Viharsarok Népe, 1956. július-október (12. évfolyam, 154-255. szám)
1956-07-01 / 154. szám
2 Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, PEKING Drága elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük kínai testvérpártunk megalakulása 35. évfordulója alkalmából. Pártjuk több évtizedes tevékenysége — szüntelen harc története Kína népeinek a gyarmati elnyomás alóli felszabadításáért, a nemzeti függetlenségéért, a kínai forradalom győzelméért. Dolgozó népünk mély együttérzéssel és őszinte rokonszenvvel kísérte és kíséri a nagy kínai nép hősies küzdelmét, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetésével a marxizmus—leninizmus szellemében hazája felvirágoztatásáért, a szebb és boldogabb jövőjéért, az ázsiai és a világbéke megőrzéséért, a szocializmus ügyének végső győzelméért folytat. Ehhez a harchoz kívánunk az elvtársaknak további kiemelkedő sikereket. Forró kommunista üdvözlettel: a MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. -------------------------------*-m • »--•------------------------------ - Vitawawk hét# - Moszkvába utazik Hasszer, Kim Ir Szen és Sihanuk Moszkva. (MTI) A Tanjug hivatalos forrásából származó hírek alapján közli, hogy Nasszer egyiptomi köztársasági elnök augusztus elején Moszkvába utazik, utazásának pontos idejét azonban még nem állapították meg. Ezenkívül július elején a Szovjetunióba látogat Kim Ir Szen, a KND miniszterelnöke, valamint Sihanuk herceg, volt kambodzsai miniszterelnök. Joff Cyrankiewicz beszéde a lengyel rádióban Varsó (PAP) Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pénteken, a lengyel rádióban mondott beszédében a többi között a következőket mondotta: Poznan polgárai, lakói, munkások, értelmiségiek, fiatalok! Mély fájdalommal fordulok önökhöz: szorgalmáról, hazafiságáról és rendszeretetéről ismert gyönyörű városunk bűnös provokáció olyan véres események színtere lett, amelyek lelke mélyéig megrendítették Poznan minden becsületes lakóját, minden lengyelt és amelyeket határozottan és keményen elítél egész társadalmunk. Poznanra összpontosult az imperialista központok figyelme, mivel az volt a céljuk, hogy Poznanban, a nemzetközi vásárok városában éppen az itt ,&4gó vásár idején idézzenek elő rendzavarásokat. Nincs olyan naív ember, aki ne látta volna ezt. Az ilyen dolgokban nincsenek véletlenek, így próbálta az ellenség kihasználni a poznani munkások és alkalmazottak egy részének elégedetlenségét, amelyet a város dolgozóinak és különösen a munkásoknak nehéz anyagi körülményei váltottak ki Ismeretes, hogy ezek a körülmények nem olyanok, mint amilyeneknek mi látni szeretnénk. Míg a munkások valóban követeléseiket akarják előterjeszteni, amihez minden joguk megvan, addig a provokátorok és az imperialista ügynökök pontosan az ellenkezőjére gondoltak. Meg akarják akadályozni a munkások e követeléseinek teljesítését — ez pedig nem sikerült nekik — anarchiát akarnak előidézni, amely megakadályozná életünk demokratizálásának fejlődő folyamatát is. Az imperialista ügynökök ettől félnek a legjobban. És ezért nem meglepő, hogy a provokátorok e tervei összeomlottak, amint a munkásosztály túlnyomó többsége felismerte ezeket. A munkásosztály többsége elhatárolta magát tőlük és nem vett részt tüntetésben, fegyverrel támadó és középületeket megrohamozó ügynökök és provokátorok gyalázatos kirohanásaiban. Itt már nem a munkások gyakran helyes kritikájáról, nem igazságos, vagy kevésbé igazságos, a mi körülményeink között lehetséges, vagy még nem