Napló, 2018. július (Veszprém, 74. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-23 / 169. szám
2 NAPLÓ RÖVIDEN Ponthatárok szerdától BUDAPEST Szerda este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyek hagyományosan elsőként a www.felvi.hu oldalon lesznek elérhetők. Azok a jelentkezők, akik megadták a mobilszámukat, még szerda este SMS-értesítést is kapnak az eredményekről, amelyek az e-felvételiben is megnézhetők lesznek a ponthatárok közzététele után. A jelentkező a besorolási döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül élhet jogorvoslattal. A fellebbezést a www.felvi.hu-n a Kérvénytárból letölthető jogorvoslati kérelemmel az emberi erőforrások miniszterének címezve, de az elsőfokon eljáró Oktatási Hivatal címére kell beküldeni. A felsőoktatási képzésekre összesen 107 695- en nyújtottak be érvényes jelentkezést, mintegy kétezerrel többen, mint az előző évben. A legtöbben - 72 955-en - alapképzést jelöltek meg első helyen. MW Cáfolták az álhíreket BUDAPEST Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szombaton az MTI-hez eljutttatott közleményben határozottan cáfolta a nagy kórházbezárásokról szóló híreket. Emellett arra kérték a sajtó képviselőit, hogy az ilyen alaptalan álhírek gyártásával és kritikában átvételével ne próbálják megtéveszteni a közvéleményt és a magyar embereket. Szombaton több sajtóorgánum szakértőkre hivatkozva arról írt, hogy negyven kórházat is bezárhatnak, miután megszűnt a kórházak mentessége a szigorú pénzügyi gazdálkodási szabályok alól. A türelmi idő lehetővé tette, hogy a kórházak akkor is fizethessenek bért és végezhessenek betegellátást, ha az egészségpénztártól kapott öszszeg már nem fedezte a költségeket. MTI KRÓNIKA A fehérvári diadal A magyar hadviselés és együttműködés győzelme MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST Az egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történelmét - jelentette ki Németh Szilárd honvédelmi államtitkár a nádorfehérvári csata emléknapján. Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára vasárnap, a nándorfehérvári csata évfordulóján Budapesten. Németh Szilárd a budai vár alatt álló Hunyadi János-szobornál, a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemlékezésen felidézte: Európa akkoriban sem vette túl komolyan a fenyegetést, ezért a hódítók különösebb ellenállás nélkül tudtak előretörni. A magyarok viszont felismerték a veszélyt - tette hozzá. Az államtitkár szerint egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történelmét. „Európa elvész”, ha nem védi meg a saját határait és keresztény kultúráját - mondta, hozzátéve: a magyarok hisznek kultúrájukban, ezeréves hagyományaikban, s készen állnak arra, hogy azokat újra és újra megvédjék. Kiemelte: a 15. században az Oszmán Birodalom serege szervezettségét és harcértékét tekintve is a kor egyik legerősebb hadereje volt. Ez a sereg foglalta el Bizáncot és a szerb királyságot, azt követően pedig Nándorfehérvár elfoglalására készült. Németh Szilárd hozzátette: a déli harangszó azóta is arra emlékeztet, hogy sikerült megállítani az előretörő oszmán sereget és „megvédtük Európát”. Az 1456. július 22-i nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb győzelme volt - jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva: a nándorfehérvári csata a magyar hadviselés és együttműködés diadala, nemzeti identitásunk meghatározó eleme, valamint a magyar és a keresztény értékek melletti hősies kiállás példája. „A nándorfehérvári csata győztes szereplőinek hazaszeretete, hősiessége, összefogása nemcsak az akkori Európa, hanem a mai kor számára is példaértékű” - fogalmazta meg ünnepi beszédében Németh Szilárd. A Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő keresztény magyar seregek 1456. július 22-én, több mint kéthetes csata után diadalmaskodtak II. Mehmed török szultán hadai felett, megállítva ezzel hetven évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Ehhez mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről 2011-ben országgyűlési határozatban rendelkeztek. Németh Szilárd: a mai kor számára is példaértékű az akkori győzelem Fotó: MTI HOLLIK ISTVÁN: A „SOROS-ADÓ" ÚJABB VÉDELMET AD MAGYARORSZÁGNAK A Fidesz-KDNP frakciószövetség szerint a bevándorlási különadó egy „Soros-adó", amely újabb védelmet ad az országnak. Hollik István, a frakciószövetség szóvivője vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, minden olyan szervezetre, amely támogatja vagy segíti a bevándorlást, bevándorlási különadót vetnek ki. Erről pénteken döntött az Országgyűlés, a vonatkozó törvény még a nyáron hatályba lép. Hangsúlyozta, hogy ez a különadó újabb védelmet ad az országnak a kerítés, a jogi határzár, a Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás mellett. Hollik István hozzátette: a „Sorosszervezeteknek" fizetniük kell, ha bármilyen bevándorlástámogató tevékenységet végeznek és erre támogatást fogadnak el bárkitől. Közölte: a „Soros-szervezetek" azért dolgoznak, hogy Európát bevándorlókontinenssé és benne Magyarországot bevándorlóországgá tegyék, ezért ezt az adófajtát „Soros-adónak” is lehet nevezni, a befolyó pénzt pedig csak határvédelemre lehet fordítani. 2018. JÚLIUS 23., HÉTFŐ Cikksorozatot tiltanának be az értelmiségiek BUDAPEST Petícióban követeli a balliberális értelmiség az egyik napilap cikksorozatának azonnali leállítását. Tegnap délutánig mintegy 500-an írták alá azt az az ívet, amelyben a Magyar Idők Kinek a kulturális diktatúrája? címmel megjelent, eddig tízrészes sorozata ellen tiltakoznak és követelik a további közlések beszüntetését. A György Péter, Babarczy Eszter, Korniss Péter, Alföldi Róbert és mások által jegyzett petíció szerint a Magyar Idők írásai a „bakancsrúgáshoz hasonlítható hangnemük” miatt „az ötvenes évek pártsajtóját idézik”. A tiltakozás előzménye, hogy a Magyar Idők tavaly novembere óta folytatásokban mutatja be azokat az eseteket és azokat a baloldali személyeket, amelyek és akik jelentős állami támogatásokat kapnak, de folyamatosan arról nyilatkoznak, hogy el vannak nyomva, diktatúra van, nem tudnak érvényesülni a kultúrában. A múlt héten konzervatív értelmiségiek ugyancsak petícióban tiltakoztak, amiért állami támogatással az 1919-es tömeggyilkos vörösterrort népszerűsítő kiadványt jelentettek meg állami pénzen, ráadásul tárlatot is rendeztek a témában. Az esetet a Magyar Idők cikksorozata tárta fel. „A Tanácsköztársaságról már ítélt a történelem. Mi, az aláírók, a magyar nemzet túlnyomó többségével együtt valljuk, hogy Kun Béla és Szamuely Tibor örökségét semmilyen módon nem szabad népszerűsíteni és igazolni Magyarországon” - áll a többet között Tőkés László, Eperjes Károly, Raffay Ernő által aláírt dokumentumban. Hozzátették: „visszautasítjuk a véres és gyilkos Tanácsköztársaság politikai és esztétikai igazolási kísérletét”. Akinek a kulturális diktatúrája a sorozat következő része ma, július 23-án, hétfőn jelenik meg a Magyar Időkben - közölte a lap hétvégi számában. MW Erdélyi megfélemlítés Gyilkosokkal, tolvajokkal ül a két elítélt székelyföldiÚj késes merénylet KOVÁSZNA Négy háromszéki városban gyűjtik az aláírásokat a terrorizmus vádjával öt évre elítélt magyarok érdekében. Az érintetteket meglátogatta Kulcsár-Terza József erdélyi magyar parlamenti képviselő Folytatódnak a megfélemlítések, ha az elmúlt 28 évben erőteljesebben politizálunk, nem itt tartanánk - mondta Kulcsár- Terza József a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, romániai parlamenti képviselő, miután a feketehalmi börtönben meglátogatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) székelyföldi aktivistáit terrorizmus vádjával öt év börtönre ítélték, emlékeztetett a Székelyhon hírportál. Kulcsár Terza József hivatalosan, képviselőként látogatott a börtönbe. Beszámolója szerint a két magyar „embertelen körülmények között sínylődik,” heten vannak