Napló, 2019. augusztus (Veszprém, 75. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-01 / 177. szám

2019. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK MAGAZIN Múlt és jövő a kulturális és a sportélet tükrében BALATONFŰZFO Jó han­gulatú kerekasztal-beszél­­getés, látványos tűzzsong­­lőr-bemutató és egy kiváló előadás a holdsétáról. Mindennek a Balaton Csil­lagvizsgáló adott otthont egy kellemes nyári estén. A város kulturális és sportéle­tére Varjú Lajos önkormány­zati képviselő emlékezett visz­­sza. Az ötvenes években már nagy színházi élet zajlott, so­kan talán nem is tudják, hogy a mostani Vágfalvi Ottó Mű­velődési Központ és Könyv­tár színháztermében van egy zenekari árok, amelyet a ké­sőbbiek során esetleg még le­hetne használni. A képviselő visszatekintett a hetvenes évek sportéletére is, amikor a labda­rúgás, a kosárlabda, a tenisz, a sportlövészet, a sakk, az úszás fénykorát élte. Volt olyan lab­darúgó-mérkőzés, hogy közel ötezer ember szurkolt a fűzfői­­eknek. Gál Andrea, a Balaton­fűzfőéért Alapítvány elnö­ke tavaly február óta tölti be a tisztséget. Mint mondta, meg­reformálták a támogatást a he­lyi civil szervezeteknek, egye­sületeknek, mely jó hatással lett a város kulturális és spor­téletére. Igyekeznek bevonni a fiatalokat Balatonfűzfő életé­be, de nagyon nehéz, elsősor­ban a nyugdíjasokra számít­hatnak. Kocsis Antal a Ma­gyar Csillagászati Egyesület Hold­megfigyelési Szakcso­port vezetője elmondta, hogy a városban nagy múltra te-Nehéz feladat a fiatalok megszólítása kint vissza a csillagvizsgáló. A Magyar Csillagászati Egye­sület Balatonfűzfői Csoport­ja 1995 nyarán azzal a céllal alakult, hogy összefogja a tér­ség amatőr csillagászait, közös észleléseket végezzen, segítse a tagok észlelési munkáját, va­lamint minél szélesebb körben lehessen végezni a környé­ken a csillagászati ismeretter­jesztést, mindemellett a Bala­ton Csillagvizsgáló és Leader Kultúrközpont 2012 óta fogad­ja látogatóit. Marton Béla polgármes­ter kiemelte, hogy megújult a város polgármesteri hivatala, a művelődési ház, nagy hang­súlyt fektetnek a sportra is, hi­szen rekortán kosárlabdapálya és műfüves pálya van a stadi­onban. Ezután Gugolya Péter lát­ványos tűzzsonglőr-bemutatót tartott. Miután a közönséget kellőképpen feltüzelte a tűz­­zsonglőr, Kocsis Antal tartott előadást Ötven éve először járt ember a Holdon címmel. A gyönyörű képekkel illuszt­rált előadást gyerekek és fel­nőttek egyaránt élvezték. A csillagász mesélt a kezdetek­ről, amikor az első ember a Holdra lépett, illetve a NASA jövőbeni terveiről. SZP Látogasson el weboldalunkra! % a Veszprém megyei V­­E hírportál Kocsis Antal csillagász, Gál Andrea, a Balatonfűzfőéért Alapítvány elnöke és Varjú Lajos önkormányzati képviselő Fotó: Szendi Péter NAPLÓ 1­3 Pozsonyi csata, a honfoglalás záróaktusa VESZPRÉM Ha július 4-e az USA-ban 243 éve a függetlenség napja, akkor Magyarország történetében idén már 1112 esztendeje lehetne az. A honfoglalás katonai záróaktusának tekintett történelmi ese­ményről, a pozsonyi csatá­ról van szó. Amint az eseményeket Sza­bados György középkortör­ténész (Székesfehérvár-Bu­­dapest) egy 2007-es tanul­mányában összefoglalta, az Avar Kaganátus bukása után néhány évtizeddel ismét egy sztyeppi eredetű hatalom, a honfoglaló magyarok kezén egyesült a Kárpát-medence, és ez a fejlemény