Napló, 2018. január (Veszprém, 74. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-13 / 11. szám
2 napló RÖVIDEN Hajsza a szökött rab után SOPRON Munkavégzés közben tegnap megszökött egy fogvatartott a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönből. A büntetés-végrehajtási intézet és a rendőrség azonnal megkezdte a 36 éves férfi felkutatását. Az ügy miatt belső vizsgálatot indítottak az intézményben, lapzártánkig 5 embert függesztettek fel. MW Államfőre támadt egy aktivista PRÁGA A cseh államfőre támadt egy fiatal ukrán női aktivista, amikor le akarta adni voksát az elnökválasztáson. Milos Zeman testőrei azonnal leszerelték a támadót, és kikísérték az elnököt a szavazóhelyiségből A nő az ukrán Femen mozgalom aktivistája, a választási helyiség egyik oldalán az újságírók között tartózkodott. MW Húsvétig feláll az új kormány BERLIN Az újabb közös kormány megalakítását célzó tárgyalások megkezdése mellett foglaltak állást a Németországot 2013 óta kormányzó nagykoalíció pártjainak képviselői. A Kereszténydemokrata Unió, a Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt küldöttsége egyhangúlag döntött arról, hogy húsvét előtt megalakulhat a következő német szövetségi kormány. MW KRÓNIKA 2018. JANUÁR 13., SZOMBAT Brüsszel a kampányban Az OLAF ismét előhúzta a magyarországi közvilágítási projektet MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.hu BUDAPEST Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a kampánystartra időzítve ismét elővette a miniszterelnök vejéhez kötődő, a közvilágítás fejlesztésével kapcsolatos ügyeket - derül ki az amerikai Wall Street Journal cikkéből. Néhány órával azután, hogy Áder János köztársasági elnök kihirdette az országgyűlési választások időpontját, a Wall Street Journal arról cikkezett, hogy az OLAF komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzésekben. Ebben az időszakban az Elios Orbán Viktor vejének az érdekeltségébe tartozott, Tiborcz István 2015 végén megvált a vállalkozástól. Az amerikai lap úgy tudja, az OLAF már el is küldte a jelentését a magyar hatóságoknak, azzal a javaslattal, hogy tegyenek jogi lépéseket. Az Európai Bizottságnál pedig azt kezdeményezték, hogy vegyék vissza Tiborczéktól az általuk elnyert 12 milliárd forintot. A csalás elleni hivatal nem indíthat eljárást, ezért azt javasolta a magyar ügyészségnek, hogy tegyen jogi lépéseket. Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta: Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai-kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti. Ezeket a magyar hatóságok, az OLAF felvetéseit is figyelembe véve, 2015 ózóban egyszer már vizsgálták. Hangsúlyozta: ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatják. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják. - A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését - fűzte hozzá. A Legfőbb Ügyészség megkapta az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) jelentését, amely igazságügyi ajánlást tartalmaz. - Az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani - közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Hozzátette, az OLAF jelentése három - 2009 és 2014 között kibocsátott - KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. Hangsúlyozta, valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, a protokoll szerint elrendelik a nyomozást, illetve ha az már folyamatban van, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik. Az OLAF most ismét olyan pályázati felhívásokat vizsgál, amelyeket a szocialista kormányok hatóságai indítottak el. A közvilágítási programokkal összefüggő közbeszerzési eljárásokat az önkormányzatok folytatták le, és a beruházások minden esetben határidőre meg is valósultak. Az ellenzék ezeket a programokat csak azután kezdte el bírálni, hogy az egyik kivitelező cég tulajdonosa a miniszterelnök veje lett. Előtte ezek a beruházások zavartalanul folytak és senkit nem érdekeltek. Emlékezetes, hogy már az előző országgyűlési választás során is támadták a közvilágítási programokat. Jávor Benedek, aki 2014-ben az Együtt- PM szövetség listáján szerzett európai parlamenti képviselői mandátumot, illetve Hadházy Ákos, az LMP jelenlegi társelnöke feljelentést tett a magyar hatóságoknál és az OLAF-nál egyaránt. Az ügyészség 2015- 2016-ban a Nemzeti Nyomozóirodával együtt nyomozást folytatott, amelyben az OLAF észrevételeit is figyelembe vették, hiszen az uniós hatóság elküldte a Jávor és a Hadházyféle dokumentumokat az ügyészségnek. Sőt, egyes sajtóhírek szerint volt egyeztetés az OLAF és az ügyészség között. Az ügyészség a nyomozást végül bűncselekmény hiányában lezárta. Most, nem egész három hónappal az országgyűlési választások előtt, ismét felbukkant az OLAF, és a szervezet újra a közvilágítás ügyét vette elő. Ezúttal azzal az ürüggyel hozzák vissza a témát, hogy több önkormányzatra terjesztették ki a vizsgálatot. A miniszterelnök veje a cégét az első támadások után már eladta, éppen azért, hogy ne okozzon kellemetlenséget apósának, Orbán Viktornak. Az ellenzék az adásvételt