Napló, 2018. július (Veszprém, 74. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-11 / 159. szám
2 NAPLÓ ) KGBélának a „két Gábor" fontos a pártból BUDAPEST Nem kellene ezt az ügyet túlpörgetni - véli a vádlott, Kovács Béla volt jobbikos EP-képviselő. Megkezdődött az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus elleni büntetőper tegnap a Budapest Környéki Törvényszéken. A többórás zárt előkészítő ülés után Kovács Béla (akit a sajtó csak KGBélának hív) újságíróknak ártatlanságát hangoztatta. „Az én lelkiismeretem tiszta (...), végre elkezdődött a per, bízom abban, hogy kiderül az igazság” - mondta a törvényszék folyosóján az elsőrendű vádlott. Arra a kérdésre, találkozott-e kémekkel, Kovács Béla azt mondta: nem tudja, munkájából fakadóan nagyon sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal. „Nem kéne ezt az ügyet túlpörgetni” - fűzte hozzá. Mint mondta, azért lépett ki tavaly decemberben, a vádemeléskor a Jobbikból, hogy ne legyen tehertétel pártján a választási kampányban. Megjegyezte, számára egyébként a Jobbikban egyedül a „két Gábor” volt fontos: Vona Gábor akkori pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató. A párt jelenlegi belső viszonyairól a volt jobbikos politikus nem akar állást foglalni. Kovács Béla 2010 májusától EP-képviselő. A vád lényege, hogy 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy belülről bomlasszák az Európai Közösség intézményeit. MW KRÓNIKA 2018. JÚLIUS 11., SZERDA A keleti régiókban is emelkedtek a fizetések Országos átlagban mintegy húszezer forinttal nőttek a bérek IVIEMAWORKS-ÖSSZEÁLLTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu MAGYARORSZÁG Egy év alatt nettó 15-20 ezer forinttal nőttek az átlagkeresetek az ország szinte minden megyéjében - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedévi megyei adataiból. Kiderült, hogy a kelet-magyarországi megyékben is jelentősebben nőttek a bérek. A legnagyobb elérhető nettó átlagkeresetet Budapesten mérte a KSH, 265 ezer forinttal, ahol egy éve még 238 ezer forint volt a kézhez kapott átlagbér. Budapest mellett három megyében - Győr-Moson- Sopron, Fejér és Komárom- Esztergom - lépte át 2018 első három hónapjára a nettó havi átlagkereset a 200 ezer forintot. A legalacsonyabb fizetés Mérséklődött a lemaradók bérhátránya sek továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érhetők el (147 ezer forint), miközben a térségben az országos átlagnál magasabb mind a munkanélküliség, mind a közfoglalkoztatottak aránya. Kelet-Magyarországon is nagyot nőttek a nettó átlagkeresetek. Borsod-Abaúj-Zemplénben átlagban több mint 13 százalékkal lett több a havi nettó bevételük a dolgozóknak az első negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest. Észak-Alföldön és Észak- Magyarországon 12 százalék fölött nőtt egy év alatt a kézhez kapott kereset, Dél- Alföldön pedig ennél is nagyobb mértékben, közel 13 százalékkal. A Dunántúlon átlagosan 10-12 százalék közötti nettó keresetemelkedést mértek, ám ez forintban mérve megegyezik a keleti régiókban mért 20 ezer forint körüli növekedéssel. A legnagyobb, több mint 14 százalékos növekedést Baranya megye dolgozói kapták, a legkisebb mértékben pedig Vasban nőttek a keresetek, egyedül itt maradt 10 százalék alatt a bérnövekedés mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 225, a szellemieké 415 ezer forintra nőtt. A szellemi foglalkozásúak fizetése a fővárosban volt a legnagyobb, több mint 480 ezer forint, Békésben pedig a legkisebb, 302 ezer. A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélső értéket Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták 270 ezer forinttal, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 169 ezerrel. A munkanélküliségi ráta 1,3 és 9,3 százalék között volt, a legalacsonyabb Vas, a legmagasabb Somogy megyében. A munkanélküliség jelentősen csökkent ott, ahol a korábbiakban jóval az átlagot meghaladó volt az állástalanok száma. Hajdú-Biharban például 8,3 százalékról 5 százalékra csökkent a ráta. VARGA MIHÁLY: MEGPÁLYÁZHATJUK AZ EURÓPAI ÖTÖDIK HELYET A magyar kormány arra törekszik, hogy Magyarország 2030- ra az ötödik legversenyképesebb ország legyen Európában, olyan ország, ahol érdemes élni és dolgozni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülése után. A tanács a Magyar Nemzeti Bank, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Kereskedelmi és Iparkamara