Viharsarok, 1951. április-június (8. évfolyam, 76-150. szám)
1951-04-01 / 76. szám
VIII. ÉVF. 78. SZÁM. Lelkesítse a hazaszeretet még jobb tavaszi »«diára dolgozó parasztságunkat ’A' haza nemcsak azt jelenti, hogy itt születtünk, nevelkedtünk, itt élünk, dolgozunk. Ennél többet jelent. A haza jelenti számunkra a békét, a szabadságot, a függetlenséget, azt, amiért évszázadokon keresztül hiába harcoltunk, amit a szovjet seregek hoztak el nekünk. Hatalmat jelent, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát. Petőfi egy évszázad előtt „sehonnai bitang ember“-nek nevezte azt, aki nem védelmezi hazáját életre,halálra. Ezek a szavak most igazabbak az igazságnál; nem magyar és nem hazafi az, aki nem törődik a hazával, amely most már az övé visszavonhatatlanul. Hogyan törődj a hazával? Minden hazafi jelszava a szocializmus építésében: erősítsd, fejleszd, tedd erőssé az országot. Mi fejleszti, mi teszi erőssé a hazát? Szocialista építőmunkánknak mai szakaszában így határozzuk meg: erős ipar, fejlett mezőgazdaság. Országunk ipara hétmérföldes léptekkel halad előre. Mezőgazdaságunk — mint ahogyan a pártkongresszus megállapította — nem tartott lépést az iparral. Csongrád megye döntően mezőgazdasági jellegű megye, tehát ezen a területen sok még a tennivaló ... Éppen ezért a csongrád megyei mezőgazdasági dolgozók ígéretet tettek: fokozzák a munka termelékenységet, a termésátlagot, a tavaszi munkában túlszárnyalják a kongresszusi eredményeket. Termelőszövetkezeti csoportjaink dolgozói fogadták: a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésével szilárdítják meg, fejlesztik a csoportjukat, elmélyítik az egyénileg dolgozó parasztok vonzalmát a termelőcsoportok felé. De az állami gazdaságok, gépállomások, a dolgozó parasztok is mind készülnek, hogy bebizonyítsák hazafiasságukat az április 4. munkafelajánlások teljesítésével. A hazafiság fokmérője most az: ki hány nappal hamarabb fejezi be a határidőnél a vetést; ki hány mázsa több terménnyel járul a szocialista ország építéséhez. A felszabadulási évforduló előestéjén vessünk számot: hogyan tartottuk be szavunkat, milyen erővel állunk a tavaszi munkálatok nagy csatájában? Oláh András, a sándorfalvi gépállomás traktoristája bátran előállhat és jelentheti: a tavaszi tervét több mint 85 százalékra teljesítette. Csongrád város és a többi élenjáró község jelentheti: befejeztük a zab és az árpa vetését. ’Apátfalva dolgozó parasztjai jóval a határidő, április 20. előtt befejezték a burgonya vetését. Elmondhatják-e ezt mindenütt? Nem! Ki mer-e állni például a szentesi gépállomás alig több mint háromszázalékos tavaszi tervteljesítésével vagy Klárafalva dolgozó parasztsága a tavaszi ütemterv 9 százalék körüli teljesítésével? A mi országunk, a mi hazánk a szocializmus építésének nagy csatáját vívja a Szovjetunió tapasztalatai alapján.A győzelem példamutató munkát, áldozatkészséget, magasabbrendű munkaerkölcsöt követel. A győzelmet hiúsítja meg, a jövőnket és önmagát csonkítja meg az, aki elmarad, aki letörik a harcban. S a harc színtere most Csongrád megyében döntően a tavaszi mezőgzadasági munka! Nem vitás, hogy vannak eredményeink. Rosszul indult be a tavaszi munka a megyében, de megembereltük magunkat, biteink nagy részét kijavítottuk és az élvonalba értünk. De jelenti-e ez azt, hogy most már megpihenhetünk? Semmi esetre sem jelentett. Aki megpihen , az elmarad. Csongrád megye pedig nem maradhat el! Ezt kívánja a tisztesség és a becsület. Mit kell tennünk, hogy megszilárdítsuk a kezdeti eredményeket és felhasználjuk a további, még jelentősebb eredmények elérésére? Azt, hogy