Viharsarok, 1950. január-március (7. évfolyam, 1-76. szám)

1950-02-26 / 49. szám

Szovjet vendégeink újabb segítséget hoztak ■ Különös öröm számomra, hogy tanácskozásunkon részt­­vesz Borgyin elvtárs, a Szovjet­­Tudományos Akadémia alelnöke, és híres szovjet sztahanovisták, akik a magyar vasutasoknak, vasasoknak és a textilipari dol­gozóknak sok hasznos tanácsot adtak, új munkamódszerek beve­zetésére. — Üzemeinkben mindenütt nagy örömmel fogadták az újabb segítséget és tanácsot, me­lyet a szovjet sztahánovisták adtak munkásainknak. Borgyin elvtárs előadásaira nagy tömeg­ben mennek a műszaki értelmisé­giek. A hős szovjet sztahánovis­ták segítsége, tanácsa újabb len­dületet ad a magyar sztaháno­­vista mozgalomnak. — Elvtársak! A Sztahánov­­mozgalom továbbfejlesztése, az egyéni versenyben még szélesen dolgozó tömegek bekapcsolása mellett az üzemek közötti szo­cialista­ verseny is fontos része a munkaversenymozgalomnak. — 48 iparágban jelölték ki­ az üzemek közötti versenyt az él­üzem címért, amely május else­jén kerül kiosztásra.. Az üze­mek közötti versenyben az első az élüzem nevet és a miniszter zászlaját, a második a szakta­nács vándorzászlaját kapja. — A kétnapos sztahanovista tanácskozáson lehetőséget aka­runk biztosítani, hogy minél több sztahanovista munkás, mér­nök és mester elmondja tapaszta­latait, eredményeit, hogy azokat a többiek megismerjék és az egész magyar munkásság köz­­kincsévé tegyék. — A sztahanovista mozgalom nem öncélú mozgalom, a célja, hogy ne csak egyesek érjenek el nagy eredményeket, rekordo­kat, hanem általános emelkedés következzék be. Ezért sz­aháno­­vistáinknak jó szakembereknek kell lenniök, akik ismerik fel­adataikat, tanítják a többi dol­gozókat, a munkamódszereiket átadják és ezáltal járulnak hoz­zá ahhoz, hogy a jobb és több termelésért folyó harc nálunk is mind szélesebb tömegmozgalom legyen. A Sztahánov mozgalomban az új magyar munkás jelent meg, ki új munkamódszerekkel harcol a magasabb teljesítmé­nyekért. Sztahánovistáinknak tudniok kell azt, hogy jó mun­kájukkal elősegítik országunk gazdaságát, függetlenségét, né­pünk további felemelkedését. — Elvtársak! ötéves terünk megvalósítása hatalmas felada­tokat ró a Sztahánov-mozgalom­? t­. — Ezért a szakszervezetek legfontosabb munkájuknak kell, hogy tekintsék a sztahanovista­­mozgalom továbbfejlesztését, tá­mogatását. A szakszervezetek üzemi szervezeteinek elsősorban feladata megadni minden tá­mogatást az élenjáróknak, az újítóknak, hogy munkájuk minél eredményesebb legyen.­­ Ennek a tanácskozásnak is az a célja, hogy elősegítse a fejlettebb munkamódszerek át­adását, melynek alkalmazásával tovább emeljük a termelés szín­onalát, harcolunk a magasabb technikáért, a munka termelé­kenységének fokozásáért, felszabadítónk, a hatalmas Szov­jetunió vezet. Számos budapesti és vidé­ki nagyüzem, bányák dolgozói, országunk felszabadulásának ötö­dik évfordulójára, április 4-ének több és jobb munkával való meg­ünneplését, a verseny kiszélesí­tését javasolják.