versenyképességi javaslataira várhatóan az ősszel tesz javaslatot a kormánynak. A versenyképességet tovább erősítő feladatok elvégzéséhez felelősöket is hozzárendelnek. Seehofer mesterterve Török motoros bandát tiltott be a német belügyminiszter EU Újabb migránsok partra lépését tiltotta meg az olasz belügyminiszter. A britek szerint 700 ezer fekete-afrikai migráns várakozik Líbiában. Bemutatta tegnap migrációs mestertervét a német belügyminiszter. Horst Seehofer azt mondta: egyensúlyt kell teremteni a segítőkészség és Németország teljesítőképessége között, nem tudnak korlátlanul befogadni embereket. „Ez nem a koalíció, hanem a szövetségi belügyminisztérium mesterterve” - emelte ki a bajor politikus. Ezzel magyarázta azt is, hogy a javaslatban szerepelnek azok a tranzitközpontok, melyek a későbbi koalíciós megállapodásban nem. Az elképzelés szerint ezekből a létesítményekből küldik majd vissza azokat, akik már máshol is adtak be menedékkérelmet. Horst Seehofer tegnap egyébként betiltotta az Osmanen Germania németországi török nacionalista motoros bandát. A brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NCA) szerint nagyjából 700 ezer feketeafrikai származású illegális bevándorló várakozhat Líbiában arra, hogy migránscsempészek Európába szállítsák őket - írta a Daily Mail. Az NCA illegális bevándorlás elleni részlegének vezetője, Tom Dowdall becslései alapján az afrikai emberkereskedelemből a csempészeknek évente nagyjából hatmilliárd font (2200 milliárd forint) jövedelme származik. A Breitbart.com pedig arról számol be: az új kormány hatására 80 százalékkal csökkent az idei első félévben az Olaszországba érkező migránsok száma. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a szóvivője szerint ismét engedélyezni kellene a Soros-hajók kikötését Itáliában - írta az Origo.hu. Az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini ennek ellenére újabb hajók kikötését tiltotta meg. Most a Ves Thalassa teherhajó próbálkozott. Fedélzetéről hatvan migránst vett át az olasz parti őrség hajója, de, mint ahogy Salvini közölte, őket sem Olaszországban teszik majd partra. MW A brit bűnüldözési ügynökség úgy tudja, mintegy 700 ezer illegális migráns vár behajózásra Líbiában Fotó: AFP Tartanak Trumptól az európai vezetők BRÜSSZEL Az EU-NATO- csúcson tegnap az együttműködés megerősítéséről állapodtak meg. Persze ellentétek vannak Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt írta: „Amerika, becsüld meg szövetségeseidet!" Ma kétnapos NATO-csúcs kezdődik a belga fővárosban, rendkívüli biztonsági készültség közepette. 29 ország és 55 nemzeti delegáció képviseli magát a találkozón. Tegnap az EU és a NATO vezetői közös nyilatkozatban állapodtak meg a két szervezet közötti együttműködés további erősítéséről. Donald Tusk ET-elnök azonban határozottan bírálta Donald Trump amerikai elnök európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját a nyilatkozat aláírása után. - Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, mivel nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli - szólított fel Tusk az aláírást követő brüszszeli sajtótájékoztatón. Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, s az afganisztáni háborúban 870 európai katona vesztette életét. Leon Panetta volt amerikai védelmi miniszter szerint az európai NATO-szövetségesek aggódnak, hogy Donald Trump elnök beváltja kampánybeli fenyegetését, és kivonja Európából a csapatait, ha a többi tag nem növeli védelmi kiadásait. Trump olvasatában ugyanis ők Amerikával fizettetik meg a közös védelem költségeit, miközben a NATO tagjai arról állapodtak meg, hogy éves nemzeti össztermékük minimum két százalékát költik majd védelemre - írta az Infostart.hu. A NATO adatai szerint Magyarország a maga 1,06 százalékával a legkevesebbet költő hat tagállam egyike. Orbán Viktor kormányfő nemrég szólt arról, hogy emelkedni fognak a katonai kiadások. Donald Trump fő célpontja azonban nem a kisebb államok, hanem a GDP 1,24 százalékát védelemre költő és így a középmezőnyben helyet foglaló európai gazdasági motor, Németország lesz. Trump szerint a német alulköltekezés aláássa a szövetség biztonságát. A kommentátorok úgy vélik, Trump szólamai ellenére Amerika továbbra is masszív katonai együttműködést folytat: kiképzéseket és hadgyakorlatokon tart a balti államokban, az orosz határ mentén, emellett tankelhárító fegyvereket adott el Ukrajnának. MW