Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)

1955-04-12 / 85. szám

Világ proletárjai egyesülj­etek ! ■ A Z M DP CSO N G­R­A­D >i' E­G­Y­E 1 P Á­R­T B XL évfolyam, 85. szám Ára: 50 fillér Francia—amerikai ellentétek Dél-Vietnammal kapcsolatban A párt segítségével megtalálja a helyes utat a mindszenti DISZ-szervezet I­Z­O­T­T­SÁGÁN­A­K Új győzelmek felé (K. 1.) A megye dolgozói az április 4-ig tartó verseny­szakaszban bebizonyították,­ tudnak küzdeni a jó eredmé­nyekért, népünk, hazánk bol­dogulásáért. Az első negyed­évi terv túlteljesítése mellett jelentős mértékben emelték az élenjáró üzemek a terme­lékenységet, csökkentették az önköltséget és jól takarékos­kodtak. Megyénkben különö­sen növelte ezt a törekvést a Csongrádmegyei Párt-végre­hajtó bizottság emlékzászla­jáért folyó versengés, amely­ben sok, eddig közepes telje­sítésű üzem emelkedett az él­vonalba. Ugyanakkor a fel­­szabadulási verseny utáni na­pokban sem csökkent a len­dület és a versenytáblákon egyre több olyan magas ter­melési százalék jelenik meg, mint a felszabadulási műszak idején, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a felszabadulási versenyből magasra csapott lelkesedés nem volt szalma­­láng. A lelkesedés komoly termelési százalékokban, jobb minősé­gű áruban, több közszükségleti cikkben öltött testet. A dolgozók vállalásai­nak sikeres teljesítése meg­bízható alapot teremtett pár­tunk márciusi határozata végrehajtásához, miszerint: „biztosítani kell, hogy az 1955. évi terv keretében a szocia­lista ipar termelése 1954-hez képest 5,7 százalékkal... emelkedjék.­“ Továbbá, hogy itt egy főre eső termelést az iparban az elmúlt évhez há­rom százalékkal kell emelni, az önköltséget általában há­rom százalékkal kell csök­kenteni, általában 2,3 száza­lékot anyagmegtakarítást k­ell elérni.’1 Csak ezen az úton lehet a dolgozók élet­­színvonalát emelni. Nagy feladatokat nő az üzemekre pártunk márciusi határozata. Éppen ezért még az eddigieknél is alaposabb szervezettségre van szükség a termelésben. Üzemeink jó­részében még nem kielégítő a munka és bérfegyelem. Ez hátráltatja a termelés és a termelékenység emelkedését. A műszaki vezetők még sok ütemben elnézők a hibákkal szemben. Nem fordítanak elég gondot a minőségre. Nem tartják be az anyagnor­mákat. Elnézik, hogy egye­sek hulladékba dobálnak jól felhasználható anyagot. Üzemi párt- és szakszerve­zeteink a műszaki és gazda­sági vezetéssel karöltve te­továbbra is szilárdítsák az üzemi rendet és fegyelmet. Mozgósítsák a műszaki dol­gozókat a termelés műszaki feltételeinek megteremtésére. Ugyanakkor támogassák őket abban, hogy az irányításuk alatt lévő munkahelyeken ki­alakíthassák a jó munkakö­rülményeket, hogy a munká­sok megkaphassák a szüksé­ges segítséget a termelés fej­lesztéséhez. Fordítsanak nagy gondot a munkások kezde­ményezéseinek felkarolására. Nem szabad veszni vagy he­verni hagyni egyetlen hasz­nos újítást, vagy ésszerűsí­tést sem. Nagy szerepe volt a felsza­badulási versenyben a kom­munisták példamutatásának. Számtalan olyan üzemet, munkahelyet felsorolhat­nánk, ahol a kommunista dolgozók magukkal ragadták a pártonkívülieket és mun­kamódszereik átadásával, se­gítő­készségükkel elérték, hogy