Napló, 2018. november (Veszprém, 74. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-26 / 274. szám
2 napló RÖVIDEN Evangélikus zsinat régi-új vezetőkkel BUDAPEST Fabiny Tamás marad a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke a zsinat általános választáson született döntése alapján. A szombati szavazáson Prőhle Gergelyt országos felügyelőnek választották meg. Prőhlét nemrég menesztették a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről, amiért az 1919-es kommunista terrort megvalósító Tanácsköztársaságot népszerűsítő kiállítást rendeztek. MW Adventi katolikus segélyakció indult ADVENT Megkezdődött vasárnap a Katolikus Karitász „Tárjátok ki szíveteket!” címmel meghirdetett adventi segélyakciója. Országszerte számos helyen osztanak egész télen meleg ételt hajléktalanoknak és krízishelyzetben élőknek. Több száz családot támogatnak kályhával és tüzelővel, nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl is. Közös ünneplésre hívják a magányos és szegény körülmények között élő időseket. Az Angyalbatyu ajándékgyűjtő akció során nehéz sorsú gyermekeknek lehet ajándékcsomagot készíteni és leadni számos gyűjtőponton. Az akcióba az 1356-os adományvonal hívásával kapcsolódhatnak be magánszemélyek és cégek, pénz- és tárgyi adományokkal a kijelölt gyűjtőpontokon és minden egyházmegyei karitász központban lehet átadni. MW Szomorú vasárnap Az EU-csúcson aláírták a brexit feltételeit MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BRÜSSZEL Véget értek a brexittárgyalások, az uniós csúcson tegnap aláírták Nagy-Britannia kiválásának dokumentumait. Orbán Viktor szerint az unió vezetőit felelősség terheli a brexit bekövetkezéséért. Az Egyesült Királyság kilépése valódi Black Sunday, szomorú nap az Európai Uniónak - jelentette ki Orbán Viktor tegnap. A kormányfő a brit uniós tagság megszűnése dokumentumainak aláírására összehívott soron kívüli uniós csúcs követően az M 1-nek nyilatkozva elmondta: a magyarok próbálkoztak, arról győzködték a briteket, hogy inkább maradjanak az unió tagjai, de ezt nem sikerült elérni. A megállapodás jogilag véglegesíti a kilépésüket, az unió részéről a tárgyalások ezzel lezárultak. „Nincs abban semmi túlzás, hogy ez egy szomorú vasárnap. Akármilyen jól is szerveznek meg egy válást, az attól még válás marad” - fogalmazta meg a miniszterelnök. Elmondta, pénzben is mérhető a veszteség, amelyet a gazdasági és politikai veszteség mellett az unió elszenvedett. Súlyos tárgyalások zajlottak, és olyan kérdésekről kellett megállapodni, mint a kereskedelmi jogok, befektetések vagy a pénzügyi szolgáltatások jövője. Mindenkinek komoly engedményeket kellett tennie. Orbán Viktor kiemelte, teljesült a magyar kormány célja, hogy megvédje a Nagy- Britanniában dolgozó magyarok érdekeit. A brexit az Európai Parlament tavasszal lejáró ötéves mandátumának egyik legfontosabb kérdése, és az unió vezetőit felelősség terheli a brexit bekövetkezéséért. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: nem csupán a lehető legjobb, de az egyetlen lehetséges megállapodást sikerült tető alá hozni, „ok azonban nincsen ünneplésre ezen a rendkívül szomorú napon”. Hozzátette, a munka nagy része, a jövőbeli kapcsolatok kialakítása még hátravan. Hasonlóan nyilatkozott több uniós ország vezetője, köztük Sebastian Kurz osztrák kancellár, Mark Rutte holland és Stefan Löfven svéd kormányfő is. Donald Tusk, az Orbán Viktor: megvédték a kint dolgozó magyarok érdekeit Európai Tanács elnöke kiemelte: „a kimeneteltől függetlenül egyvalami biztos, barátok maradunk örökké, s egy nappal azután is”. Angela Merkel német kancellár, aki szerint „diplomáciai mesterművet” sikerült alkotni, azt mondta, hogy vegyes érzéssei vannak. Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót. Theresa May angol kormányfő az EU-csúcson Fotó: MTI FELGYÚJTOTTÁK A SZERZŐDÉST Az Európai Tanács épületének közelében tiltakozók az Egyesült Királyság bennmaradását, a brexit folyamatának leállítását követelték és felgyújtották a kinyomtatott szerződést. A megállapodásról a brit parlamentnek is szavaznia kell, az elutasítás tűnik valószínűbbnek. Több mint százezer elhurcolt áldozat A Szovjetunióba elvitt emberekre emlékeztek BUDAPEST Több mint százezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk sohasem tért vissza - hangoztatta Varga Mihály a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapján. Adósok vagyunk a málenkij robot minden részletének pontos tisztázásával, hogy kimondjuk, ez egy a magyar holokausztrettenetek közül - mondta szombaton, a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapján Varga Mihály. Az Óbudán felállított központi emlékműnél tartott megemlékezésen a pénzügyminiszter kiemelte: több mint százezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk soha nem tért vissza, de adósok a pontos számadatokkal is. Egy rettenetes idő rettenetes eseményére emlékeztek, amelyről már 1944 decemberében megjelent a parancs (a második világháború után is folytatódtak az elhurcolások), és a német származású munkaképes embereket elkezdték mozgósítani,hadbírósággal fenyegetve az ellenszegülőket. Mivel németekből nem sikerült elegendő embert öszszegyűjteni, a gyanútlan lakosokat kezdték „összeszedni” azt sullyolva, hogy csak egy kis munkára viszik el őket. Ez azonban hazugság volt, és ezt a katonák is tudták: internálásra küldtek magyarokat, németeket, ruszinokat és szlovákokat - mondta Varga Mihály. „Aki visszatért, nem beszélhetett arról, ami történt. Dermesztő csönd volt az emlékezés” - fogalmazta meg a tárcavezető. A magyar országgyűlés 2012. május 21-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét. Azért ezt a napot választották, mert 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja. Vasárnap a Magyar Nemzeti Múzeum tavaly februárban felavatott Málenkij Robot Emlékhelyén, a Ferencvárosi pályaudvaron is megemlékezést tartottak, ahonnan az embereket akkor a Gulagra szállították. MW Vasárnap a Ferencvárosi pályaudvarnál tartottak megemlékezést Fotó: MTI KRÓNIKA Megállíthatta Migránsvízumot volna Merkel « _ „ . a migránsokat? Akar BRÜSSZEl BUDAPEST „A bevándorlási horrorgyűjteménynek az egyik eleme a migránsvízum és a kékkártya, amivel legálissá tennék a migrációt" - hangsúlyozta Dömötör Csaba a Magyar Időknek. A nyugati értékeket nem Magyarország, hanem épp azok árulják el, akik nem hajlandók meghallani az európai emberek biztonság iránti igényét - nyilatkozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Magyar Időknek. Dömötör Csaba hangsúlyozta, az uniós vezetők nem akarják figyelembe venni azt, ami az elmúlt három évben Európával történt. Szerinte tucatnyi javaslat és nyilatkozat bizonyítja, hogy az uniós intézmények véglegesíteni akarnak egy olyan intézményrendszert, amely legálissá tenné az Európába irányuló migrációt. A bevándorlási horrorgyűjteménynek az egyik eleme a migránsvízum, ami könnyített beutazást jelentene a bevándorlóknak - emelte ki. Dömötör Csaba hozzátette, hogy erről decemberben újra szavaznak majd az Európai Parlamentben, valamint egy kékkártyarendszert is be akarnak vezetni, amelylyel Európába vonzanák a bevándorlókat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy több tízezer bevándorló kapott már biankó