Veszprémi Szemle, 2023/68-71. (25. évfolyam, 1-4. szám)

2023-12-01 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rybár Olivér: Cholnoky Jenő és a szülőváros, Veszprém természetföldrajza

VESZPRÉMI SZEMLE 2023/4 okozza. Az észak felé néző dolomit-sziklákat elemi erővel támadja meg, mind Palatino Linotypeent kifúj, ami megmozdítható s így függőleges sziklafalak keletkeznek. Ugyanez az oka annak, hogy a Szent Benedek-hegy nyugati fala szinte túlhajtó, megmászhatatlan sziklafal, a keleti oldala pedig szintén meredek, de mégis gyepes sziklalejtő, mert az ural­kodó, viharos száraz, bakonyi főn­szél észak-északnyugat felől jön.”99 A Séd „rendellenes" völgyalakját a rögök utólagos kibillenése is okozhatta. A gyeptakaró megléte azonban ténylegesen függhet a szél pusztító munkájától. A Séd-völgy szikláit következetesen szélbarázdáknak tartja. Minden bizonnyal fontos szerepe lehetett az utolsó jégkorszak idején a hideg szeleknek a formák alakításában, de mint láthattuk, azok kialakulását kizárólagosan a széllel magya­rázni nem lehet. Ma már tudjuk, a város területén számos tektonikus áttolódási vonal és vető található, így megállapítható, hogy a Séd-völgye nagyrészt vetők mentén és tektonikusan jelzett irányokban fekszik. Egyes vélemények szerint a patak aszimmetrikus völgyének kialakulásában a Coriolis-erőnek 100 is lehetett szerepe, mely által a vízfolyás medervonala déli-délkeleti irányba eltolódhatott. A Séd ma már szabályozott, nagyrészt mesterséges mederben folyik, néhol az Dolomit sziklaszirt Veszprémben (Cholnoky Jenő rajza [1893] - Magyar Földrajzi Múzeum, Cholnoky-hagyaték) 99 CHOLNOKY 1937. 100 Coriolis-erő - a Föld forgásából adódó eltérítő erőt, a mozgó testre ható tehetetlenségi erő 94

Next