követően is permanens kampányt folytat a témában. Sajtóinformációk szerint az OLAF újabb eljárását a múlt hónapban kapcsolták magasabb fordulatszámra. A hivatal munkatársai meg sem várták az érintettek észrevételeit, villámgyorsan lezárták a vizsgálatot. Ez alkalmat teremt az ellenzéknek arra, hogy ismét a kampány témájává váljanak a közvilágítási beruházások. Az ügy hiába tűnik lerágott csontnak, a kötelező protokoll szerint, amennyiben az OLAF ajánlást tesz, az ügyészségnek, vizsgálatot kell indítania. Mivel a folyamat várhatóan több hónapot vesz majd igénybe - 17 önkormányzat képviselőit hallgatják majd meg -, az eljárást a választási kampány alatt nem lehet érdemben lezárni. Az a helyes, ha a hatóságok minden felvetést kivizsgálnak Visszafizetésről egyébként jelenleg szó sincs, ugyanis az OLAF ajánlásai nem búnak kötelező erővel az érintett szervezetekre, ezek saját hatáskörben, a rendelkezésükre álló információk alapján dönthetnek arról, hogy milyen további intézkedéseket tesznek. Ezt követően az Európai Bizottság döntése alapján egyeztetés kezdődhet, amelynek során a tagállamnak lehetősége van az OLAF megállapításaira vonatkozóan észrevételeket tenni. Közvilágítási fejlesztés az egyik bécsi utcában Fotó: MTI A külügy bekérette a román nagykövetet Kivégzéssel fenyegetett a bukaresti kormányfő BUKAREST A hazai és az erdélyi magyar pártok egységesen léptek fel Mihai Tudose román miniszterelnök szerdai magyarellenes kijelentése miatt, amit az autonómia és a székely zászló kifüggesztése kapcsán tett. A Külgazdasági és Külügyminisztérium már berendelte a budapesti román nagykövetet is. A román kormányfő nyilatkozata, amikor egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mint ismeretes, Mihai Tudose szerdán így fogalmazott a román Realitate TV-nek a székely autonómiatörekvésekkel kapcsolatban: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni (lógni) mellette a helyi felelősök is.” Az ügy miatt tegnap reggel berendelték a budapesti román nagykövetet, ő nyelvtani magyarázatot próbált adni a kijelentésre. A bukaresti külügyminisztérium szerint a román kormányfő a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alkotmány betartásának szükségességére, a helyi és a központi hatóságok felelősségére hívta fel a figyelmet, de nyilatkozatának nem volt etnikai vonatkozása. A Fidesz szerint elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan a román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozata. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint nehéz szavakat találni a román kijelentésre. Felháborodott az LMP is, a román miniszterelnök szerintük nemcsak az erdélyi magyarságot támadta kijelentésével, hanem a teljes magyarságot. A Jobbik azonnali távozásra szólította fel Tudósét. Az MSZP szerint sincs helye az európai közéletben a román kormányfőnek. MW Mihai Tudose szavait magyarázza a román külügy Fotó: AFP Érkeznek az emelt januári nyugdíjak Rétvári: Magyarország többgenerációs otthon BUDAPEST Három százalékkal, átlagosan négyezer forinttal lesznek magasabbak a nyugdíjak idén. Az átutalásokat már megkezdték. Elkezdik kézbesíteni a megemelt nyugdíjakat, a pénz a napokban megérkezik az idősekhez - jelentette be tegnap Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Elmondta: idén tavalyhoz képest 3 százalékkal, átlagosan bő négyezer forinttal magasabb nyugdíjösszeget utalnak át, úgy számoltak, hogy ennyi lesz az infláció 2018-ban. A megemelt nyugdíjak 2,7 millió embernek jelentenek jó hírt, köztük mintegy két millióan öregségi nyugdíjasok. Az emelés érinti a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket, többek között az árvaellátásban, a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban, az özvegyi járadékban, rokkantsági ellátásban, baleseti járadékban részesülőket is. Rétvári Bence többgenerációs otthonként jellemezte Magyarországot, ahol különböző nemzedékek élnek együtt, s ha nőnek a bérek, javul a gazdaság teljesítménye, akkor fontos, hogy ezt az idősek, nyugdíjasok is érezzék. Emlékeztetett: 2010- ben azt vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, de közel 10 százalékkal növelni is tudták. Az ezt megelőző időszak arról szólt, mennyit veszítenek a nyugdíjak értékükből, ekkor vették el a szocialisták a 13. havi juttatást is. Hozzátette: a nyugdíjak értékének megőrzése mellett többletjuttatást is biztosítottak, ez volt a tízezer forintos Erzsébetutalvány, amelyet tavaly és tavalyelőtt is megkaptak a nyugdíjasok, és a nyugdíjprémium is, amit először 2017-ben utaltak. Jelezte: az idei költségvetésben már szerepel az a 32 milliárd forint, amit - a gazdaság jó teljesítménye esetén - kifizetnek a nyugdíjasoknak. Hozzáfűzte: folytatják a Nők 40 programot, ami eddig 200 ezer embert érintett, és amelyre az idei költségvetésben 260 milliárdot különítettek el, miközben ezt az intézkedést egyetlen ellenzéki párt sem támogatta. Emlékeztetett rá, hogy januártól a nyugdíj mellé havonta plusz 50 ezer forintot kapnak azok, akik legalább 20 éven át otthon ápolták tartósan a beteg gyermeküket. MW