Napló, 2020. október (Veszprém, 76. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-15 / 242. szám
2020. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK Séta egy költő virágoskertjében BALATONFÜRED A közelmúltban Kaposváron, az Együd Árpád Kulturális Központban mutatták be a Tapolcán élő Németh István Péter költő, irodalomtörténész, műfordító Virágok világánál című új verseskötetét. Hegedűs György, a Somogy Fotóklub elnöke szerkesztette és adta ki a Ménky Judit Evelin színes rajzaival illusztrált, tetszetős válogatást. Az idén 60 éves szerző (a nyitóvers Kerék Imre köszöntője) mintegy félszáz, különböző műfajú művet jelentetett meg: verseket, tanulmányokat, monográfiákat. Az utóbbiak között találjuk a balatonfüredi Lipták Gáborról, a soproni Kerék Imréről, a kaposvári, görög irodalmat fordító Papp Árpádról szóló munkáit, de külön kötetet szentelt Batsányi Jánosnak, Keresztury Dezsőnek, Vasadi Péternek és Czigány Györgynek. A keszthelyi Balaton Akadémia népszerű könyvsorozatában számos, a tájhoz kötődő irodalmi vonatkozású dokumentumot dolgozott fel. A Virágok világánál irodalom- és könyvtörténeti kuriózum. Németh István Péter ötven virágról „énekel” sajátkézírásával a könyv balol-Németh István Péter illatozó, pompázó, édeni kertbe viszi olvasóit dali lapjain, szemben velük a szemléltető, aprólékosan ábrázolt illusztrációk. Ménky Judit Evelin rajzai akár kisdiákoknak is segíthetik a virágokkal való beható ismerkedést. Németh Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály közösen írt Füvész Könyvéből idéz: „Nagy segítség a tanulónak az is, ha a plántáknak jól lerajzolt képét könyvekben láthatja.. A kötet elején, a vallomásos esszében áttekintést kapunk a virágokhoz való vonzódásáról és a magyar költészetben fellelhető, virágihletésű versekről. Arany Jánostól, Vörösmartytól, Csokonaitól, Tompa Mihálytól vett sorok szellemi, esztétikai eligazodási pontok számára. Első kötete 1988-ban Virágnyi világvég címmel jelent meg. Elég jól ismerem Németh István Péter munkásságát, így új kötetében óhatatlanul elém kerülnek költészetének determináns jegyei: humánum, tisztaság, szépség, hit, alázat... Kontinuitások virágverseiben is. Ötven költeményében illatozó, pompázó, édeni kertbe viszi olvasóit. Hamvas Béla szerint - olvashatjuk - „Az ember Isten kertjében él”. Ha vitatjuk is ezt a szentenciát, attól a varázslattól, bódulattól, melyet a költő teremt, nem szabadulhatunk. Magnetikus hatásúak a kurta, olykor személyes emlékekre hivatkozó versek. Örömmel leszakítanánk, ellopnánk egyegy szálat ebből a tarka kertből, legyen bármilyen évszak. Most ősz van, és én Arany János „kapcsos könyvére”, az Őszikéit rejtő műre asszociálok. Németh Virágok világánál albuma persze nem „őszies” számvetés a múló időről, a tovatűnő életről, sokkal inkább összegzés, sűrítmény arról, hogy bennünk is létezik egy titkos kert, melyben megpihenhetünk. Tallózzunk a képletesen lepréselt virágvilágban: „Rossz költők címere, a bodza / kölyökkoromat visszahozza // Májusi virágtányérja közepén / mindig aranybogárra dőlt a fény.” (Bodza); „rajta fénytűzte lepke / üvegfestmény lehetne.” (Harangvirág); „A tapolcai plébánia-kertre / zuhog a zápor, ázik Mária, // virágzó hortenziák / hosszan véle siratják fiát.” (Hortenziák); „köd volt ma, fény alig, / az Alpokból zarándok hunyor / bontotta fehér szirmait.” (Hunyor); „Illatot én? Még ilyet, nem! / Fúlok akárha / szerelemben: / részegítenek...” (Jázmin); „Síron, ott, nődögéltél / anyám lába fejénél, / élsz és illatozol” (Levendula); „Hajt felém édes szellőt / szárnya. Ing a lomb. / Angyal közelít: / megsimogathatom itt / orgonafürt-tüdeit.” (Orgona); „Pipacs hullámok ezer török / harcos hajdani vére föl a hegyre / virágtövek és rögök / körül Csobánc váráig fröcsög.” (Pipacs). Az autentikus Őszi kert alábbi versszaka melankóliájával teszi emlékezetessé a kötetet, amely jó eséllyel indulna a szép könyvek versenyében. „Hullnak magyaváló őszibarackok, lásd, / hogy fosztja ki magát, adakozik a kert, amíg Teresőnek hiszed a szapora diókopogást. / Mása se lesz, csak krizantém keserű lehelete.” KCY Németh István Péter nemrég megjelent verseskötete irodalom- és könyvtörténeti kuriózum Illusztráció: könyvborító NAPLÓ 1 1 KULTÚRA Virágot Algernonnak