Veszprémi Szemle, 2023/68-71. (25. évfolyam, 1-4. szám)

2023-12-01 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rybár Olivér: Cholnoky Jenő és a szülőváros, Veszprém természetföldrajza

VESZPRÉMI SZEMLE 2023/4 Igen a rétegek fekvése.”101 A lankás domboldalak kialakulásában szintén a szél és az esővíz hatását emelte ki. Véleménye szerint ezeket a völgyoldalakat az eső és szél által lehordott törmelékek borítják.102 Fontos megjegyezni, hogy itt már nem csak egy külső erő hatására kialakult jelenségeket mutatott be. A tudós megemlíti a - még akkoriban meglévő jelentős számú - veszprémi forrásokat is, melyek a Sintér-domb alatt és az Aranyos-völgyben is fakadtak. A karsztvízszint süllyedése miatt a vízforrások nagy része ma már elapadt. Chol­­noky még a Tekerest tartotta a Séd egyetlen mellékpatakjának a városban, ma már ez a vízfolyás is részben kiszáradt. Bemutatta a város kisebb-nagyobb völ­gyeit, melyeket „aszónak"103 tekintett, ilyen a Buhim-völgy vagy a Fejes-völgy. A Benedek-hegy és a Várhegy mögötti területet (Piactér) márgából felépülő ge­rincként írja le, mely a vár síkjánál alacsonyabban helyezkedik el. Ennek oka, hogy a márga könnyebben pusztuló kőzet, mint a dolomit. Cholnoky szerint „Veszprém vidéke a tudományok történetében klasszikus lesz.” Talán e túlzó kijelentés, ha nem is igazolódott be, de mindenképpen elmondha- Sziklarészlet a Séd-völgyéből (Cholnoky Jenő rajza - Magyar Földrajzi Múzeum, Cholnoky-hagyaték) 101 CHOLNOKY 1937. 102 CHOLNOKY 1938. 103 úszó - időszakos vízmosás, száraz folyómeder 96

Next