Napló, 2018. november (Veszprém, 74. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-26 / 274. szám

2 napló RÖVIDEN Evangélikus zsinat régi-új vezetőkkel BUDAPEST Fabiny Tamás marad a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök­püspöke a zsinat általános választáson született döntése alapján. A szombati szava­záson Prőhle Gergelyt orszá­gos felügyelőnek válasz­tották meg. Prőhlét nemrég menesztették a Petőfi Irodal­mi Múzeum éléről, amiért az 1919-es kommunista terrort megvalósító Tanácsköztársa­ságot népszerűsítő kiállítást rendeztek. MW Adventi katolikus segélyakció indult ADVENT Megkezdődött va­sárnap a Katolikus Kari­­tász „Tárjátok ki szíveteket!” címmel meghirdetett adventi segélyakciója. Országszer­te számos helyen osztanak egész télen meleg ételt haj­léktalanoknak és krízishely­zetben élőknek. Több száz családot támogatnak kály­hával és tüzelővel, nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl is. Közös ünnep­lésre hívják a magányos és szegény körülmények között élő időseket. Az Angyalba­tyu ajándékgyűjtő akció so­rán nehéz sorsú gyermekek­nek lehet ajándékcsomagot készíteni és leadni számos gyűjtőponton. Az akcióba az 1356-os adományvonal hí­vásával kapcsolódhatnak be magánszemélyek és cégek, pénz- és tárgyi adományok­kal a kijelölt gyűjtőpontokon és minden egyházmegyei ka­­ritász központban lehet átad­ni. MW Szomorú vasárnap Az EU-csúcson aláírták a brexit feltételeit MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BRÜSSZEL Véget értek a brexittárgyalások, az uniós csúcson tegnap aláírták Nagy-Britannia kiválásának dokumentumait. Orbán Viktor szerint az unió ve­zetőit felelősség terheli a brexit bekövetkezéséért. Az Egyesült Királyság kilé­pése valódi Black Sunday, szomorú nap az Európai Uni­ónak - jelentette ki Orbán Viktor tegnap. A kormányfő a brit uniós tagság megszűnése dokumentumainak aláírására összehívott soron kívüli uniós csúcs követően az M 1-nek nyi­latkozva elmondta: a magya­rok próbálkoztak, arról győz­ködték a briteket, hogy inkább maradjanak az unió tagjai, de ezt nem sikerült elérni. A meg­állapodás jogilag véglegesíti a kilépésüket, az unió részéről a tárgyalások ezzel lezárultak. „Nincs abban semmi túl­zás, hogy ez egy szomorú vasárnap. Akármilyen jól is szerveznek meg egy válást, az attól még válás marad” - fogalmazta meg a miniszter­­elnök. Elmondta, pénzben is mérhető a veszteség, amelyet a gazdasági és politikai vesz­teség mellett az unió elszen­vedett. Súlyos tárgyalások zajlottak, és olyan kérdésekről kellett megállapodni, mint a kereskedelmi jogok, befekte­tések vagy a pénzügyi szolgál­tatások jövője. Mindenkinek komoly engedményeket kellett tennie. Orbán Viktor kiemelte, teljesült a magyar kormány célja, hogy megvédje a Nagy- Britanniában dolgozó magya­rok érdekeit. A brexit az Euró­pai Parlament tavasszal lejáró ötéves mandátumának egyik legfontosabb kérdése, és az unió vezetőit felelősség terheli a brexit bekövetkezéséért. Jean-Claude Juncker, az Eu­rópai Bizottság elnöke kijelen­tette: nem csupán a lehető leg­jobb, de az egyetlen lehetséges megállapodást sikerült tető alá hozni, „ok azonban nincsen ünneplésre ezen a rendkívül szomorú napon”. Hozzátette, a munka nagy része, a jövőbeli kapcsolatok kialakítása még hátravan. Hasonlóan nyilat­kozott több uniós ország ve­zetője, köztük Sebastian Kurz osztrák kancellár, Mark Rutte holland és Stefan Löfven svéd kormányfő is. Donald Tusk, az Orbán Viktor: megvédték a kint dolgozó magyarok érdekeit Európai Tanács elnöke kiemel­te: „a kimeneteltől függetlenül egyvalami biztos, barátok ma­radunk örökké, s egy nappal azután is”. Angela Merkel német kan­cellár, aki szerint „diplomáciai mesterművet” sikerült alkotni,­­ azt mondta, hogy vegyes érzé­­s­sei vannak. Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót. Theresa May angol kormányfő az EU-csúcson Fotó: MTI FELGYÚJTOTTÁK A SZERZŐDÉST Az Európai Tanács épületének közelében tiltakozók az Egyesült Királyság bennmaradását, a brexit folyamatának leállítását követel­ték és felgyújtották a kinyomtatott szerződést. A megállapodásról a brit parlamentnek is szavaznia kell, az elutasítás tűnik valószínűbbnek. Több mint százezer elhurcolt áldozat A Szovjetunióba elvitt emberekre emlékeztek BUDAPEST Több mint százezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, har­maduk sohasem tért vissza - hangoztatta Varga Mihály a Szovjetunióba elhurcol­tak emléknapján. Adósok vagyunk a málenkij ro­bot minden részletének pontos tisztázásával, hogy kimondjuk, ez egy a magyar holokausztret­­tenetek közül - mondta szom­baton, a Szovjetunióba elhur­coltak emléknapján Varga Mihály. Az Óbudán felállított központi emlékműnél tartott megemlékezésen a pénzügy­­miniszter kiemelte: több mint százezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk soha nem tért vissza, de adósok a pontos számadatokkal is. Egy rettenetes idő rettene­tes eseményére emlékeztek, amelyről már 1944 decembe­rében megjelent a parancs (a második világháború után is folytatódtak az elhurcolások), és a német származású mun­kaképes embereket elkezdték mozgósítani,­­hadbírósággal fenyegetve az ellenszegülőket. Mivel németekből nem si­került elegendő embert ösz­­szegyűjteni, a gyanútlan lako­sokat kezdték „összeszedni” azt sullyolva, hogy csak egy kis munkára viszik el őket. Ez azonban hazugság volt, és ezt a katonák is tudták: internálás­ra küldtek magyarokat, néme­teket, ruszinokat és szlováko­kat - mondta Varga Mihály. „Aki visszatért, nem be­szélhetett arról, ami történt. Dermesztő csönd volt az em­lékezés” - fogalmazta meg a tárcavezető. A magyar országgyűlés 2012. május 21-én a Szovjet­unióba hurcolt magyar po­litikai rabok és kényszer­­munkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét. Azért ezt a napot választották, mert 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarország­ra a Gulag-lágerekből szaba­don bocsátott rabok első cso­portja. Vasárnap a Magyar Nem­zeti Múzeum tavaly február­ban felavatott Málenkij Robot Emlékhelyén, a Ferencvárosi pályaudvaron is megemléke­zést tartottak, ahonnan az em­bereket akkor a Gulagra szállí­tották. MW Vasárnap a Ferencvárosi pályaudvarnál tartottak megemlékezést Fotó: MTI KRÓNIKA Megállíthatta Migránsvízumot volna Merkel « _ „ . a migránsokat? Akar BRÜSSZEl BUDAPEST „A bevándorlási horrorgyűjteménynek az egyik eleme a migráns­­vízum és a kékkártya, amivel legálissá tennék a migrációt" - hangsúlyozta Dömötör Csaba a Magyar Időknek. A nyugati értékeket nem Ma­gyarország, hanem épp azok árulják el, akik nem hajlan­dók meghallani az európai emberek biztonság iránti igényét - nyilatkozta a Mi­niszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Ma­gyar Időknek. Dömötör Csaba hangsúlyozta, az uniós veze­tők nem akarják figyelembe venni azt, ami az elmúlt há­rom évben Európával történt. Szerinte tucatnyi javaslat és nyilatkozat bizonyítja, hogy az uniós intézmények végle­gesíteni akarnak egy olyan intézményrendszert, amely legálissá tenné az Európába irányuló migrációt. A beván­dorlási horrorgyűjteménynek az egyik eleme a migránsví­­zum, ami könnyített beutazást jelentene a bevándorlóknak - emelte ki. Dömötör Csaba hozzátette, hogy erről decem­berben újra szavaznak majd az Európai Parlamentben, vala­mint egy kékkártyarendszert is be akarnak vezetni, amely­­lyel Európába vonzanák a be­vándorlókat. A Miniszterelnöki Kabinet­­iroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy