Viharsarok, 1952. szeptember-december (8. évfolyam, 205-306. szám)

1952-09-02 / 205. szám

KEDD. SZEPTEMBER 9. A TÖMÖRKÉNYI ÁTALAKULÁS Vasárnap kora délelőtt Ünnepi munkás parasztok sétálnak a tömörkényi főutcán. Élénk vita fog egy megszokott témáról: a ter■ naplószövetkezetekről. Időnként megállnak az utca közepén,, szembefordulnak egymással — úgy mondják az igazukat. A földművesszővel kezet kocsmája előtt aztán véglegesen megállapodnak. Az egyik magyarba jussa. 50 év körüli itt sorakoztatja fel utoljára hagyott érveit: — Nézd Jóska! megmondom kérteles nélkül: eleinte nekem is olyan furcsa fájó érzés volt arra gondolni, hogy mobilomtól kezdve nem vagyok én se különb, mint a többi. Nem mondhatom, hogy ez a gazdaság az enyém, amibe semmi beleszólása sincs senkinek, amiben én parancsolok, senki más. Ezentúl hozzá kel szoknom ahhoz, hogy a mások véleményét is figyelembe vegyem, hogy közösen döntsünk, ezt így csináljuk, emezt meg amúgy. Az ^enyém“-et felváltja most már • „mienk‘. — Ki kényszerűét^ rá? Tudtomt Wad senki! .' — Látod, éppen ez az. Mégis nekivágtam az ismeretlennek, mert egyrészt sokat láttam, tapasztaltam abból az újfajta életből; másrészt nem tudom elképzelni, hogy Korom Mihályék, meg Jaksa Jánosék — a kommunista vezetőket értem alattuk— rosszait akarnának nekem. Abban a dűlőben már jóformám mindenki ráadta a fejét. Hát csak én maradjak ott, minnt egy satnya fűszálba terméketlen sziklán? Nem tagadom, eléggé fájdalmas volt, de végül is elszakítottam a köldökzsinórt, ami a magántulajdonhoz, az örökölt ír holdamhoz kötött. Beléptem. Bízom benne, hogy a közösben is megállom úgy a helyem, mint egymagamban. Aztán azt is tudom: megbecsülik majd hozzáértésemet, szorgalmamat. Okosan teszed, ha te sem húzódozol tovább, hiszen előbb-utóbb rájössz arra, hogy nem bírod velünk a versenyt. — Könnyen beszél, aki nem hadopás, — vagyis, aki már túltette magát mindenféle előítéleten — ezt gondolja Mészáros József másfél holdas kisparaszt, miközben beinvitálja vitatársát az ivóba és megrendel két pohár barna sört. Az asztalnál azután az ő nyelve is megoldódik. ’ — Ha hiszed, ha nem — kezdte .vontatottan —, én is ott állok már* döntő ponton, csak nem mertem még elkezdeni. Minek szidassam magam az arravalósakkal. Várom a többieket, hiszen én se vagyok kerékkötője a közös gondolatnak. Az vagyok, ami a falu ... Az asztal végénél Jaksa Pál tanácselnökhelyettes egy darabig hallgatja Mészáros fejtegetéseit, de nem állhatja tovább szó nélkül: — Akkor nem kell tovább váratkoznia Józsi bácsi — mondja neki —, mert a Kápolna-dűlőbeliek ma délután 35 családdal megalakítják a Petőfi-csoportot. Jelzem: tegnap este voltak ennyien — lehet, hogy azóta már mégegyszer annyian vannak, írja csak alá bátran azt a belépést! Mészáros József először meghallgatta Korom Mihály járási párttitkár beszédét, amit 11 órakor mondott el a kultúrház mögötti réten. Csak azután oszlott el minden kételye, mikor megtudta, hogy augusztus 24 óta, vagyis kereken Hat nap alatt 460 család 3100 holddal már belépett a Haladásiba, a Kiss Ernő-be és az újonnan alakult csoportokba. Amikor odakanyarította nevét a belépési nyilatkozat aljára, utána ő is ment agitálni a többiekkel. Ez volt a leghallhatósabb érve: a falunak már csaknem 70 százaléka, rálépett a szövetkezeti útra és nincs értelme, hogy néhányan akadályozzák a teljes átalakulást. Ez a döntő megmozdulás tehát egészen újkeletű Tömörkényen. Egy héttel ezelőtt kezdte meg a pártszervezet az általános felvilágosító munkát a járási pártbizottság és a már működő termelőcsöpörtok segítségével. A kezdet nem volt könnyű. A dolgozó parasztok többsége — bármennyire megértette és elismerte a nagyüzemi