Viharsarok, 1950. október-december (7. évfolyam, 229-303. szám)

1950-12-09 / 286. szám

SZOMBAT, 1950 DECEMBER 9. Felemelték a cukorrépa átvételi árát Kormányzatunk prémiumban részesíti a jó termést elérőket A cukorrépa termelésre tör­­ténő szerződéskötés vontatottan halad a megyében. Dolgozó pa­rasztjaink még nem tettek ele­get annak a kötelességnek, hogy földterületük 7 százalékán a jövő gazdasági évben szerződé­ses alapon cukorrépát termelje­nek. Ennek az oka jőrészt az, hogy dolgozó parasztságunk nem ismeri kellően a cukorrépa­termesztés fontos gazdasági és politikai jelentőségét. Ez nem kis mértékben a népne­velők hibája, akik felvilágosító munkájukkal nem győzték még meg eléggé a dolgozó parasztsá­got. A cukorrépatermelés elősegíti népgazdaságunk fejlesztését, ipa­ri nyersanyagot ad országunk­nak. Lehetővé teszi, hogy cukor­gyáraink teljes kapacitással dol­gozhassanak cukorellátásunk za­vartalan biztosításáért. A cukor­répatermesztés tehát állami kö­telesség, közellátásunk fontos részének, a cukorfogyasztás za­vartalanságának biztosítása. A nemzeti érdeken kívül a szer­ződéses cukorrépatermesztés nagy jelentőségű a dolgozó pa­raszt egyéni szempontjából is. Számtalan esetben bebizonyoso­dott az elmúlt évek során, hogy a cukorrépatermesztés kifizető,­dő hasznot hoz a termelőnek. Dolgozó népünk állama a jövő évre már most megszabta a cu­korrépa átvételi árát, így min­den dolgozó paraszt biztos lehet benne, hogy termését jó áron veszik át. A cukorrá­pa jövő évi átvételi ára jóval magasabb az idei­nél. Eszerint a cukorrépatermelő há­rom kifizetési módon veheti át tetszése szerint termése ellenér­tékét. Egy mázsa cukorrépa ára 18 forint, vagy 12 forint és 1 kilogram cukor, vagy 6 forint és 2 kiló cukor. A cukorrépa kifizetés­e három módozata sze­rint választhat a termelő, úgy, ahogy éppen a legjobban megfe­lel neki. Ezen felül gondoskodott kormányzatunk a cukorrépá­ból kiváló eredményt elérő dolgozó parasztok megjutal­mazásáról. A holdanként 100 mázsát meg­haladó cukorrépatermés után a következő prémiumot kapja a termelő: 130 mázsát elérő holdankénti termésátlag esetén a 100 mázsát meghaladó többlettermés min­den mázsája után 2, 130—160 mázsás átlagtermés esetén a 100 mázsát meghaladó többlettermés minden mázsája után 4, 160 má­zsán felüli átlagtermés esetén pedig a 100 mázsát meghaladó többlettermés minden mázsája után 6 forint prémiumot, illet­ve felárat kap a termelő. Ezen kívül a termelő minden métermázsa átadott cukorrépáért vásárolhat 3 ki­logram száraz, vagy 65 kilo­gram nedves szeletet és fél kiló melaszt. Ez a kedvezmény igen előnyös dolgozó parasztságunk részére a minisztertanácsnak az állatte­nyésztés fejlesztéséről szóló ha­tározata végrehajtásában. Egyetlen egy dolgozó paraszt se szalassza el ezért a kedvező alkalmat, kössön minél előbb cu­korrépára is termelési szerző­dést. A műtrágya a művelési előleg, amit a szerződéses cukor­répa után kap és az egyéb se­gítség lehetővé teszi, hogy a megadott szakutasítások felhasz­nálásával olyan terméseredményt érjünk el jövőre cukorrépából, hogy a legtöbb dolgozó paraszt megkaphassa jó terméseredmé­nyeiért az egységáron felüli ju­talmat. Makói dolgozó parasztok a tejbegyűjtés sikeréért Makó város öntudatos dolgo­zó parasztsága a tejbegyű­jtés 100 százalékos teljesítésével kí­vánja erősíteni közellátásunkat. Október és november hónapban több kis- és középparaszt 200— 300, sőt 400 százalékra is telje­sítette tejbeadási kötelezettségét. A jól teljesítők között találhat­juk Hajdú József (Ugar 69/1) dolgozó parasztot, aki 30 liter­­ tejbeadási kötelezettsége he­lyett 126 litert szállított be. Özv. Szabó Sándorné (Járandó 120/5) 74 literrel adott be többet köte­lezettségénél. C­s­á­v­á­s