytatóknak. Az elismeréseket január 22-én adták át Budapes­ten a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Köz­pontban. Az alapítvány a Magyar Kultúra Lo­vagja címet adományoz­ta a Kiscsőszön élő Ko­vács Norbert Cimbi örökös aranysarkantyús néptáncosnak. Irodalmi est Bakonybél (mah) - Ég­boltsapkájú estek mot­tóval január 27-én 20 órai kezdettel a faluház­ban Bereményi Géza ze­nés irodalmi estje lesz, melyen énekkel közre­működik Bárdos Deák Ágnes, zenél és énekel Másik János. 28-án, ugyancsak a faluházban 19 órakor Másik János­­koncert lesz, közremű­ködik Mülhauser Mar­tina. 26-27-28-án a Ba­kony Hotelben 14 óra­kor kezdődik a Beremé­­nyi-filmklub. Találkozás az olvasókkal Tapolca (tbzs) - Lő­wey Lilla irodalomkutatóval és Váradi Péter Pál fo­tográfussal találkozhat­nak az olvasók a Wass Albert Könyvtár és Mú­zeumban január 26-án 17 órakor. Bevezetés Hamvas Béla világába A valóságban felébredni - Dokumentumfilm és kötet mutatja be az író sorsát Lovas (szp) - Nem sokkal karácsony előtt jelent meg a Hamvas Béla éle­tét szemelvényekkel, fo­tókkal és filmmel bemu­tató könyv, A valóságban felébredni című kötet. A könyv mellékletét ké­pezi A nevezetes névtelen című fikciós dokumen­tumfilm is. Nemrégiben a település fa­luházának nagytermében mu­tatták be a könyvet és a fil­met. Legelőször Ferenczy Gá­­borné polgármester köszön­tötte az érdeklődőket és a Hamvas Béla Alapítvány két kuratóriumi tagját, a Lovason élő Fazekas Gábort és Sza­kács Gábort. Ezután Fazekas Gábor mesélt néhány szóban arról, hogyan kapcsolódtak mindketten a hamvasi életmű­höz. A film vetítése után pe­dig Szakács Gábor kiadóve­zető tartott rövid előadást a filmről, a könyvről, a hamvasi gondolatokról. „Az emberi létet nem a tény határozza meg, hanem az elhatározás. A tény külső kö­rülmény, mint az időjárás, a koszt, a kényelem, az elhatá­rozás belső. S az emberi sors nem a külső körülményeken, hanem a belső elhatározáson áll vagy bukik, győz vagy visszavonul.” Ez a pár sor pontos leképezése Hamvas Béla életútjának, melynek ál­lomásait most fotókban, írá­sokban és filmben elbeszélve is megismerhettük. A huszadik század Ma­gyarországon is kemény meg­próbáltatások elé állított min­den embert. Hamvas ebben a sorozatos és állandósult vál­ságban tett kísérletet arra, hogy beváltsa azt, amit az általa oly fontosnak tartott szent könyvek írnak. Kevés beszélni és írni róla, nála a realizáláson van a hangsúly, Hamvas számára minden kategória szűknek bizonyult a szavak beváltásán. Tudni, hogy kik is vagyunk valójá­ban. Nem író, segédmunkás, filozófus, tanár, eladó, könyv­táros, ez csak pillanatnyi élet­helyzet. Ha nem tévesztjük össze magunkat szerepeink­kel, akkor tudjuk megvalósí­tani azt, amiről Hamvas ír Szarepta című írásában egy tiszapalkonyai vasbetonszere­lő letisztult, egyszerű és pre­cíz mozdulatait figyelve. Ki ez a nevezetes névte­len? Amióta létezik történet­­írás, a legtöbb feljegyzés a hatalomért, a hírnévért és a pénzért folytatott harcról szól. A nevezetes névtelen ezzel szemben más mérték szerint él, élete súlypontja máshol van. „Keressétek Isten orszá­gát, a többi ráadás” - idézi Hamvas több helyen Jézust. Hamvas Béla élete erről a ke­resésről, az önmagunk meg­találásáról, a minden körül­mények közötti helytállásról szólt. Számára minden kate­gória szűknek bizonyult. Ta­nult zenét, filozófiát, irodal­mat, nyelveket, megélt két világháborút, volt újságíró, könyvtáros, földműves, se­gédmunkás. Bárhol dolgozott, bármilyen témáról írt, minden esetben a rá jellemző centrá­lis látásmóddal tette ezt, és az ebből fakadó tudással. Ugyanakkor nem tartotta ma­gát mesternek. Tanítvány va­gyok - mondta többször -, akkor lettem volna boldog, ha egy lehettem volna a tizenket­tő közül. A mű az ember. Te­kintet nélkül arra, milyen si­kereket ért el, akár ismeretle­nül és névtelenül. Életében a hatalmas írott életműből az újságokban publikált írásokon kívül mindössze egy kötete jelent meg, az ötvenes évek­ben pedig segédmunkásként teljes hallgatásra volt ítélve. De nem tört meg, mindvégig a hiteles, teljes élet megvaló­sításának lehetőségeit kereste. A film és könyv bevezetést ad ebbe a példaértékű, szokatlan, de mégis mindannyiunk szá­mára ismerős világba. Fazekas Gábor (balra) és Szakács Gábor a bemutatott kötettel

Next