Veszprémi Szemle, 2023/68-71. (25. évfolyam, 1-4. szám)

2023-12-01 / 4. szám melléklete: Időszeletek Veszprém történetéből - II. FEJEZET: A hódoltság kora - Pálffy Géza: A magyar királynék koronázása a mohácsi csatát követő évszázadokban

Pálffy GézaA magyar királynék koronázása a mohácsi csatát követő.... gei. Ez utóbbi körülmény inkább azt a feltételezést erősíti, hogy újabb császárnéi házi koronát az ő uralkodása alatt nem, csupán később készíttettek. Az 1638. februári 14-én tartott pozsonyi királyné-koronázáson, III. Ferdinánd felesége, Mária Anna szertartásán ugyanakkor biztosan Rudolf új házi koronáját viselte a császár, miközben a királynét is egy ékes arany házi koronával koronázta meg Jakusics György veszprémi püspök (1637-1642). Ám ez látható az 1681. decem­beri soproni királyné-koronázás már bemutatott metszetén, I. Lipót császár fe­jén is (lásd 8-as számmal a szám 16. oldalán). Noha az 1638. februári ceremónia előtt került sor a dóm sekrestyéjében a koronázási láda nemrég ismertté vált nevezetes feltörésére, midőn rossz kul­csot hoztak a bécsi császári kincstárból annak felnyitására,64 ennek ellenére a koronázás másnapján a sekrestyében a magyar koronázási jelvényeket, Es­terházy Miklós nádor szállásán pedig az uralkodói házi koronákat is megte­kinthették a magyar országgyűlés szerencsésebb képviselői. Miként Berényi György naplójában ízes szavakkal rögzítette: „az császár az maga koronáit, scept­­romát, pallosát, arany almáját és egy igen szép metallumát az palatínus uram szál­lására küldötte látni, melyeket, valakinek kedve volt hozzá, megláthatott minden.”65 Egy másik követ pedig még azt is tudta, hogy a kézbe vehető igen díszes és felbecsülhetetlen értékű klenódiumokat II. Rudolf császár készíttette.66 A házi koronák megtekintését a bécsi udvartartás tagjai olyan különlegességnek tar­tották, hogy miként erről egy harmadik követ beszámolt­­ szerintük „a magyar nemzet Őfelségének minden időben hálával tartozik, hogy ő nekik ezen felségjelvénye­ket megmutatta” 67 Elképzelhető, hogy 1681-ben a soproni vagy akár 1714-ben a pozsonyi ki­rályné-koronázáson még ugyanezt a házi koronát használták, mely utóbbit a szatmári béke (1711) egyik megkötője, Károlyi Sándor ekkor „hallatlan szép gaz­ 64 Komolyan feltételezhető, hogy a felségjelvény ekkor jelentősebben sérült, és igen való­színűsíthető, hogy keresztje is ekkor ferdült el. Pálffy Géza: A Szent Korona és a koro­naláda balesete 1638-ban. In: „Nem súly­os az emberiség!"... Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Szerk. Jankovics József et alii. Bp., 2007. 1431-1444. o. 65 Komáromy András: Berényi György naplója az 1634/5-ik soproni és az 1637/8-ik évi pozsonyi országgyűlésekről. In: Történelmi Tár, (1885) 137. o. 66 „Aliquos ex nunciis, prout et me, dominus palatínus convocavit ad suum hospitium, ubi Cae­sareae Majestatis et dominae imperatricis domesticas utrasque coronas aureas, pomum aureum, sceptrum, gladium et alia clenodia vidimus, et manibus nostris tractavimus, quae erant vigintis et ferme incestimabilis pretii, quae Rudolphus Udus elaborari curabit, summa cum industria. " MNL OL, N 114, Regnicolaris levéltár, Kovachich Márton György gyűjteménye, Acta diaetalia Vol. 1. fol. 154. 67 „es muss ihrer Majestät die Ungarische Nation allzeit lieb haben, dass er ihnen solche Kleinodien präsentierte." Uo. Vol. 1. fol. 112. 215

Next