Napló, 2020. október (Veszprém, 76. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-15 / 242. szám

2020. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK Séta egy költő virágoskertjében BALATONFÜRED A kö­zelmúltban Kaposváron, az Együd Árpád Kulturális Központban mutatták be a Tapolcán élő Németh István Péter költő, iroda­lomtörténész, műfordító Virágok világánál című új verseskötetét. Hegedűs György, a Somogy Fotóklub elnöke szerkesztette és adta ki a Ménky Judit Evelin színes rajzaival illusztrált, tet­szetős válogatást. Az idén 60 éves szerző (a nyitóvers Kerék Imre köszöntője) mintegy fél­száz, különböző műfajú művet jelentetett meg: verseket, ta­nulmányokat, monográfiákat. Az utóbbiak között találjuk a balatonfüredi Lipták Gábor­ról, a soproni Kerék Imréről, a kaposvári, görög irodalmat fordító Papp Árpádról szó­ló munkáit, de külön kötetet szentelt Batsányi Jánosnak, Keresztury Dezsőnek, Vasadi Péternek és Czigány György­nek. A keszthelyi Balaton Akadémia népszerű könyv­­sorozatában számos, a tájhoz kötődő irodalmi vonatkozású dokumentumot dolgozott fel. A Virágok világánál iro­dalom- és könyvtörténeti ku­riózum. Németh István Péter ötven virágról „énekel” saját­­kézírásával a könyv bal­ol-Németh István Péter illatozó, pompázó, édeni kertbe viszi olvasóit dali lapjain, szemben velük a szemléltető, aprólékosan ábrá­zolt illusztrációk. Ménky Judit Evelin rajzai akár kisdiákok­nak is segíthetik a virágokkal való beható ismerkedést. Né­meth Diószegi Sámuel és Fa­zekas Mihály közösen írt Fü­­vész Könyvéből idéz: „Nagy segítség a tanulónak az is, ha a plántáknak jól lerajzolt képét könyvekben láthatja.. A kötet elején, a vallomásos esszében áttekintést kapunk a virágokhoz való vonzódásá­ról és a magyar költészetben fellelhető, virágihletésű ver­sekről. Arany Jánostól, Vörös­­martytól, Csokonaitól, Tompa Mihálytól vett sorok szellemi, esztétikai eligazodási pontok számára. Első kötete 1988-ban Virágnyi világvég címmel je­lent meg. Elég jól ismerem Németh István Péter munkásságát, így új kötetében óhatatlanul elém kerülnek költészetének determináns jegyei: humá­num, tisztaság, szépség, hit, alázat... Kontinuitások vi­rágverseiben is. Ötven költe­ményében illatozó, pompázó, édeni kertbe viszi olvasóit. Hamvas Béla szerint - olvas­hatjuk - „Az ember Isten kert­jében él”. Ha vitatjuk is ezt a szentenciát, attól a varázslat­tól, bódulattól, melyet a költő teremt, nem szabadulhatunk. Magnetikus hatásúak a kurta, olykor személyes emlékekre hivatkozó versek. Örömmel leszakítanánk, ellopnánk egy­­egy szálat ebből a tarka kert­ből, legyen bármilyen évszak. Most ősz van, és én Arany János „kapcsos könyvére”, az Őszikéit rejtő műre asszociá­lok. Németh Virágok világánál albuma persze nem „őszies” számvetés a múló időről, a to­vatűnő életről, sokkal inkább összegzés, sűrítmény arról, hogy bennünk is létezik egy titkos kert, melyben megpi­henhetünk. Tallózzunk a képlete­sen lepréselt virágvilágban: „Rossz költők címere, a bodza / kölyökkoromat visszahozza // Májusi virág­tányérja közepén / mindig aranybogárra dőlt a fény.” (Bodza); „rajta fénytűz­te lepke / üvegfestmény lehet­ne.” (Harangvirág); „A tapol­cai plébánia-kertre / zuhog a zápor, ázik Mária, // virágzó hortenziák / hosszan véle si­ratják fiát.” (Hortenziák); „köd volt ma, fény alig, / az Alpok­ból zarándok hunyor / bontot­ta fehér szirmait.” (Hunyor); „Illatot én? Még ilyet, nem! / Fúlok akárha / szerelemben: / részegítenek...” (Jázmin); „Síron, ott, nődögéltél / anyám lába fejénél, / élsz és illatozol” (Levendula); „Hajt felém édes szellőt / szárnya. Ing a lomb. / Angyal közelít: / megsimogat­hatom itt / orgonafürt-tüdeit.” (Orgona); „Pipacs hullámok ezer török / harcos hajdani vére föl a hegyre­­ / virágtö­vek és rögök / körül Csobánc váráig fröcsög.” (Pipacs). Az autentikus Őszi kert alábbi versszaka melankóliá­jával teszi emlékezetessé a kötetet, amely jó eséllyel in­dulna a szép könyvek verse­nyében. „Hullnak magyaváló őszibarackok, lásd, / hogy fosztja ki magát, adakozik a kert, amíg Te­r­esőnek hiszed a szapora diókopogást. / Mása se lesz, csak krizantém­ keserű lehelete.” KCY Németh István Péter nemrég megjelent verseskötete irodalom- és könyvtörténeti kuriózum Illusztráció: könyvborító NAPLÓ 1 1 KULTÚRA Virágot Algernonnak Lélektani utazás