­­ Pártunk Központi Vezetősé­­ge határozatában helyesli ezt a kezdeményezést, amellyel a dol­gozók új, nagyobb eredmények elérését tűzik ki feladatul. — A sztahanovisták országos tanácskozásán résztvevők számá­ra nincs megtisztelőbb feladat, mint minden tudásukkal és ere­jükkel résztvenni ebben a moz­galomban, hogy ezzel is kifejez­zük hálánkat és szeretetünket a szovjet hősök iránt, akik véra erősítik a béke táborát, amelyet­két hullatták szabadságunkért. Előre, uj sztahánovisták ezreivel ! — Előre elvtársak uj sztahá­novisták százaival, ezreivel a szocialista Magyarország felé ki­­építéséért! — Éljen a sztahánovisták el­ső országos tanácskozása! — Éljen a béke legfőbb őre, a hatalmas Szovjetunió s a vi­lág dolgozóinak bölcs vezére, a magyar nép nagy barátja, Sztá­lin elvtársi — Éljen győzelmeink szerve­zője, a Magyar Dolgozók Pártja ? ! ..-,.­és népünk szeretett vezére, Rá­kosi Mátyás elvtárs! — Apró Antal beszédét sokszor szakította meg­ a lelkes taps. Különösen viharos erővel zúgott fel a tapsvihar, Sztálin, Rákosi Mátyás és a Szovjet Hadsereg említésekor. Zita Sándorné, a Kistext betüze­­nője volt: — Munkám során a szerelést igyekeznem a legrövidebb idő alatt elvégezni, a felesleges moz­dulatokat, kiküszöböltem, munka­időmet 100 százalékig kihasznál­tam. Jól bevált munkamódsze­remet átadtam többi munkatár­saimnak is -— mondotta. Ezután Kállai László, diósgyő­ri sztahanovista kőműves szó­lalt fel. Elmondotta, hogy Po­zsonyi Zotán munkamódszerét, vette át és először 995 százalé­kot, majd 1165 százalékot ért el. Munkamódszerét továbbadta. Hrabanek Irén, a Ruggyanta­­árugyár kerékpár köpeny osztá­lyának ifjúmunkásnője felszóla­lásában teljesítménye állandó emelkedéséről­ számolt be. Ifjú­sági brigádot szerveztek. Varga Barnabás tatabányai sztahanovista bányász követke­zett. Nekem — mondja — a 20 forintos alapkeresethez egy mű­szak alatt 8,5 csille szenet kel­lett volna termelnem, de tudva, hogy most nem a tőkéseknek, hanem magunknak dolgozunk, 8 óra alatt 17 csille szenet ter­meltem. Bútort vettem, képeket rádiót, feleségemnek pedig vet­tem keresetemből egy bundát. (Viharos taps.) Sőt az idén két disznót is vágtam. (Nevetés, nagy taps.) Varga szavait nagy taps fo­gadja és a karzatról egy lelkes — ígérem, hogy a nagy lapát­tal még többet rakok a csillékre. Varga rakodómunkása volt a közbeszóló. Vállalo­m, hogy az eddigi 204 százalékos átlagtelje­sítményemet hazánk felszabadut­ásának ötödik évfordulójára, április 4-re 220 százalékra eme­lem fel. Ezután még két bányász állt fel és bejelentették, hogy jelen­tősen felemelik teljesítményüket. Ezután Binnek József, a Cse­peli VM sztahanovista esztergál­yosa szólalt fel. — A szocialista munkaverseny­ben vállalom, hogy május 1-ig rámeső tervet március 15-ig be­fejezem. (Taps.) Országunk fel­­szabadulásának ünnepére fel­ajánlom, teljesítményemet 500 százalékról 800 százalékra eme­lem, selejtemet 0.5 százalékról 0.2 százalékra csökkentem. (Nagy taps.) Ezután Kerner Gáspár, az El­ső Pécsi Bőrgyár timársegédje szólalt fel, majd Linder József, a Pécsi Fűtőház sztahanovistája beszélt, aki részt vesz a 2000 ton­nás mozgalomban és az 500-as mozgalomban is. A következő felszólaló Törlell Györgyné, a Mirelité Mélyhűtő NV csomagolónője volt. Ezután Imre József, a Tejért NV második számú telepének üzemi munkása szólalt fel. El­mondotta, hogy újításával éven­te 52.000 forintot takarítunk meg. Majd Schnon Éva, az Athenae­um könyvkötészetének számozó­nője állott a mikrofon elé. — A munka jó