Napló, 2018. július (Veszprém, 74. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-23 / 169. szám

2 NAPLÓ RÖVIDEN Ponthatárok szerdától BUDAPEST Szerda este 8 órakor hozzák nyilvánosság­ra az idei felsőoktatási felvé­teli ponthatárokat, amelyek hagyományosan elsőként a www.felvi.hu oldalon lesz­nek elérhetők. Azok a jelent­kezők, akik megadták a mo­bilszámukat, még szerda este SMS-értesítést is kapnak az eredményekről, amelyek az e-felvételiben is megnézhetők lesznek a ponthatárok közzé­tétele után. A jelentkező a be­sorolási döntés ellen a közlés­től számított 15 napon belül élhet jogorvoslattal. A felleb­bezést a www.felvi.hu-n a Kérvénytárból letölthető jog­orvoslati kérelemmel az em­beri erőforrások miniszteré­nek címezve, de az elsőfokon eljáró Oktatási Hivatal címére kell beküldeni. A felsőoktatási képzésekre összesen 107 695- en nyújtottak be érvényes je­lentkezést, mintegy kétezerrel többen, mint az előző évben. A legtöbben - 72 955-en - alapképzést j­elöltek meg első helyen. MW Cáfolták az álhíreket BUDAPEST Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szombaton az MTI-hez eljut­­t­tatott közleményben határo­zottan cáfolta a nagy kórház­bezárásokról szóló híreket. Emellett arra kérték a saj­tó képviselőit, hogy az ilyen alaptalan álhírek gyártásá­val és kritikában átvételével ne próbálják megtéveszteni a közvéleményt és a magyar embereket. Szombaton több sajtóorgánum szakértőkre hi­vatkozva arról írt, hogy negy­ven kórházat is bezárhatnak, miután megszűnt a kórházak mentessége a szigorú pénz­ügyi gazdálkodási szabályok alól. A türelmi idő lehetővé tette, hogy a kórházak akkor is fizethessenek bért és végez­hessenek betegellátást, ha az egészségpénztártól kapott ösz­­szeg már nem fedezte a költségeket. MTI KRÓNIKA A fehérvári diadal A magyar hadviselés és együttműködés győzelme MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST Az egész Euró­pának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történel­mét - jelentette ki Németh Szilárd honvédelmi állam­titkár a nádorfehérvári csata emléknapján. Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősies­ségre - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parla­menti államtitkára vasárnap, a nándorfehérvári csata évfor­dulóján Budapesten. Németh Szilárd a budai vár alatt álló Hunyadi János-szobornál, a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemléke­zésen felidézte: Európa akko­riban sem vette túl komolyan a fenyegetést,­ ezért a hódítók különösebb ellenállás nélkül tudtak előretörni. A magyarok viszont felismerték a veszélyt - tette hozzá. Az államtitkár szerint egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a konti­nensnek nem szabad felednie a történelmét. „Európa el­vész”, ha nem védi meg a saját határait és keresztény kultúrá­ját - mondta, hozzátéve: a ma­gyarok hisznek kultúrájukban, ezeréves hagyományaikban, s készen állnak arra, hogy azo­kat újra és újra megvédjék. Kiemelte: a 15. században az Oszmán Birodalom serege szervezettségét és harcértékét tekintve is a kor egyik legerő­sebb hadereje volt. Ez a sereg foglalta el Bizáncot és a szerb királyságot, azt követően pe­dig Nándorfehérvár elfoglalá­sára készült. Németh Szilárd hozzátette: a déli harangszó azóta is arra emlékeztet, hogy sikerült meg­állítani az előretörő oszmán se­reget és „megvédtük Európát”. Az 1456. július 22-i nándor­fehérvári győzelem a magyar hadtörténet egyik legjelentő­sebb győzelme volt - jelen­tette ki az államtitkár, hang­súlyozva: a nándorfehérvári csata a magyar hadviselés és együttműködés diadala, nem­zeti identitásunk meghatáro­zó eleme, valamint a magyar és a keresztény értékek mel­letti hősies kiállás példája. „A nándorfehérvári csata győz­tes szereplőinek hazaszeretete, hősiessége, összefogása nem­csak az akkori Európa, hanem a mai kor számára is példaérté­kű” - fogalmazta meg ünnepi beszédében Németh Szilárd. A Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő keresztény magyar seregek 1456. júli­us 22-én, több mint kéthetes csata után diadalmaskodtak II. Mehmed török szultán hadai