István (Ugar 79/3) beadási kötelezett­ségén túl 159, Varga Péter (Ugar 77) dolgozó paraszt 85 litert szállított be. A jól telje­sítőket tovább lehetne még so­rolni, akik tejbeadási kötelezett­ségük teljesítésével, sőt túltelje­sítésével is a békét kívánják erő­síteni. KILENC HÓNAPRA 8159.72 FORINT Szabó Mária gyorsan siklik át ceruzájával az előtte fekvő számoszlopokon. A szentesi gép­ál­lomsról jött ide a magyartési Lenin termelőcsoportba, hogy segítsen az évégi zárszámadás elkészítésében. Körülötte, a Pet­­róleum-lámpa mellett állnak a tagok. Lesik, várják, vajjon mennyit eredményezett az évi munka, mennyi a tiszta jövede­lem? Most dől el, hogy mégis csak a termelőcsoportnak lett igaza és nem a kulákoknak, akik egyre csak azt pusmogták szél­­tében­ hosszában: „— Éhen dög­lenek azok a termelőcsoportba, mert nem lesz mahónap még betévő falatjuk sem." A csoport az idén alakult. Február utolján. Hét dolgozó panaszt, volt , kulákcselédek, napszámosok vágtak neki a kö­zös útnak. Nem csoda hát a mostani izgalom, hisz egytől- egyig most érzik először az életükben, hogy van valamijük, ami az övék — s ezt a közös munka hozta meg számukra. Sztajanov Miklós a felesége mel­lett áll, s szinte belepirul izgal­mába, amikor Szabó Mária jelenti: Egy munkaegységre 21.09 forint jut a termelőcsoportban­. Sztajanov számolja sebtiben, éppúgy, mint a többiek; mennyi lett hát a jövedelme teljesített munkaegységei után. Nem kis büszkeséggel húzza ki a mellét, amikor arra gondol, hogy a ka­bátja alatt, a belső zsebben 221.9 munkaegysége van beírva a mun­kaegység könyvében. De a fele­sége arca is ragyog, ő meg 165 munkaegységet teljesített ebben az évben, illetve március óta, mert ettől kezdve működött a csoport. Ki is számítják mind­járt, hogy mennyit kerestek ket­ten a termelőcsoportban. És amikor kitűnik, hogy kettejük tiszta jövedelme 9 hónapra 8155,72 forint, Sztojanovné aj­kán kibuggyan a szó: Érdemes volt... Egyénileg sohasem értük volna el. Bizony érdemes volt... Bebi­zonyosodott, hogy érdemes volt ki­t a Párt szavára hallgatni, mert lám, Sztajanovék és a többiek is most már kézzelfoghatóan látjaik, hogy mennyivel előnyö­sebb a társasgazdálkodás. Olyan régnek tűnik már az az idő, amikor Sztajanov Miklós, meg a felesége csak annyit kerestek a kutaknál, Nagy Sós Imre 30 holdasnál, hogy még ennivalója is kevés volt. Most meg, ami­óta csoportban dolgoznak, meg­van a fejadag, az ólban kövéredik a hízó. Beszerezték az egész évi tüze­lőt, a félévi előlegkiosztáskor flanellruhát vásároltak a gye­rekeknek. Inget, lábravalót, élel­met vettek. A harmadik osztályos Marika, Sztajamovék középső lányuk, di­csekszik. — Most meg új cipő­ben járok az iskolába. Anyukám veszi a mostani sok pénzből. De cipőt kap az egész család. Gumicsizmát is­­ vesznek a gyere­keknek, abban aztán eljárhatnak György napjáig — addig havas, sáros a tanyavilág. Jó ruháról, jó cipőről, meleg kabátról isme­rik meg a környékben a Lenin termelőcsoport tagjait.­ — Ez csak a kezdet — mondják a termelőcsoportban. A jövő évben még ennél is töb­bet várnak. Elmondják, hogy az idén a föld még nem hozott annyit, amennyit szerettek volna. Ta­valy ősszel ugyanis nem ők művelték meg a földet. Ta­vasszal kezdtek a közös gazdál­kodáshoz és így a vetésben is volt egy kis hiba. De még így így többet értek el, mint a kör­nyék egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztjai. Ezért van az, hogy tavasszal 7-en kezdték a termelőcsoportban, most meg már 23-an vannak. Jövőre egészen biztos, hogy több lesz a jövedelem. Üzemter­­vet készítettek, előre megszab­ták egyes növényféleségekből az elérendő termésátlagot. Sztoja­nov Mklós az idén 3 holdas konyhakertészetben dolgozott a feleségével. Jövőre