megszervezésével, minden perc kihasználásával, ügyes fogásával jó eredményeket lehet elérni a könyvkötészeti számozásnál. Én 2040-es óraát­lagot 5200 teljesítettem, ami 255­­ százalékok felel meg. Bárgyin: A szovjet sztahanovisták tapasztalatai szolgáljanak segítségül A tanácskozás résztvevőinek lelkes tapsa közepette Ivan Pav­­lovics Bárgyin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának al­elnöke lépett az emelvényre, hogy üdvözölje a tanácskozás résztvevőit . Engedjék meg — mondot­ta — hogy a Szovjetunió Kül­földi Kapc­sait­ok az Ápoló Társa­ságának, a Szovjetunió tudomá­nyos és kulturális dolgozóinak és a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára érkezett küldöttség tagjainak nevében üdvözöljem önöket. Különös öröm számunk­­ra, hogy Magyarország sztaha­novista dolgozóinak gyűlésén személyesen adhatjuk át ezt az üdvözletét mindazoknak, akik a Sztahánov-mozgalom szervezési kérdéseinek, e mozgalom kifej­lesztése kérdésének megtárgyalá­sára itt megjelentek. — Ismeretes a Sztahánov­­mozgalom óriási jelentősége szovjet országunk életében. Ez a mozgalom alapvető a szellemi és fizikai munka közti ellentét felszámolása szempontjából, szolgálja a szocializmusból kommunizmusba való átmenet ügyét. — Ennek a feladatnak meg­valósítása érdekében a Szovjet­unióban már hatalmas munkát végeztek. Első lépésként a szov­jet nép már teljesen felszámol­ta azokat a hiányokat, amelyek még itt-ott az alapműveltség te­rén mutatkoztak. A Szovjetunió főiskoláin több mint egymillió hallgató tanul. Az elkövetkező három-négy ötéves tervben a szovjet nép többsége középfokú, általános és technikai képzett i­dőben. — Egyik legszűkebb kereszt­­metszetünk a vaskohászat mondotta. — A Párt által felve­­tett tervfelbomlás tette lehetővé a kohóüzemekben a Sztahánov­­mozgalom kifejlődését, így pél­dául a Sztahánov-mozgalom az ózdi durva hengermű tartósorán február hónapban olyan előrehű­séggel rendelkezik majd, tízmi­-t Czottner Sándor, nehézipari diák pedig felsőbbfokú képzett államtitkár a nehézipari minisz­­séggel. A sztahanovisták techni­térium nevében üdvözölte a fa­­kai kultúrája és általános ta­­nácskozása, véltsége magas színvonalon áll és egyre jobban megközelíti a mérnökök és technikusok szín­vonalát. Sztálin elvtárs a szta­hanovista munkában a dolgozók kulturális és technikai téren va­ló felemelkedésének­ olyan esz­közét jelölte meg, amely a szel­lemi és a fizikai munka közötti ellentét kiküszöböléséhez vezet A szovjet gyárakban, szén­ás ércbányákban, vasutakon és mezőgazdaságban ezrével dol­goznak sztahanovisták — a ter­melés újítói. Leg­jobbjaik neve ott szerepel a Sztálin-díjjal ki­tüntetettek díszes névsorában híres tudósok nevei mellett. — A termelés észszerűsítésé­­nek, új munkamódszerek létre­hozásának, a munkatermelékeny­ség növelésének rendkívül fontos tényezője a sztahanovisták ak­tív részvétele. — Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez a mozgalom a munka­termelékenység emelésének a kulcsa és egyik legfőbb fegyve­re a szocialista rendszernek a termelés megtervezése régi ka­pitalista formáival szemben ví­vott gazdasági harcában.