lehetséges követelésekről volt szó, hanem a provokátorok által előkészített és a népi hatalom elleni fegyveres megmozdulásról, állami épületek, a rendőrség és a biztonsági szervek tagjai ellen intézett támadásokról A munkások egészben véve, kevesek kivételével, támogatták népi hatalmunkat. Ekkor a város néhány pontján, egyes épületek tetőzetén a provokátorok gépfegyvereket állítottak fel, tüzet nyitottak, mind a rendet őrző személyekre, mind a város békés lakosságára, ennek következtében emberáldozatok voltak. Poznan polgárai! Gondoljuk meg nyugodtan, mit kell tenni, hogy teljesen helyreálljon Poznan jó hírneve és az a tisztelet, amely Poznan lajtosait szerte Lengyelországban övezi és hogy a jövőben Poznan lakosainak serény gazdasági munkája és hazafisága még nagyobb mértékben segítse elő hazánk felvirágzását. Aláírtál a magyar—görög áruSsorsforgalmi megállapodást Június 28-án a magyar kormány megbízottai és a görög kormány képviselői között barátságos légkörben lefolyt tárgyalások eredményeként új magyar—görög árucsereforgalmi megállapodást írtak alá Athénben. Az aláírt megállapodás az elmúlt évi árucsereforgalom terjedelmének mintegy háromszorosra való növelését irányozza elő az új szerződéses évre. Magyarország többek között mezőgazdasági, ipari termékeket, különféle mezőgazdasági gépeket, járműveket, távbeszélőközpontokat, textilárut és élelmiszeripari termékeket szállít Görögországnak, főleg pamut, továbbá nyersbőrök, különféle ércek, dohány és citrusfajták ellenében. aki KÜLFÖLDI HÍREK VARSÓ Pénteken Mihajlovnak, a Szovjetunió kulturális ügyei miniszterének vezetésével szovjet kormányküldöttség érkezett Varsóba, hogy megkösse a Lengyelország és a Szovjetunió közötti kulturális együttműködésre vonatkozó egyezményt. BÉRŰN A bonni kormány hivatalos közlése szerint abban egyezett meg az angol kormánnyal, hogy évi négyszázmillió márkával hozzájárul a Nyugat-Németországban állomásozó brit csapatok eltartási költségeihez. Bonn ugyanezen a címen az Amerikai Egyesült Államoknak 650 millió, Franciaországnak 287 millió márkát fizet, jóllehet a párizsi szerződések rése értelmében 1956. rendelkemájus 5-e óta nem kellene hozzájárulnia a külföldi csapatok költségeihez. 1956. július 1., vasárnap Békés megyei krónika A gyulai vár ostromának kezdete — 1566. július 1 (390 éve) — Állott a gyulai vár akkoriban három részből. A négyszög alakú belső várat, a Fehér- és Fekete-Körös kiöntései által táplált tó zárta körül. Ezt a fő erősséget a külső vár övezte, kiszögellő bástyákkal és vizes sáncokkal. Körülfogta mindezt a harmadik öv, a külváros, fedezve a Körösök által és helyenként palánkkal is. A nyomuló török elé még csak egyetlen ilyen vár szegeződött, a dunántúli Szigetvár, ahol hajdan a gyulai várkapitány, akkori nevén az „alföld kapitánya“, Kerecsényi László katonává nevelkedett Zrínyi oldalán. Olyan magányosan egy vár sem állott, mint a gyulai: ide csak az egri, ónodi, vagy a tokaji váraikból érkezhetett segítség. Nem tudni, Kerecsényi helyében máshogyan viselkedett volna, ő mindenesetre saját ügyének tekintette a vár kiegészítését, fegyverzetének szaporítását, — csak vetne foltot hazafiasságára az az ijesztő mértékben növekvő jobbágyhad és földterület, amelyet hamarosan szintén sajátjának mondhatott, immár tulajdonjogilag is. Nehéz szétválasztani ezt a kettősséget, az ország ügyét és az önérdeket. De nem vallotta kárát az ország annak, hogy Kerecsényi gyakran ötezer munkással dolgoztatott a vár kiépítésén, amikor az egriek