még keményebb kritikával és önkritikával vessük fel munkánk hiányosságait és kíméletlenül irtsuk ki azokat. Melyek azok a hibák, amelyeket haladéktalanul fel kell számolnunk? Sürgősen kijavításra szorul a gépállomásokon a normák körül tapasztalható zűrzavar. Az új norma jó, nemcsak teljesíthető, hanem túl is teljesíthető. A deszki gépállomáson Ugri János traktorista már az első héten 200 százalékra teljesítette normáját. Miből adódik hó a hiba? Abból, hogy nem minden gépállomásunkon ismerik az új nordolgozókkal. Sok helyen rosszul értelmezik a politikai és a szakmai oktatást. Időhiányra panaszkodnak, így nyilatkozott a sövényházi gépállomáson Szili elvtárs is, a gépállomás politikai helyettese. Jól jegyezzük meg: azokon a gépállomásokon, ahol nem fordítanak kellő gondot az oktatásra, ahol a dolgozók nem ismerik a normát, nem alakulhat ki egészséges versenyszellem. Ahol pedig lanyha a verseny, a munkában nincs lendület, nem is lehet jó a teljesítés. Termelőszövetkezeti csoportjainknak is van mit söpörniök a házuk előtt. Sokkal jobb eredményt tudnának elérni, ha még a tavaszi munkálatok megkezdése előtt gondot fordítottak volna a brigádok helyes megszervezésére.A makói „Úttörő“ termelőszövetkezetben például szovjet módszer szerint minden egyes brigád számára kijelölték a területet, amelyen a brigád egész évben dolgozik. A brigád felelős a számára kijelölt területért és felelősséget vállal az idei terméseredményért is. Úgy dolgozik, arra törekszik, hogy a legtöbbet adja az országnak. A brigádokba, a munkacsapatokba beosztott népnevelők naponkint kiviszik a Párt szavát a tagokhoz. A Párt szava így anyagi erővé vélik a teljesítmények fokozásában, a tavaszi munkálatok határidő előtti elvégzésében. Ezt a példát kövesse minden termelőcsoport a megyében, hogy eleget tegyen a pártkongresszus határozatának, amely a szocialista mezőgazdaság fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok fokozott megszilárdítását írja elő. Az ország valamennyi megyéje minden erejét latba veti, hogy elsőnek jelenthesse a tavaszi munkálatok befejezését. Mi is erre törekszünk, Csongrád megye is erre tart igényt. De a csatában is az a hadsereg győz, amelyik helyesen tud számot vetni az ellenség erejével. Ezért mi sem eshetünk óvatlanságba. Éberségre, forradalmi éberségre van szükségünk! Nem szabad egy pillanatig se lebecsülnünk az ellenség erejét. Megyénkben is számos eset tanúskodik az ellenség nyílt vagy burkolt támadásairól. Kübekházán Horváth Pál kulák még egyetlen egy szem tavaszit sem vetett el. Ujszentivánon Huszta Lajosné és Ruzsin Bogulya 40 holdas kulákok 40 holdjukból mindössze 1—1 holdat vetettek be, Hódmezővásárhelyen Csáki Dániel 28 holdas kulák szabotálja a vetést, de szabotálnak mindenütt a megyében, akkor és ott, ahol a dolgozó parasztság lelkesen végzi a tavaszi munkát. A kulákság fondorlatos támadását látjuk a megyében a vetőmag körül is. Vetőmag van a megyében elegendő. Mégis igen sokan hajlamosak arra, hogy a kulákság uszályába esve, vetőmaghiánnyal magyarázzák késlekedésük okát. Hódmezővásárhelyen is a vetőmag hiányával magyarázták eleinte a késést. De amikor a cukorrépa-vetőmag kiosztási jegyzéket átvizsgálták, rájöttek: a város cukorrépa-vetőmagszükségletének kielégítésére beérkezett vetőmag-mennyiségnek még csak a felét vitték ki. Demeter Balázs, Hegedűs Sándor, Gajdár Mihály és a többi elszabotálta a cukorrépa-vetőmag átvételét, hogy késleltesse a vetést. Minden községben van még kint tartalékban elegendő vetőmag. Ezeket a készleteket kell feltárni, mert nem késlekedhet egy talpalatnyi földön sem a vetés a megyében! Hazánkhoz, népünkhöz való hűségünk megköveteli, hogy lelkesen, becsülettel álljunk helyt abban a munkában, amelynek célja az ország erősítése, fejlesztése. