Veszprémi Szemle, 2020/56-59. (22. évfolyam, 1-4. szám)

2020-05-01 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Földesi Ferenc: A „spanyolbetegség” Veszprémben – 1918/1920

Földesi Ferenc A „spanyolbetegség” Veszprémben vetkezményeként szintén meghalt. De elhunyt dr. Magyar Ká­roly devecseri ország­­gyűlési képviselő 12 éves lánya, Mária is. 1918. október 27-én számoltak be a pannonhalmi főapát, dr. Hajdú Tibor halá­láról, aki október 14-én, 60 éves korában vesztette életét. Ugyanekkor olvashattunk Liedler Rudolf főhadnagy halá­láról is, aki október 21-én 32 éves korában halt meg városunkban. A decemberi híradásban volt olvasható, hogy november végén meghalt a járvány következté­ben Drasche-Lázár Alfréd miniszterelnökségi tanácsos felesége Ikló­di-Szabó Irma és lánya Mary. Budapesten a Farkasréti temetőbe temették őket. Mit említettem, a harmadik hullám halálozási rátája már nem volt kiugró. A be­jegyzés alapján a spanyolnátha első halottja 1920. január 26-án Pap János 25 éves cipész volt. A járvány vélhető­en utolsó áldozata Gubicza Lajosné szül.: Trombitás Vilma volt, aki 49 éves korában, május 25-én vesztette életét. A spanyolnátha utóélete Az influenza A-vírusához sorolt spanyolnátha Veszprémben a természet jóvoltából 1919 elején hirtelen véget ért. Kézzel fogható feljegyzést, újsághírt nem találtam ar­ról, hogy a Közegészség­ügyi Bizottság hivatalosan megszűntnek nyilvánította volna. Egyébként is, 1919 első felében már valóban az „óriási átalakulás” foglalkoztatta a közvéleményt, majd az év végén a román megszál­lás. De Veszprém sem maradt „spa­nyol” nélkül, mivel a spanyolnátha 1919-re datált harmadik hulláma 1919. december végén újraindult, majd 1920 januárjától folyamatosan emelkedett a fer­tőzöttek száma. Egy gyors emelkedés után – a tetőzés az adatok alapján február közepén lehetett – ugyanilyen gyorsan meg is szűnt. Az utolsó halotti anyakönyvi bejegyzés, ami össze­köthető az influenzával, május végén olvasható. Sajnos a járvány e harmadik hullámának mértékéről sem sikerült adatokat gyűj­teni. A város halotti anyakönyvének vizsgálata nyújt ugyan néhány támpontot, ami csak nagybani becslések el­végzésére alkalmas. Ezek elemzésére ismeretek híján azonban nem vállalkozhatok. Maradva a té­nyeknél. A városban 1919 decemberé­ben szaporodott a tüdőgyulladásban meghalt betegek száma, ami talán már azt jel­zi, hogy elkezdődött a járvány. A kevés számú tüdőgyulladásban meghalt be­teget azonban még nem írták egyértelműen az influenza számlájára. 1920. január 26-án már világ­os bejegyzés található: meghalt Pap János 25 éves kolozsvári lakos, aki Veszprémben ci­pészként dolgozott. Minden bizonnyal a nagy menekülthullámmal került a városba. A halotti anya­könyv bejegyzése szerint a jutasi kórházban hunyt el „spanyoljárványban”. Február közepén, végén tetőzik a járvány, majd enyhe csökkenéssel május végére, ahogy jött, úgy el is múlt. Az utolsó haláleseti bejegyzés, ami kapcsolatba hozható 151

Next