Napló, 2017. november (73. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-25 / 275. szám
2017. NOVEMBER 25., SZOMBAT Hétvége GÁBOR GINA szerkesztoseg@veszpreminaplo.hu A múlt évad végén kollégái neki ítélték a Vörösmarty Gyűrűt. Legutóbb Chicagóban kapott közönségdíjat Északi fény című filmje. Tóth Ildikóval, a Vörösmarty Színház tagjával nehéz volt időpontot egyeztetni: javában próbál a fehérvári teátrumban, de közben forgatott is, egy most indult százrészes televíziós sorozatban vállalt kisebb szerepet. Az évad végi társulati ülésen úgy tűnt, meglepte a díj. Tényleg nem számított rá? - Azt gondoltam, egy ilyen díjhoz több évadot kell a színháznál tölteni. Nekem pedig a tavalyi volt az első teljes évadom Fehérváron, mert a korábbit a magam szempontjából csonkának tekintettem, hiszen én akkor kerültem ide, amikor a műsorterv már javában készen volt, így a színház akkor még nem tudott „bennem gondolkodni”. Ezért meglepetés volt ez a gyűrűdíj, amit azóta is hordok, mert nagyon szép. Azt is jelzi, gyorsan beilleszkedett. - Több kollégához régi ismeretség fűz, hiszen a Radnóti Színházban kezdtem a pályát, majd az Új Színházban folytattam. Gáspár Sándorral, Derzsi Jánossal, Cserhalmi Györggyel, Varga Marival, Egyed Attilával már dolgoztam együtt, Hargitai Ivánnal egy társulatban voltam Székely Gábor színházában. De azokkal is jól működött a kommunikáció, akikkel csak itt kerültünk össze. A filmesek már a pályája elején felfedezték, de Mészáros Mártával először forgatott Hogyan találta meg? - Előbb meghívtak egy beszélgetésre, amelyen Márta elmesélte: eredetileg egy lengyel színésznőnek szánta Olga szerepét. A fim lengyelmagyar-osztrák koprodukcióban készült, de idővel változtak a gazdasági erőviszonyok, végül a magyar gyártás adhatott erre a szerepre is színésznőt. Azt, hogy miként jutottak el hozzám, nem tudom megmondani, de a beszélgetés után néhány nappal telefonáltak, és közölték: én kaptam meg a szerepet. Vonzotta a feladat? - Amikor elolvastam a forgatókönyvet, csodálatosnak tartottam a történetet, ugyanakkor mélynek, traumatikusnak éreztem mindazt, amiről mesél. Ráadásul a szálak egészen máig húzódnak. Ami a szerepemet illeti, úgy gondoltam, Olga inkább rezonőr, megfigyelő a sztoriban. Annak ellenére, hogy összetett dolog, amit átél. Úgy nő föl, hogy alapvető dolgot titkol-A Vörösmarty Gyűrű-díjat büszkén hordja, mert szépnek is találjanak előtte. Éppen ez az, ami miatt lelkileg billenékeny, sebezhetőbb. Pedig Olga látszólag magabiztos, összeszedett, céltudatos ügyvéd. A történet szerint ezúttal nem hagyja, hogy az anyja, Mária (akit Törőcsik Mari alakít - a szerk.) eltérítse a szándékától. Makacsul kérdez, bizonyosságot akar, megtudni, honnan jött, ki is ő valójában. Nekem inkább nonverbális eszközeim maradtak arra, hogy érzékeltessem, sokrétű Olga viszonya az anyjához: szereti, tiszteli, de egy csomó dolgot utál is - például a furcsa katonaportrékat, amiket rajzol. Hisz abban, hogy az elhallgatások megmérgezhetik a családok életét? - Igen, mert aki a titkot hordozza, bármennyire is palástolja, nem képes elfedni. Különösen nem egy anyagyerek viszonyban, hiszen az intenzív testi közelség ezt lehetetlenné teszi, ezen a mély kommunikációs szinten képtelenség hazudni. Egy-egy