Napló, 2020. március (Veszprém, 76. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-25 / 72. szám

10 NAPLÓ Medvék nyomait keresik Füzéren FÜZÉR Medvék nyomait kereshetik a turisták Füzér környékén - tájékoztatta a zempléni település polgár­­mestere az MTI-t. Horváth Jenő elmondta, az utóbbi időben a szlovákiai med­veállomány bővülése miatt egyes megfigyelések szerint újra megjelentek a medvék Füzér térségé­ben. Erre keresik a bizo­nyítékot, amelyhez kapcso­lódva játékot hirdetnek: aki az első medvemarást meg­találja a település határá­ban és fotóval vagy mozgó­képpel bizonyítja, egy évre szóló családi belépőt nyer a füzéri várba és települé­sen meghirdetett rendezvé­nyekre, amennyiben azok megtartása ismét lehetővé válik. A polgármester hoz­zátette: a medvemarás úgy keletkezik, hogy amikor az állat megjelöli a terüle­tét, akkor két lábra állva a karmaival egy puha kérgű fát - elsősorban fenyőt - megkarmol. Egy ilyet kell megörökítenie annak, aki szeretne részt venni az ak­cióban. MTI Kevesebb utas BUDAPEST A Budapest Airport szerint a következő időszakban az utasforga­lom alacsony szinten ma­rad, vagy akár a nulla felé is közelíthet az egyre több országban életbe lépő be­utazási tilalom miatt. A to­vábbra is közlekedő ala­csony számú járat is akár kilencven százalékkal ke­vesebb utast szállít, mint tavaly. NA Látogasson el weboldalunkra! \WT** % | a Veszprém megyei VIUL hírportál Utazás az őslények korába Vulkáni katasztrófa által konzerválódott világ maradványait őrzi a terület IPOLYTARNÓC Vajon mi­lyen lehetett a Föld 20 mil­lió évvel ezelőtt? Felnőttet és gyereket egyaránt izgat a kérdés. Pontos választ még a tudósok sem igazán tudnak adni, bár elég gaz­dag fantáziával a világ kü­lönböző részein felbukkanó leletekből ma már fel lehet építeni az ősvilág képét. Ipolytarnócon az idén 120 éve fedezték fel kontinen­sünk egyik legfontosabb ősmaradvány-lelőhelyét. Ipolytarnóc a szlovák határ mellett, az ország északkele­ti részén, az Ipoly bal partján található. A Budapesttől 150, Salgótarjántól 25 kilométer­re fekvő település - ősvilági Pompejiként - egy csaknem 20 millió éves vulkáni katasztrófa által konzerválódott világ ma­radványait őrzi. Az Ipolytarnóci Ősmarad­ványok Természetvédelmi Te­rületén először a XIX. század elején találtak rá egy ősfára, amelyről a régészeti vizsgála­tok kiderítették, hogy minden bizonnyal ez a világon a legna­gyobb, ismert megkövesedett fenyő(pinus)-féléje. Törzsének kerülete nyolc méter, hosszú­sága csaknem száz méter, de a fa ennél minden bizonnyal ma­gasabb lehetett. A terület első tudományos vizsgálatát 1836- ban Kubinyi Ferenc paleon­tológus végezte. Valószínűvé vált, hogy hasonló természeti katasztrófa történhetett itt, csak évmilliókkal előbb, mint a Vezúv kitörése, amely elbo­rította lávával és „kővé változ­tatta” Pompeji városát. Hatalmas előrelépést jelen­tett, amikor éppen 120 évvel ezelőtt Böc­k Hugó geológus professzor, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója tanítványaival kutatásokat végzett a különleges titkokat Tematikus tanösvények mutatják be a különféle látnivalókat rejtő területen. A felfedezésre éhes diákok ősállatok meg­kövesedett lábnyomaira talál­tak, amelyek valószínűleg a miocén kor mintegy 17 millió évvel ezelőtti ősvilágának ma­radványai. A szenzációs lelet ismét ráirányította a figyelmet Ipoly­tarnócra és a terület feltárásá­nak szükségességére. 1928- ban a nemzetközi őslénytani kongresszus 14 kutatója ellá­togatott a helyszínre, és saját szemükkel győződtek meg ar­ról, hogy nemzetközi szinten is jelentős ősmaradványokról van szó. Ezt követően a Földta­ni Intézet és a Nemzeti Múze­um közös őslénytani csoportja lefestette a lábnyomokkal teli homokkő egy részét, majd újra összeállítva Budapesten kiállí­táson mutatták be a világraszó­ló, értékes anyagot. A területet 1944-ben vé­detté nyilvánították. 