alaposan átrajzolta Közép-Európa po­litikai térképét. A helyben ta­lált túlélő avarság nem fejtett ki ellenállást az érkezőkkel szemben, sőt a magyar nép részévé vált. A politikai ke­reteiktől megfosztott morvák elmenekültek vagy beolvad­tak, és a dél-erdélyi bolgárok sem szólhattak bele az új rend kialakulásába. Egyedül a Ke­leti Frank Királyság rendel­kezett olyan katonai erő felett, amely létében fenyegette a Magyar Nagyfejedelemséget. A határ menti villongásokat 907 nyarán követte a birodal­mi nagyságrendű támadás, amelynek bevallott célja az új Kárpát-medencei állam meg­döntése volt. Két hadoszlop haladt keletre a Duna két part­ján, a folyón hajók hozták a hadtápot. A magyarok Pozso­­nyig engedték előrenyomulni a támadókat, ott a sztyeppi taktika elemeinek (színlelt fu­­tamodás, bénító hatású nyíl­zápor) alkalmazásával előbb július 4-én Dietmar salzburgi érsek déli parton vonuló had­oszlopát, majd a Dunán át­úsztatva 5-én Liutpold bajor herceg északi seregét verték meg. A két fővezérrel együtt számtalan keleti frank harcos esett el. Ez a győzelem - ösz­­szegez Szabados György - je­lentőségét tekintve a mégoly tiszteletre méltó és nagy hírű nándorfehérvári diadalt is fe­lülmúlja, hiszen amíg 1456- ban egy szilárd állami keretek között élő nemzedéknek kellett helytállnia, addig 907-ben az volt a tét, hogy ezek a szilárd állami keretek egyáltalán ki­­alakulhatnak-e. Pozsony hősei erre a történelmi sorskérdésre igennel feleltek, méghozzá oly nyomatékkal, hogy német földről kiinduló birodalmi lép­tékű hadjárat legközelebb csak 123 év múltán érte hazánkat. Szabados Györgynek a Ma­gyar Tudományban megjelent írása a pozsonyi csata 1100 éves évfordulójának évében jelent meg, és kifejezetten ez az évforduló ösztönözte az egy évvel később, a Torma Béla Gyula és Veszprémy László szerkesztette, Egy elfeledett diadal című kötetbe foglalt hadtörténeti, történeti és ré­gészeti tanulmányok megje­lentetését is. Az azonban tán kijelenthető, hogy a hazai tör­ténészek, ha folytatnak is ele­ven vitákat a témáról, az nem mindig hallatszik ki a szakmai erődítmények sáncai mögül, így a rendszerváltás után felszabaduló és az eredetmí­toszokra ugrásszerűen nö­vekvő igény e témakörben is megteremtette a maga vadhaj­tásait, amelyekről Szabados György Mítoszok és törté­netek Álmosról és Árpádról című, 2015-ben megjelent ta­nulmánya is beszámolt. Mint a történész fogalmazott, e vadhajtások épp Árpád sze­mélye köré fonódtak. Mivel a diadal és Árpád halála egy­aránt a 907-es évhez kötődik, egyesekben felmerült e két esemény ok-okozati összefüg­gése. A világhálón különö­sen a 2007-es jubileumi évtől kezdve szaporodtak meg azok a bejegyzések, amelyek tudni vélték, hogy Árpád nagyfeje­delem idősebb fiaival együtt esett el a csatában. A pozsonyi diadal értékét más módon is növelni szándékozván egyesek azzal álltak elő, hogy a csa­ta hivatalos tananyaggá vált az Egyesült Államok katonai akadémiáján, a West Pointon. Ez utóbbi bizonyítottan álhír, az Árpád és fiai hősi haláláról szóló beszámolóknak pedig nincs semmiféle forrásalapjuk. Mint Szabados György tanul­mánya fogalmaz: kifejezetten sérti a pozsonyi csata emlékét az, aki a 19. századból vissza­maradt liberális-nacionalista eszmei sallangokkal fedi el a 10. század elejének hőstetteit, ahelyett, hogy a honfoglalás Ez a győzelem a nagy hírű