Viharsarok, 1950. január-március (7. évfolyam, 1-76. szám)
1950-03-04 / 54. szám
f Rákosi elvtárs mondotta a magyar szahanovisták első kongresszusán: „Az újító azzal éri el eredményeit, hogy éssszerűsít, kiiktatja, kiküszöböli a forrasztó, felesleges mozdulatokat, azt eredményezi, hogy emelkedő termelése sokkal kisebb fizikai fáradságba kerül.“ A kendergyárakban az egyik legnehezebb, legfárasztóbb munka a tilolás. Csak az tudja igazán, milyen ez a munka, aki már végezte. Fogyasztja az erőt, fárasztja az izmot. Trissler Ferenc, a nagylaki kendergyár munkásvállalatvezetője is tudta, hogy mi a tilolás. Ott nőtt fel a nagylaki gyártelep körül. Az apja, anyja ott dolgozott az üzemben, majd amikor nagyobb lett, ő is a kendergyár nehézszagú, poros levegőjét szívta, az ő izmai is belegajdultak a tilolásba. A felszabadulás óta az ország különböző üzemeiben Trissler Ferencnek már három újítását vezették be, amelyek megkönnyítettek egy-egy kendergyári munkafolyamatot, olcsóbbá tették a termelést, kímélték a számunkra a legértékesebbet, az embert, az ember erejét. A tilolás nehéz munkáján azonban sem Trissler Ferencnek, sem munkásújító társainak nem sikerült, lényegesen könnyíteniök. Kisebb újításokat, észszerűsítéseket vezettek be a tilolóba, de a munka legnehezebb részét még ma is emberi erővel kell elvégezni. Néhány héttel ezelőtt Híres Istvánhoz, a nagylaki kendergyár újítási megbízottjához Trissler Ferenc újítást adott be. Az újítók és élmunkások heti gyűlésen megvizsgálták az újítást és hatalmas örömmel fogadták. Ez az újítás ugyanis a kendergyárak egyik legnehezebb munkáját, a tilolást könnyíti meg igen nagy mértékben. Trissler Ferenc előadta a gyűlésen, hogy miután sokáig tanulmányozta a törőgépet, rájött arra, hogyha a törőhengerek közé fogas tilolórendszerű hengereket iktatnának be, akkor a tilolás munkafolyamata jóformán teljesen feleslegessé válna. Az ember által végzett nehéz munkát géppel tudnák elvégezni és legfeljebb csak kevés utótolást kellene elvégezni emberi erővel. Az újítás pontos terve el is készült már és Nagylakon folynak az előkalkulációk, hogy a nagyjelentőségű újítást a közeljövőben be is vezethessék. A napokban vezették be az üzemben Bojtos István főgépész és Bakai Károly gépkezelő kisebb újítását, amely megmenti a kazánházból eddig a vízzel elfolyó olajat. Ez az újítás is 6335 forint megtakarítást jelent az üzemnek, tehát minden dolgozónak. Trissler Ferenc újítása, a tiloást is elvégző törőgép hatalmas összegű megtakarítást jelent majd az ország minden kendergyárának és megkönnyíti az emberi munkát. Az újítást még nem vezették be, de Trissler elvtárs máris újabb újításon dolgozik. Néhány napja került vissza a pártiskoláról tízemébe és tudatában van annak, hogy a legkisebb jó munka, a kis eredmény is erősíti a béketábort. Trisster Ferenc elvtárs munkás-vállalatvezető újításával Ezentúl gép végzi a legnehezebb kendergyári munkát: a tilolást 4 HETVENÖT boldog. A makói iparostanulók hálásak a Pártnak, hogy hamarabb kaphatják meg segédlevelüket A makói műhelyekben, üzemekben hetvenöt ifjú munkás készülődik arra, hogy megmutassa: kiérdemlik a magyar dolgozók államának irántuk tanúsított bizalmát. Kissé még elfogultan, de azért biztos, kimért mozdulatokkal vezetik a kést a szabás alatt álló anyagon és pontosan odavágnak a vasra, ahogyan az anyag formálása kívánja. Az iparostanuló iskola szekrényében ott sorakoznak érettségük tárna, a segédvizsga alkalmával készített kis remekművek. Tóth János kovács tanulónak egy lánctartó és egy patkó mutatja ügyességét. Dobsa, Julianna, Sándor Erzsébet és Halász Ilona egy, egy