Napló, 2021. szeptember (Veszprém, 77. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-11 / 37. szám, Vasárnapi Napló

2021. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT KULTÚRA 15 Alain Delon: Teljesen le vagyok sújtva, most megpróbálok megkapaszkodni Meghalt Jean-Paul Belmondo Nyolcvannyolc éves korá­ban meghalt Jean-Paul Bel­mondo, a francia mozi szu­persztárja hétfőn hunyt el párizsi otthonában - közöl­te Michel Godest, a világhí­rű francia színész ügyvéd­je az AFP francia hírügynök­séggel. Mediaworks-összeállítás PÁRIZS „Az utóbbi időben na­gyon fáradt volt. Csendben ment el” - mondta Godest. Belmondo kereken száz film­ben játszott és több mint 40 színházi szerepben volt lát­ható. Egyik legismertebb sze­repét a francia új hullám, a nouvelle vague alapfilmjének tartott Kifulladásig (1960) cí­mű filmben alakította, amely Francois Truffaut ötlete alap­­­ján készült Jean-Luc Godard rendezésében. „Teljesen le vagyok sújt­va. Most megpróbálok meg­kapaszkodni, hogy ne történ­jem meg velem ugyanez öt óra múlva. Bár nem lenne rossz, ha együtt mennénk el. Az éle­tem része volt, együtt kezd­tük a pályánkat hatvan évvel ezelőtt” - mondta a 85 éves Alain Delon, a franciák másik nagy legendás filmszínésze a CNews hírtelevízióban. Jólle­het a két sztárt gyakran egy­más riválisaként tartotta szá­mon a sajtó, a karrierjük tel­jesen párhuzamosan alakul, s a barátságuk legendás hírű volt. „Felkavart Jean-Paul halál­híre. Mindig is, mint sokunk számára, az életkedv meg­testesítője volt és az is ma­rad. Folyton mozgásban ma­rad a szívemben és az emlé­kezetemben” - idézte Claudia Cardinale filmszínésznőt az AFP hírügynökség. Jean-Paul Belmondo - vagy ahogy a franciák becézik, Bébel - 1933. április 9-én szü­letett Neuillyben, művész­családban: édesapja szicíli­ai származású szobrászmű­vész, édesanyja festő volt. Az ifjú Belmondo a művészetek helyett inkább a sportokhoz vonzódott: focizott, kerékpá­rozott és bokszolt. Egy súlyos betegségből lábadozva döntött a színészet mellett, és har­madszorra fel is vették a pári­zsi színművészeti főiskolára, ahol megkedvelték a tehetsé­ges, örökmozgó fiatalembert. Filmes pályafutása 1957- ben kezdődött, első jelentő­sebb szerepét Marc Allegret Légy szép és tartsd a szád! cí­mű filmjében kapta, amelyben együtt játszott Alain Delon­­nal. Filmes pályafutásának kezdete a francia új hullám kibontakozásával esett egy­be, Belmondo azonban egy idő után hátat fordított az új hul­lámnak, Olaszországba ment, Sophia Loren oldalán játszott az Egy asszony meg a lánya című Vittorio de Sica-filmben. Hazatérése után ugyan még forgatott Godard-ral (A bo­lond Pierrot) és Louis Malle­­lal (A tolvaj), de a hatvanas évek második felétől egyre több közönségfilmben szere­pelt. Felsorolni is nehéz film­jeit, amelyek révén a franciák egyik legnépszerűbb színésze lett: Cartouche, Borsalino (is­mét Alain Delonnal), A pro­fi, A betörés, A riói kaland, A javíthatatlan, Ászok ásza, Stavisky, Désiré, Szabadlábon Velencében, Magányos zsaru. A filmezés mellett a régi „sze­relemhez”, a színpadhoz sem lett hűtlen: 1987-ben a Kean, a színész, 1990-ben pedig a Cyrano de Bergerac címsze­repében aratott hatalmas si­kert. 1991-ben megvásárolta a Théatre des Variétés színhá­zat, ahol egykor maga is sze­repelt, a színháznak 2004-ig volt tulajdonosa. Magánélete gyakorta került az érdeklődés homlokterébe. Egykori tanára súlyosan téve­dett: a jellegzetes arcú színész percek alatt meghódította a női szíveket. 