több tízezer bevándorló kapott már biankó bankkártyát, több tízezer fo­rintnak megfelelő összeggel feltöltve. Ilyen juttatásban egyetlen uniós állampolgár sem részesül, nem is remény­kedhet benne - hangoztatta Dömötör Csaba. Ismertette, hogy Brüsszelben már tár­gyalnak egy javaslatról is, amelynek nyomán az NGO-s aktivistacsoportok a jövőben még több uniós pénzre számít­hatnak. Állandósítanának egy olyan pénzügyi támogatási rendszert, amelynek fő ha­szonélvezői stratégiai terüle­teken támadják az egyes kor­mányokat, és fontos jogokat vennének el tőlük a brüsszeli intézmények javára. Az államtitkár szerint ez is egyértelmű beavatkozási kísérlet a tagországok belpo­litikájába. Azt is hangoztatta, hogy a soron következő uniós választás az eddigi legfonto­sabb lépés lesz, mivel azon a kontinens biztonsága a tét. Irányváltás kell Európában és újratervezés a migrációs politikában, az újratervezés legfontosabb szempontja pe­dig a biztonság, valamint saját kultúránk védelme - fejtette ki Dömötör Csaba. MW Dömötör Csaba Fotó: MTI NÉMETORSZÁG Egy kiszi­várgott német belügyi do­kumentum szerint Angela Merkel politikai okból nem zárta le az ország határait a migránsáradat tetőzésekor. Zárva tarthatták volna Né­metország határait 2015-ben, a migrációs válság tetőzése­kor - derül ki egy kiszivárgott német belügyminisztériumi iratból. Angela Merkel kan­cellár akkor a nyitott határok politikáját képviselte, és arra hivatkozott, hogy nem zár­hatja le az ország határait a menedékkérők előtt. Három évvel később a kancellár az Európai Parlamentben azt mondta: Németország csak azért fogadta be a migránso­kat, mert Magyarország 2015- ben nem tudta megvédeni a határait, és Magyarországnak segítettek a migránsok be­engedésével. Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa az Mi­en azt hangsúlyozta, Merkel lényegében úgy tett, mintha Magyarország lenne a hibás azért, mert Németországba több százezer illegális beván­dorló érkezett 2015-ben. Törösi Péter, az Alapjogo­kért Központ kutatási igazga­tója szerint indokolt esetben a kormánynak nemcsak lehe­tősége, hanem kötelessége le­zárni a határt. Az a cél, hogy az ország meg tudja védeni a saját szuverenitását. A német kormánynak lett volna jogi és fizikai lehetősége az osztrák­német határszakaszon újra bevezetni a határellenőrzést, de politikai okokból nem tette meg. MW 2018. NOVEMBER 26., HÉTFŐ Eldurvult a francia sárga mellényesek tüntetése PÁRIZS Elszabadultak az indulatok a sárga mellé­nyesek párizsi tüntetésén, amikor szélsőségesek bari­kádokat kezdtek építeni és rátámadtak a rendőrökre. Vízágyúval, könnygázzal és paprikaspray-jel oszlatták a rendőrök szombaton az üzem­anyagadó emelése ellen tünte­tő „sárga mellényesek” közé keveredő szélsőségeseket a Champs-Élysées sugárúton. Párizsban nyolcezren, ország­szerte több, mint nyolcvanez­ren vonultak utcára. A békés­nek indult párizsi tüntetésen incidensek robbantak ki, ami­kor körülbelül száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rend­őrökre. Feltörték az utcakö­veket és barikádokat építettek az úton. A tüntetések Emmanuel Macron francia államfő poli­tikája elleni elégedetlenségbe csaptak át, ez volt az eddigi legjelentősebb politikai kihí­vás a tavaly elnökké választott Macron kormányának. Egy felmérés szerint a franciák 80 százaléka egyetért a demonst­rálók követeléseivel. A mozgalom pillanatok alatt átlépte az ország határait: Belgiumban a gépjárműveket érintő adópolitika ellen tün­tettek, Olaszországban egy autópálya-felüljárónál a ge­novai Morandi híd összeom­lására emlékeztettek, amely­ben 43 ember vesztette életét. Az aktivisták röplapokat oszto­gattak, egyiken az állt: „autó­pálya - gyilkosság”. MW

Next