Napló, 2019. október (Veszprém, 75. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-09 / 235. szám

2 napló RÖVIDEN Orbán Viktor Macronnal tárgyal BUDAPEST Párizsban tár­gyal Emmanuel Macron francia államfővel Orbán Viktor magyar miniszterel­nök pénteken, írja internetes felületén a Magyar Hírlap. Az Élysée-palotában tartan­dó munkaebédről a francia elnöki hivatal a honlapján számolt be. A találkozó té­nyét megerősítette Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. M­­W Török offenzíva indult Szíriában DAMASZKUSZ Csapást mért a török légierő a Szí­riai kurd erőkre, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) északkelet-szíriai főhadi­szállására. A törökök 30 ki­lométer mélységű és mint­egy 400 kilométer széles biztonsági zónát akarnak kialakítani Észak-Szíriá­­ban, oda toloncolnának visz­­sza 2-3 millió menekültet. A dpa német hírügynök­ség korábban azt jelentette, hogy az amerikai hadsereg intézkedéseket tett a török légierő északkelet-szíriai te­vékenységének korlátozásá­ra. Recep Tayyip Erdogan török elnök többször han­goztatta, országa nagyobb hadműveleteket készül in­dítani az Egyesült Államok által támogatott kurd erők ellen. Az amerikai erők már megkezdték a kivonulást Északkelet-Szíriából, mi­után Washington közölte, nem bonyolódik bele a had­műveletbe, de Trump elnök azt is mondta, kiáll a kurdok mellett. MW KRÓNIKA Ismét erőltetik a kvótát A kormány nemet mond a migránsok szétosztására is MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu EURÓPA A migránskvóta újra napirenden van, fenye­geti a tagállamokat és az európai városokat - reagált Hollik István kormányszóvivő az uniós belügyminiszterek luxembourgi tanácsülésén elhangzottakra. Az ELI mig­rációs biztosa ismét a máltai migrációs kvóta elfogadására szólította fel a tagállamokat. A magyar kormány álláspontja változatlan: kiszállítási kvóta lehet, de kötelező betelepítési kvóta nem - hangoztatta Hol­lik István. A kormányszóvivő felidézte Dimitrisz Avramo­­pulosz migrációs biztos teg­napi nyilatkozatát, amelyben az a Földközi-tengeren felvett bevándorlók elosztására vo­natkozó máltai megállapodás támogatására szólította fel az A baloldal állítja, ez a téma nincs napirenden uniós országokat. Avramopu­­losz kiemelte, eseti megoldások helyett állandó mechanizmusra van szükség, hogy az olasz és a máltai partokra tartó hajóknak ne kelljen heteket a tengeren vesztegelniük, amíg megkap­ják a kikötési engedélyt. Hollik István szerint nem a bevándorlókat kell behozni, hanem azokat, akik illegá­lisan bejöttek, ki kell vinni Európa területéről. Szerinte a biztos nyilatkozata meg­erősíti, hogy a távozó brüsz­­szeli Európai Bizottság (EB) az utolsó heteit a kötelező betelepítési kvóta kikény­szerítésére kívánja fordítani. A bevándorláspártiak tovább­ra is azon dolgoznak, hogy még több migránst hozzanak be, és azokat kötelező mó­don szétosszák. Hollik István mélységesen antidemokrati­­kusnak és inkorrektnek ne­vezte, hogy az utolsó napjait töltő EB kényszerpályára akarja állítani az új Európai Bizottságot, megfosztva ezzel a mozgástértől a kontinenst érintő egyik legfontosabb üggyel kapcsolatban. Hollik István kijelentette: az az ellenzéki és baloldali érvelés, hogy migránskvóta nincs és nem is volt napiren­den, nem állja ki az igazság próbáját. Újra megélénkült az olasz partok és a görög szigetek felé tartó illegális migrációFotó: AFP A PÁRIZSI KORMÁNY ELBUKTA MENEKÜLTPOLITIKÁJÁT Edouard Philippe elismerte kor­mánya migrációs politikájának bukását. A francia kormányfő szerint nem