1962-ben újabb lábnyomos homokkövet találtak. A terület 11 gerinces állatfaj háromezer lábnyomát tartalmazza. A felszín feltá­rásakor a kutatók értékes ős­kori növénymaradványokra is bukkantak. Több mint 15 ezer levéllenyomat található a terü­leten. Kivételes leletek kerül­tek elő az egykori ősi, viszony­lag sekély tenger, az Alpoktól északra az Arai-tóig húzódó Paratethys 23 millió éve felhal­mozódott partszegélyi övezeté­ből is: többek között huszonöt cápafaj maradványait hozták felszínre a kutatók. Az Ipolytarnóci Ősmarad­ványok Természetvédelmi Területén több tematikus tan­ösvény mutatja be az ősvilág különleges látnivalóit. A lá­togatóközpontban a legújabb eszközök segítik a látogatókat az időutazásban. Hologramos vetítés, VR-szemüveges be­mutató és mobilapplikáció te­szi átélhetővé a geoturisztikai időutazás élményét. OS­ A látogatóközpontban a legújabb eszközök segítik a látogatókat az időutazásban A területet már 1944-ben védetté nyilvánították Fotók: Osváth Sarolta Gyarapodott a park NYÍREGYHÁZA Igazán si­keresnek mondható az or­szágban csak a Nyíregyházi Állatparkban élő mishmi takin tenyészcsapat, mert a korábbi évekhez hason­lóan ismét takinborjú látott napvilágot. A takin az emlősök osztályá­nak a párosujjú patások rendjé­be, ezen belül a tülkösszarvú­­ak családjába és kecskeformák alcsaládjába tartozó faj. A Nyíregyházi Állatpark mishmi takin tenyészbikája 2009-ben érkezett Németor­szágból, az Európai Fajmegőr­zési Program keretében, majd nőivarú társai 2014-ben jöttek Franciaországból, és 2017-től sikeresen gyarapodik állomá­nyuk, ami azért is fontos, mert a természetben mindössze 3500 egyed él. Természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, ezért az Európai Állatkertek Szövetsé­ge (EAZA) fajmegőrzési te­­nyészprogram keretében sza­porítja a ritka állatokat. A mishmi takinok a ter­mészetben a Himalája keleti vidékén élnek. A hideg ellen nemcsak vastag bundájukkal védekeznek, de a fajra jellem­ző ívelt orrhát (kosorr) is segíti őket, mivel az előmelegíti a be­lélegezendő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, és testtömegük akár a 350 ki­logrammot is elérheti. A takincsapat legifjabb tag­ja 220 napi vemhesség után jött a világra, és mindössze néhány órával a születése után már lábra is állt. NA A takincsapat legifjabb tagja mindössze néhány órával a születése után már lábra is állt Fotó: Nyíregyházi Állatpark UTAZÓ Rendkívüli intézkedés BUDAPEST A járványügyi helyzetre való tekintettel a Volánbusz új, rendkívü­li intézkedéseket hozott az utasok és az autóbusz-ve­zetők védelmében. Március 23-tól készpénzmentessé vált a jegyvásárlás, március 25-én üzemkezdettől pedig tanszüneti menetrend lé­pett érvénybe - adta hírül a Volánbusz közleménye. A Volánbusz Zrt. és a Nemze­ti Mobilfizetési Zrt. együttmű­ködésének köszönhetően vala­mennyi járatra vásárolhatunk jegyet applikáción keresztül is, ezzel párhuzamosan pedig a társaság minden járatán fel­függeszti az első ajtónál törté­nő felszállást, a járművezető­ket szalagkordonnal határolják el az utastértől. Az online vásárlás nem jár pluszköltségekkel, vagyis az elektronikus jegyek ára meg­egyezik a hagyományos, pa­píralapú jegyekével. A teljes árú jegyek mellett elérhetők lesznek az 50 és 90 százalé­kos kedvezménnyel válthatók is. A tervek szerint legkésőbb a hónap végéig bérletvásárlási lehetőséggel is bővül az alkal­mazás. A helyi és helyközi viszony­latokban továbbra is válthatók papíralapú jegyek a szokásos elővételi módokon, de a cég azt kéri, hogy csak az vegye igénybe a közösségi közleke­dést, akinek halaszthatatlanul szükséges. NA ! A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk:m 2020. MÁRCIUS 25., SZERDA Tárlat néhány kattintásra Fényképeket és iratokat ajándékoztak a levéltárnak SZOLNOK A Jász-Nagy­­kun-Szolnok Megyei Levél­tárnak ajándékozott fény­képekből, iratokból nyílt kiállítás a szolnoki Arabica Kávézóban. A tárlat a koro­­navírus-járvány miatt a le­véltár honlapjára is felkerül, így azt az interneten is bár­ki megtekintheti. A kiállított képek, iratok mind­egyikét magánszemélyek ado­mányozták. Az elmúlt évek­ben egyre népszerűbbé váló magánirat-ajándékozásnak köszönhetően számtalan doku­mentummal gazdagodott már a levéltár folyamatosan bővülő gyűjteménye. A kiállítás egyik érdekessé­ge például egy 1941-es világ­térkép, amely a második világ­háború akkori aktuális állása szerint mutatja többek között Magyarország, az akkori Né­met Birodalom határát, vagy például, hogy a japánok med­dig szállták meg Mandzsúriát. A levéltárnak ajándékozták Tabák Lajosnak, a hazai szo­­ciofotográfia megteremtőjének komplett irathagyatékát, több száz fényképpel együtt, ame­lyek szintén láthatók a kiállí­táson. A különleges tárlaton emellett civil rendezvények­ről szóló, véradásokat hirdető, A kiállítás része egy 1941-es világtérkép mozifilmeket beharangozó pla­kátok, valamint politikai pár­tok poszterei is helyet kaptak. MTI A térkép a második világháború akkori aktuális állása szerint mutatja a világotFotó: levéltár

Next