nándorfehérvári diadalt is felülmúlja korát a maga szellemi-időbeli környezetében próbálná meg értelmezni. Igaz, ez a korszak nem adja könnyen magát, hi­szen nem tudjuk nevesíteni a győztes magyar hadvezéreket, ám attól még a csata sorsdön­tő jelentősége vitathatatlan: a pozsonyi diadal szentesítette a Kárpát-medencei magyar hon­foglalást. A pozsonyi csatára vonat­kozó egykori források mind­össze pár szavas utalások, amelyek koherensek és egzakt következtetéseket alapoznak meg. Érdemes felidézni a Sváb Évkönyv bejegyzését! „A ba­jorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Liutpold her­ceget megölték, övéinek fék­telen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét megy­­gyilkolták. A bajorok teljes hadseregét megsemmisítették a magyarok.” Az, hogy kik vesztették életüket a csatá­ban, sokat elárul jelentőségé­ről. Ahol herceg, érsek, annyi őrgróf és püspök szállt hadba és esett el, mint e csatában, az csak kiemelkedő jelentőségű ütközet lehetett. A csata rész­letes leírása egy hat évszázad­dal későbbi, ám utólag is meg­bízhatónak tekintett forrásban maradt ránk. Bár Aventinus bajor humanista történetíró latin és német nyelvű króni­kájából a vonatkozó részeket csak 2007-ben fordították ma­gyarra, tartalma az évszáza­dok során lenyomatot hagyott a magyar történelmi tudaton. Olyannyira, hogy 1907 júli­usában avattak is egy emlék­művet a csata ezeréves évfor­dulójára. Csak éppen rossz helyen: Bánhidán (ma: Tatabá­nya), mert egy nagy tekintélyű korabeli tudós, Pauler Gyula szakvéleményének hatására a csatát a Kézai Simon króniká­jában leírt bánhidai ütközettel azonosították. NA Nem tudjuk nevesíteni a győztes magyar hadvezér(eke)t, ám attól még a csata sorsdöntő jelentősége vitathatatlan Fotó: illusztráció ■Hirdetés „Neked van testvéred?” címmel pályázatot hirdet az M2 gyerekcsatorna általános iskolások részére Az M2 Gyerekcsatorna 7-14 éves gye­rekek fogalmazásait várja, amelyben sa­ját történeteiket mesélik el. „A Neked van testvéred? pályázattal arra szeretnék ösz­tönözni a gyerekeket, hogy ismerjék fel a testvéri kapcsolat fontosságát, fogalmaz­zák meg saját szavaikkal a legkedvesebb történeteiket: lehet ez mulatságos vagy éppen megható történet a testvéri szere­tetről, amelyeknek főszereplői ők maguk és testvéreik, de indulhatnak fiktív törté­nettel is a versenyen” - mondta Szent­endrei Adrienn, a pályázat ötletgazdája. A legalább egy A4-es oldalt megtöl­tő fogalmazásoknak nincs műfaji meg­kötése: lehetnek elbeszélések, leírások, de akár párbeszédet is tartalmazhatnak. A legjobb írásokat megfilmesítik a Heted­hét kaland című műsor állandó szereplői­vel. „Az M2 Gyerekcsatorna és a Hetedhét kaland szellemisége szerint tárgyak helyett élménnyel szerettük volna díjazni a gyere­­­keket, így lett a jutalom a forgatás forgata­ga, vagyis a nyertes pályázók családjukkal együtt részt vehetnek a forgatáson is azon túl, hogy történeteik képernyőre kerülnek. A csatorna teljesen reklámmentes a gyer­mekek biztonságos televíziózásának érde­kében” - tette hozzá Szentendrei Adrienn. A pályázatra egész évben várják az írá­sokat hetedhetkaland@mtva.hu cím­re, hiszen előreláthatólag 40 fogal­mazást szeretnének megfilmesíteni. További információ a pályázatról a Heted­hét kaland honlapján, a www.mediaklikk. hu/hetedhet-kaland/oldalon található. (Forrás: MTI)

Next