termelés fölényét — úgy gondolkozott, mint Mészáros József: kezdje el más, akkor én is megyek. Közben a kulákok is eszeveszett uszításba kezdtek. Tóth Lukács basaparaszt azt bizonygatta a bánomhegyieknek: — Ha engedtek a kommunista propagandának, akkor az asszony is közös lesz éppúgy, mint a föld, meg a jószág. Jószágot nem tarthattok odahaza, nem lesz miből pétyzelni és mihamarabb felkopik az állatok. Gondoljátok meg alaposan, amíg nem késő, mert a kása estigányán megégett a szátokon... Nevetséges és nagyon gyatra fogása volt ez az ellenségnek és éppen ezért alig figyelt fel rá a pártszervezet. De amikor a dolgozó parasztok jöttek é éseklődni a háztáji jószágtartás felől, Jaksa János párttitkár rögtön felmérte a kulákmanőver veszélyességét. Azonnal a Bánomhegyre, a Kápolna-dűlőbe és a Csúcsra irányította a népnevelősét és döntően ezeken a határrészeken tartották a kisgyűléseket is. Az eredmény nem maradt el. Hevesi Ferenc 9 holdas középparaszt tanyájában mintegy 80-an gyűltek össze és megbeszélték: a kulákok tisztában vannak vele, hogy Tömörkény termelő" szövetkezeti községgé való válása eredménytelenné teszi számukra a háborús hírverést, hiszen kialakul az egységes gondolkozásmód, a béke megvédése a szocializmus teljes felépítése érdekében. Ezért kapálóznak kézzel-lábbal a szövetkezés ellen. A népnevelők győztek, mert az egyszerű, kézzelfogható igazságot mondták el. Hevesi Ferenc, a házigazda, aztán Bagi Illésné, S. Tóth Antal, Tóth Mihály és Jaksa Dániel indítványára mintegy harmincan beleegyeztek, hogy augusztus 31-én megalakítják a III. típusú Petőfi D tszest. Másnap már a háromholdas Hevesi Balázs is csatlakozott hozzájuk és azt mondotta: — Az összes rokonságom jön velem együtt. Eleinte csatáznom kellett velük, mivel az I. típust látták jobbnak, de aztán megértették: egy év múlva úgyis az lesz belőle, hogy áttérnek a hármasra, miért ne kezdjük mindjárt a legfejlettebb fokon? A DISZ-fiatalok is bekapcsolódtak a harcba. Fekete László és Gulyás József DISZ-tagok azzal győzték meg szüleiket, hogy elmondták nekik a Haladás-tsz 8 mázsás holdankénti búzatermését, és rámutattak, hogy ugyanakkor az egyénieknek csak öt és fél mázsájával adta holdra. A Haladás kertészeti munkacsapata Medgyesi István üzemi párttitkár irányításával már eddig is 30.000 forintot árult a zöldségfélékből és ezután is árulnak még vagy húszezret. De a Kiss Ernő tszes is 3 mázsájával haragta holdanként a magángazdák terméseredményét. Mivel a jónak, az előnyösnek senki nem ellensége. Feketéék és Gulyásék is beléptek a három hete alakult Dózsa György-csoportba, amelynek ők lettek a 160 főn túli tagjai. Tóth János és Kucora László DISZ-tagok a Kiss Ernő tszésbe agitálták be szüleiket. Tömörkényen már valamennyi DISZ fiatal meggyőzte édesapját és édesanyját a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Pölös Imre pártrnkivüli kisparasztot a felesége próbálta visszatartani, önként bement a párttitkárihoz és elpanaszolta baját-baját. — Öt hold földünkből kettőezer él az asszony nevén szerepel és most csökönyösködik, mint a rossz ló. A minap hozzáfogott sírni, hogy én beléphetek a magam jussával, de ő nem adja az övét, ha leszakad az ég akkor se. Mit csináljak vele? Nem szeretnék a tszés miatt széthurcolkodni. Jöjjenek ki az elvtársak, vagy küldjenek hozzánk egy MNDSZ-asszonyt és beszéljenek vele, mert én már előszedtem minden ékesszólásomat és mit, sem használt. A párttitkár ezt válaszolta: " — Bajos dolog az ilyesmibe beleavatkozni, Pölös elvtárs. Beszéljen vele még többet, hiszen a házastársak meg kell, hogy értsék egymást. Mondja el neki, hogy a csapatában is van háztáji gazdaság, ahol nevelhet aprójószágot kedvére. Ne