konyhakerté­szetük eddigi területét a dup­lájára növelik. Állatokat is kap­nak az idén kapott szarvasmar­hák és lovak mellé. Az elkészí­tett pontos terv alapján kezde­nek a jövő évi munkához és bi­zakodva mondják: „­ Lesz mit látniok majd itt jövőre az egyé­nieknek." Nagyarányú fásítások a makói járás területén Ez évben a makói járás terüle­tén nagyarányú fásításokat vé­geznek. Földeákon 2000, Óföldeá­­kon 1000 darab, Királyhegyesen 2400 darab csemetét ültetnek el még ebben az évben. A nagylaki Kendergyárban 600 darab akác­husángot ültetnek ki. Az apátfal­vi Úttörő termelőcsoport is még ez évben 350 darab akáchusángot ültet ki tanyáján. A csemeték egy részét útszegélyezésre hasz­nálják fel. A községi fásítások keretében Apátfalván 400 négyszögöl, Csa­­nádpalotán 3 hold, Ferencs­zállá­son 2.1 hold, Kiszomboron 4.7 hold és Maroslelén 4.5 hold er­dősítést végeznek. A jövő évben folyó hatalmas erdősítésekhez szükséges cseme­ték nevelésére a makói járás egyes községeiben csemetekertet létesítenek. Apátfalván 100, Csa­­nádpalotán 350, Ferencszálláson 100, Kiszomboron 600, Marosle­­lén 800 négyszögölön létesítenek csemetekertet. Megtalálták Georgi Dimitrov kéz­ia tóját Hosszas kutatás után megtalálták azt a kézisajtót, amelyen Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy taní­tója 1894-ben a „Liberal Klub“ nyomdájában mint nyomdász kezd­te meg működését. A sajtót átad­ták a Forradalmi Mozgalom Nem­­zeti Múzeumának, 3 Minden békét akaró dolgozó legyen ott vasárnap a Hódmezővásárhelyen tartandó békenagygyűlésen Az Országos Béketanács szerte az országban a közeli he­tekben békenagygyűléseket rendez, amelyeken a II. Békevilágkon­gresszus Varsóban járt magyar küldöttei számolnak be békehar­cunk hatalmas eseményéről és az ott hozott határozatok alap­ján ismertetik további békevédelmi feladataikat. A vásárhelyi Városi Békebizottság felhív minden békéért harcoló dolgozót, hogy legyen ott a vasárnap tartandó békenagygyűlésen. A békenagygyűlés vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a Vörös Csillag nagytermében, előadója Katona Sándor, a Varsó­­ban járt magyar békeküldöttség tagja lesz. A csongrád megyei állami gazdaságok üzemtervei elősegítik a munka termelékenységének fokozását A szocialista termelés egyik alapfeltétele a jó tervezés. A mezőgazdaság terén állami gazdaságaink részére is igen fon­tos a jó, áttekinthető és megva­­lósítható terv elkészítése. Állami gazdaságaink ugyanis fejlődő szocialista mezőgazdaságunk pél­daképei. Munkájukkal segítséget nyújtanak termelőszövetkezeti csoportjaink is, ami különösen termelőcsoportjaink nemesített fajvetőmaggal történő ellátásá­ban és még számos egyéb nagy­­jelentőségű segítségben nyilvá­nul meg. Állami gazdaságaink mezőgazdaságunk fejlesztésében azonban csak úgy tudnak kiváló eredményeket elérni, ha egész évi munkájukat a lehetőségekre és a várható állami segítségre alapozott terv vezeti. Olyan terv­re van szükség, amely pontosan és világosan megszabja az elkö­vetkezendő év tennivalóit, de megjelöli a feladatok végrehaj­tásának módját is. csongrád megyei állami gazdaságok már befejezték jövő évi üz­emter­vük elkészítését. Az ütemterveket úgy készítették el, hogy annak minden pontja, a benne megszabott feladatok reá­lisak, teljesíthetők. A megye­központ által felbontott beruhá­zási keretek hovafordítását és a termelési feladatokat üzemi értekezleten tárgyalták meg az állami gazdaság dolgozói. Az üzemterv készítése során bekap­csolták a munkába a brigád- és a munkacsapatvezetőket, gépé­szeket, traktoristákat, famunká­sokat, az állami, gazdaság terme­lésben élenjáró dolgozóit. Az elv az volt: ne legyen egyetlen olyan állami gazdasági dolgozó sem, aki ne ismerné az állami gazda­ság tervét, jövő