Lélektani utazás az intelligencia és az érzelmek világában VESZPRÉM A Pannon Várszínház bemutatta Virágot Algernonnak című darabját, amellyel a színház huszadik évadja nyílt meg. A világhírű regény színpadi változatát a közismert színész, Szervét Tibor készítette. Dániel Keyes azonos című regényéből, Vándorfi László rendezésében állították színpadra a három órát felölelő előadást. Könyv, film, színdarab - három egymást támogató, de egymástól legalább anynyira távol álló műfaj fut össze mégis a Pannon Várszínház színpadán. A történetben a Széllő Dávid által játszott Charlie Gordon, az enyhén szellemi fogyatékos, 32 éves fiatalember - aki egy hatéves szintjén éli mindennapjait - a főszereplő. Charlie vágyik a tudásra, tudatában van annak, hogy buta - tehát bölcs -, és tenni próbál azért, hogy okosabb legyen, tehát ambiciózus. A főszereplőnk rendszeresen látogatja Ms. Kinnian (Kovács Ágnes Magdolna) óráit, melyeket a tanárnő csökkent értelmű felnőttek részére tart. Charlie-nak nincs senkije a pékműhelyben dolgozó kollégáin kívül, akikre barátként tekint, családjára alig emlékszik. Egy orvosi csoport megkeresi őt, hogy egy olyan eljárást dolgoztak ki, mely lehetővé teszi, hogy megnöveljék az intelligenciahányadosát egy operáció segítségével. Charlie-nak nincs más vágya, mint hogy részt vehessen a kísérletben, akkor is, ha annak kimenetele kétes. Teszteken és vizsgálatokon esik át, és közben megismerkedik Algernonnal, a kis A műtétet követően Charlie Gordon 70-es IQ-ja rohamosan nő fehér egérrel, amelyen hasonló, sikeresnek hitt beavatkozást hajtottak végre, és amely ezáltal szuperintelligens egér lett. A műtét után Charlie 70- es IQ-ja rohamosan nő, ezzel együtt emberi érzelmei, tulajdonságai is átalakulnak. A történetben hangsúlyosan a könyv elevenedik meg. A történet azonos mindhárom esetben (könyv, film, színház), de a megvilágításuk egyéni. A pékségben a kollégák Charlie-ból durván gúnyt űznek, kinevetik. Igen érzékenyen világított rá a színdarab, hogy a gúnyolódás nem gonoszság a tipikus munkásosztálynak beállított pékségben dolgozók részéről: egyszerűen nincs más eszközük az önkifejezésre. Charlie érzi, hogy szeretik őt, és az ő suta módjukon ez valóban igaz is. A szellemi fogyatékos Charlie Gordon érzelmi intelligenciája rendkívül magas fokú, de mihelyst zsenivé válik, az emberek ármánykodása, a szenzációhajhászás, a sztereotípiák és minden, ami megmérgezi a felnőtt lelket, rátelepszik. A kezdetben oly boldog, tudatlan fiú végképp elkeseredik. Pedig mi az élet végső célja, ha nem a boldogság? Két hibát is sikerült kikerülnie Vándorfi Lászlónak a rendezése során, amire a filmadaptáció nem volt képes. Az első az, hogy itt Charlie felemelkedése és bukása adja a mű cselekményét, a szerelmi, családi és társadalmi szálak csupán ezt építik, de ennek előterébe nem kerülhetnek. A második pedig az a fontos tény, hogy nincs „happy end”. Charlie Gordon, miután zseniből visszaváltozik szellemi fogyatékossá, még rosszabb állapotba kerül, mint volt, már nincs mit tenni. Nincs utalás, hogy „mi van akkor, ha emlékszik bármire?”, nincs kikacsintás, hogy „a szerelme Ms. Kinnian iránt nem múlt el”, nem emlékszik, és elmúlt. A legnagyobb és a legnehezebb tragédia nehezedik mindenki mellkasára, kivéve a főszereplőt: Charlie Gordon megsemmisült, és ennek a fájdalmas felismerése belehasított a színházterembe a Pannon Várszínház előadása végén. HV Széllő Dávid (középen) újabb arcát ismerhettük meg Charlie Gordon szerepében Fotók: Balogh Ákos A top 10 között a Budapesti Fesztiválzenekar BUDAPEST A Budapesti Fesztiválzenekar - egyetlen magyar együttesként - bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé a BBC klasszikus zenei magazinjának listáján. A BBC Music Magazine online kiadása, a Classical Music sorrendet nem határoz meg, ábécérendben tünteti fel az általa legjobbnak ítélt szimfonikus zenekarokat a világon. A listán szerepel a Bajor Rádiózenekar, a Berlini Filharmonikusok, a Hallé Orchestra, a lipcsei Gewandhaus Zenekara, a Londoni Szimfonikus Zenekar, a Los Angeles-i Filharmonikusok, a Santa Cecilia Nemzeti Akadémia Zenekara, a Royal Concertgebouw és a Bécsi Filharmonikusok. MTI NAPI REJTVÉNY veol.hu Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 743, 437