remekbe szabott kis női ruhát készített a vizsgára. De ott "találjuk az iskola szekrényében a többi tanuló remekét is, amelyeket majd vasárnap állítanak ki az iskola ,látogatói részére. Ekkor lesz ugyanis a nagy nap. Ekkor kapják meg ünnepélyes keretek között a segédlevelet, 6—8 hónappal hamarabb, a népi demokrácia jóvoltából. Az államosított Diós-tezemben éppen ebédet jeleznek. Füleki János és Vízhányó László gyors mozdulattal rendbe hagyják a munkájukat és egyszerre indulnak el ebédjük elfogyasztásához. Vízhányó László kisüzemben dolgozott. Először küldöncnek használták a műhelyben. — Éppen ideje, hogy megváltoztatták a mi sorsunkat is — mondta felderült arccal, amikor a Szabad Népben a minisztertanácsi határozatot olvasta. Most már azonban tudja azt is, hogy a minisztertanács határozata Rákosi elvtárs javaslatára történt. A Párt segített rajtuk. Erre emlékezik most felszabadulása utáni egy nappal Vízhányó László. — Tudod te is Jancsi !— fordul Füleki János tanuló társa felé — hogy ha az embert nem mosogatni fogják be, hanem a szakmájára tanítják, akkor elég még két esztendő is. De ha csak olyan „eredj ide, eredj oda“, akkor bizony még öt esztendő is kevés. Na, de nem baj, az a fontos, hogy már nem így van. Az ebédidőnek vége. Egyszerre ugrik fel helyéről mind a két új szakmunkás: — Menjünk Laci, és mutassuk meg, hogy igaza volt a Pártnak, amikor 6 hónappal hamarabb tett bennünket szakmunkásokká. — Tudod, én sztahanovista akarok lenni. ,— Talán azt hiszed, hogy én fiam — felelte vissza büszkén Füleki Jancsi és már kezébe is kapta a szerszámot, hogy megkezdje munkáját. A Divat-cipőgyár (Dixi) emeleti üzemében is három boldog kislány részesült a nagy kitüntetésben: 6 hónappal hamarabb kapják meg a segédlevelet. Alig lehet velük szót váltani, olyan nagy igyekezettel felabják-varrják a cipőfelsőrészt. — Ezen a héten már teljesítiményben dolgozunk — mondja mosolyogva Varga Éva. — A jövő héten több pénzt viszek haza és nekem is jobban telik majd ruhára. Petneházi Mária kése is gyorsabban szalad a vajpuhaságú bőrben. Hajszál pontossággal követi a rajzot, amelyből szemlátomást válik ki: a jóállású cipő felsőrész. Ő is teljesítménybérben dolgozik ettől a héttől kezdve. Nem tanulódíjat kap már, hanem rendes szakmunkás fizetést Vízi Ibolya szőke haját hátra simítva mosolyog: — Nagyon örülök, hogy hamarabb szakmunkás lehettem. Tudom, hogy ezt a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetem. Most már világosan áll előttem, hogy hol van a helyem és még fokozottabban akarok dolgozni a jövőben. A makói Máv-műhelyben, az Aradi utcai Török kovácsnál, a Szegedi utcában, Bálint Nagy Mihályné női szabóságában, üzemekben és kisműhelyekben egyformán lelkesedéssel és örömmel készül a 75 szakmunkássá vált ifjúmunkást, akiknek lehetőséget adott arra a Párt, hogy 6 hónappal előbb bekapcsolódjanak szakmunkásokként munkaversenyekkel, sztahányista módszerekkel építők nagy táborába. A kulturális fejlődés döntő évközévé vált Magyarcsanádon a Szabad Föld Téli Este Magyarcsanád kultúréletében jelentős szerepet töltenek be a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatai. Itt is, mint általában a többi községekben a Szabad Föld Téli Esték előadásait nem látogatták a község dolgozói úgy, mint ahogy szükséges lett volna. A helyi népnevelési bizottság azonban felfedte a hibák okait s azok kiküszöbölésére felvette a kapcsolatot a tömegszervezetek, kultúrcsoportjaival és a helyi román, délszláv kultúrcsoporttal. Az előadásokon a nemzetiségek és a tömegszervezetek kultúrcsoportjainak szereplése mellett a tudományos előadásokat filmvetítéssel