bankkártyát, több tízezer forintnak megfelelő összeggel feltöltve. Ilyen juttatásban egyetlen uniós állampolgár sem részesül, nem is reménykedhet benne - hangoztatta Dömötör Csaba. Ismertette, hogy Brüsszelben már tárgyalnak egy javaslatról is, amelynek nyomán az NGO-s aktivistacsoportok a jövőben még több uniós pénzre számíthatnak. Állandósítanának egy olyan pénzügyi támogatási rendszert, amelynek fő haszonélvezői stratégiai területeken támadják az egyes kormányokat, és fontos jogokat vennének el tőlük a brüsszeli intézmények javára. Az államtitkár szerint ez is egyértelmű beavatkozási kísérlet a tagországok belpolitikájába. Azt is hangoztatta, hogy a soron következő uniós választás az eddigi legfontosabb lépés lesz, mivel azon a kontinens biztonsága a tét. Irányváltás kell Európában és újratervezés a migrációs politikában, az újratervezés legfontosabb szempontja pedig a biztonság, valamint saját kultúránk védelme - fejtette ki Dömötör Csaba. MW Dömötör Csaba Fotó: MTI NÉMETORSZÁG Egy kiszivárgott német belügyi dokumentum szerint Angela Merkel politikai okból nem zárta le az ország határait a migránsáradat tetőzésekor. Zárva tarthatták volna Németország határait 2015-ben, a migrációs válság tetőzésekor - derül ki egy kiszivárgott német belügyminisztériumi iratból. Angela Merkel kancellár akkor a nyitott határok politikáját képviselte, és arra hivatkozott, hogy nem zárhatja le az ország határait a menedékkérők előtt. Három évvel később a kancellár az Európai Parlamentben azt mondta: Németország csak azért fogadta be a migránsokat, mert Magyarország 2015- ben nem tudta megvédeni a határait, és Magyarországnak segítettek a migránsok beengedésével. Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa az Mien azt hangsúlyozta, Merkel lényegében úgy tett, mintha Magyarország lenne a hibás azért, mert Németországba több százezer illegális bevándorló érkezett 2015-ben. Törösi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint indokolt esetben a kormánynak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége lezárni a határt. Az a cél, hogy az ország meg tudja védeni a saját szuverenitását. A német kormánynak lett volna jogi és fizikai lehetősége az osztráknémet határszakaszon újra bevezetni a határellenőrzést, de politikai okokból nem tette meg. MW 2018. NOVEMBER 26., HÉTFŐ Eldurvult a francia sárga mellényesek tüntetése PÁRIZS Elszabadultak az indulatok a sárga mellényesek párizsi tüntetésén, amikor szélsőségesek barikádokat kezdtek építeni és rátámadtak a rendőrökre. Vízágyúval, könnygázzal és paprikaspray-jel oszlatták a rendőrök szombaton az üzemanyagadó emelése ellen tüntető „sárga mellényesek” közé keveredő szélsőségeseket a Champs-Élysées sugárúton. Párizsban nyolcezren, országszerte több, mint nyolcvanezren vonultak utcára. A békésnek indult párizsi tüntetésen incidensek robbantak ki, amikor körülbelül száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rendőrökre. Feltörték az utcaköveket és barikádokat építettek az úton. A tüntetések Emmanuel Macron francia államfő politikája elleni elégedetlenségbe csaptak át, ez volt az eddigi legjelentősebb politikai kihívás a tavaly elnökké választott Macron kormányának. Egy felmérés szerint a franciák 80 százaléka egyetért a demonstrálók követeléseivel. A mozgalom pillanatok alatt átlépte az ország határait: Belgiumban a gépjárműveket érintő adópolitika ellen tüntettek, Olaszországban egy autópálya-felüljárónál a genovai Morandi híd összeomlására emlékeztettek, amelyben 43 ember vesztette életét. Az aktivisták röplapokat osztogattak, egyiken az állt: „autópálya - gyilkosság”. MW