Veszprémi Szemle, 2023/68-71. (25. évfolyam, 1-4. szám)
2023-12-01 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Győző Gyula: Áradások Veszprémben és a vidéken I.
Kovács Győző Gyula Áradások Veszprémben és a vidéken I. Bolgár Mihály gyűjtéséből, feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1765. augusztus 16- án „reggeli 8 órakor oly erős záporeső dőlt alá, hogy az utcák rövid pár perc alatt mind víz alatt úsztak; a Hosszú-utcai csatorna hídját elsodorta a sebes ár, s a püspöki gyümölcsös-kertből elragadott almát s körtét kosár számra fogdosták ki a szomszédos lakók." 1801 július közepétől októberig is gyakori és nagy esőzések voltak úgy, hogy a Séd ötször öntött ki ez idő alatt, nagy károkat okozva a kertek ültetvényeiben és a kerítéseiben." A Szent Anna-kápolna történetéről szóló könyvben12 olvashatjuk, hogy 1795. augusztus 26-án „nagy felhőszakadás volt, mely a kápolna körül levő teret és a Hosszu-utczát egészen elöntötte. Kiss Adorján, aki reggel lement misézni, a vár felül nem is tudta megközelíteni a kápolnát. Át kellett kerülnie a Simoga-hegyre, ahol a református templom áll, hogy a kápolnához jusson. A víz elvitte a Kiss-ház előtt álló hidat is. Akkor még egy árok helyettesítette a Hosszu-utczai csatornát, melyet Rohonczy alispán építtetett. Ezen árkon vezetett át a híd. A kápolna13 eredetileg nem feküdt olyan mélyen, mint most, de a körülötte levő teret és a mellette elvonuló Hosszú-utczát idővel annyira feltöltötték, hogy az utcza és a tér szintje magasabb lett, mint a kápolna platója." A Szent Anna-kápolna és a Hosszú-utca (ma Jókai-utca) felső részének elöntéseiért elsősorban az itt húzódó és fedetlen csatorna, az Ördögárok kiöntései a felelősek. A várostól délre, a Füredi-domb környékén lehullott nagy mennyiségű csapadék a Kasza-völgyön folyt le nagy sebességgel a Séd felé, összegyűjtve a környező dombokról lezúduló vizet (villámárvíznek neveznénk ma, akkor ezt a kifejezést még nem használták). A Szent Anna-téren a csatorna éles törése miatt a víz folyása lelassult, kilépett a medréből és elárasztotta a környék házait. Súlyosbította az árvízi helyzete, hogy a megáradt Séd nem bírta a „rengeteg" vizet gyorsan elszállítani (emlékezzünk a fel nem húzott zsilipekre), visszaduzzasztotta az Ördögárok vizét, ami fokozta az áradás kártételeit. Veszprém történetének legemlékezetesebb és legnagyobb katasztrófát okozó árvize is 1803. május 7-én, az előbb említett két hatás, egyrészt az Ördögárokban 12 FRIEDRICH 1907.18-19. o. 13 A Szent Anna-kápolna... eredeti belső és külső aránya karcsúbb lehetett, hiszen tudjuk, hogy 1924-1926 között történt átépítésekor padlószintjét több mint egy méterrel megemelték. Ennek oka, hogy az Ördögárok (Hosszú-utcai csatorna) beboltozása előtt árvizeivel áztatta a falakat, és törmelékével a templom környezetét feltöltötte. [BALASSA-KRALOVÁNSZKY 1983.] A templom tervezet restaurálása ügyében 1925. február 8-án értekezletet tartottak a Szt. Anna iskola tanácstermében. A bizottság tagjai a templomban megtartott helyszíni szemle után kimondták, hogy szükségesnek tartják a templom jókarba helyezését. Döntés született arról, hogy a templom padlózatát 1 méterrel felemelik, úgyszintén a környékét is, hogy a víz ezentúl be ne folyhasson a templomba. Veszprémi Hírlap, 1925. febr. 15. 119