a, kulákasszonyok pusmogására hallgasson, hanem a hites urára. Különben majd megmondom Konkoly Istvánnénak, aki az egyik legjobb MNDSZ népnevelő, hogy ő is igyekezzék meggyőzni. Én azt hiszem, min is lesz az olyan nehéz. Igaza volt a párttitkárnak. Pölös Ferenc másnap feleségével együtt belépett a Dózsába és magukkal hoztak még négy középparasztot. Ne higgje senki, hogy a tömörkény forradalom azért győzött, mert a tós- és középparasztok eladósodtak a nadrágszíjföldeken, vagy legalábbis nehezebbé vált a megélhetésük. Szó sincs ilyesmiről. Talán Seres Ferenc 20 holdas közép paraszt esete bizonyítja legjobban, akinek mindig biztosan fefelé ívelt az életszínvonala és mégis háta fordítótt a magántulajdonnak. Azt mondta Koromi Mihály elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának, amikor találkozott vele: — Tudja az egész falu, hogy nem állok rosszul. Gazdaságom minta,szerű, jószágállományom szép — bárki megnézheti. Az állam iránti kötelességteljesítésben is mindig első voltam. Azért lépek be az Alkotmányba, mert úgy gondolom, szaktudásomat jól tudom majd hasznosítani a közösség javára és akkor nem csupán az én földem terem sokat, hanem egy jó nagy darabja a községnek. Az egyik ember így, a másik úgy indokolja meg, hogy miért választotta a párt mutatta egyenesebb utat, de valamennyien egyet akarnak: élni azokkal a korlátlan lehetőségekkel, amelyeket a nagyüzemi gépesített termelési mód biztosít számukra. A villanyt, rádiót, könyveket , egyszóval a kultúrát akarják birtokukba venni. A pártszervezetnek egy súlyos hibája talán éppen ebből az egye takarásból fakadt. Ez pedig abból áll, hogy a lelkes hangulat közepette elhanyagolta a belépő dolgozó parasztokat, vagyis, amikor a tömegek aláírták a belépési nyilatkozatokat, nem foglalkozott tovább velük. Ez azt hozta magával, hogy az új belépők magukra maradtak, további nevelésükkel nem törődött senki és így a Jenei János - féle kupecparasztok újra vérszemet kaptak. Azt sugdosták az igazság oldalára átállatt kis- és középparasztoknak, hogy ne vigyék be a közös, de összes földjüket, hanem hagyjanak meg valamennyit egyéni gazdaságnak. Ma már felismerte ezt a mulasztását a pártszervezet és szét is zúzta az ellenség alattomos próbálkozásait, de ha nem feledkezik meg a már belépettekkel való állandó foglalkozásról, jelentékeny időt takaríthatott volna meg a felfejlesztés érdekében. Le kell vonni a tömörkényi pártszervezetnek a tanulságot abból is, hogy egyes tszcs-elnökök — mint Bánfi János és Bánfi Ferenc — eleinte lebecsülték a szakadatlan meggyőzés jelentőségét. Úgy tettek: — Aki nem érti meg előszörre, hogy miről van itt szó, ahhoz hiába megyünk akár tízszer is agitálni. Jobb, ha kívül marad az ilyen ember. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy az ilyen tszcs-elnököknek fejükbe szállt a dicsőség, meg a győzelmi mámor és a Tűzkeresztség Köröm Sándorénak túlzott önérzetével igyekeztek megakadályozni Tömörkényen a szövetkezeti mozgalom teljes sikerét. Már alig van néhány család Tömörkényen, akik nem tudtak még véglegesen dönteni, de egyik lábukkal ők is a közös talajon állnak. Ha a pártszervezet végigviszi azt a széleskörű tömegagitációt, amit egy héttel ezelőtt elindított, nem kétséges: a döntő nagy többség átformálja és magával ragadja az elenyésző kisebbséget , Nagy István. Országos vándorplaketet nyert a Csongrádmegyei Kisiparosok Megyei Szövetsége Az Országos OKISZ Központ a kisipari termelőszövetkezetek között versenyt indított és vándorplaketet alapított, melyet a legjobban dolgozó KISZÖV-ök negyedévenként nyerhetnek el. Minden negyedévben az a KISZÖV’kapja meg a vándor, plaketet és a vele járó 5000 forintot, mely a