sikerült elérni azokat a célokat, amelyeket a bevándor­lási törvény szigorításával célul tűztek ki. Országában 2017— 2018 között 22 százalékkal nőtt a menedékkérők száma, így a menedékrendszer mára telített lett, csak tavaly 123 ezer beván­dorlót fogadtak be. Az iszlamista veszély olyan halálos fenyegetés, amelyet a kormány mindennap tovább fokoz esztelen beván­dorlási politikájával - mondta Marine Le Pen, a radikális jobbol­dali Nemzeti Tömörülés elnöke. Csökkenőben a szegénység Öt év alatt tízmillió európai polgár került jobb élethelyzetbe EURÓPA Európában 220 millióan dolgoznak, 16 mil­lióval többen, mint a válság éveiben. A munkanélküli­ségi ráta öt százalékpontot esett és emelkedtek a ke­resetek. Csökkent a különbség az Eu­rópai Unió tagállamai között a munkaerőpiacon - derül ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) friss jelentéséből. Mára sikerült elérni a válság előtti szintet számos területen, ráadásul a keleti és nyugati tagállamok közötti jövedelmi különbségek is némileg csökkentek. Az or­szágok közötti eltérésnél jóval nagyobb szakadék mutatkozik egyes régiók között. Emellett az eurózóna és a közös va­lutához nem csatlakozó tagál­lamok felzárkózása sem egy­formán zajlott a 2008 és 2013 közötti válságidőszak után. 2019-re az EU-ban elértük a válság előtti foglalkoztatott­ságot, 220 millióan dolgoznak, 16 millióval többen, mint a válság éveiben. Ezzel párhu­zamosan a munkanélküliségi ráta mintegy öt százalékpon­tot esett az elmúlt öt-hat év­ben. Jelentősen csökkent a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők száma is. Összesen 2014 óta tízmillió európai állampolgár került ki a szegénységből, közülük ötmil­­lióan csak 2017-ben. A munkanélküliségi ráta még mindig jóval magasabb az átlagnál Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában, Cipruson és Horvátországban. Habár a 28 tagállamot tekint­ve mind a rövid távú, mind a tartós munkanélküliség jelen­tősen esett az elmúlt években. Csökkent azoknak a fiatalok­nak is az aránya, akik nem ta­nulnak, de nem is dolgoznak. Lényegesen kisebb részese­dést képvisel a munkaerőpiacon a szezonális és részmunkaidő, jellemzően a teljes munka­idős foglalkoztatásra tértek át a munkáltatók. Jelentősen nőtt az uniós állampolgárok akti­vitása is a munkaerőpiacon. A gazdagabb csoportok előnye nőtt Kedvező folyamatok figyelhe­tők meg a jövedelmek terén is: az elmúlt két-három évben ér­demben csökkent a különbség a gazdagabb és a szegényebb tagállamok között. Ez annak köszönhető, hogy a keresetek, elsősorban a minimálbérek az elmaradottabb tagállamokban jobban emelkedtek. Ugyan­akkor a jövedelemelosztásban nagyobb lett a különbség: 2006 és 2016 között tágult az olló a társadalom leggazdagabb és legszegényebb húsz százaléka között. Az Eurofound felmérése rámutat arra is: habár a válság alatt romlott az emberek szociá­lis biztonsága, mára ezek a hatá­sok nem érződnek. Ugyanakkor a szociális biztonság érdekében érdemes lépéseket tenni. MW Munkanélküliségi ráta az EU-tagállamokban (2019. augusztus, százalék) Csehország Németország Málta Lengyelország Magyarország** Hollandia Románia Nagy-Britannia* Bulgária Észtország** Szlovénia Ausztria Dánia Írország Belgium Szlovákia Luxemburg Portugália Lettország Litvánia Ciprus Finnország Horvátország Svédország Franciaország Olaszország Spanyolország Görögország* 0 5 10 15 20 MW-grafika, forrás: EUROSTAT 2019. OKTÓBER 9., SZERDA Eldöntötte: nem lép vissza Mohácson az MSZP-jelölt MOHÁCS Marad egyedüli­ként polgármesterjelölt, de később hajlandó