évi feladatát. Az állami gazdaságok dolgozói mind szakmai, mind politikai téren javaslataikkal, nézeteik kinyilvá­nításával segítették az ü­zem­terv elkészítését. Az üzemterv elkészí­tésében azonban hibák is voltak, ami különösen a laza tervezésben mutatkozott meg. Ezt a hibát részben ott, a helyszínen, az il­lető állami gazdaságban a me­gyeközpont ellenőreivel javítot­ták ki, de kijavították ezt a hiá­nyosságot a megyei összesítés során is. M­int ahogy az egyes állami gazdaságok üzemtervkészí­­tésénél fő szempont volt, hogy az üzemterveket úgy készítsék el, hogy azok maradéktalanul vég­rehajthatók legyenek, úgy a me­gyei összesítő munkálatoknál is, mint fő szempont maradt meg ez az elv. Ezért a megyei főagronó­­mus, a növénytermesztési, állat­­tenyésztési, pénzügyi és gépesí­tési előadók a legnagyobb gon­dossággal és körültekintéssel, a lehetőségek figyelembe­vételével összesítették a csongrád megyei állami gazdaságok jövő évi ütem­­tervét. A­­z elkészített üzem­tervek gyakorlati végreh­aj­tása módot nyújt a fokozottabb anyagtakarékosságra állami gaz­daságainkban, ugyanígy figye­lemmel­ van az önköltség csökken­tésére is, így lehetővé válik, hogy megyénk állami gazdaságai a jövő gazdasági évben még jobban fokozzák munkájuk termelékeny­ségét és még példamutatóbb ered­ményeikkel követésre méltó elő­­harcosai legyenek Csongrád me­gyében a mezőgazdaság szocia­lista fejlesztéséért végzett mun­kában. Vaskor András, megyei terv és üg. oszt. vez. A JÁRÁSI DISZ-VEZETŐSÉG FIGYELMÉBE Két levél a parasztfiatalság életéről A székkutasi DISZ-szervezet­ben olyan káros szellem ütötte fel a fejét, amely — ha figyel­men kívül hagyjuk — az ifjú­ság becsületének rovására megy. December 2-án ugyanis elméleti pártnapot tartottunk a község­ben, ami nagyon jól sikerült. Zsúfolásig megtöltötték dolgozó­ink a termet és a hozzászólásaik­nak alig akart vége szakadni. Utána a DISZ-fiatalok szép és tanulságos színdarabja követke­zett volna. Közvetlenül a kezdés előtt azonban Kenéz Vera, Bokor Rózsi és Benedek Julianna meg­tagadták a szereplést. Azt mon­dották, hogy akkor nem jut idő táncolni és nem is tudják jól a szerepüket. Természetesen ez csak kifogás volt, nem felelt meg a valóságnak, de egy bizonyos: ezzel csak szégyent hoztak a székkutasi DISZ-re és nem mél­tók arra, hogy a hős komszomo­­listákat tekintsék példaképük­nek. (Nagy Sándor.) x Kint élek a kutasi pusztán, Pe­­cercésen. Az itteni fiatalság éle­te a szemem előtt játszódik le. Ön, mint egyénileg dolgozó kis­­paraszt, helytelenítem azt, hogy szervezeti életet nem élnek a fia­talok. Régebben az EPOSz-nak volt 60—70 tagja és az egész dolgozó parasztifjúság szí­vesen vett részt a politikai és kulturális előadásokon. Az akkori vezetőség jól össze­fogta és irányította őket. Ma vi­szont ahányan vannak, annyi fel­é mennek, senki nem törődik a fia­inkkal. A DISz megalakulása óta soha gyűlés nem volt, ö—6 tag van csupán, de azok sem kapták meg a tagsági könyvüket, így nem a marxizmus-leniniz­­must tanulják gyerekeink, ha­nem a haszontalanságokon törik a fejüket. Nem járnak szeminá­riumra, hanem a léhaságra, kár­tyázásra pazarolják idejüket. Ezt a helyzetet mi, szülők, tarthatatlannak tartjuk és szeretnénk, ha fiaink erős DISz-szervezetben tanulhat­nának. Levelem tartalmát bizonyítja a valóság és kérem, hogy a járási DISz-vezetőség nézzen szét itt a környéken. (Csányi József.) SZENTESEN tervbe vették, hogy helyi autóbuszjáratot indítanak a vasútállomás, a város központja és a közkórház között. Az autóbusz minden vonatérkezés,­lletve indulna alkalmával rendszeresen közlekedne ingajárat formájában. Hetipacos napokon a lapistói közigazgatási kirendeltséghez is autóbusz inga­járat beállítása volna szükségek

Next