tervteljesítésben a legjobb eredményt éri el, azonkívül minőségi munkáját megfelelően végzi, az újító* és Sztahanov mozgalmat pedig továbbfejleszti. Szombaton délután két órakor Aleva Lajos, az OKISZ országos elnöke adta át Csongrád megyének a második negyedévi terv túlteljesítéséért a vándorplaketet és a vele járó 5000 forintot. A csongrád megyei KISZÖV vezetősége az 5000 forintból 25 dolgozót részesített pénzjutalomban. Tóth István 400, Dohai József 300, Nagyidai Vilmos 300 forint jutalmat kaptak, 22-en kisebb pénzjutalomban részesültek. A csongrád megyei KISZÖV dolgozói megfogadták, hogy a második negyedévi 104 százalékos terv teljesítésüket igyekeznek túlszárnyalni, hogy a vándorplaketet továbbra is megtarthassák. A vasas Izzó és a Szegedi Dózsa jutott az országos vízilabda bajnokságba Hétfőn délelőtt Budapesten a Császár uszodában játszották az utolsó vízilabda mérkőzéseket az országos vízilabdabajnokságba jutásért. A Vasas Izzó és a Szegedi Dózsa csapata ezúttal is győztek, így bejutottak az országos vízilabdabajnokságba. Hétfői eredmények: Szegedi Dózsa—Győri Vasas 6:4 (2:2), Vasas Izzó—Tolnai Vörös lobogó 11:0 (4:0), Csepeli Autó —Miskolci Bástya 9:2 (4:0). 3 Magyar államférfiak odvöslőtáviratai Vietnám nemzeti ünnepe alkalmából Ho Si Minh Elvtársinak, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnökének. A Vietnámi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 7. évfordulója, a vietnámi nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából a magyar nép és a magam szívből jövő szerencsekívánatait küldöm Önnek. Őszintén kívánom, hogy a vietnámi nép szabadságharcát a francia gyarmatosítók ellen, mielőbb teljes siker koronázza. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Hoang Minh Giam Elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének. A Vietnami Demokratikus Köztársaság fennállásának 7. évfordulóján fogadja, külügyminiszter elvtárs, meleg üdvözletemet. Kívánom, hogy a vietnami nép hősies küzdelmének sikerei, amelyek nagymértékben erősítik a dicső Szovjetunió vezette béketábort és a gyarmati népek felszabadító harcát, a vietnami nép szabadságának és függetlenségének teljes kivívására vezessenek. Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterei A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága teljes ülésen vitatta meg a katonai szolgálati idő meghosszabítása elleni harc eredményeit Brüsszel. (TASZSZ). A „Drape au Rouge“ beszámol a Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának, a napokban tartott teljes üléséről. A teljes ülés beszámolót hallgatott meg a munkásoknak és katonáknak a katonai szolgálati idő meghoszszabbítása ellen vívott harcáról és a békeharc távlatairól. Az előadó kiemelte, hogy Belgium és egész Nyugat.Európa a legutóbbi években először élt át olyan eseményeket, mint a katonák megmozdulásai a hatóságok rendelkezései ellen. „Először láttuk Nyugat-Európában — mondotta, — hogy a katonák határozottan felkeltek és harcoltak a harmadik világháború előkészületei ellen.“ A katonáknak ez a harca — amelyben tisztek is részt vettek — új távlatokat nyit a belga békemozgalom előtt — állapította meg. A központi bizottság teljes ülésén nagy beszédet mondott Lalmand, a Belga Kommunista Párt főtitkára is. A teljes ülés határozatot fogadott el. A határozat rámutat, hogy a belga kormánynak az a határozata, hogy csökkenti a katonai szolgálati időt, súlyos vereség a kormány és mögötte álló háborús uszítók szempontjából. A harc azonban még távolról sem fejeződött be — emeli ki a határozat. Befejezésül a Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága határozottan tiltakozik az ellen, hogy a hatóságok üldözik és börtönbe zárják a