1995-ben az Empire magazin minden idők 100 leg­szexisebb sztárja közé választot­ta. Kétszer nősült, négy gyerme­ke született, a legkisebb 2003- ban. Legutóbbi élettársa a nála negyvenkét évvel fiatalabb egy­kori modell, Barbara Gandolfi volt, 2012-ben szakított vele. A sportos sztárt idősebb ko­rában nem kímélték a betegsé­gek: 1999 decemberében szív­panaszokkal került kórházba, 2001-ben szélütés érte, 2006- ban combnyaktörést szenve­dett. 2013-ban még szerepet vállalt a Fegyveres banditák cí­mű akciófilmben, amely azon­ban nem készült el. Művészetéért megkapta a be­csületrendet, 1989-ben az Egy elkényeztetett gyermek utazá­sa című filmben nyújtott alakí­tásáért a legjobb férfi színész­nek járó César-díjat. 2011-ben a cannes-i filmfesztiválon élet­műdíjjal jutalmazták, 2016-ban a Velencei Nemzetközi Film­­fesztivál Arany Oroszlán élet­műdíját, 2018-ban a Lumiere Akadémia életműdíját vehet­te át. Minden idők 100 legszexisebb sztárja közé választották Fotó: AFP A világháború utáni káoszban megpróbálták beolvasztani Baranyát a délszláv királyságba PÉCS Idén van száz éve annak, hogy Pécs felszabadult a szerb megszállás alól. A centenárium alkalmából indított új honlapot a Magyar Nemzeti Levéltár Ba­ranya Megyei Levéltára, a Janus Pannonius Múzeum (JPM), va­lamint a Csorba Győző Könyv­tár. A JPM az új honlap indu­lásáról szóló, az MTI-hez eljut­tatott közleményében azt ír­ta, a www.szerbmegszallas.hu címen elérhető, folyamatosan bővülő oldal forrásanyagok fel­­használásával követi nyomon az eseményeket és próbálja a mai érdeklődőknek bemutatni a korabeli Pécset. Felidézték, hogy az 1918. november 13-ai belgrádi fegy­verszüneti megállapodás ér­telmében Magyarország dé­li területe a Barcs-Szigetvár- Pécs-Baja-Kisszállás vonalig ideiglenesen az antanthatal­makat képviselő szerbek meg­szállása alá került, így Bara­nya nagy részét szerb katonák által ellenőrzött demarkációs vonal választotta el Magyaror­szágtól. Az évekig tartó elszakított­­ságnak a trianoni békediktá­tum vetett véget, amelynek értelmében a szerbeknek egy éven belül ki kellett vonulniuk a megszállt területről. Száz évvel ezelőtt Pécs la­kosságának óriási lelkesedé­sétől övezve a Magyar Nemze­ti Hadsereg csapatai visszavet­ték a várost. A közleménybe foglaltak szerint ez a 33 hónap jelentős korszakhatár és meghatározó élménye volt a pécsieknek, ba­ranyaiaknak egyaránt, a köz­­gyűjtemények ezért kötelessé­güknek érezték a feleleveníté­sét és bemutatását. A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, a Janus Pannonius Múzeum, va­lamint a Csorba Győző Könyv­tár egyesített képeslapállomá­nyát felhasználva az InnoTeq Kft. informatikusainak segít­ségével alakítottak ki egy vir­tuális történeti teret. Ebben a város középületei, fontosabb terei a mai kereshető térképek mintájára mutatkoznak meg az egykori képeslapok felvéte­lein keresztül, felvillantva azo­kat a helyszíneket, ahol a kor­társ Pécs élete zajlott a meg­szállás időszakában. A megszállók a magyaror­szági politikai változásokra reagálva, igyekeztek megva­lósítani Pécs és Baranya be­olvasztását a Szerb-Horvát- Szlovén Királyságba. Ennek megfelelően ez az időszak szakaszokra osztható. Közü­lük az első - a szerb csapatok megérkezésétől az 1919. már­ciusi nagy sztrájkig terjedő - eseményeinek bemutatásával indítják el a honlapot, ame­lyet folyamatosan egészítenek majd ki a soron következő sza­kaszokkal - jelezték a kom­münikében. Ma Pécs 33 hónapig volt a kisantant csapatai kezén Fotó: MW REGGEL Képes hétvégi magazin - Kiadja a Mediaworks Hungary Zrt. Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató Főszerkesztő: Néző László Terjesztési igazgató: Bulyáki Iván Hirdetés telefon: (36-1) 460-4886, telefax: (36-1) 460-2579. hirdetes@mediaworks.hu A szerkesztőség címe: 1082 Budapest, Üllői út 48. e-mail: vasarnapreggel@mediaworks.hu Előfizethető - hétfői kézbesítésre - Budapest és Pest megye területén a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletágánál 1008 Budapest, Orczy tér 1., továbbá valamennyi postán, kézbesítőknél, e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu, faxon: (061) 303-3440, további információ: 06-80/444-444, illetve a kiadónál: 06-46/998-800-as telefonszámon. Előfizetői díj: 1 hónapra: 790 Ft, negyedévre: 2370 Ft, félévre: 4740 Ft, 1 évre: 9480 Ft. Kézbesítés hétfői napokon! Adatvédelmi irányelveink a mediaworks.hu/adatvedelem internetes * oldalunkon olvashatók. Nyomás: Mediaworks Hungary Zrt. 1225 Budapest, Campona u. 1. Felelős vezető: Bertalan László Terjeszti a LAPKER Rt., valamint a Mediaworks Hungary Zrt. saját terjesztőhálózata. Munkaszám: 454 000 • Nyomás hete: 2021. 37. hét HU-ISSN 1419-0109 A szerző aláírása helyén háromszöggel megjelenő cikkek fizetett hirdetések. Tájékoztatjuk­­ pontot, hogy a különböző versenyben,­­ tétetem, atoöton, szavazásotok, rejtvénypályázatokon stb. részt­ők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, cagek ('Ateakaiorte Hungary Zrt. Népszab­dság Zru­ftwins NépszabadSág Med0*epMse» Wlj. amelye* az adato* felddlgozását is tógáik, ööfizetéses /negrendelésütes­teAesAséte akrMra, kiadányaikm és egyéb szoláltatásaiké az (Mók tiQelmnä Az érintettek §* g feMágosítást kérhetnek az Műnk kezelt személyes adataik köréról, felhasználásuk rrócjM és fTj­i fYIQfl f ^ sét felhasználásuk sttlétozását illetve törlését Hr » @ iWUiUVVyl IW Content first Európa első számú városi levéltára KÖLN Európa legmodernebb városi levéltárát avatták fel Kölnben pénteken, 12 évvel azután, hogy a Rajna men­ti város levéltárának az épü­lete összeomlott a szomszé­dos metróállomás építésekor. A régi levéltár 2009-ben dőlt össze. Ketten életüket vesztet­ték és számtalan történelmi dokumentum megsemmisült a romok alatt. A szakembereknek sike­rült az épület alá temetett do­kumentumok 95 százalékát megmenteniük, de eddig csak mintegy 18 százalékát tudták helyreállítani. A dokumentu­mok számára 50 kilométernyi polcrendszer van az új épület­ben, amely energiahatékony és műszakilag tele van inno­vatív újdonságokkal, az érzé­keny anyagok számára példá­ul kilenc különféle klímarend­szert alakítottak ki - közölte Henriette Reker, Köln polgár­­mestere az épület ünnepélyes avatóján. Az új épületet nem a régi he­lyén, hanem két kilométerrel távolabb emelték, és 90 millió euróba került. Olvasótermé­be 45 munkaállomást helyez­tek el, előadótermet is kialakí­tottak az épületben, ahol rend­szeresen terveznek idegenve­zetést a látogatóknak. MW

Next