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok frontján továbbra sem tűrhetünk meg semmiféle lazaságot. Még bátrabban kell forgatni a mezőgazdasági munkaverseny fegyverét, a szemléltető agitációt. ’A verseny során naponkint hirdesse a versenytábla azoknak a neveit, akik lelkes munkájukkal a legtöbbet tettek az országért, a tavaszi munkákban elért kiváló eredményeikkel bizonyították be hazafiasságukat. Felszabadulásunk évfordulóján ne legyen egyetlen egy olyan mezőgazdasági dolgozó sem a megyében, aki ne vallhatná tiszta szívvel, hogy a Szovjetuniótól kapott szabadságot jó munkájával védelmezi. Az eredmények szüntelen növelése, az idei bő termés biztosítása — ez most a legtisztább hazafiasság! ÁRA 50 FILLÉR. Egy évvel az 1950 február 10-i határozat után Mindszenten Munkaerőtoborzás indul Vásárhelyen VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS L A pártkongresszus határozatának szellemében tárgyalta meg a megyei tanács az előtte álló feladatokat A csongrád megyei tanács szombati ülésén Papp Sándor elvtárs, a VB elnöke beszámolójában megállapította, hogy a pártkongresszus a tanácsok feladatait is meghatározta. A felemelt ötéves terv a helyi tanácsokra is nagy feladatokat ró és a megyei tanács feladata, hogy biztosítsa a felemelt terv Csongrád megyére jutó részének végrehajtását. Hangsúlyozta Papp — Nem érvényesítettük kellően az állami fegyelmet és ez megmutatkozik abban, hogy a második félévi begyűjtési tervet a megye csupán 17 százalékban, teljesítette. Ez a gyenge eredmény a tanácsok és így elsősorban a megyei tanács helytelen munkájának következménye, — hangsúlyozta a VB. elnök. Papp elvtárs rámutatott arra is, hogy a tavaszi munka sem folyik kielégítően. A munka legjobban a szentesi járásban halad, de a megye többi részében általános lemaradás tapasztalható. Hangsúlyozta, hogy sokkal keményebb ellenőrzést kell gyakorolni a kulákok felé és megbüntetni azokat, akik akadályozzák a tavaszi munkát. A tanácsoknak már most fel kell készülniük az új begyűjtési terv végrehajtására, mégpedig úgy, elvtárs, hogy a pártkongresszus előtérbe állította a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a pártkongresszusi határozat a tanácsok egyik döntő feladatává a szövetkezeti mozgalom támogatását és fejlesztését állította. Sokkal következetesebben kell a tanács munkájában érvényesülnie az állami fegyelemnek, ami alapja a széleskörű népi fegyelemnek, hogy felhasználják az elmúlt év tapasztalatait. Mint rendkívül fontos feladatot jelölte meg Papp elvtársi, hogy a begyűjtési tervet elsősorban a tanácsok vezetői ismerjék meg, de ismertessék meg az egész dolgozó parasztsággal. Gondosan ügyelni kell a gazsollalajstromok helyes felfektetésére. Minden téren a tanácstagoknak példamutatóan kell előljárni, mert a tanácstagok feladata nemcsak a felvilágosító munka, hanem a példamutatás. Befejezésül a VB. elnök a magyar békemozgalom előtt álló nagy feladatról, az április 8-án kezdődő aláírásgyűjtésről beszélt. Ebből a munkából a tanácsoknak teljes erejükkel ki kell venniük részüket. Zombori János elvtárs, a szegedi pártbizottság titkára, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság területén tapasztalható lemaradás nemcsak az időjárás, hanem elsősorban az ellenség munkájának következménye. A tanácsoknak meg kell vizsgálniuk azt, hogy egyes termelőcsoportok miért nem kötnek szerződést a gépállomással. Mint mondotta, ez egyrészt annak a következménye, hogy