lemondani. Helytelen lépés lenne azok­kal szemben, akik támogatták­­ az indulásomat, ezért nem lépek vissza az önkormány­zati választáson - jelentette ki Csorbai Ferenc, az MSZP mohácsi polgármesterjelöltje. Mint ismeretes, egyedül ma­radt a vártán, miután a Fidesz rendre nagy fölénnyel megvá­lasztott jelöltje, Szekó József meghalt. A törvény szerint helyette már nem lehetett új jelöltet indítani. Ebben a hely­zetben Csorbái akár egyetlen szavazattal is polgármester lehet. Az MSZP mohácsi szer­vezetének közösségi oldalán Csorbai azt írja, ha nem kap kellő felhatalmazást, le fog mondani. „A képviselő-tes­tület hat hónap múlva kezde­ményezheti leghamarabb a feloszlatását, de nem célom felesleges adminisztratív ter­heket róni a városra. Ha nem tudom elnyerni a mohácsi pol­gárok és a képviselők többsé­gének bizalmát, az fél év alatt kiderül, és akkor távozom a tisztségből, Mohács pedig új polgármestert választhat magának úgy, hogy közben a képviselő-testület a helyén marad és szeretett városunk kis időre sem lesz gazdátlan.” A Fidesz mohácsi szervezete - miután sok helybeli szerint így nem becsületes a válasz­tás - aláírásgyűjtésbe kezdett „az emberek akaratának érvé­nyesítése érdekében”. MW Terroristáktól tart a francia hírszerzés * LIMBURG/PÁRIZS Párizsban veszélyes pendrive-ok kerül­tek elő. A németeknél teher­autós támadás történt. Terrorcselekménynek minő­sítették a Limburgban történt teherautós ütközést - közölte a ZDF közszolgálati televízió. Egy 30 év körüli szír férfi a Hessen tartományi kisvárosban a piros lámpánál kirángatta a sofőrt a vezetőfülkéből, majd a teherautóval belehajtott több autóba. A nyolc sérült közül hetet vittek kórházba a mentők, de ők is még éjjel hazatérhet­tek. Vérző sebekkel szállt ki a teherautóból a merénylő is, rögtön őrizetbe vették. A szír férfi 2015-ben érkezett Német­országba, 2016-ban korlátozott menedékjogi státuszt kapott. A hatóságok szerint nem állt kapcsolatban iszlamistákkal. Közben a francia hírszer­zés ezer dolgozója attól tart, a terroristák célpontjává válnak, miután kiderült: a Párizsban négy rendőrkollégáját halálra késelő Michael Harpon lakásán a nyomozók több pendrive-ot is találtak. Ezeken lefejezéseket bemutató iszlamista videók és a kapitányság dolgozóinak adatai vannak. A hatóságok attól tar­tanak, hogy az adatokat kiadta egy terrorszervezetnek. MW Ingyenes képzések a rászorulóknak MAGYARORSZÁG Esélyt kell teremteni hátrányos helyzetű, képzetlen embe­reknek. Most elindult egy felzárkóztatási program. Több mint 4600 hátrányos helyzetű ember képzését kezdi el 290 helyszínen egy európai uniós program segítségével a Társadalmi Esélyterem­tési Főigazgatóság (TEF) a 2019/2020-as képzési évben. Országos képzési évnyitóján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Demecserben Lan­­gerné Victor Katalin, a Bel­ügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyet­tes államtitkára azt mondta, a kormány tervet készített a hátrányos helyzetű csopor­tok felzárkóztatására, ennek sikeres végrehajtása pedig a társadalom közös ügye. A kez­deményezéssel elsősorban a munkaképes korú, de képzett­séggel nem rendelkező felnőt­teket szeretnék megszólítani. Sztojka Attila, a TEF fő­igazgatója elmondta, az au­gusztusban alakult, a BM irányítása alá tartozó szerve­zet 6,3 milliárd forint értékű. Aktívan a tudásért prog­ramjának keretében 12 ezer, végzettséggel egyáltalán nem rendelkező, vagy alacsony is­­kolázottságú, hátrányos hely­zetű 18 és 55 év közötti em­bert vonnának be az ingyenes képzésekbe 2021-ig. MW

Next