üzemrészükben emelke­dett a terffislékenység, javult a minőség. Ezt a példamuta­tást a május 1-i versenyben még magasabb fokra kell emelni. Az üzemi párt- és szakszervezeti aktíváknak, népnevelőknek tudatosítaniok kell az üzem dolgozó között, hogy milyen jelentősége van pártunk márciusi határoza­tának; annak, ha a határo­zatban megjelölt mértékben emeljük a termelést és a ter­melékenységet, csökkentjük az önköltséget és takarékos­kodunk az anyaggal. Üzemeinkben a felszabadu­lási verseny kezdetén igen sok baj volt a vállalásokkal. Legtöbb helyen ugyanis a dolgozók vállalásait nem irá­nyították a párt- és szakszer­vezetek, valamint a műszaki­ak a legfontosabb feladatok megoldására, nem hangolták össze a tervvel. A május 1-re tett felajánlások alkalmával segítsék a párt és szakszer­vezetek, valamint a műszaki­ak a dolgozókat felajánlásaik megtételekor, hogy ezek a felajánlások az üzem válla­lását segítsék végrehajtani. Az üzemek vállalásaikat az év végéig készítsék és ezt a vállalást bontsák fel hóna­pokra. Minden örem törekedjék arra, hogy megközelítsék, vagy elérjék az élüzem cí­met. Az ifjúmunkásokat az üzemi DISZ-szervezetek moz­gósítsák arra, hogy minél több DISZ-tag érje el a szta­hanovista kitüntetést. Április hónapban nagy segítséget ad majd a párt- és tömegszerve­zetekből, valamint a műsza­kiakból alakított brigádok munkája, amelyek a dolgo­zók bevonásával összegyűjtik a jó tapasztalatokat, munka­­módszereket s javaslatokat dolgoznak ki a helyi erőfor­rások, tartalékok fokozottabb felhasználására, a termelés, a termelékenység, az önkölt­ségcsökkentés rejtett tartalé­kainak feltárására. Már most készüljenek fel erre a nagy­­jelentőségű mozgalomra a dolgozók, mert ezeknek a brigádoknak a munkája újabb lehetőségeket tár fel a vállalások teljesítéséhez. Néhány nap múlva meg­kezdődnek üzemeinkben a tervismertető értekezletek. Ezeken az értekezleteken kü­lönösen ki kell emelniök a műszakiaknak a második ne­gyedévi tervfeladatokat. Meg kell jelölniök az ezzel kap­csolatos konkrét helyi felada­tokat, hogy a dolgozók meg­értsék a beszámolókból, hogy mi a feladatuk a terv végre­hajtásában, hogyan segíthe­tik elő üzemük tervteljesíté­sét. Fordítsanak a port- és szakszervezeti vezetők na­gyobb gondot a műszaki dől­ : gőzök, művezetők, technoló­gusok versenyének jó meg­szervezésére. Ez annál is in­kább fontos, mert igen sok munkahelyen még nem hasz­nálják jól ki a gépeket, nem karolják fel az újító és ész­­szerűsítő mozgalmat. Töre­kedjenek arra, hogy minél szélesebb formában elterjes­­­szék az üzemben a szocialis­ta mozgalmakat, amelyről számos üzemben már el is feledkeztek. Különösen lé­nyeges ezek közül is a taka­rékossági és a termelékeny­ségi mozgalom. Készüljenek fel üzemeink lelkiismerete­sen a május 1-i versenyre, hogy újabb munkagyőzel­mekkel köszönthessük május 1-et, a nemzetközi munkás­ság nagy ünnepét. “•1;­­• Szombaton délután 2 óra­kor jelentős esemény színhe­lye volt a derekegyházi mo­zi. Itt adták át a Klárama­jori Állami Gazdaság dolgo­zóinak ünnepélyes keretek között a Csongrádmegyei Párt-végrehajtó bizottság fel­­szabadulási vörös-selyem em­lékzászlaját. Ismeretes, hogy az opera­tív bizottság a megye állami gazdaságai közül a