panaszkodnak, hogy az ő várukon egyszerre kétszáznál többen nem dolgoztak. A törökök újabb előretörése 1564-ben következett be. Előbb Miksa császár és János Zsigmond között villogott fel a harc, utóbb János Zsigmonddal való szövetségük ürügyén beavatkoztak a törökök is. Konstatinápolyban 1565 végén elhatározott dolog volt már a következő nyári elnyomulás. A gyulai vár állapotának és felkészültségének kivizsgálására küldött kormánybiztos 1566. márciusában nem találta rendjénvalónak a helyzetet: ágyú, lőszer, golyó még csak lett volna, de takarmány és élelem már igen gyatrán. A katonákat hónapszámra nem fizették, s a szökések, a háborús hírek hallatára különösen, napirenden voltak. Kerecsényi mindent megpróbált, ravaszkodott, lemondással fenyegetőzött, bár nem kapja meg a maximális felső segítséget. Lemondását nem fogadták el, segítséget meg igen mérsékelten kapott. A Petrás basa által vezetett, válogatott egységekből álló török hadsereg már Dél-Magyarország területén járt, amikor Kerecsényihez követ érkezett János Zsigmondnél: adná át neki, a magyar királynak a várat, s mentse meg ezzel a török kezéből — hangzott a bizalmas kérés. A gazdagságát, rangját megalapozott Kerecsényi erre felfortyanva így válaszolt: „Királykátok kopaszt borotvál. Én a várat annak a pünkösdi királynak soha át nem adom, ha falai közt is kell meghalnom!“ Petrás hatja.,j..itt? kerítette körül a gyulai várat. Innen veszi kezdetét az ostrom. A vár bekerítését kitörés nélkül, a korabeli szokások gyávaságnak tartották. Kerecsényi tehát még azon a napon lovassága 'javával 'kicsapott és némi zavart támasztott az ostromra megtelepülő törökök körében. Kétezer ember állt készen a vár védelmére, ki kisebb, ki nagyobb lelkesedéssel. A török hadak legalább hússzor annyi embert számláltak. Az ostrom kilenc hétig tartott, várövezetről várövezetre, megadásig. Minden külső segítség nélkül. A várral az utolsó komoly akadály hárult el a török útjából. BERNÁTH ISTVÁN -----------------------------------------------------------------------<-« ' • »->--------------------a------------------------------------------------- Minden év május utolsó vasárnapja: az építők napja deleteket megtartották. A Minisztertanács legutóbbi hat munkafegyelemre vonatkozó határozata alapján az Építésügyi Minisztérium építőiparában foglalkoztatott munkások — amennyiben egész évi fizetett szabadságukat a téli időszakban, december 16—február 28 között veszik ki, rendes szabadságukon felül hat nap pótszabadságot kapnak, ha a A Minisztertanács az építőipar jelentőségének a kihangsúlyozása érdekében minden év május utolsó vasárnapját „építők napjának“ nyilvánította. EMZETKÖZI SZEMLE Anglia politikája és a „langyos béke“ A hét végén kezdte meg tanácskozásait Londonban a brit nemzetközösség miniszterelnökeinek értekezlete. Ezen a tanácskozáson, mint általában a hasonló tárgyalásokon, a nemzetközösség számos problémája kerül szőnyegre, hiszen manapság igen széleskörű és igen sokfajta különbség áll fenn a tagállamok között. Nemcsak arról van szó, hogy egyes nemzetközösségi országok államformája királyság, másoké a köztársaság, de elég lényeges eltérést találhatunk a politikai vonalvezetésben is. A brit nemzetközösségnek tagja az északatlanti szövetséghez tartozó Anglia és Kanada, a délkeletázsiai paktumba bevont Ausztrália és Új-Zéland, a bagdadi szerződést alapító Pakisztán és ott van a békés egymás mellett élés öt alapelvét valló India és Ceylon is. Gazdasági problémák is megosztják a nemzetközösség