felett, megállítva ezzel hetven évre a törökök továb­bi európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Eh­hez mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. A nándorfehérvári diadal em­léknapjának megünneplésé­ről 2011-ben országgyűlési határozatban rendelkeztek. Németh Szilárd: a mai kor számára is példaértékű az akkori győzelem Fotó: MTI HOLLIK ISTVÁN: A „SOROS-ADÓ" ÚJABB VÉDELMET AD MAGYARORSZÁGNAK A Fidesz-KDNP frakciószövet­ség szerint a bevándorlási kü­lönadó egy „Soros-adó", amely újabb védelmet ad az országnak. Hollik István, a frakciószövetség szóvivője vasárnapi, budapes­ti sajtótájékoztatóján azt mondta, minden olyan szervezetre, amely támogatja vagy segíti a beván­dorlást, bevándorlási különadót vetnek ki. Erről pénteken dön­tött az Országgyűlés, a vonatkozó törvény még a nyáron hatályba lép. Hangsúlyozta, hogy ez a kü­lönadó újabb védelmet ad az or­szágnak a kerítés, a jogi határzár, a Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás mellett. Hollik István hozzátette: a „Soros­szervezeteknek" fizetniük kell, ha bármilyen bevándorlástámogató tevékenységet végeznek és erre támogatást fogadnak el bárki­től. Közölte: a „Soros-szerveze­tek" azért dolgoznak, hogy Eu­rópát bevándorlókontinenssé és benne Magyarországot bevándorlóországgá tegyék, ezért ezt az adófajtát „Soros-adónak” is lehet nevezni, a befolyó pénzt pedig csak határvédelemre lehet fordítani. 2018. JÚLIUS 23., HÉTFŐ Cikksorozatot tiltanának be az értelmiségiek BUDAPEST Petícióban köve­teli a balliberális értelmiség az egyik napilap cikksorozatának azonnali leállítását. Tegnap délutánig mintegy 500-an ír­ták alá azt az az ívet, amelyben a Magyar Idők Kinek a kultu­rális diktatúrája? címmel meg­jelent, eddig tízrészes sorozata ellen tiltakoznak és követelik a további közlések beszünteté­sét. A György Péter, Babarczy Eszter, Korniss Péter, Alföldi Róbert és mások által jegyzett petíció szerint a Magyar Idők írásai a „bakancsrúgáshoz ha­sonlítható hangnemük” miatt „az ötvenes évek pártsajtóját idézik”. A tiltakozás előzménye, hogy a Magyar Idők tavaly novembere óta folytatásokban mutatja be azokat az eseteket és azokat a baloldali személye­ket, amelyek és akik jelentős állami támogatásokat kapnak, de folyamatosan arról nyilat­koznak, hogy el vannak nyom­va, diktatúra van, nem tudnak érvényesülni a kultúrában. A múlt héten konzervatív értelmiségiek ugyancsak petí­cióban tiltakoztak, amiért ál­lami támogatással az 1919-es tömeggyilkos vörösterrort nép­szerűsítő kiadványt jelentettek meg állami pénzen, ráadásul tárlatot is rendeztek a témában. Az esetet a Magyar Idők cikk­sorozata tárta fel. „A Tanács­­köztársaságról már ítélt a törté­nelem. Mi, az aláírók, a magyar nemzet túlnyomó többségével együtt valljuk, hogy Kun Béla és Szamuely Tibor örökségét semmilyen módon nem szabad népszerűsíteni és igazolni Ma­gyarországon” - áll a többet között Tőkés László, Eperjes Károly, Raffay Ernő által alá­írt dokumentumban. Hozzá­tették: „visszautasítjuk a véres és gyilkos Tanácsköztársaság politikai és esztétikai igazolási kísérletét”. A­kinek a kulturális dik­tatúrája a sorozat következő része ma, július 23-án, hétfőn jelenik meg a Magyar Időkben - közölte a lap hétvégi számá­ban. MW Erdélyi megfélemlítés Gyilkosokkal, tolvajokkal ül a két elítélt székelyföldiÚj késes merénylet KOVÁSZNA Négy három­széki városban gyűjtik az aláírásokat a terrorizmus vádjával öt évre elítélt magyarok érdekében. Az érintetteket meglátogatta Kulcsár-Terza József erdélyi magyar parlamenti képvi­selő Folytatódnak a megfélemlíté­sek, ha az elmúlt 28 évben erő­teljesebben politizálunk, nem itt tartanánk - mondta Kulcsár- Terza József a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, romániai parlamenti képviselő, miután a feketehalmi börtön­ben meglátogatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A Hatvan­négy Vármegye Ifjúsági Moz­galom (HVIM) székelyföldi aktivistáit terrorizmus vádjával öt év börtönre ítélték, emlékez­tetett a Székelyhon hírportál. Kulcsár Terza József hiva­talosan, képviselőként látoga­tott a börtönbe. Beszámolója