egyes termelőcsoportok túlbecsülik erejüket.” Az oktatás kérdéséről szólva javasolta Zombori elvtárs, hogy a megyei tanács gondoskodjék az általános iskolák alsó fokán működő nevelők politikai továbbképzéséről is, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei tanácsoknak fokozottabb gondot kell fordítaniuk a közutak karbantartására. Számos hozzászólás után Sinkó Antal elvtárs szólalt fel. — Megyei tanácsülésünket alig pár nap választja el hazánk felszabadulásának hatodik évfordulójától — kezdte beszédét Sinkó elvtárs. Soha el nem múló hálával és szeretettel tartozunk a hős szovjet népnek felszabadulásunkért. Talpraállásunkat, politikai, gazdasági, kulturális megerősödésünket, a jóbarát és ellenség által egyaránt elismert hatalmas eredményeinket a Szovjetuniónak köszönhetjük. Fokozottabban kell érvényesíteni az állami fegyelmet A kongresszus határozatainak végrehajtásában nagy szerep vár tanácsainkra Sinkó elvtárs ezután arról a változásról beszélt amely Csongrád megyében is bekövetkezett az elmúlt hat esztendő alatt. A megye gyors iramban halad az iparosodás útján népünk és benne megyénk dolgozói egységesen követik győzelmeink szervezőjét, dicső Pártunkat. A Párt II. kongresszusa eddigi eredményeinkre támaszkodva, új, nagyszerű feladatokat jelölt meg dolgozó népünk számára. És a megjelölt feladatok elvégzésében nem kis szerepe van megyei, városi, járási és községi tanácsainknak. Sinkó elvtárs beszédében hiányolta, hogy a végrehajtó bizottság jelentése majdnem teljesen csak a hiányosságokat sorolta fel, holott a fennálló hiányosságok ellenére nem lehet eléggé hangsúlyozni azokat a nagy eredményeket, amelyeket elértünk. — Elért eredményeink megszilárdításában, továbbfejlesztésében nem kis szerepe van tanácsainknak. Tanácsaink közel féléves munkájukkal bebizonyították életrevalóságukat és azt, hogy alkalmasak vezetni, irányítani és végrehajtani az állami feladatokat. De hiba lenne, ha azt hinnénk, hogy most már nincsen, vagy csak kevés feladat áll előttünk – hangsúlyozta Sinkó elvtárs. További eredményeinkért ugyanúgy, mint eddig, eztán is keményen meg kell küzdenünk. A tanácsoknak az osztályharc kemény tüzében kell megállniuk a helyüket. Ezután a megyei tanács feladataira mutatott rá Sinkó elvtárs. A tanácstagoknak fokozottabban kell támogatniok a végrehajtó bizottságot és a VB. éppen ott követte el a hibát, hogy nem igyekezett a tanácstagokat a munkába bevonni. A tanácstagokat példamutatásra kell nevelni. A kormány és a VB. határozatait elsősorban a tanácstagoknak kell végrehajtanak. — Miben kell élenjárniok a tanácstagoknak? — tette fel a kérdést Sinkó elvtárs. Élen kell járniok a mindennapi tettekben, a terv teljesítésében, a takarékosságban, a munkafegyelemben, a tavaszi mezőgazdasági munka végzésében, az adózásban. A végrehajtó bizottságnak meg kell vizsgálnia eddigi munkamódszerét. Meg kell néznie, hogy a hivatali apparátus megtesz-e mindent a feladatok végrehajtásáért. A megyei tanácsnak elő kell segítenie, hogy tovább növekedjék a tanácselnökök tekintélye. A mezőgazdaságban történt lemaradás okának megvizsgálását tűzte napirendre a végrehajtó bizottság. A megyei tanácsnak sokkal nagyobb segítséget kell nyújtania városi, járási és községi tanácsainknak, és a végrehajtó bizottság tagjai, de a megyei tanács dolgozói is sokkal többet tartózkodjanak kint a megyében. Minden munkában a VB-nek sokkal inkább kell támaszkodnia a megyei tanács tagjaira. A mezőgazdaságban való elmaradás leküzdése érdekében hetenként a végrehajtó bizottság tűzze napirendre a mezőgazdasági munkák kérdését. Számoljuk fel a