Klárama­jori Állami Gazdaság dolgo­zóinak felszabadulási verse­nyét találta legeredménye­sebbnek. A gazdaság dolgo­zói megértették és átérezték hazánk felszabadulása tize­dik évfordulójának rendkívül nagy jelentőségét, amit bizo­nyít az, hogy a növénytermelők vala­mennyi kora tavaszi mun­kát határidőre, főbb rész­leteiben pedig jóval a ha­táridő előtt befejezték. _ De a verseny során nem ma­radtak el a gazdaság állatte­nyésztői sem. Különösen a tehenészek értek el szép eredményeket: első negyedévi tejtermelési tervüket 127 százalékra tel­jesítették. Pontosan két óra volt, mi­kor Pajkos László elvtárs, a Kláramajori Állami Gazda­ság üzemi párttitkára meg­nyitotta az ünnepi gyűlést. Utána Bozó Sándor elvtárs, a Csongrádmegyei Párt-vég­­rehajtó bizottság­ párt- és tö­megszervezeti osztályának vezetője mondott beszédet. •­ Tizedik évfordulója van az idén országunk felszaba­dulásának — kezdte szavait. — Ebből az alkalomból a megyei párt-végrehajtó bizott­­ság határozatot hozott, hogy emlékzászlókkal jutalmazza azokat az üzemeket, amelyek élenjárnak a szocializmus építésében és különösen jó eredményt érnek el a fel­­szabadulási versenyben. A Kláramajori Állami Gazda­ság dolgozói úgy dolgoztak, hogy méltóknak bizonyultak az emlékzászlóra. Azután azt fejtegette, hogy a gazdaság dolgozói eredmé­nyes munkájukkal egyben részeseivé váltak annak a nagy harcnak, amely a béke megőrzéséért folyik. Végezetül lelkes szavakkal arra buzdította a megjelen­teket: törekedjenek arra, hogy a felszabadulási verseny len­dületét megtartva, még to­vább fejlesszék eddigi eredményeiket, s május elsejét, a nemzetkö­zi munkásság nagy ünnepét újabb munkasikerekkel ün­nepelhessék. Utána zúgó taps közepette átnyújtotta a párt elismeré­sét, a díszes vörös-selyem felszabadulási emlékzászlót Nagy M. Lajos elvtársnak, a gazdaság igazgatójának. A Kláramajori Gazdaság igaz­gatója a dolgozók nevében meleg szavakkal köszönte meg a kitüntető ajándékot s ígéretet tett arra: a klára­­majoriak ezután is úgy dol­goznak, hogy méltók legye­nek erre az elismerésre az egész évben. Sőt munkalendületüket addig fokozzák majd, hogy leg­később a harmadik ne­gyedévben kiérdemeljék az élüzem kitüntetést! Máté Ferenc elvtárs, a gaz­daság egyik dolgozója szó­lalt fel ezután. Arra buzdí­totta dolgozó társait, hogy az eddigi versenyrendületet még tovább fokozva, május else­­jének tiszteletére tegyenek újabb munkafelajánlásoikat és kimagasló tettekkel já­ruljanak hozzá egy ember­ként, hogy gazdag legyen­­ hazánkban a második sza­bad évtized első aratása. Szavait lelkes, ütemes taps köszöntötte, majd a dolgozók egymás után jelentkeztek felszólalásra, hogy azon nyomban meg is tegyék május elsejének tiszteletére munkafelaján­lásaikat. Závorszki Kálmán vezető mezőgazdász a növényterme­lők nevében azt fogadta meg, hogy a szakszerű, gondos munka folytán a tervezett 12 mázsa he­lyett az idén minden hold­ról átlagosan 13 mázsa búzát takarítanak be. Ugyanakkor cukorrépából a tervben előírt 125 mázsa he­lyett holdanként legalább 150 mázsa cukorrépát termelnek. Erhart Ferenc tehenész ar­ra tett ígéretet ugyanakkor, hogy a tehenészet a második negyedévben május elsejé­nek tiszteletére az előírt 32 ezer liter tej