Napló, 2019. április (Veszprém, 75. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-10 / 84. szám
10 NAPLÓ RÖVIDEN Örökös belépő a szerencsésnek BÉKÉSCSABA A 250 ezredik látogatóját fogadta a közelmúltban a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium osztálykiránduláson lévő pedagógusát Görgényi Ernő polgármester és Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója köszöntötte. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló „örökbelépővel” lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A pedagógus ezenfelül a gyulai várba, az Erkel Ferenc Emlékházba, a Ladics-házba és a Kohán Képtárba, valamint a Gyulai Várfürdő teljes területére szóló páros belépővel gazdagodott. MTI Fogadóból látogatóközpont KAPOSVÁR Megújul a Csokonai fogadó Kaposváron, a város összesen 1,2 milliárd forintot költ emblematikus, kétszintes, barokk stílusú épületének rekonstrukciójára. A Fő utca 1. szám alatt álló ingatlan volt a helyszíne annak az 1798-ban, Csokonai Vitéz Mihály részvételével megrendezett bálnak, amely apropót szolgáltatott a költő Dorottya, avagy a dámák diadala a Fársangon című vígeposzának megírásához. MTI Látogasson el weboldalunkra! % # ^ a *V w a Veszprém megyei V Com hírportál UTAZÓ 2019. ÁPRILIS 10., SZERDA Kalandos múltú erődítmény Szarvaskő vára komoly politikai tőkét jelentett a Himfy családnak POLGÁR TIBOR utazo:szerk @veszpreminaplo.hu DÖBRÖNTE Amilyen kicsi falunak számít, olyannyira nagy múlttal büszkélkedhet a Bakony nyugati oldalán, Pápától mintegy 20 kilométerre található Döbrönte, mely két jelentős nevezetességgel is rendelkezik: egy több mint kétszáz éve felszentelt katolikus templommal, valamint a 650 esztendős Szarvaskő várával. Döbrönte és környéke már a római korban is lakott hely volt. Nevét a hivatalos oklevelek 1330-ban említették először, Debrenthe alakban. A település a középkorban a Himfy család birtokai közé tartozott. Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen rületén. Még abban az évben megkezdődtek az építési munkálatok, amik egészen 1374-ig tartottak. Az uradalmi központnak számító és komoly politikai tőkét jelentő vár legkorábbi említése Zarwaskw castrum, azaz Szarvaskő vára formában maradt fenn, a Himfyek címerállatából, a szarvasból eredeztethetően. Szarvaskő várának hivatalos weblapja szerint Himfy Benedek kora egyik legjelentősebb hadvezére volt, ám keveset tartózkodott a döbröntei erődítményben, így azt csak később bővítették, a 16. szám Hagyományőrzők időről időre bemutatókat tartanak Szarvaskő váradban. A vár 15. századi terránálFotó: Polgár Tibor ténete nem túl fényes: a Himfy família politikai befolyása lehanyatlott, birtokaik bevétele erősen lecsökkent, végül a család tagjai a rablólovagok szintjére süllyedtek. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok a fegyveres szolgáikkal kirabolták a pannonhalmi apátságot, ezért Mátyás király elkoboztatta a Himfyek birtokait. Habár Szarvaskő vára rövid időn belül visszakerült az eredeti gazdáikhoz, ők ekkor családon belüli pereskedésbe kezdtek a vagyonon, majd az 1480-as évek közepéig az anyagi gondjaik miatt háromszor is elzálogosították a döbröntei birtokukat. A vár 1496 körül túlélt egy tűzvészt, a Himfy család 1502-ben bekövetkezett fiúági kihalásakor pedig az Essegvári famíliához került. Veszprém 1552-es eleste után a kor harcászati igényeinek megfelelően ágyúrondellával és új bejárattal bővítették az erődítményt, ami a török időkben a Győri Főkapitányság védelméhez járult hozzá, a védelmi sáv második vonalát erősítette, ugyanakkor nem tudni a falainál történt jelentősebb ütközetről. Az Essegváriak 1586-ban szintén kihaltak fiúágon, ezután pedig Szarvaskő vára már sosem nyerte vissza a családi rezidenciaként, kincstárként, illetve okirattárként betöltött régi szerepkörét. Az épület teljes felhagyása a tizenöt éves háború idején, egészen pontosan 1594 és 1598 között, Pápa és Győr Az uradalmi központnak számító várat 1367 és 1374 között építették török uralma alatt következhetett be. Szarvaskő várának gazdátlan épületei valószínűleg portyázó törökök áldozataivá váltak, majd a későbbi időszak során a romok köveit széthordta a környékbeli lakosság a saját építkezéseihez. Döbrönte várromjának falait a 21. század elején