­­ A Sztálin elvtárs vezetése alatt felnőtt szovjet sztahano­visták hadseregének tapasztala­tai szolgáljanak segítségül ennek a végtelenül fontos mozgalom­nak, amely a Magyar Népköz­társaságban Rákosi elvtárs ve­zetése mellett most van növele .Számomra a legnagyobb megtiszteltetés, hogy az MDP tagjelöltje lehetek” Ebédszünet után Panyi Ferenc­­né sztahanovista bolyhozónő nyitotta meg az ülést, majd Kar­sai Béla vegyészmérnök felszó­lalásában a műszaki értelmiség feladataival foglalkozott. Gen­geliczki János a WM varrógép­gyár sztahanovista lakatosa el­mondotta: — A brigád minden tagjának átadtam munkamódsze­remet. Vál­laljuk, hogy a brigád eddigi 300 százalékos teljesítményét ápri­lis 4-re 400 százalékra fogjuk emelni. Felhívással fordultunk az ország összes ifjúmunkásá­hoz az egyéni verseny kiszélesí­tésére. Munkám jutalmául él­munkás lettem, ami számomra a­ladást ért el, hogy február 16- legnagyobb megtiszteltetés, a­mn már a február 21-i tervet­tel­.Magyar Dolgozók Pártja tagja­­i ésított je­löltje lehettem. A felszabadulás évfordulójára, áprlis 4-re telje­sesítették. Ezután László Béla, az EMAG művezetője szólalt fel. — Pártunk felvilágosított ben­nünket, hogy vizsgáljuk meg munkamódszerünket, észszerűsí­­téssel, újítással érjük el a ma­gasabb termelékenységet — mon­ meg dotta. — Olyan munkafolyama­tokat, amelyeket hosszas és ne­héz fizikai munkával tudtunk elvégezni, új szerszám konstruá­lásával gépi munkára vittem át. A következő felszólaló Moha- tervét teljesíti: Potykievic Sándorné, a kelen­földi Goldberger gyár előfonó nője elmondotta, hogy munka­­módszerét állandóan tökélete­sítve jelenleg már április 17-i sítményemet 600 százalékra eme­lem. Hevesi Gyula, az Országos Ta­lálmányi Hivatal főtitkára fel­szólalásában a Sztahanov-mozga­lom súlyponti kérdéseit jelölte Gyurkó István ormospusztai sztahanovista fel ezután.­­— 10 hónapos mukaverseny során 14.500 forintot kerestem és eredményes munkámért 2.000 forint pénzjutalomban is része­sültem. Ebből a keresetből tisz­tességesen m­eg tudok élni, sőt egy kis házat is tudok építeni. Hogy idáig eljutottam, azt első­sorban Pártomnak köszönhe­tem. Bízom abban — mondotta végül — hogy Pártunk irányí­tásával és kormányunk további támogatásával ötéves tervünket sikeresen be fogjuk fejezni, csak az a kérésem, hogy küldjenek minél sürgősebben gépeket a bá­nyászoknak, hogy minél többet tudjunk termelni (Rákosi Má­tyás: Igaza van, nagyon igaza van) és ígérem, hogy amint a legelső gépet meg fogom kapni, megcsókolom azt a gépet. (Lel­kes, hosszantartó taps.) Keszei Sándor a lágymányosi Építkezési M­ sztahánovista kő­művese számolt be munkájáról, majd Margóczi István a diós­győri Vasgyár olvasztára nagy taps közben jelentette be, hogy teljesítményüket ápr­is 4-re 400 tonnával emelik. bányász szólalt Sztahanovistáink hozzászólásai Az első felszólaló Ferenczi I szállítás milyen nagy mértékben Ödön, a Győri Vagongyár öntő- befolyásolja nemcsak brigád, se, muinkamódszerét ismertette.'