kísérik. Ennek az lett az eredménye, hogy a község dolgozó parasztjai már tömegesen látogatják a kultúrházban hetenként megtartott előadásokat. Jellemző az érdeklődésre, hogy a legutóbbi előadáson, ahol mintegy 430-an vettek részt, már az előadás kezdetén nem lehetett a kultúrteremben helyet kapni és így sokan az ajtón kívül állva hallgatták az előadást. A jó szervezés és a színvonalas kultúrműsor a Szabad Föld Tél! Estéket így tette Magyarcsanádon a kulturális fejlődés döntő eszközévé. A vásárhelyi Földművesszövetkezet dolgozóinak munkafelajánlása április 4-re világosító munkát. Éppen ezért elhatároztuk, hogy felszabadulásunk 5-ik évfordulójára munkafelajánlást teszünk, hogy április 4-ig 61 röpgyülést tartunk a kül- és belterületen. Ezeken a röpgyüléseken ismertetjük a minisztertanács határozatát, a termelés emelését, valamint időszerű kérdéseket, azaktuális munkák elvégzésére meggyőzéssel serkentjük dolgozó paraszt javaikat. A földművesszövetkezet dolgozói és aktívái már hozzá is kezdtek a munkafelajánlás végrehaj hogy a földműves szövetkezetnél elhanyagoltuk az aprólékos felfásához. Hódmezővásárhelyen elsőnek tette meg a munkafelajánlást e földművesszövetkezet felszabadulásunk ötödik évfordulójára. A munkafelajánlás a követkőképen szól: , „A vásárhelyi földművesszövetkezet üzemi pártszervezete, valamint az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai foglalkoztak a Politikai Bizottság határozatával. Rákosi elvtárs beszéde nyomán önkritikát gyakoroltunk és megállapítottuk. Szombat, 1950. március4. Elek Mátyás földeáki dolgozó paraszt már maga írta alá termelési szerződését (Tudósítónktól). A Horthy-rendszer átkos kultúrpolitikája miatt a dolgozó nép gyermekei nem járhattak iskolába. Ezt a politikát folytatták a kulákok is, mert nem engedték a cselédsorban dolgozók gyermekeit iskolába, hogy hajnaltól jurhassák a földet a gazda boldogulására. Ilyen sorsa volt Elek Mátyás földeáki dolgozó parasztnak is, aki 39 évet ért meg anélkül, hogy írni-olvasni tudott volna. A népi demokrácia azonban megadta a lehetőségét arra, hogy mindazok, akik a múlt rendszer átkos világában nem tudtak megtanulni írni-olvasni, most pótolják. A földeáki népművelési bizottság még a múlt év novemberében megszervezte az analfabéta tanfolyamot és négy hónapi szorgalmas tanulás után tanúbizonyságot tettek a tanulók arról, hogy nem haszontalanul töltötték el a téli estéket. A vizsga után Elek Mátyás büszkén jelentetteki, hogy az idén már ő írta alá a termelési szerződését. Boldogan mondta, hogy most már olvashatja a Szabad Népet is. Most látja, milyen értéktől fosztotta őt meg a múlt rendszer politikája. A vizsgázók a II. osztályból kaptak bizonyítványt és mindnyájan kijelentették, hogy nem hagyják abba a tanulást. Nagy István. Nagymajlát dülőfelelősei munkaversenyre hívták ki Csongrád megye dülőfelelőseit Nagymajlát dülőfelelősei a tavaszi mezőgazdasági munkaterv végrehajtására, a magasabb termelékenység elérésére és a munkamódszerek észszerűsítése érdekében Csongrád megye összes dülőfelelőseit szocialista munkaversenyre hívta ki, hogy jó munkával és többtermeléssel is hozzájáruljanak az ötéves terv sikeres megvalósításához. A nagymajláti dűlőfelelősök versenyfelhívásukban vállalták, hogy ütemtervüket pontosan végrehajtják a vetést hamarább végzik a kitűzött határidőnél, jól előkészítik a talajt és jó minőségű vetőmagot vetnek. A legszélesebb körben igyekeznek népszerűsíteni a gépállomásokat e* fokozott éberséggel ellenőrzik a kulákokat, leleplezik szabotázscselekményeiket. Nagymajlát dülőfelelősei versenykihívásukban ragaszkodásukat fejezik