Napló, 2019. augusztus (Veszprém, 75. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-01 / 177. szám
2019. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK MAGAZIN Múlt és jövő a kulturális és a sportélet tükrében BALATONFŰZFO Jó hangulatú kerekasztal-beszélgetés, látványos tűzzsonglőr-bemutató és egy kiváló előadás a holdsétáról. Mindennek a Balaton Csillagvizsgáló adott otthont egy kellemes nyári estén. A város kulturális és sportéletére Varjú Lajos önkormányzati képviselő emlékezett viszsza. Az ötvenes években már nagy színházi élet zajlott, sokan talán nem is tudják, hogy a mostani Vágfalvi Ottó Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében van egy zenekari árok, amelyet a későbbiek során esetleg még lehetne használni. A képviselő visszatekintett a hetvenes évek sportéletére is, amikor a labdarúgás, a kosárlabda, a tenisz, a sportlövészet, a sakk, az úszás fénykorát élte. Volt olyan labdarúgó-mérkőzés, hogy közel ötezer ember szurkolt a fűzfőieknek. Gál Andrea, a Balatonfűzfőéért Alapítvány elnöke tavaly február óta tölti be a tisztséget. Mint mondta, megreformálták a támogatást a helyi civil szervezeteknek, egyesületeknek, mely jó hatással lett a város kulturális és sportéletére. Igyekeznek bevonni a fiatalokat Balatonfűzfő életébe, de nagyon nehéz, elsősorban a nyugdíjasokra számíthatnak. Kocsis Antal a Magyar Csillagászati Egyesület Holdmegfigyelési Szakcsoport vezetője elmondta, hogy a városban nagy múltra te-Nehéz feladat a fiatalok megszólítása kint vissza a csillagvizsgáló. A Magyar Csillagászati Egyesület Balatonfűzfői Csoportja 1995 nyarán azzal a céllal alakult, hogy összefogja a térség amatőr csillagászait, közös észleléseket végezzen, segítse a tagok észlelési munkáját, valamint minél szélesebb körben lehessen végezni a környéken a csillagászati ismeretterjesztést, mindemellett a Balaton Csillagvizsgáló és Leader Kultúrközpont 2012 óta fogadja látogatóit. Marton Béla polgármester kiemelte, hogy megújult a város polgármesteri hivatala, a művelődési ház, nagy hangsúlyt fektetnek a sportra is, hiszen rekortán kosárlabdapálya és műfüves pálya van a stadionban. Ezután Gugolya Péter látványos tűzzsonglőr-bemutatót tartott. Miután a közönséget kellőképpen feltüzelte a tűzzsonglőr, Kocsis Antal tartott előadást Ötven éve először járt ember a Holdon címmel. A gyönyörű képekkel illusztrált előadást gyerekek és felnőttek egyaránt élvezték. A csillagász mesélt a kezdetekről, amikor az első ember a Holdra lépett, illetve a NASA jövőbeni terveiről. SZP Látogasson el weboldalunkra! % a Veszprém megyei VE hírportál Kocsis Antal csillagász, Gál Andrea, a Balatonfűzfőéért Alapítvány elnöke és Varjú Lajos önkormányzati képviselő Fotó: Szendi Péter NAPLÓ 13 Pozsonyi csata, a honfoglalás záróaktusa VESZPRÉM Ha július 4-e az USA-ban 243 éve a függetlenség napja, akkor Magyarország történetében idén már 1112 esztendeje lehetne az. A honfoglalás katonai záróaktusának tekintett történelmi eseményről, a pozsonyi csatáról van szó. Amint az eseményeket Szabados György középkortörténész (Székesfehérvár-Budapest) egy 2007-es tanulmányában összefoglalta, az Avar Kaganátus bukása után néhány évtizeddel ismét egy sztyeppi eredetű hatalom, a honfoglaló magyarok kezén egyesült a Kárpát-medence, és ez a