katonai szolgálati idő meghosszabbítása elleni mozgalomban résztvett katonákat. A bolgár dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták az árleszállítást Szófia (TASZSZ). A bolgár dolgozók hatalmas lelkesedéssel fogadták a minisztertanácsnak és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatát az élelmiszer és közszükségleti cikkek egységes állami kiskereskedelmi árainak új leszállításáról. Az egész országban, a gyárakban és üzemek-,ben, az új építkezéseknél, a szövetkezetekben gyűléseket tartanak, amelyeken a dolgozók köszönetet mondanak a Kommunista Pártnak azért a szüntelen gondoskodásért, amelyet a nép jóléte iránt tanúsít. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája pénteken foglal állást a szovjet kormány jegyzékével kapcsolatban Berlin (MTI). Mint hivatalosan közük, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája szeptember 5-én, pénteken délután teljes ülést tart. A népi kamara ezen az ülésen állást foglal a szovjet kormány ama javaslatával kapcsolatban, jogot, hogy az össznémet választások előfeltételeinek kivizsgálására alakítsanak a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat,Németország parlamenti képviselőiből álló bíróit. Amerikai katonák garázdálkodása egy trieszti fürdőhelyen Róma (TASZSZ). Az „Unita“ beszámol arról, hogy amerikai katonák egy csoportja a napokban banditatámadást intézett a Monfalcone közelében lévő Duino helység békésen fürdőző polgárai ellen. Az amerikaiak kézigránátokat dobtak a tengerbe, amelyek a pan közvetlen közelében robbantak. Amikor a fürdőzők menekülni kezdtek, az amerikaiak géppisztollyal lőttek rájuk. Duino lakossága „Trieszt Szabad Terület polgári rendőrségéhez“ fordult segítségért. A rendőrség azonban közölte velük, hogy az amerikai katonák ellen nincs joguk intézkedni. Az amerikai katonák garázdálkodása Trieszt lakosságának mély felháborodását váltotta ki — állapítja meg az „Unita“. Móricz Zsigmond-est keretében nyitják meg Szegeden is az Ünnepi Könyvhetet Több vidéki városban ünnepélyes keretek között a Móricz Zsigmond esteken kerül sor az ünnepi Könyvhét megnyitására. Ezeken az esteken íróink is felszólalnak. Szegeden szeptember 7-én Kuczka Péter író vesz részt az ünnepségeken. A vidéki városokban rendezendő irodalmi esteken neves előadóművészek olvasnak fel könyvrészleteket. Az ünnepi könyvhét idején a városokon kívül 50 községben rendez irodalmi előadásokat a Magyar Írók Szövetsége és az Állami Könyvterjesztő Vállalat központi előadókkal. A falvakban az ünnepi könyvheti bizottságok lelkes jó munkája következtében a tervezett 400 helyett több mint 600 helyen rendeznek irodalmi előadásokat helyi előadók bevonásával. Újból élüzem lett a Mezőker Vállalat A MEZŐKER Vállalat már harmadszorra nyerte el az élüzem jelvényt. Az élüzem jelvény előző bírtokosa a győrmegyei MEZŐKER Vállalat volt. A csongrádmegyeieknek a győrmegyei MEZŐKER igazgatója szombaton délután ünnepélyes keretiek között adta át a vándorzászlót és versenyre hívta a csongrádmegyei vállalat dolgozóit. Regőczi elvtérs, a csongrádmegyei MEZŐKER Vállalat igazgatója ünnepi beszédében a dolgozók kezdeményezésére vállalta, hogy a vállalat III. negyedévi tervét túlteljesíti. A vállalat dolgozói megérdemelték a kitüntetést. Második negyedévi vásárlási tervüket 109 százalékra, értékesítési tervüket pedig 114 százalékra teljesítették Az ünnepségen osztották ki a vállalat legjobb dolgozóinak a könyvjutalmakat. Könyvet kaptak: Czekus Jánosáé, a Veszey-brigád. Vass Lajos, Mészáros Lajos, Vukovics Anna, Sólymosi Illésné, Lengyel István, Baranyi Sándor, Herczegh István, Korom Magda és Hédor Ferenc, a szegedi kirendeltség dolgozói. Tóth Sándor levelező.