egy tíz négyzetméteres, kilencágyas cellában. Közölte: „Jól vannak, erős, bátor férfiak. Gyilkosokkal, tolvajokkal tartják őket egy cellában, holott ártatlanok, jogtalanul tartják őket börtönben, mivel politikai ítélet született.” Szerinte felháborító, ami Romániában történik, ilyen körülmények között a politikai börtönöket is visszaállíthatnák. Elmondta azt is, hogy a védelem még mindig nem kapta meg a jogerős ítélet indoklását. A minapi kézdivásárhelyi tüntetésről kijelentette: elégedetlen az összegyűltek számával, hiszen Beke Istvánék elítélése valójában a magyar közösség elleni megfélemlítő akció is. A két politikai fogoly ártatlanná nyilvánítására elkezdett aláírásgyűjtést mától kezdve négy háromszéki városban egy hónapon keresztül folytatják. Az íveket átadják a családoknak, abban bíznak, hogy azokat az emberjogi bíróságon is felhasználhatják. A sajtótájékoztatón részt vett a Wass Albert-megemlékezések szervezéséért meghurcolt Bedő Zoltán is. Elmondta: a feljelentő ugyanaz a Dan Tanasa volt, aki két éve a Kovászna megyei önkormányzatot jelentette fel hasonlóan koholt indokkal. Bedő Zoltán ellen azt hozta fel, hogy a háborús bűnös kultuszát ápolja. Behívatták a rendőrségre, és ott is kijelentette, hogy amíg él, és szabadlábon van, minden február 17-én megszervezi a Wass Albert-megemlékezést. Mint mondta, az idei megemlékezések előtt két helyi napilap szerkesztőségét is figyelmeztették, amiért a rendezvény beharangozóját közzétették, az eseményen pedig rendőrök fotózták a részvevőket. Rámutatott: Wass Albert nem háborús bűnös, 1946-ban a kommunista népbíróság a távollétében ítélte halálra, úgy, hogy a testületben egyetlen jogász sem volt, de Románia elutasította a perújrafelvételt. Wass Albert múltját az amerikai hatóságok több ízben is ellenőrizték, amikor bevándorlási engedélyt, majd állampolgárságot kért, és akkor is, amikor fia, Wass Huba felvételizett a katonai akadémiára, majd amikor egyre magasabb rangba került. Nicolae Ceaușescu három alkalommal kérte Wass Albert kiadatását, de ennek nem tettek eleget, mert nem találták bűnösnek. MW A németországi esetnek nincs magyar sérültje LÜBECK Nincs magyar érintettje a lübecki késes támadásnak - tudatta a német rendőrség a magyar külügyminisztérium érdeklődésére. Az észak-németországi településen egy férfi péntek késő délután találomra támadt az autóbusz utasaira. Kilenc embert késett meg a Travemündébe tartó, utasokkal teli buszon egy 34 éves férfi. Hátizsákjában gyúlékony folyadék volt, amit lángra akart lobbantani - más források szerint lángra is lobbantott ezért a zsákot tűzszerészek is átvizsgálták. A tettes indítéka még ismeretlen, kérdésekre nem válaszol és nem tett beismerő vallomást - közölte Ulla Hingst, a lübecki ügyészség szóvivője. Megerősítette, hogy a férfi Iránban született, de már több éve német állampolgár, Lübeckben él. A hatóságok nem zárják ki, hogy terrortámadás történt, bár Twitter-üzenetében a rendőrség azt írta: nincs arra utaló jel, hogy az elkövető politikailag radikalizálódhatott. A tettest egyelőre szándékos gyújtogatás kísérletével, súlyos testi sértéssel és testi sértéssel gyanúsítják, szombaton a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A támadásról a szemtanúk a Lübecker Nachrichten beszámolója szerint elmondták: az elkövető a buszon utazott, majd felpattant az ülésről, a padlóra vágta a hátizsákját és késével az utasokra rontott. A buszvezető, akit szintén megsebesített, azonnal kinyitotta az ajtókat, hogy az emberek kimenekülhessenek. A kiáltozó utasok egymás után ugráltak ki. A gyanúsított apja a Spiegel TV- nek azt mondta: Ali, a fia hatévesen, Iránból érkezett Németországba. A Bundeswehrben, azaz a német katonaságnál szolgált, az utóbbi időben azonban munka nélkül maradt. Válása után nem láthatta a lányát, és ez nagyon megviselte. Az apa szerint a támadónak pszichés gondjai voltak. MW Bizonyítékokat gyűjtenek a helyszínelők a késelés utánFotó: AFP