fejlemény alaposan átrajzolta Közép-Európa politikai térképét. A helyben talált túlélő avarság nem fejtett ki ellenállást az érkezőkkel szemben, sőt a magyar nép részévé vált. A politikai kereteiktől megfosztott morvák elmenekültek vagy beolvadtak, és a dél-erdélyi bolgárok sem szólhattak bele az új rend kialakulásába. Egyedül a Keleti Frank Királyság rendelkezett olyan katonai erő felett, amely létében fenyegette a Magyar Nagyfejedelemséget. A határ menti villongásokat 907 nyarán követte a birodalmi nagyságrendű támadás, amelynek bevallott célja az új Kárpát-medencei állam megdöntése volt. Két hadoszlop haladt keletre a Duna két partján, a folyón hajók hozták a hadtápot. A magyarok Pozsonyig engedték előrenyomulni a támadókat, ott a sztyeppi taktika elemeinek (színlelt futamodás, bénító hatású nyílzápor) alkalmazásával előbb július 4-én Dietmar salzburgi érsek déli parton vonuló hadoszlopát, majd a Dunán átúsztatva 5-én Liutpold bajor herceg északi seregét verték meg. A két fővezérrel együtt számtalan keleti frank harcos esett el. Ez a győzelem - öszszegez Szabados György - jelentőségét tekintve a mégoly tiszteletre méltó és nagy hírű nándorfehérvári diadalt is felülmúlja, hiszen amíg 1456- ban egy szilárd állami keretek között élő nemzedéknek kellett helytállnia, addig 907-ben az volt a tét, hogy ezek a szilárd állami keretek egyáltalán kialakulhatnak-e. Pozsony hősei erre a történelmi sorskérdésre igennel feleltek, méghozzá oly nyomatékkal, hogy német földről kiinduló birodalmi léptékű hadjárat legközelebb csak 123 év múltán érte hazánkat. Szabados Györgynek a Magyar Tudományban megjelent írása a pozsonyi csata 1100 éves évfordulójának évében jelent meg, és kifejezetten ez az évforduló ösztönözte az egy évvel később, a Torma Béla Gyula és Veszprémy László szerkesztette, Egy elfeledett diadal című kötetbe foglalt hadtörténeti, történeti és régészeti tanulmányok megjelentetését is. Az azonban tán kijelenthető, hogy a hazai történészek, ha folytatnak is eleven vitákat a témáról, az nem mindig hallatszik ki a szakmai erődítmények sáncai mögül, így a rendszerváltás után felszabaduló és az eredetmítoszokra ugrásszerűen növekvő igény e témakörben is megteremtette a maga vadhajtásait, amelyekről Szabados György Mítoszok és történetek Álmosról és Árpádról című, 2015-ben megjelent tanulmánya is beszámolt. Mint a történész fogalmazott, e vadhajtások épp Árpád személye köré fonódtak. Mivel a diadal és Árpád halála egyaránt a 907-es évhez kötődik, egyesekben felmerült e két esemény ok-okozati összefüggése. A világhálón különösen a 2007-es jubileumi évtől kezdve szaporodtak meg azok a bejegyzések, amelyek tudni vélték, hogy Árpád nagyfejedelem idősebb fiaival együtt esett el a csatában. A pozsonyi diadal értékét más módon is növelni szándékozván egyesek azzal álltak elő, hogy a csata hivatalos tananyaggá vált az Egyesült Államok katonai akadémiáján, a West Pointon. Ez utóbbi bizonyítottan álhír, az Árpád és fiai hősi haláláról szóló beszámolóknak pedig nincs semmiféle forrásalapjuk. Mint Szabados György tanulmánya fogalmaz: kifejezetten sérti a pozsonyi csata emlékét az, aki a 19. századból visszamaradt liberális-nacionalista eszmei sallangokkal fedi el a 10. század elejének hőstetteit, ahelyett, hogy a honfoglalás Ez