Napló, 2019. október (Veszprém, 75. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-09 / 235. szám
2 napló RÖVIDEN Orbán Viktor Macronnal tárgyal BUDAPEST Párizsban tárgyal Emmanuel Macron francia államfővel Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken, írja internetes felületén a Magyar Hírlap. Az Élysée-palotában tartandó munkaebédről a francia elnöki hivatal a honlapján számolt be. A találkozó tényét megerősítette Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. MW Török offenzíva indult Szíriában DAMASZKUSZ Csapást mért a török légierő a Szíriai kurd erőkre, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) északkelet-szíriai főhadiszállására. A törökök 30 kilométer mélységű és mintegy 400 kilométer széles biztonsági zónát akarnak kialakítani Észak-Szíriában, oda toloncolnának viszsza 2-3 millió menekültet. A dpa német hírügynökség korábban azt jelentette, hogy az amerikai hadsereg intézkedéseket tett a török légierő északkelet-szíriai tevékenységének korlátozására. Recep Tayyip Erdogan török elnök többször hangoztatta, országa nagyobb hadműveleteket készül indítani az Egyesült Államok által támogatott kurd erők ellen. Az amerikai erők már megkezdték a kivonulást Északkelet-Szíriából, miután Washington közölte, nem bonyolódik bele a hadműveletbe, de Trump elnök azt is mondta, kiáll a kurdok mellett. MW KRÓNIKA Ismét erőltetik a kvótát A kormány nemet mond a migránsok szétosztására is MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu EURÓPA A migránskvóta újra napirenden van, fenyegeti a tagállamokat és az európai városokat - reagált Hollik István kormányszóvivő az uniós belügyminiszterek luxembourgi tanácsülésén elhangzottakra. Az ELI migrációs biztosa ismét a máltai migrációs kvóta elfogadására szólította fel a tagállamokat. A magyar kormány álláspontja változatlan: kiszállítási kvóta lehet, de kötelező betelepítési kvóta nem - hangoztatta Hollik István. A kormányszóvivő felidézte Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos tegnapi nyilatkozatát, amelyben az a Földközi-tengeren felvett bevándorlók elosztására vonatkozó máltai megállapodás támogatására szólította fel az A baloldal állítja, ez a téma nincs napirenden uniós országokat. Avramopulosz kiemelte, eseti megoldások helyett állandó mechanizmusra van szükség, hogy az olasz és a máltai partokra tartó hajóknak ne kelljen heteket a tengeren vesztegelniük, amíg megkapják a kikötési engedélyt. Hollik István szerint nem a bevándorlókat kell behozni, hanem azokat, akik illegálisan bejöttek, ki kell vinni Európa területéről. Szerinte a biztos nyilatkozata megerősíti, hogy a távozó brüszszeli Európai Bizottság (EB) az utolsó heteit a kötelező betelepítési kvóta kikényszerítésére kívánja fordítani. A bevándorláspártiak továbbra is azon dolgoznak, hogy még több migránst hozzanak be, és azokat kötelező módon szétosszák. Hollik István mélységesen antidemokratikusnak és inkorrektnek nevezte, hogy az utolsó napjait töltő EB kényszerpályára akarja állítani az új Európai Bizottságot, megfosztva ezzel a mozgástértől a kontinenst érintő egyik legfontosabb üggyel kapcsolatban. Hollik István kijelentette: az az ellenzéki és baloldali érvelés, hogy migránskvóta nincs és nem is volt napirenden, nem állja ki az igazság próbáját. Újra megélénkült az olasz partok és a görög szigetek felé tartó illegális migrációFotó: AFP A PÁRIZSI KORMÁNY ELBUKTA MENEKÜLTPOLITIKÁJÁT Edouard Philippe elismerte kormánya migrációs politikájának bukását. A francia kormányfő szerint nem sikerült elérni azokat a célokat, amelyeket a bevándorlási törvény szigorításával célul tűztek ki. Országában 2017— 2018 között 22 százalékkal nőtt a menedékkérők száma, így a menedékrendszer mára telített lett, csak tavaly 123 ezer bevándorlót fogadtak be. Az iszlamista veszély olyan halálos fenyegetés, amelyet a kormány mindennap tovább fokoz esztelen bevándorlási politikájával - mondta Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke. Csökkenőben a szegénység Öt év alatt tízmillió európai polgár került jobb élethelyzetbe EURÓPA Európában 220 millióan dolgoznak, 16 millióval többen, mint a válság éveiben. A munkanélküliségi ráta öt százalékpontot esett és emelkedtek a keresetek. Csökkent a különbség az Európai Unió tagállamai között a munkaerőpiacon - derül ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) friss jelentéséből. Mára sikerült elérni a válság előtti szintet számos területen, ráadásul a keleti és nyugati tagállamok közötti jövedelmi különbségek is némileg csökkentek. Az országok közötti eltérésnél jóval nagyobb szakadék mutatkozik egyes régiók között. Emellett az eurózóna és a közös valutához nem csatlakozó tagállamok felzárkózása sem egyformán zajlott a 2008 és 2013 közötti válságidőszak után. 2019-re az EU-ban elértük a válság előtti foglalkoztatottságot, 220 millióan dolgoznak, 16 millióval többen, mint a válság éveiben. