Napló, 2018. június (Veszprém, 74. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

2018. JÚNIUS 27. SZERDA GAZDASÁG Már kapható magyar dinnye Idén előbb kezdődött a szezon­­ A vevők keresik a jó minőséget KÖRKÉP A meleg időjárás hatására a megszokottnál előbb, június végén már el­kezdődött a magyar dinnye szezonja. A görögdinnye várható termésmennyisége 192 ezer tonna körül alakul idén. Nagyjából majd nyár végéig lesz kapható din­­­nye a piacon - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján. A NAK közleménye szerint a magyar görögdinnye 40 szá­zalékát exportálják a hazai termelők. Jelentős felvevőpi­acnak számítanak a környe­ző országok, valamint Né­metország és a Baltikum. Ez nem véletlen, hiszen Európa negyedik legnagyobb görög­dinnyetermő területe találha­tó Magyarországon. A terület az elmúlt 15-20 évben ugyan csökkenő tendenciát mutatott, de az utóbbi két-három évben sikerült ötezer hektár körül stabilizálni. A jelentősebb termelői kör­zetek Szabolcs-Szatmár-Be­­reg, Békés, Baranya, Tolna és Heves megye, a jászsági területek, a sárgadinnye terén pedig a Bács-Kiskun megyei régió. A sárgadinnye-termesz­tés azonban lényegesen kisebb volumenű, melynek közel száz százalékát hazai fogyasztásra szánják, így sárgadinnyéből is mintegy 600 hektár területen, várhatóan 18 ezer tonna ter­méssel számolhatunk az idei esztendőben. A korábbi évek­hez hasonlóan az agrárkamara idén is határozottan a magyar dinnye mellé állt. A lépés­sel a köztestület célja kettős: egyrészt azt segíti, hogy friss hazai termény kerüljön a fo­gyasztókhoz, másrészt támo­gatja a minőségi árut termelő magyar gazdákat. Az elmúlt évek promóciós tevékenysége sikeresnek bizonyult: időjárás­tól és évjárattól függően már fejenként 13-15 kilogramm körül mozog az éves fogyasz­tás, míg 10 éve ez az érték nyolc-kilenc kilogramm körül alakult. Horváth Vivien, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületé­nek (MDE) szóvivője a Nap­ló kérdésére elmondta, idén szinte minden gyümölcsöt és zöldséget 10-14 nappal előbb takarítanak be a termesztők a tavaszi, nyár eleji meleg idő­járásnak köszönhetően. Ebből adódóan június végén, július elején már nagy mennyiség­ben kapható lesz országszerte a magyar dinnye, mely a ter­mesztők visszajelzései alapján egyértelműen keresett, hiszen a vevők visszajárnak, szeretik a megszokott minőséget. Megtudtuk, a görögdinnye kilónkénti ára átlagosan 150— 200 forint között mozog, egy kilogramm sárgadinnye pedig hozzávetőleg 250-300 forint­ba kerül, de természetesen a kereslet és a kínálat nagyban befolyásolja az idény során az árakat.­­ A szezon június végén a békési dinnyével indult, au­gusztusra pedig beérik a sza­ A szezon június végén a békési dinnyével indult bélcsi dinnye is, amely nagy­jából nyár végéig jelen lesz a piacon - emelte ki az MDE szóvivője. Mint mondta, a ha­zai dinnye népszerűsítésére egyedi matricát is készítettek, melyet eljuttatnak az egye­sületi tagokhoz. A „magyar dinnye” feliratú címkén pedig nemcsak a hazai származást, hanem az adott termőkörze­tet is feltüntetik, segítve a vá­sárlók dolgát. A vevők közül ugyanis sokakban felmerül a kérdés, honnan tudhatják, me­lyik a jó minőségű dinnye, il­letve hogyan különböztethetik meg a külföldit a hazaitól. A matrica ebben nyújt segítséget. Horváth Vivien hozzátette, a címke bevezetésének fon­tos része lesz az ellenőrzés is, de két-három éven belül már várhatóan kiforrja magát ez a módszer. - Emellett július 14-én ren­dezzük meg a Nyitott dinnye­földek napját. Ez egy országos esemény, több megyét, termelőt is érint. A program lényege, hogy játékos formában mutat­juk be a termelést és a din­­­nyeföldeket az érdeklődőknek, hogy lássák, mi történik, mi­előtt eljut a boltok polcaira és az asztalokra a hazai dinnye - zár­ta a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének szóvivője. BET Mázi Zsófia már hazai gyümölcsöt árul Pápán Fotó: Polgár Bettina A­z építőiparra jellemző a szabálytalanságok zöme