a győzelem a nagy hírű nándorfehérvári diadalt is felülmúlja korát a maga szellemi-időbeli környezetében próbálná meg értelmezni. Igaz, ez a korszak nem adja könnyen magát, hiszen nem tudjuk nevesíteni a győztes magyar hadvezéreket, ám attól még a csata sorsdöntő jelentősége vitathatatlan: a pozsonyi diadal szentesítette a Kárpát-medencei magyar honfoglalást. A pozsonyi csatára vonatkozó egykori források mindössze pár szavas utalások, amelyek koherensek és egzakt következtetéseket alapoznak meg. Érdemes felidézni a Sváb Évkönyv bejegyzését! „A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Liutpold herceget megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét megygyilkolták. A bajorok teljes hadseregét megsemmisítették a magyarok.” Az, hogy kik vesztették életüket a csatában, sokat elárul jelentőségéről. Ahol herceg, érsek, annyi őrgróf és püspök szállt hadba és esett el, mint e csatában, az csak kiemelkedő jelentőségű ütközet lehetett. A csata részletes leírása egy hat évszázaddal későbbi, ám utólag is megbízhatónak tekintett forrásban maradt ránk. Bár Aventinus bajor humanista történetíró latin és német nyelvű krónikájából a vonatkozó részeket csak 2007-ben fordították magyarra, tartalma az évszázadok során lenyomatot hagyott a magyar történelmi tudaton. Olyannyira, hogy 1907 júliusában avattak is egy emlékművet a csata ezeréves évfordulójára. Csak éppen rossz helyen: Bánhidán (ma: Tatabánya), mert egy nagy tekintélyű korabeli tudós, Pauler Gyula szakvéleményének hatására a csatát a Kézai Simon krónikájában leírt bánhidai ütközettel azonosították. NA Nem tudjuk nevesíteni a győztes magyar hadvezér(eke)t, ám attól még a csata sorsdöntő jelentősége vitathatatlan Fotó: illusztráció ■Hirdetés „Neked van testvéred?” címmel pályázatot hirdet az M2 gyerekcsatorna általános iskolások részére Az M2 Gyerekcsatorna 7-14 éves gyerekek fogalmazásait várja, amelyben saját történeteiket mesélik el. „A Neked van testvéred? pályázattal arra szeretnék ösztönözni a gyerekeket, hogy ismerjék fel a testvéri kapcsolat fontosságát, fogalmazzák meg saját szavaikkal a legkedvesebb történeteiket: lehet ez mulatságos vagy éppen megható történet a testvéri szeretetről, amelyeknek főszereplői ők maguk és testvéreik, de indulhatnak fiktív történettel is a versenyen” - mondta Szentendrei Adrienn, a pályázat ötletgazdája. A legalább egy A4-es oldalt megtöltő fogalmazásoknak nincs műfaji megkötése: lehetnek elbeszélések, leírások, de akár párbeszédet is tartalmazhatnak. A legjobb írásokat megfilmesítik a Hetedhét kaland című műsor állandó szereplőivel. „Az M2 Gyerekcsatorna és a Hetedhét kaland szellemisége szerint tárgyak helyett élménnyel szerettük volna díjazni a gyerekeket, így lett a jutalom a forgatás forgataga, vagyis a nyertes pályázók családjukkal együtt részt vehetnek a forgatáson is azon túl, hogy történeteik képernyőre kerülnek. A csatorna teljesen reklámmentes a gyermekek biztonságos televíziózásának érdekében” - tette hozzá Szentendrei Adrienn. A pályázatra egész évben várják az írásokat hetedhetkaland@mtva.hu címre, hiszen előreláthatólag 40 fogalmazást szeretnének megfilmesíteni. További információ a pályázatról a Hetedhét kaland honlapján, a www.mediaklikk. hu/hetedhet-kaland/oldalon található. (Forrás: MTI)