l'esőt:il)ö*sé;c( a kultúrmunka iránt . A kultúrmunka területén szép eredményeket értünk el az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. De még mindig tapasztalunk tanácsaink részéről közömbösséget, meg nem értést a kultúrmunka iránt. Tanácsalóknak többet kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel és nemcsak a kultúrgárdákkal, hánem a különböző tanfolyamokkal, előadásokkal és könyvtárakkal is. A tanács ténylegesen legyen irányítója, támogatója, segítője szépen fejlődő kulturmunikánknak. Mindezek nem kis feladatok. Odaadó, áldozatkész, példamutató munka szükséges hozzá. De nem kétséges, hogy mint már annyi esetben, a tanácsok az eljövendő feladatokat is sikerrel hajtják végre, mert minden munkájukban a Párt és Rákosi elvtárs támogatja őket — fejezte be beszédét Sinkó elvtárs. Szorosabb kapcsolatot a tanács és a dolgozók között Korom Mihály elvtárs a tanácsokban még megbúvó ellenségekről beszélt felszólalásában. A csongrádi járási tanácsnál Szemere begyűjtési ellenőr, az elszámoltatás során a kulákokkal borozgatott. Majd arról beszélt Korom elvtárs, hogy nem kielégítő a kapcsolat a tanácstagok és a dolgozók között. A megyei tanács tagjai nem tartanak rendszeresen fogadónapokat. Nem kielégítő még a helyzet azon a téren sem, hogy segítsék a szakmai jártassággal bíró tanácsalkalmazottak a közigazgatásban kevésbbé jártas végrehajtó bizottsági tagokat. Sövényházán például a tanácselnökhelyettesnek 200 aktát adtak el intézés végett, de sem a titkár, sem az elnök nem mondta meg, hogy hogyan kell azokat elintézni. Ugyanerről a kérdésről beszélt Szanyi Jánosné mindszenti VB-elnök is, aki kiemelte, hogy a volt VB-titkár, aki szakmai jártassággal bírt, nem segített neki munkájában, sőt éppem a begyűjtés ideje alatt háromheti szabadságra utazott el. Nagy György elvtárs kifogásolta felszólalásában, hogy a VB jelentése nem foglalkozott a kulákok vetéstervével, pedig a megyében több mint százezer hold kulákok kezén fekvő vetésterületről van szó. Hangsúlyozta, hogy a tavaszi munkák kései beindítását idézte elő az is, hogy a vetéstervet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, bár már február 17-én járásokra, városokra bontotta szét, mégis csak 11 napi késéssel juttatta el a városi, járási tanácsokhoz. Javasolta egyben, hogy sűrűbb időközökben tartson a megyei tanács üléseket. A sorozati lemaradásodért felelősség térJtei a megyei terhese! Ezután Lövő Ferenc elvtárs szólalt fel. Beszédében kiemelte, hogy amiért a megye az utóbbi időben sorozatosan elmaradt a munkákban, azért komoly felelősség terheli a megyei tanácsot is. A végrehajtó bizottság beszámolója viszont nem veti fel a felelősség kérdését. Ezután Lövő elvtárs a megyei tanács előtt álló feladatokra mutatott rá. A megyei tanácson belül sokkal jobban meg kell szervezni a munkát és a VB-nek jobban kell foglalkoztatnia a tanácstagokat. Amint a pártkongresszus megállapította, a tanácsok sikeres munkájának előfeltétele, hogy szoros kapcsolat legyen a tanács és a Párt között. Ezen a téren főleg a községi tanácsoknál nem kielégítő a helyzet. Sok községi tanács mellékesnek tekinti, hogy a Párt segítségét igénybe vegye. — A megyei tanács eredményeit az ellenség ellen vívott harcban érte el. A jövőben sem tudjuk feladatainkat megoldani, ha nem harcolunk kíméletlenül az ellenség ellen. A tanácsok eddigi működésükkel bebizonyították, hogy alkalmasak a feladatok végrehajtására. A Párt segíti a tanácsokat munkájukban, de a tanácsoknak is sokkal több kezdeményező készséget kell tanusítaniok — fejezte be felszólalását Lövő elvtárs. (Lapzártakor az ülés még tart.)