helyett 38 ezer litert ad a népgazdaságnak. Kovács Imre traktoros azt fogadta meg, hogy munka­normáját 200 százalékra tel­jesíti. Pajkos Lászlóné aki az állami gazdaság malmá­ban dolgozik, nőtársai nevé­ben beszélt. Megfogadta, hogy női brigádot szerveznek és a gabonavetésekről a csut­katövet gondosan letaka­­rítják. Kosztolányi Mihály szerelő is felszólalt többek között, ő azt vállalta, hogy terven felül május elsejéig egy bogárfogót elkészít, hogy eredményesen véde­kezhessen a gazdaság a lucerna kártevői ellen. A Kláramajori Állami Gaz­daság ugyanis az utóbbi években nem tudott lucerna­­magot fogni a rovarkártevők pusztítása miatt. A lelkes hangulatú zászló­­átvételi ünnepség Pajkos László elvtárs, üzemi párt­titkár zárószavaival a késő délutáni órákban ért véget. A­ felszabadulási verseny egyik győztese a Kláramajori KG dolgozói újabb munkafelajánlásokkal készü­lnek május 1-re Az ásotthalmi Szabadságharcos TSZ ünnepi fogadalma A Csongrád megyei termelőszövetkezetek felszabadu­lási versenyében kiváló eredményt ért el az ásotthal­mi Szabadságharcos TSZ. Földbe tették a kalászosokat és száz holdon elültették a burgonyát is. Egyedül a szőlő nyitásával és metszésével maradtak el a hideg idő miatt.­­ A termelőszövetkezet tagsága most elhatározta, hogy pótolja az elmaradást. A felszabadulási versenyben nagy­szerű eredményt elért hat brigád vállalta, hogy május 1 tiszteletére két héten belül kinyitja és megmetszi a 225 holdas szőlőt. A munkában a termelőszövetkezeti tagok a családtagokkal együtt vesznek részt. A jó munka lát­tán az ősszel kilépett tagok is újra a szövetkezetben dolgoznak, rajtuk kívül húsz új belépő is a régi tagok­kal együtt versenyez a magasabb termésért, lól jártak a gépállomással szerződői­ gazdák Pusztamérgesen A tavaszi munkákban elejáró Pusztamérgesi Gép­állomás kétszáz holddal túl­teljesítette talajművelési elő­irányzatát. A gépállomás dolgozói több mint kétezer holdra kötöttek szerződést, s ebből kétszázötven hold az egyéni gazdálkodóké. Azok a gazdák, akik igénybe vették a traktor munkáját, máris jól jártak. A gépállomás ugyanis túlteljesítette tava­szi tervét, ez többi között azt is jelenti, hogy a szerződést kötött 180 egyéni gazda földjén már elvégezték a tavaszi szántást. A traktoro­sok munkája ellen senkinek sem volt panasza. A dolgozó parasztok különösen Sebők Ferenc, Kazi István, Zádori Gyula és Sója Mihály trak­toros munkáját dicsérik, akik nemcsak teljesítették már tavaszi tervüket, ha­nem kifogástalanul is dol­goztak, i I LAPJA Kedd, 1955. április 12. 5 vwhd­ üti Moszkvában épül a Szovjetunió legnagyobb hűtőháza Moszkvában befejeződött a Szovjetunió legnagyobb hű­­tőháza építésének első szaka­sza. A hűtőház 35 000 tonna élelmiszer raktározását teszi lehetővé. Moszkvában ezen­kívül több kisebb hűtőházat adnak á­t­a rendeltetésének, amelyek befogadóképessége egyenként 17 000 tonna. Házak vásárolhatók a boltban A Szovjetunió brjanszki területének fogyasztási szö­vetkezeteinek áruházaiban szokatlan hirdetések jelentek meg az idén. A hirdetések bejelentik a lakosságnak, hogy összeszerelhető három­szobás házak érkeztek el­adásra. A vásárló kazánt, radiátorokat, a központi fű­téshez szükséges csöveket, tűzhelyet is