szerint a két magyar „emberte­len körülmények között síny­lődik,” heten vannak egy tíz négyzetméteres, kilencágyas cellában. Közölte: „Jól van­nak, erős, bátor férfiak. Gyil­kosokkal, tolvajokkal tartják őket egy cellában, holott ártat­lanok, jogtalanul tartják őket börtönben, mivel politikai íté­let született.” Szerinte felhábo­rító, ami Romániában történik, ilyen körülmények között a politikai börtönöket is vissza­állíthatnák. Elmondta azt is, hogy a védelem még mindig nem kapta meg a jogerős ítélet indoklását. A minapi kézdivásárhelyi tüntetésről kijelentette: elé­gedetlen az összegyűltek szá­mával, hiszen Beke Istvánék elítélése valójában a magyar közösség elleni megfélemlítő akció is. A két politikai fogoly ártatlanná nyilvánítására el­kezdett aláírásgyűjtést mától kezdve négy háromszéki vá­rosban egy hónapon keresztül folytatják. Az íveket átadják a családoknak, abban bíznak, hogy azokat az emberjogi bíró­ságon is felhasználhatják. A sajtótájékoztatón részt vett a Wass Albert-megemlé­­kezések szervezéséért meg­hurcolt Bedő Zoltán is. El­mondta: a feljelentő ugyanaz a Dan Tanasa volt, aki két éve a Kovászna megyei önkormány­zatot jelentette fel hasonlóan koholt indokkal. Bedő Zoltán ellen azt hozta fel, hogy a há­borús bűnös kultuszát ápolja. Behívatták a rendőrségre, és ott is kijelentette, hogy amíg él, és szabadlábon van, min­den február 17-én megszer­vezi a Wass Albert-megemlé­­kezést. Mint mondta, az idei megemlékezések előtt két he­lyi napilap szerkesztőségét is figyelmeztették, amiért a ren­dezvény beharangozóját köz­zétették, az eseményen pedig rendőrök fotózták a részvevő­ket. Rámutatott: Wass Albert nem háborús bűnös, 1946-ban a kommunista népbíróság a tá­vollétében ítélte halálra, úgy, hogy a testületben egyetlen jogász sem volt, de Románia elutasította a perújrafelvételt. Wass Albert múltját az ame­rikai hatóságok több ízben is ellenőrizték, amikor beván­dorlási engedélyt, majd állam­­polgárságot kért, és akkor is, amikor fia, Wass Huba felvé­telizett a katonai akadémiára, majd amikor egyre magasabb rangba került. Nicolae Ceaușescu három alkalommal kérte Wass Albert kiadatását, de ennek nem tet­tek eleget, mert nem találták bűnösnek. MW A németországi esetnek nincs magyar sérültje LÜBECK Nincs magyar érin­tettje a lübecki késes táma­dásnak - tudatta a német rendőrség a magyar külügy­minisztérium érdeklődésé­re. Az észak-németországi településen egy férfi péntek késő délután találomra tá­madt az autóbusz utasaira. Kilenc embert késett meg a Travemündébe tartó, utasok­kal teli buszon egy 34 éves férfi. Hátizsákjában gyú­lékony folyadék volt, amit lángra akart lobbantani - más források szerint lángra is lobbantott ezért a zsákot tűzszerészek is átvizsgálták. A tettes indítéka még ismeret­len, kérdésekre nem válaszol és nem tett beismerő vallo­mást - közölte Ulla Hingst, a lübecki ügyészség szóvivője. Megerősítette, hogy a férfi Iránban született, de már több­­ éve német állampolgár, Lü­­beckben él. A hatóságok nem zárják ki, hogy terrortámadás történt, bár Twitter-üzenetében a rendőr­ség azt írta: nincs arra utaló jel,­­ hogy az elkövető politikailag­­ radikalizálódhatott. A tettest egyelőre szándékos gyújto­gatás kísérletével, súlyos testi sértéssel és testi sértéssel gya­núsítják, szombaton a bíróság előzetes letartóztatásba helyez­te. A támadásról a szemtanúk a Lübecker Nachrichten be­számolója szerint elmondták: az elkövető a buszon utazott, majd felpattant az ülésről, a padlóra vágta a hátizsákját és késével az utasokra rontott. A buszvezető, akit szintén megsebesített, azonnal kinyi­totta az ajtókat, hogy az em­berek kimenekülhessenek. A kiáltozó utasok egymás után ugráltak ki. A gyanúsított apja a Spiegel TV- nek azt mond­ta: Ali, a fia hatévesen, Irán­ból érkezett Németországba. A Bundeswehrben, azaz a né­met katonaságnál szolgált, az utóbbi időben azonban mun­ka nélkül maradt. Válása után nem láthatta a lányát, és ez nagyon megviselte. Az apa szerint a támadónak pszichés gondjai voltak. MW Bizonyítékokat gyűjtenek a helyszínelők a késelés után­Fotó: AFP

Next