nép számára is lényegesek az eredetmondák, természetes, hogy minden embernek fontos az identitása, tudni akarja, honnan ered és mi dolga a világban. A fam kiindulópontja, hogy a második világháborúban, a szovjet hadsereg előrenyomulásakor minden tekintetben szabad volt a rablás: sok gyerek született erőszakból... Ma ezek a gyerekek 60-65 évesek lehetnek. Mártát az ő sorsuk izgatta. Voltak családok, ahol úgy döntöttek, felnevelik az erőszakban fogant gyerekeket, de voltak gyerekek, akiket árvaházba adtak. Márta sok emberrel beszélgetett, és azt mesélte: akadtak, akik eleve úgy nőttek fel, hogy elmondták nekik fogantatásuk körülményeit. Mások viszont csak „véletlenül” szereztek erről tudomást - mert mindig akad „jóakaró”. Ezek az emberek azt mondták, maguk is érezték, hogy valami nincs rendben körülöttük, és azzal, hogy a titokra fény derült, helyükre kerültek a dolgok. Milyen volt együtt dolgozni Törőcsik Marival? Erről a forgatásról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni: Márta és Mari is csodálatos ember. Törőcsik Mari olyan tudás birtokában van, ami keveseknek adatik meg: ő nem alakít a filmvásznon vagy a színházban, hanem teremtő energiával van jelen. Az Északi fényt is a legfontosabb filmes munkái közé sorolja? - Mondhatnám, persze, hogy minden filmes munkám fontos. De azért tény, adódtak olyan feladatok, amelyek lehetővé tették, hogy a bennem felgyülemlett tapasztalatokat összegezzem. Ilyen volt a filmes munkák között a Jadviga párnája, a Felhő a Gangesz felett, a Rokonok, és most ez a film, az Északi fény - Aurora Borealis is. Az idei évadban az első premierjére készül. Tudott pihenni a nyáron? - Általában nem vállalok nyáron munkát, hogy több időt töltsünk a Hargitán, mert a férjem erdélyi (Domokos László színművész - a szerk.). De kivételesen - a családi kupaktanács egyetértésével dolgoztam is. Novák Eszter rendezte Szép Ernő Vőlegény című darabját a Belvárosi Színházban. Azért pihentem is, és a próbák, előadások miatt többször is megtettem a 16-17 órás vonatutat Budapest és Csíkszereda között. Brecht Jóembert keresünk című drámájában az egyik Isten szerepét próbálja. Tíz éve a Jászai Mari Színházban játszott ebben a darabban. Len Te figuráját formálta meg - az előadást akkor Novák Eszter rendezte. Milyen érzés most újra találkozni ezzel a darabbal? - Egy kis nosztalgiát érzek, mert nagyon szerettem Len Te szerepét. Ez egy csodálatos darab, a filozófiája, a szellemisége közel áll hozzám. Azokban, akikben megvan a jóra való törekvés, gyakran felmerül: lehet-e jónak maradni? Hiszen fennáll az a veszély, hogy így a saját érdekeink sérülnek. Manapság, amikor az értékek egyre viszonylagosabbak, amikor alapvető normák megkérdőjeleződnek, különösen fontossá válik ez a brechti tézisdráma. A művészetnek az az egyik legfontosabb feladata, hogy felmutasson olyan emberi viszonyrendszereket, amelyekből kiderül, hogy a dolgoknak több vetületük is van. Erőszakban fogant GYERMEKEK ! Tóth Ildikó most a fehérvári színházban Brecht Jóembert keresünk című darabjának fbemutatójára készült W' 1AC,Y N , í Ki ' Ú t ( . Éjj - IMé&és A Play Strindberg című Dürrenmatt-darabban Hirtling István partnereként láthattuk Fotó: archív Részlet az Északi fény című filmből NAPLÓ 13