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta mintegy öt százalékpontot esett az elmúlt öt-hat évben. Jelentősen csökkent a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők száma is. Összesen 2014 óta tízmillió európai állampolgár került ki a szegénységből, közülük ötmillióan csak 2017-ben. A munkanélküliségi ráta még mindig jóval magasabb az átlagnál Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában, Cipruson és Horvátországban. Habár a 28 tagállamot tekintve mind a rövid távú, mind a tartós munkanélküliség jelentősen esett az elmúlt években. Csökkent azoknak a fiataloknak is az aránya, akik nem tanulnak, de nem is dolgoznak. Lényegesen kisebb részesedést képvisel a munkaerőpiacon a szezonális és részmunkaidő, jellemzően a teljes munkaidős foglalkoztatásra tértek át a munkáltatók. Jelentősen nőtt az uniós állampolgárok aktivitása is a munkaerőpiacon. A gazdagabb csoportok előnye nőtt Kedvező folyamatok figyelhetők meg a jövedelmek terén is: az elmúlt két-három évben érdemben csökkent a különbség a gazdagabb és a szegényebb tagállamok között. Ez annak köszönhető, hogy a keresetek, elsősorban a minimálbérek az elmaradottabb tagállamokban jobban emelkedtek. Ugyanakkor a jövedelemelosztásban nagyobb lett a különbség: 2006 és 2016 között tágult az olló a társadalom leggazdagabb és legszegényebb húsz százaléka között. Az Eurofound felmérése rámutat arra is: habár a válság alatt romlott az emberek szociális biztonsága, mára ezek a hatások nem érződnek. Ugyanakkor a szociális biztonság érdekében érdemes lépéseket tenni. MW Munkanélküliségi ráta az EU-tagállamokban (2019. augusztus, százalék) Csehország Németország Málta Lengyelország Magyarország** Hollandia Románia Nagy-Britannia* Bulgária Észtország** Szlovénia Ausztria Dánia Írország Belgium Szlovákia Luxemburg Portugália Lettország Litvánia Ciprus Finnország Horvátország Svédország Franciaország Olaszország Spanyolország Görögország* 0 5 10 15 20 MW-grafika, forrás: EUROSTAT 2019. OKTÓBER 9., SZERDA Eldöntötte: nem lép vissza Mohácson az MSZP-jelölt MOHÁCS Marad egyedüliként polgármesterjelölt, de később hajlandó lemondani. Helytelen lépés lenne azokkal szemben, akik támogatták az indulásomat, ezért nem lépek vissza az önkormányzati választáson - jelentette ki Csorbai Ferenc, az MSZP mohácsi polgármesterjelöltje. Mint ismeretes, egyedül maradt a vártán, miután a Fidesz rendre nagy fölénnyel megválasztott jelöltje, Szekó József meghalt. A törvény szerint helyette már nem lehetett új jelöltet indítani. Ebben a helyzetben Csorbái akár egyetlen szavazattal is polgármester lehet. Az MSZP mohácsi szervezetének közösségi oldalán Csorbai azt írja, ha nem kap kellő felhatalmazást, le fog mondani. „A képviselő-testület hat hónap múlva kezdeményezheti leghamarabb a feloszlatását, de nem célom felesleges adminisztratív terheket róni a városra. Ha nem tudom elnyerni a mohácsi polgárok és a képviselők többségének bizalmát, az fél év alatt kiderül, és akkor távozom a tisztségből, Mohács pedig új polgármestert választhat magának úgy, hogy közben a képviselő-testület a helyén marad és szeretett városunk kis időre sem lesz gazdátlan.” A Fidesz mohácsi szervezete - miután sok helybeli szerint így nem becsületes a választás - aláírásgyűjtésbe kezdett „az emberek akaratának érvényesítése érdekében”. MW Terroristáktól tart a francia hírszerzés * LIMBURG/PÁRIZS Párizsban veszélyes pendrive-ok kerültek elő. A németeknél teherautós támadás történt. Terrorcselekménynek minősítették a Limburgban történt teherautós ütközést - közölte a ZDF közszolgálati televízió. Egy 30 év körüli szír férfi a Hessen tartományi kisvárosban a piros lámpánál kirángatta a sofőrt a vezetőfülkéből, majd a teherautóval belehajtott több autóba. A nyolc sérült közül hetet vittek kórházba a mentők, de ők is még éjjel hazatérhettek. Vérző sebekkel szállt ki a teherautóból a merénylő is, rögtön őrizetbe vették. A szír férfi 2015-ben érkezett Németországba, 2016-ban korlátozott menedékjogi státuszt kapott. A hatóságok szerint nem állt kapcsolatban iszlamistákkal. Közben a francia hírszerzés ezer dolgozója attól tart, a terroristák célpontjává válnak, miután kiderült: a Párizsban négy rendőrkollégáját halálra késelő Michael Harpon lakásán a nyomozók több pendrive-ot is találtak. Ezeken lefejezéseket bemutató iszlamista videók és a kapitányság dolgozóinak adatai vannak. A hatóságok attól tartanak, hogy az adatokat kiadta egy terrorszervezetnek. MW Ingyenes képzések a rászorulóknak MAGYARORSZÁG Esélyt kell teremteni hátrányos helyzetű, képzetlen embereknek. Most elindult egy felzárkóztatási program. Több mint 4600 hátrányos helyzetű ember képzését kezdi el 290 helyszínen egy európai uniós program segítségével a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) a 2019/2020-as képzési évben. Országos képzési évnyitóján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Demecserben Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a kormány tervet készített a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, ennek sikeres végrehajtása pedig a társadalom közös ügye. A kezdeményezéssel elsősorban a munkaképes korú, de képzettséggel nem rendelkező felnőtteket szeretnék megszólítani. Sztojka Attila, a TEF főigazgatója elmondta, az augusztusban alakult, a BM irányítása alá tartozó szervezet 6,3 milliárd forint értékű. Aktívan a tudásért programjának keretében 12 ezer, végzettséggel egyáltalán nem rendelkező, vagy alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű 18 és 55 év közötti embert vonnának be az ingyenes képzésekbe 2021-ig. MW