részben restaurálták, azonban még sok részletét a föld mélye rejti. Szarvaskő vára egész évben szabadon látogatható, várkapitánya Sós Andrásné, a döbröntei uradalmának te- A döbröntei várrom a turisták kedvelt úti céljának számítFotó: Polgár Tibor Columbo és a kutyája BUDAPEST Öt éve avatták fel a csavaros eszű bűnügyi nyomozó szobrát a Falk Miksa utca és a Szent István körút kereszteződésében kialakított utca- öbölben, azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Peter Falk amerikai színész szép kort megérve 2011-ben, 83 évesen hagyta el a földi sárgolyót, de az általa alakított felügyelő a világ számtalan tévécsatornáján tovább nyomoz. Sőt, akár szembe is találkozhatunk vele a pesti utcán. A gyűrött ballonkabátjában, jellegzetes töprengő mozdulatával és kutyájával ábrázolt detektív először a világon - remélhetően jól tudjuk - nálunk kapott egész alakos köztéri szobrot, amelyet 2014 márciusában alkotója, Fekete Géza szobrászművész jelenlétében avattak fel. A művész, aki a műterme ablakából lelát a szoborra, naponta tapasztalja, sokan fényképezik, fényképeztetik magukat Columbóval, vagy éppen megsimítják őt és a kutyáját, illetve gyakran előfordulnak a szoborra rácsodálkozó külföldiek is. Fekete Géza több száz fotót és rajzot készített a filmsorozat epizódjainak Columbo hadnagyáról, s ebből választotta ki a szobor megformálásához a legjellemzőbb vonásokat. Különös erőt adott neki az alkotáshoz, hogy a felügyelőt a kutyájával együtt kelthette életre. Szerencsére sikerült egy hasonló fajtájú basset hound kutyust találnia, mint ami a Columbo című sorozatban is időnként látható volt. TS Az állítólag magyar felmenőkkel is rendelkező Peter Falk a filmsorozat 69 epizódjában alakította Columbót Fotó: Tóth Sándor Képzeletbeli űrutazás BUDAPEST Képzeletbeli űrutazásra, csillagközi kalandra hívja a látogatókat a Vajdahunyadvárban nyíló A varázslatos világűr - csillagközi kaland című interaktív kiállítás, amelyet május 26-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A játékos kiállításon a látogatók bebarangolhatják a Naprendszert és elmerészkedhetnek a Tejúton túlra is, miközben izgalmas feladványok és kihívások teszik próbára bátorságukat, tudásukat és érzékeiket - olvasható a szervezők ajánlásában. A játék célja, hogy az egyes űrkikötőket érintve megfejtsék a mindenség titkait, begyűjtsék a fényjeleket, majd szerencsésen „visszatérjenek” a Földre. A tárlat látogatói megismerhetik a világűr törvényeit és természetét, távoli tájait, égitestjeit. Megtudhatják, hogy melyik planéta a Naprendszer „porszívója”, hogyan születnek a csillagok, továbbá kideríthetik, tudnának-e csellózni a Holdon, vagy milyen íze van a galaktikus ködnek. Belépéskor a résztvevők szöveges játékfüzetet kapnak, amellyel egyre közelebb kerülhetnek a célhoz. A több mint ezer négyzetméteren berendezett kiállítás izgalmas látványvilággal, tudományos felfedeznivalóval és ajándékkal készül a korábbi bemutatókhoz hasonlóan. MTI Tavaszköszöntő ünnep SZÉKESFEHÉRVÁR, TÁC Gorsium Magyarország jelentős római kori romterülete Tác határában. Katonai táborból várossá fejlődve a késő római korban Pannónia egyik legnagyobb települése volt. Falai között több császár, Traianus, Septimius Severus és Caracalla is megfordult. Amikor Septimius Severus császár keleti hadjáratáról 202-ben visszatért, hogy megünnepelje uralkodásának közelgő tízéves évfordulóját, nem egyenesen Rómába ment, hanem Pannóniába, így első fogadása Gorsiumban volt. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum részét képező régészeti park Mediterrán ízek is szerepelnek a kínálatban hírnevét műkincsei mellett az ókort idéző rendezvények is öregbítik. A Flora-templom felszentelésének ünnepe a tavasz köszöntése volt az antik Rómában, az ezt idéző, immár hagyományos Floralia tavaszköszöntő ünnep Severus császár gorsiumi látogatását eleveníti fel. A kétnapos rendezvény programpalettáját április 27-28-án egyebek mellett császári bevonulás, korhű felvonulás, római kori esküvő, ókori témájú játékok, csatajelenetek, gladiátorok és légiós katonák bemutatói színesítik, és nem hiányoznak a kínálatból a mediterrán ízek, a római lakoma sem. MAH Rendkívül gazdag a kétnapos rendezvény programpalettájaFotó: Müller Anikó Franga