­jaink, hanem egész bányánk Munkamódszerének ismertetése (üres csillével való ellátását is során Rákosi Mátyás közbeszólt: : Elhatároztam, tehát, hogy női Megkérdezte, mennyivel csökken brigádot szervezek. Meg akarjuk tette munkája során a selejtet­ mutatni, hogy a legnehezebb­re­­„0,3 százalékra csökkentettem" őrületen is a férfiakkal egy sor­­— hangzik Ferenczi Ödön vára-­­ban vesszük ki részünket a szó­szo­­cializmus építéséből. A következő felszólaló Berecz Ezután Kiss Árpád, a Ganz , j­­ , , a call­ix leo­raa (Jd­U) o. vícusz. Istvánná, a putnoki bánya ősi. villamossági gyár üzemmérnöke lése volt, szólalt fel. Arról beszélt, hogy — Igyekeztem bebizonyítani, a műszaki értelmiség a fizikai hogy mi­nek a legnehezebb dolgozókkal egyetértésben érhet Ezután hatalmas lelkesedés fogadta a mikrofonhoz lépő Ge­rő Ernő államminisztert, az MDP főtitkárhelyettesét. — Kedves Elvtársak! — A Sztahanov-mozgalom Ma­­gyarországon alig néhány hóna­pos múltra tekinthet vissza. Ez a mozgalom, amelyre szocializ­must építő népi demokráciánk­ban óriási jövő vár, ugyanúgy nem lassanként bontakozott ki, hanem „kirobbant“, mint aho­gyan ez 15 évvel ezelőtt a Szov­jetunióban történt . Az, hogy ez a mozgalom nem lassanként fejlődött, hanem kirobbanásszerűen jelent meg, mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a mozgalom 1949 őszére teljes mértékben megérett moz­galom volt nálunk. De a Sztaha­nov-mozgalom kirobbanásszerű hirtelen megjelenése nem jelenti hogy ez a mozgalom magától ke­letkezett volna. Ez a mozgalom munkahelyen, a bányában is jel lánovista eredményeket­­ az egyéni munkaverseny széles­megállja’,­ a helyünket — mon majd a rejtett tartalkok- f-lku- i körű kifejlődése alapján jött lét dotta. J- Láttam, hogy a ju­tatásáról beszélt. re, létrejött azon az alapon, hogy Gerő Ernő: A Sztahanov-mozgalom az egyéni munkaverseny széleskörű kifejlődése alapján jött létre Központi Vezetőségünk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja, Rákosi elv­társ útmutatása alapján, mi­után elhárítottuk a legfőbb aka­dályokat, a munkaverseny-moz­­galom és főként az egyéni ver­seny nálunk tömegmozgalom jel­legét öltötte. Mindez azonban egymagában még nem hozta volna felszínre, „nem robbantotta volna ki“ a Sztahánov-mozgalmat. A Sztahá­nov-mozgalom kirobbanásszerű megjelenésében még másra is szükség volt. Kirobbantotta, vul­kanikus kitörés módjára felszín­re hozta ezt a mozgalmat a nagy Sztálin neve, mindannyiunk szá­mára a legdrágább és lesz szere­­tettebb név, annak a férfiúnak a neve, példája és útmutatása, aki valamennyiünknek, a világ ösz­­szes dolgozóinak vezetője és ta­nítómestere. Segített felszínre hozni ezt a mozgalmat a magyar újítókongresszusra hazánkba ér­kezett kiváló szovjet újítók, Bi­­kov és társainak tapasztalata és közvetlen példamutatása, akik tudásukat, módszereiket szívesen átadták a mi legjobb munkása­inknak, így született meg nálunk a magyar Sztahanov-moz­galom.­­ A magyar Sztahanov-mozga­­lomnak említett hirtelen, kirob­banásszerű megjelenése azt bizo­nyítja, hogy országunkban ez a mozgalom nem mesterséges do­log, hanem olyasvalamiről van szó, mely társadalmunk és nép­gazdaságunk szerkezetében be­következett alapvető változások­ban gyökerezik. De, persze e mozgalom hirtelen, kirobbant* szerű megjelenése nem azt je­lenti, hogy spontán folyamat*­ állunk szemben, hogy ez a me­galom magától keletkezett volt Ellenkezőleg. A Sztahanov-me­galom keletkezésének Magyar­o­szágon ugyanúgy meg voltak , meg vannak az előfeltételei, mit ahogyan m­eg voltak és meg van­nak a Szovjetunióban. Egye.-és­­azt gondolják, hogy ezek a fel Vasárnap, 1950. február 19.

Next