tagállamait. Kanadában mindinkább érvényre jut az az irányzat, hogy a gazdasági életből kiszorul a hagyományos pozíciókkal rendelkező Anglia és helyét mindinkább az északamerikai tőke foglalja el Ausztrália csökkenti behozatalát a font területről és ezt igen érzékenyen megérzi a brit szigetország gazdasága. Mindeme számos belső probléma ellenére a nemzetközösség mostani miniszterelnöki értekezletén egészen más kérdés áll a középpontban. A fő vitatéma a Szovjetunió külpolitikai irányvonala és ennek hatása a nemzetközi helyzetre. új, baj-A szovjet diplomácia vékony, az eseményeket jobban nyomon követő és kiaknázó módszerei átalában világszerte éreztetik hatásukat, de ezt a hatást most különösen a nemzetközösségi országok politikájában mérhetjük le leginkább. Indiával már néhány esztendeje nemcsak jó, hanem igen bensőséges kapcsolatokat alakított ki a Szovjetunió. St Laurent kanadai miniszterelnök a közelmúlt hónapokban a Szovjetunióban járt, Mikojan Pakisztánban tett igen eredményes látogatást és mindezeken túl mondhatni gyökeres változást hozott a nemzetközi életben Bulganyin és Hruscsov londoni útja. De a legjelentősebb nyilvánvalóan az emlékezetes londoni út. Még ha csak a felületen maradunk is, lemérhetjük, hogy Bulganyin és Hruscsov angliai látogatása igen számottevő eredményeket hozott a többi között abban, hogy megfelelő alapokat teremtett meg a két ország közötti bizalom helyreállításában, a középkeleti helyzettel kapcsolatos angol és szovjet álláspont tisztázásában, de a legkézzelfoghatóbb, legkonkrétabb eredményt a gazdasági kapcsolatok várható alakulása hozta. A szovjet vezetők londoni tárgyalásaikon kilátásba helyezték, hogy százmillió font-sterling erejéig eszközölhetnek vásárlásokat Angliában. A személyes érintkezés felvétele, ha nem is lényegbevágó és szenzációszámba menő, de mégis érezhető változásokat hozott az angol kormány politikai felfogásában. Eden miniszterelnök egy közelmúltban megtartott választási gyűlésén már tett célzást arra, hogy kormányának véleménye szerint a hidegháború mindinkább a háttérbe szorul és helyét a „langyos béke“ foglalja el. Ez a megfogalmazás most a nemzetközösségi miniszterelnökök értekezletének megnyitásakor határozottabb alakot öltött. Eden itt már arról beszélt, hogy a hidegháború szemmel láthatóan háttérbe szorul és a „szovjet gazdasági offenzíva“ következtében egymás mellett élés lesz úrrá, s így előbb-utóbb a fegyverkezési versenyt a gazdasági versengésnek kell felváltania. Még jobban megértjük az angol kormány politikájának újfajta megfogalmazását, ha számba vesszük a szigetország gazdasági helyzetét. Az angol alsóház vitatémája már hosszú hónapok óta az a kérdés, hogy a brit gazdaságra nehezedő fegyverkezési terhek igen nyomasztóan hatnak a gazdasági vérkeringésre mind nemzetközi piacokon, mind pedig a az ország belső életében. A kormány a súlyosabb katasztrófák elkerülésére deflációs kényszerintézkedésekhez folyamodik és toldozgatással igyekszik ízt keresni a bajokra Miután a fegyverkezés felemészti az acéltermelés javarészét, Anglia nagyarányú behozatalra kényszerül és az acélhiányt legjobban a békés iparágak, különösen a gépkocsigyártás érzi meg. Ez az iparág pedig az angol export legszámottevőbb részét adja. A kormány persze nem akarja meglátni a mélyben lappangó valóságos okokat és súlyos gazdasági intézkedéseit azzal indokolja, hogy túlságosan nagy a belső fogyasztás, ami kedvezőtlenül befolyásolja Anglia világpiaci helyzetét. Az ilyen, a valóságos okokat