Sebő József: Veszprém az irodalomban - Veszprémi Szemle könyvek 14. (Veszprém, 2022)
RÉGI SZERZŐK - Praznovszky Mihály: Petőfi Sándor veszprémi napjai
Veszprémi Szemle könyvek 14 inkább, mert már rég találkoztam vele Pesten és akkor is csak futólag. Most nejével utazik itt keresztül s együtt látogatták meg színi előadásunkat, hol a nagy közönség közt nagy sensatiot keltett megjelenésük. Indítványozták éjizenével való megtiszteltetését is, de báz az csak a tervezetnél maradt, én nem fordírozhattam. A színházban pedig oly kevesen voltak a rossz idő miatt, hogy abból nem nőhette ki magát az enthusiasták serege. Veszprém, március 6. Korán keltem, hogy még egyszer találkozhassam Petőfivel és a Szinglibe siettem. Jókor érkeztem, nejével megismertetvén, egy kellemes órát töltöttem körükben, míg ők útra nem keltek, azon vigaszt hagyva számomra, hogy jobb kedvvel látta Petőfi az én baráti látogatásomat, mely ifjúsága emlékeit megnyitá, mint azt, ha egész Veszprém városa tiszteletére hozzá rohant volna. Bizalmasan közölte, hogy körútját némileg politikai szempontból is teszi. A sár miatt nem tudunk Pécsre kocsikat kapni.» Ezek szerint tudjuk tehát, hogy 1848. március 5-én Veszprémben szállt meg Petőfi Sándor és itt hallotta a francia forradalom hírét, találkozott régi színésztársával. Látogatásának célja, öccsének, Petőfi Istvánnak a felkeresése volt, aki a közeli Palotán (Várpalotán) volt mészároslegény. Petőfi öccse húszesztendős korában, 1845 novemberében került Palotára. November elsején járt le apjának bérleti szerződése, amelyet 1842. július 20-án kötött a kunszentmiklósi „Marha Szék és Juh Szék” működtetésére, s ahol valójában fia, István dolgozott. Novembertől pedig már Palotán találjuk őt. Hogy miért éppen Palotára jött, nem tudni pontosan. Egy általa is terjesztett változat szerint már csecsemőkorában megegyezett az apja egy mészáros társával, hogy a kis István, illetve annak lánya, ha nagyok lesznek, majd összeházasodnak, s tán most érkezett el az idő e kapcsolat szentesítésére. E túl romantikusnak tűnő mendemonda ellen szól az is, hogy Petőfi István 1848-ig Palotán lakott, de mégsem házasodott meg. Akkor pedig miért utazott ilyen messzire a szülőktől, végleg egyedül hagyván őket? Könczöl Imre az F. E. kezdőbetűkből a helyi anyakönyvek átnézése alapján megtalálta, hogy ez a lány nem lehet más, mint Fábri Erzsébet, egy helyi hentes lánya, akit verseiben Petrovits István a „Bakony rózsájának” nevez. Petőfi öccse verselgetett is, ám ezek kivétel nélkül bátyja műveinek utánérzései, sőt, nemegyszer annak szófordulatait, kifejezésformáit is átveszi. Első verse Palotán 1845 novemberében-decemberében keletkezett (a filológusok pontosan behatárolták az időpontot), s amelyben bemutatkozik a helyieknek.