BUDAPEST Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 1042 munkáltató 81 százalékánál, az ellen­őrzött csaknem négyezer munkavállalónak pedig 69 százalékánál az áprilisi ak­ció-ellenőrzésen, a legtöbb probléma az építőipart érintette, és jellemzően a feketefoglalkoztatásból adódott - ismertette jelen­tésében a Pénzügyminisz­térium munkaügyi főosztá­lya a tárca honlapján. Elsősorban azt vizsgálták, hogy megvalósult-e a 2018. január 1-jén életbe lépett mi­nimálbér és garantált bérmi­nimum emelése, illetve át­tekintették a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettségét és a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó jogszabályok meg­tartását. A minimálbérre és garantált bérminimumra vo­natkozó szabályok megszegé­se 42 munkavállalót érintett, azaz a jelentés szerint ez a tí­pusú szabálytalanság tovább­ra sem jellemző. Ugyanakkor megjegyezték, a legtöbb gond a határidőben történő bérfize­tés elmaradásából adódott, ami 409 munkavállalóra terjedt ki. Az ágazatokat tekintve ezek a gondok főként a feldolgozó­­iparban fordultak elő. A feke­tefoglalkoztatás a vizsgált dol­gozók egyhatodát érintette, az építőiparban ellenőrzött mun­kavállalóknak az 53 százalé­kát, a mezőgazdasági dolgo­zóknak pedig a 42 százalékát. Az elmúlt évek tapasztala­tainak megfelelően kiemelke­dő volt a nyilvántartási kötele­zettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) is, az in­tézkedések 35 százalékát ezek a jogsértések indokolták, ame­lyekkel a leggyakrabban a fel­dolgozóipari cégeknél talál­koztak az ellenőrök. A munkaidőre vonatkozó szabályok be nem tartásából adódott az intézkedések egy­ötöde, ezen belül az ellenőrök legtöbbször a munkaidő-be­osztással és a munkaidőke­rettel kapcsolatos rendelkezé­sek megszegése miatt találtak problémákat. A munkaidővel összefüggő szabálytalanságok kétharmada a vendéglátásban és a kereskedelemben fordult elő, az ilyen jogsértéssel érin­tett munkavállalók 67 száza­léka ebben a két ágazatban dolgozott, ami egybevág az el­múlt évek tapasztalataival. A közlemény szerint az el­lenőrzések 26 százaléka az építőipar, illetve a kereskede­lem (például ruházati bolt, ék­szerbolt, ital-nagykereskedés, papír-írószer, textilkereskedés) területére terjedt ki, ezt követ­te 21 százalékkal a vagyonvé­delem, 18 százalékkal pedig a vendéglátás. A gazdasági válság miatt bevezetett, a kis- és középvál­lalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók már nem feltétlenül tartják vissza a jog­sértésektől a munkáltatókat. Ezért 2018-tól kezdve már első alkalommal is munkaügyi bír­ságot von maga után még a minimális foglalkoztatási sza­bály megszegése is, például a bejelentés elmulasztása - ol­vasható a minisztérium mun­kaügyi főosztályának jelenté­sében. MTI A feketefoglalkoztatás a dolgozók egyhatodát érintette, az épí­tőiparban ellenőrzött munkásoknak több mint a felét Fotó: MTI —**—------------------------m- Minden, amire szüksége van egy mezőgazdasági termelőnek Agrárfinanszírozási megoldások a Takarék Csoportnál Sürgősen van pénzre szüksé­ge az agárvállalkozásának? Uniós támogatást nyert el, de már most kell a forrás, hogy elkezdje megvalósítani az elképzeléseit? Állattartó tele­pet, gabonatárolót, -szárítót hozna létre, vagy bővítené, esetleg korszerűsítene? Az éves termelési költségeit finanszírozná meg, netán ter­mőföldet vásárolna, de ehhez nem elég az önereje? A Taka­rék Csoportnak valamennyi igényre van megoldása. Az agrárgazdálkodás ciklikussá­gából, szezonális jellegéből adódóan egy termelőnek bármikor akadhatnak átmeneti likviditási problémái. Va­gyis, amikor a bevételei még nem érkeztek be, de addig is állnia kell a szolgáltatási és inputanyag költ­ségeket, béreket, közterheket. Ké­zenfekvő megoldás lehet ez esetben a folyószámlahitel, amihez gyorsan juthatnak hozzá az Agrár Széchenyi Kártyával - amiben a Takarék Cso­port piacvezető, az ezekre nyújtott hitelek közel 40 százaléka tőle szár­mazik valamint a Takarék Gazda­­kártyával rendelkezők. Nem szabad azonban a folyó­számlahitelt