Veszprémi Szemle, 2020/56-59. (22. évfolyam, 1-4. szám)
2020-05-01 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Földesi Ferenc: A „spanyolbetegség” Veszprémben – 1918/1920
VESZPRÉMI SZEMLE2020/2 nem szűnt meg teljesen, sőt előfordultak súlyosabb esetek is, de a bizottság úgy látta, hogy a spanyol betegség ekkor már inkább az időseket támadja. Így a tanítást november 12-én megkezdték.38 December 1-én már arról olvashatunk, hogy a spanyolnátha a veszprémi járásban újra fellángolt. Egyik-másik községben sok a megbetegedések száma. December 8-án a Közegészségügyi Bizottság arról határozott, hogy nem zárja be ismét az iskolákat, mivel megítélése szerint a spanyolnátha járvány továbbra is csökkenőben van. Sőt elhatározta, hogy a Bíró-udvari és Árpád-utcai óvodákat kellő fertőtlenítés után megnyitja. Azonban a Közegészségügyi Bizottság december 9-i, hétfői ülésén mégis arról határozott, hogy a kereskedelmi iskolát bezárják. Mattuschek Richárd igazgató jelentette, hogy az iskolában jelentős számú megbetegedést észleltek. A bezárás – a döntés szerint – január 3-ig tart. Vita volt, hogy mi legyen a többi iskolával, de azokat nem zárták be, mert az igazgatók jelentése szerint ott nem volt járvány, vagy szűnőben volt. Ugyanakkor megállapították, hogy a betegség lefolyása, súlyossága már enyhébb, mint korábban.39 Később újra kellett gondolni az iskolák bezárást. Dr. Horváth Béla városi főjegyző a Közegészségügyi Bizottság elnökével történt egyeztetés után a katolikus elemi fiúiskolákat december 27-től január 7-ig bezárta, ugyanis a tanítók jelentései alapján a betegség miatti hiányzás a százat is meghaladta. A többi elemi iskola tovább működött, illetve az evangélikus és református iskolák bezárását is csak a hét végéig rendelték el, mivel elkezdődött a karácsonyi szünet. Viszont dr. Bibó István alispán január 6-ig bezáratta az állami polgári fiúiskolát, mert az igazgató osztályonként 18-20 spanyol betegről tett jelentést.40 A következő év kezdetén mintha elfújta volna a bakonyi szél a járványt, nincs említés róla egyetlen városi lapban sem. Sőt, a januártól kezdődő halotti anyakönyvben is kettő olyan bejegyzést találtam, ami köthető (tüdőgyulladás) a spanyolnáthákhoz. Érdekességként meg kell jegyezni, hogy ugyanekkor, az 1919-es év első negyedévében Pápán a városi lapok halálozási rovatában számtalan bejegyzés van elhunytakról. A halál okát is pontosan megjelölték: spanyolnátha. Pedig a járvány nem múlt el egyik pillanatról a másikra. Bár egy hír mintha ezt sugallta volna. Egy január 5-i lapszámban olvasható, hogy a veszprémi katolikus fiúiskolákat szóbeli rendelkezéssel január 7-ig bezárták, dacára annak, hogy a Közegészségügyi Bizottság a bezárás előtt tartott ülésében nem foglalkozott a kérdéssel. Az iskolák igazgatói hivatalosan is kérték a feloldást, azonban írásos válasz nem érkezett. Azonban az igazgatók – figyelemmel a vármegyei s a városi tisztiorvos, sőt az alispán szóbeli nyilatkozataira – az iskolák megnyitása mellett döntöttek. E szóbeli 38 Megnyíltak az elemi iskolák. Veszprémi Hírlap, 1918. 11. 17. 3. 39 A kereskedelmi iskola bezárása. Veszprémi Hírlap, 1918. 12. 15. 3. 40 Bezárt iskola. Veszprémi Hírlap, 1918. 12. 22. 3.