az intelligencia és az érzelmek világában VESZPRÉM A Pannon Vár­színház bemutatta Virágot Algernonnak című da­rabját, amellyel a színház huszadik évadja nyílt meg. A világhírű regény színpa­di változatát a közismert színész, Szervét Tibor ké­szítette. Dániel Keyes azonos című regényéből, Vándorfi László rendezésében állították szín­padra a három órát felölelő előadást. Könyv, film, színda­rab - három egymást támoga­tó, de egymástól legalább any­­nyira távol álló műfaj fut össze mégis a Pannon Várszínház színpadán. A történetben a Széllő Dá­vid által játszott Charlie Gor­don, az enyhén szellemi fo­gyatékos, 32 éves fiatalember - aki egy hatéves szintjén éli mindennapjait - a főszereplő. Charlie vágyik a tudásra, tu­datában van annak, hogy buta - tehát bölcs -, és tenni próbál azért, hogy okosabb legyen, tehát ambiciózus. A főszerep­lőnk rendszeresen látogatja Ms. Kinnian (Kovács Ágnes Magdolna) óráit, melyeket a tanárnő csökkent értelmű felnőttek részére tart. Char­­lie-nak nincs senkije a pék­­műhelyben dolgozó kollégáin kívül, akikre barátként tekint, családjára alig emlékszik. Egy orvosi csoport megke­resi őt, hogy egy olyan eljárást dolgoztak ki, mely lehetővé te­szi, hogy megnöveljék az intel­ligenciahányadosát egy operá­ció segítségével. Charlie-nak nincs más vágya, mint hogy részt vehessen a kísérletben, akkor is, ha annak kimenetele kétes. Teszteken és vizsgálato­kon esik át, és közben megis­merkedik Algernonnal, a kis A műtétet követően Charlie Gordon 70-es IQ-ja rohamosan nő fehér egérrel, amelyen hason­ló, sikeresnek hitt beavatko­zást hajtottak végre, és amely ezáltal szuperintelligens egér lett. A műtét után Charlie 70- es IQ-ja rohamosan nő, ezzel együtt emberi érzelmei, tulaj­donságai is átalakulnak. A történetben hangsúlyo­san a könyv elevenedik meg. A történet azonos mindhárom esetben (könyv, film, színház), de a megvilágításuk egyéni. A pékségben a kollégák Char­­lie-ból durván gúnyt űznek, kinevetik. Igen érzékenyen világított rá a színdarab, hogy a gúnyolódás nem gonoszság a tipikus munkásosztálynak beállított pékségben dolgozók részéről: egyszerűen nincs más eszközük az önkifejezés­re. Charlie érzi, hogy szeretik őt, és az ő suta módjukon ez valóban igaz is. A szellemi fogyatékos Charlie Gordon érzelmi intelligenciája rend­kívül magas fokú, de mihely­st zsenivé válik, az emberek ármánykodása, a szenzáció­hajhászás, a sztereotípiák és minden, ami megmérgezi a felnőtt lelket, rátelepszik. A kezdetben oly boldog, tudat­lan fiú végképp elkeseredik. Pedig mi az élet végső célja, ha nem a boldogság? Két hibát is sikerült kike­rülnie Vándorfi Lászlónak a rendezése során, amire a film­adaptáció nem volt képes. Az első az, hogy itt Charlie fel­­emelkedése és bukása adja a mű cselekményét, a szerelmi, családi és társadalmi szálak csupán ezt építik, de ennek előterébe nem kerülhetnek. A második pedig az a fontos tény, hogy nincs „happy end”. Charlie Gordon, miután zse­niből visszaváltozik szellemi fogyatékossá, még rosszabb állapotba kerül, mint volt, már nincs mit tenni. Nincs utalás, hogy „mi van akkor, ha em­lékszik bármire?”, nincs kika­csintás, hogy „a szerelme Ms. Kinnian iránt nem múlt el”, nem emlékszik, és elmúlt. A legnagyobb és a legnehezebb tragédia nehezedik mindenki mellkasára, kivéve a főszerep­lőt: Charlie Gordon megsem­misült, és ennek a fájdalmas felismerése belehasított a szín­házterembe a Pannon Várszín­ház előadása végén. HV Széllő Dávid (középen) újabb arcát ismerhettük meg Charlie Gordon szerepében Fotók: Balogh Ákos A top 10 között a Budapesti Fesztiválzenekar BUDAPEST A Budapesti Fesztiválzenekar - egyetlen magyar együttesként - be­került a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé a BBC klasszikus zenei ma­gazinjának listáján. A BBC Music Magazine on­line kiadása, a Classical Music sorrendet nem határoz meg, ábécérendben tünteti fel az általa legjobbnak ítélt szimfo­nikus zenekarokat a világon. A listán szerepel a Bajor Rá­diózenekar, a Berlini Filhar­monikusok, a Hallé Orchestra, a lipcsei Gewandhaus Zene­kara, a Londoni Szimfonikus Zenekar, a Los Angeles-i Fil­harmonikusok, a Santa Cecilia Nemzeti Akadémia Zenekara, a Royal Concertgebouw és a Bécsi Filharmonikusok. MTI NAPI REJTVÉNY veol.hu Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 743, 437

Next