például a termeléshez, tenyésztéshez szükséges gépek, berendezések vásárlására fordítani - hívja fel a figyelmet Hollósi Dá­vid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője. Gondot okozhat ugyanis, hogy a forrás és az eszköz lejárata nincs összhangban egymással, ami azt jelenti, hogy a folyószámlahitelt azelőtt kell törleszteni, hogy az abból vett eszközök kitermelték volna a visszafizetendő összeget. Erre a célra géphitelt érdemes felvenni, vagy gé­pet lízingelni - a Takarék Csoportnál elérhető ezen konstrukciók ugyanis akár 5-6 éves lejáratúak. Aki pedig tartósabb eszköz be­szerzéséhez - például állattartó telep, vagy gabonatároló, -szárító létesítéséhez, bővítéséhez, korszerű­sítéséhez - keres forrást, az hosszabb lejáratú, 10 éves futamidejű hitelben is gondolkodhat. A konstrukciók előnye, hogy a törlesztési időszakok maximálisan igazodnak az árbevétel beérkezéséhez. Például egy szántó­földi növénytermesztőnél - a beta­karításokhoz igazodva - az évi két törlesztési időpont közül az ügyfél választása szerint az egyik lehet au­gusztus, míg a másik december. Van mód tartós forgóeszköz-finanszíro­zásra is, amely keretében 1-5 éves lejáratú forrásból lehet beszerezni a termeléshez szükséges forgóeszkö­zöket. Meglehetősen hatékony finanszí­rozási megoldása a Takarék Csoport­nak az agrárvállalkozások által már elnyert, de csak hónapokkal később folyósítandó rendszeres támogatások előfinanszírozása. Ennek mértéke akár a 90 százalékot is meghaladhatja - közölte a Takarék Agrár Igazgató­ság vezetője. A Takarék VP Komp­lex - nevéhez méltóan - ennél széle­sebb kiterjedésű. A Vidékfejlesztési Program nyerteseinek a beruházási hiteltől a beruházás működtetésére fordítható forgóeszközig teljes meg­oldást kínál, négyfajta terméken - az előleg-visszafizetési garancián, a beruházási hitelen, a támogatás elő­finanszírozási hitelen, és a kiegészítő forgóeszközhitelen­­ keresztül. A Takarék Csoport arra törekszik, hogy a legkülönbözőbb tevékeny­ségeket folytató családi gazdasá­gok számára is megoldást nyújtson. Ennek érdekében a Takarék Agrár Igazgatóság három módon is segíti a gazdákat, a korábbinál komplexebb és hatékonyabb szolgáltatásokat nyújt a számukra: egyrészt szakértői elemzésekkel, másrészt az ország egészére kiterjedő, az év végéig 10 fősre bővülő agrárfinanszírozási ta­nácsadói hálózattal, harmadrészt a speciális ágazati igényeket kiszolgá­ló agrártermék-fejlesztési csoportja révén. Szintén az agrárpiaci igények ki­szolgálását célozza a Takarék Cso­port legújabb fejlesztése, az ősszel megjelenő új, rugalmas konstrukció­ja, a termőföld-vásárlási hitel. Ezzel szemben a következő elvárásokat támasztjuk magunk elé: kevés admi­nisztrációval, gyors átfutási idővel, kiszámítható ajánlattal és személyes­séggel nyújtsunk finanszírozást - jelentette ki Hollósi Dávid. RÖVIDEN NAV-számlázó­program BUDAPEST Ingyenesen használható számlázóprog­rammal segíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a július 1-jétől kötelező számla-adatszolgáltatást - tájékoztatta az adóhivatal kedden az MTI-t. A közle­mény szerint a keddtől el­érhető online számlázót a NAV javarészt a kisvállal­kozások számára hozta lét­re. Felhívták a figyelmet: július elsejéig ellenőriznie kell minden vállalkozás­nak, hogy az általa hasz­nált programmal teljesíteni tudja-e a számla-adatszol­gáltatási kötelezettségét. Indokolt felmérni azt is, hogy az alkalmazott kézi számlázásról célszerű-e áttérni számlázóprogram használatára - mutatott rá az adóhivatal. A program a tesztrendszerben elvégzett sikeres regisztráció után már használható. M­1TI NAPLÓ 5 MNB-devizaárfolyam 2018. június 26. pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 166,47 a Svájci frank 1 282,17 a Cseh korona 1 12,56 ▼ Euro 1 325,58 A Horvát kuna 1 44,11 ▲ Japán jen 100 254,33 ▼ Új román lej 1 69,76 a Szerb dinár 1 2,76 a Orosz rubel 1 4,44 ▲ Angol font 1 369,89 ▲ USA dollár_______1 278,87 _ at Változás az előző naphoz képest ------------- HIRDETÉS

Next