ki a Szovjetunió, Pártunk és Rákosi elvtárs iránt. Megkezdődött a selyemhernyótenyésztési szerződések kötése Az idén már a selyemhernyótenyésztést is szerződéses alapon végzik a dolgozó parasztok. Az egyéni gazdálkodók a földművesszövetkezeteken keresztül, a termelőszövetkezeti csoportok pedig közvetlenül a Selyemgubótenyésztő NV-vel kötnek szerződést. Az Országos Tervhivatal megállapítottta a selyemgubó beváltási árait. Mindazok, akik a földművesszövetkezettel március 16ig termelési szerződést kötnek, a gombolyítható gubóért kilónként 10 forintot, a selejtgubóért pedig kilónként 1 forintot kapnak. Akik nem kötnek szerződést, azoktól a gombolyítható gubót 8 forintért vásárolják meg, a selejtgubóért pedig 1 forintot fizetnek. A Selyemgubótenyésztő NV mindenben segíti a tenyésztőket, epreseket létesít a termelőszövetkezeti csoportok és állami gazdaságok területén. A tenyésztéshez szükséges papirost ingyen osztják ki. Tehát a selyemgubótenyésztés — pénzbefektetés nélkül — szép mellékkeresetet biztosít még aratás előtt a termelőknek. Állandóan emelkedik a Szabad Föld Téli Esték hallgatóinak száma a csongrád megyei községekben Közeledik a tavasz, a dolgozó parasztság ki akarja még használni a művelődésre, továbbfejlődésre a hátralévő időt, a mezőgazdasági munkák megindulásáig. A Szabad Föld Téli Esték — melyek egész télen át tartottak — most a befejezésük előtt még látogatottabbak. Még több dolgozó paraszt megy el egy-egy estére, melyen szórakozhat a kultúrműsorban és tanulhat az értékes előadásokból. Algyőn kétszázról négyszázra, Kiskundorozsmán százhúszról közel négyszázra, Várostanyán — ahol tíz helyen folynak a Szabad Föld Téli Esték — az átlagos 30—40 főről százra emelkedett a látogatók száma egy-egy helyen. Különösen kiemelkedő Szőreg, ahol átlagosan háromszáz résztvevő járt a Szabad Föld Téli Estékre s a legutóbbi öszszejövetelekre már hét-nyolcszáz érdeklődő is eljött. Nagy érdeklődéssel hallgatták a dolgozó parasztok százai az előadásokat, nagyon sok tapasztalatot és tanulságot merítettek belőle. Különösen nagy sikert aratott az egyik legutóbbi előadás, a „Szovjetunió, a szocializmus országa". Ezen a látogatók száma még inkább megnövekedett. Nagyon sokan szóltak hozzá az előadáshoz és tettek fel kérdéseket a szovjet életre vonatkozóan. Tetten érték Tóth B. István apátfalvi kalákát Éjjel akarta elszállítani dugott kukoricáját Az apátfalvi dolgozó parasztok döntő többségben már teljesítették előírt kukoricabegyűjtési kötelezettségüket. Az előírt kötelezettségen felül most már fölöslegüket gyűjtik be „C” vételi jegyre. A kulákok azonban itt is, mint mindenütt igyekeznek szabotálni, fölöslegüket elrejtik, elvonják a dolgozók elől. Tóth B. Isván Apátfalva 391. szám alatt lakó 36 holdas kulák sem mutatkozottkülönbnek a község többi kulákjánál. Úgy kísérelte meg kijátszani a közellátási hivatalt, hogy lakásáról éjnek idején kocsmával el akarta szállítani kukoricakészletét. A rendőrségnek azonban feltűnt a kulák éjjeli fuvarozása és meghiúsította kísérletét. Mintegy 18 mázsa kukoricát koboztak el ezért a kuláktól. Makói piac A pénteki hetipiac közepes felhozatal mellett zajlott le. A baromfi árak a következők voltak: kövér liba 7.20, kövér kacsa 6 50 tyúk T50, kakas 4, csirke 6 fontért, kelt kilogramonként. Íás darabja 40 fillér volt. terménypiacon az árak nem változtak lényegesen. Morzsolt kukorica 00—100, csöveskukorica 80- 85, zab 130, árpa 140, takarmány, répa 23—25, burgonya 40—42, lucernaszéna 80—85, gyepszéna, 60— 65, ólom- és takarmány szilm, 25—30 forint volt métermázsánként. A levelescsutka kévése 61 fillérért kelt.