vásárolhatnak a házakhoz. Az összeszerelhető házak az altuhovszki és bjatkovszki szabványépület-gyárban ké­szülnek. A moszkvai, kalugai, rjazanyi, kurszki és más te­rületeken is árusítanak ös­­­szerethető házakat. Több mint húsz millió méter textilanyag naponta A szovjet könnyűipar dol­gozói megkezditek­­ a vasút és nyári idénycikkek gyártá­sát. A textilüzemekben pél­dául naponta több mint 20 millió méter textilanyag ké­szül. A cipőüzemek naponta 800 000 bőrcipőt gyártanak. Az áru választéka jelentő­sen bővült. A leningrádi tex­tilkombinátokban és gyárak­ban például 250 különböző fajta szövetet gyártanak. Az ukrán cipőgyárak 200 új mo­dellel lepték meg a vásárló­kat. sz­ándékhangverseny volt Szentesen Szentesen a Móricz Zsig­­mond járási kultúrházban vasárnap délután több válla­lat és üzem élenjáró dolgo­zóinak ajándékhangversenyt adott a kultúrház zenekara. Az előadáson közel ötszáz dolgozó vett részt. Közremű­ködtek: Révész Mihály, Dr. Csillag Lajos és Judith Ilona énekesek. Helyi rendelkezés . . . Pista bácsi az őszülő hajú, kedélyes­­ adóügyi megbízott sok utat bejárt lábai­val. Ezen a napon is fáradhatatlanul rót­ta az öttömösi utcákat. Néha néha kisze­melt magának egy házat, benyitott, be­szélgetett az emberekkel, s aztán balla­gott tovább. Valami furcsát, azonban még­is tapasztalt minden utcában. Máskor úgy kellett kerülgetnie a szabadon kószáló „csülköket“, meg a szelíden kúráló, hápo­gó, tollas barmokat, most, meg ... — Ahogy befordult egy-egy utcában, csak nyíltak a kapuk jobbról balról s a parasztok se­rényen bekergették a jószágot. — Hm — morfondírozott az idős adó­hivatalnok —­ Mi történt ezekkel? Mosta­nában egyszer sem foglaltunk. — Szívét kis büszkeség bizsergette mindig, ha erre gondolt. — Szóértő és szótartó emberek az itteniek. Ha az ember megbeszéli velük, rendesen fizetgetik az adót. így van, de ez nem magyarázat rá, miért féltik a jó­szágot­ Az ősz ember nem talált magyará­zatot a jelenségre, pedig két helyen is megkérdezte az utcán ténfergő emberektől: — No hát. Kiütött tán a csirkevész? Rejtelmes mosoly a válasz, más semmi. De Bene, ez a figurás kisparaszt azért kibökte: i — Az ám, a forintvész Pista bátyám! Az ütött ki, a forintvész! Dobolták, hogy kend a bacillusa. Pista bácsi nyugodt ember, de este­felére csak felserkent benne az indulat. — Tyúktolvaj vagyok én, vagy mi? Úgy hajt­ják előttem a jószágot az utcá­ról, mintha isten tudja mennyit elloptam volna már — mondta a tanácsnál. Erre aztán lett nevetés két szobára való. — Nézd, Pista bátyám — beszélte az elnök — te állandóan jársz, kelsz a köz­ségben. Nálad jobban senki nem ellen­őrizheti, betartja-e a lakosság azt a ren­delkezést, hogy a jószágot az utcán legel­tetni tilos. Kidoboltattuk, hogy akinek a jószágát bitangolni látod, szigorúan fel­írod, oszt megbüntetik. Pista bácsi nevetett és haragudott is a tréfáért. — Legalább nekem is szóltatok volna. ‘— Nem akartunk, mert féltünk, hogy tényleg felírod az embereket. Téged már annyira becsül a nép, hogy pusztán a megjelenésed is a rendeletek betartására serkenti. És ha a mi eljárásunkban volt is egy kis móka, erre szükség volt, mert az, hogy a jószág nem bitangolhat az ut­cán 9» tréfa, ^ <­­­­kaczúr.j

Next