Viharsarok, 1955. szeptember-december (11. évfolyam, 205-308. szám)
1955-10-18 / 245. szám
» Widg protettírjal egyesüljetek ! VIHARSAROK AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 245. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1055. október 18. A helyi ipar műszaki fejlesztése A második ötéves tervben kitűzött hatalmas feladatok megvalósítása. megkívánja, hogy a műszáli vonalon elért eddigi eredményeinket lényegesen túlszárnyaljuk. Az életszínvonal reális emelésének előfeltétele a termelés állandó fokozása; a termelés fokozása pedig a jobb munkaszervezésben, a termelőeszközök tökéletesítésében rejlő tartalékokból valósíthatók meg. Ezért van szükség a műszaki színvonal emelésére, az újabb technikai módszerek és eljárások felkutatására és széleskörű alkalmazására. Emellett elengedhetetlenül szükséges, hogy a dolgozók szakképzettsége, tapasztalata és hozzáértésének a növekedése állandóan egy íütthaladjon a műszaki színvonal emelkedésével. Pártunk és kormányzatunk az utóbbi időben mind fokozottabb mértékben ad elvi irányítást, illetve gyakorlati segítséget ahhoz, hogy a műszaki szervezettségben, a technikai felkészültségben mutatkozó hiányosságokat megszüntessük, illetve a legjobb módszerek felhasználásával állandóan fokozzuk a termelést és termelékenységet. Beigazolódott tény, hogy a műszaki fejlődésért, a műszaki haladásért a fejlettebb technika alkalmazásáért folyó harc nálunk a szocializmus felépítésének egyik nagyon fontos területe. Ha ebből a szemszögből megvizsgáljuk megyénk helyi iparát, meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren már az első ötéves terv ideje alatt is komoly fejlődést értünk el. Megyénk helyi ipara nem egy területen országos viszonylatban is jelentős műszaki és technikai fejlődést tud felmutatni! A Bese—Gulyás-féle szemcséstrágya szemcsézőgép ma már hatszorosát teljesíti a korábban használatban lévő szemcsézőgépek teljesítményének. Ezzel a helyi ipar a saját területén alátámasztja mezőgazdaságunk fejlesztési programját és biztosítani tudja a mezőgazdaság szemcséstrágya igényét korlátlanul. A műszaki színvonal emelkedését bizonyítja, hogy megyénk területén a helyi iparban is fel lehetett számolni a kézi téglagyártást a megfelelő gépek beállításával. Ezzel megszűnt az eddig nagy fizikai erőt igénylő munka, de jelentékeny mértékben szabadult fel munkaerő is. A termelés emelkedését pedig mutatja az a körülmény, hogy az esős nyár következtében fokozottan jelentkező esőkárok ellenére például a Derekegyházi Téglagyár már szeptember végére teljesítette a nyersgyártási tervét. Az égetési terv teljesítése érdekében folyik jelenleg olyan kemencebővítési munka, melynél az égetés leállítása nélkül fog további hat kamrával bővülni az égetőtér. A műszaki fejlődés egyik legszembetűnőbb példáját mutatja a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár. Aki ma látja az üzemet, az el sem hinné, hogy a néhány kis sötét műhelyből és két korszerűtlen, szakaszos üzemű, fatüzeléses kemencéből, kéthárom elavult gépi felszerelésből álló üzem pár esztendő alatt a legmodernebb üzemeink egyikévé vált, ahol a korszerű műszaki berendezések lehetővé teszik télennyáron az agyagelőkészítést, az éjjeli-nappali folytonos üzemeltetést. A dolgozók részére világos, korszerű munkatermek állanak rendelkezésre ; minden követelményt kielégítő mosdó, öltöző és ebédlő szolgálja a dolgozók egészségügyi és szociális ellátását. Maguk a dolgozók is jelentékenyen hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez. Deli Gyula és Olasz Imre a csőkemence tolószerkezetének megszerkesztésével jelentékeny mértékű fizikai erőt igénylő munkát gépesített. Gépesítették a máz- és festőkörlést, az agyagáztatást, a massza szűrősajtolását. Jelentékeny újítása a vállalatnak a szabadkézi korongok gépi meghajtása az eddigi lábbal való hajtás helyett. A Majolikagyár műszaki vonalon történt fejlődése tette lehetővé, hogy ma a vállalat közel kétszer annyi árut exportál, mint a múlt esztendőben, amellett, hogy a dolgozók lényegesen kisebb fizikai erőkifejtésére van szükség. A műszaki fejlődésből a Hódmezővásárhelyi Fémipari és Gépjavító Vállalat dolgozói is jelentős mértékben kivették a részüket. Saját elgondolásuk alapján üzemen belül házilag készítették el a motorkiemelőt, amellyel 6—8 ember fizikai munkája takarítható meg, továbbá a fekvőcsapágyfúrót, mellyel egy ember 3—4 napi munkáját 4 óra alatt lehet elvégezni. Ugyanezt mondhatjuk a hajtókar csapágyfúró szerkezetre is, vagy a csapágyfém pisztollyal való felrakására, mely a minőségi munka mellett anyagtakarékosságot is eredményezett. A Marosi Homokkitermelő Vállalat makói telepén a kézi kitermelés a gépesítés folytán teljesen megszűnt. A vállalat három nagykapacitású kotrógéppel a korábbi kézi termeléssel szemben 18—20 ember munkáját végzi el. A vállalat igazgatójának újítása révén megoldást nyert a partra kitermelt homokgéppel történő prizmázása. Az említett vállalatokon kívül a helyi ipar többi vállalatainál is jelentős műszaki fejlődés jelentkezik. A műszaki berendezések tökéletesítése mellett a helyi ipar dolgozói és műszaki vezetősége eredményes munkát végzett az új, korszerű és a lakosság érdekeit szolgáló gyártmányok előállításában is. Főleg a Hódmezővásárhelyi Fémipari és Gépjavító Vállalat dolgozóit kell kiemelni a „Tisza“ munkáséthordó, az aluminium lisztszita, habverő, aluminium mosófazék, vödör, űrmérték stb. készítésével, valamint az exportra gyártott különféle edények gyártásával. A Majolikagyárnál Kajári Gyula művészeti vezető és csoportja végez komoly munkát az új gyártmányok előállítása és a vásárhelyi népművészet és népi hagyományok feltárását illetően. Az elért eredményeknél azonban nem állhat meg a helyi ipar sem. További feladat a gyártási folyamatok állandó tökéletesítése, új, modern technikai eljárások alkalmazása, hogy a meglevő gépi berendezések legjobb kihasználásával tökéletes minőségű árucikkeket biztosítsunk a szükségletnek megfelelő mennyiségben. Mindez csak úgy oldható meg, ha a műszaki vezetők a dolgozókkal a legszorosabb kapcsolatban teszik magukévá ezeket a pártunk és kormányzatunk által meghatározott célkitűzéseket. A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955 harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar A szocialista ipar 1955 harA helyi ipari vállalatok 101.5 százalékra, a kisipari szövetkezetek 97.4 százalékra teljesítették 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervüket. 1955 harmadik negyedévben a szocialista ipar 9.2 százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar 9.3 százalékkal, a helyi ipar 10.4 százalékkal, a szövetkezeti ipar 6.4 százalékkal termelt többet mint 1954 f azonos időszakában. Az állami építőipar 1955 harmadik negyedévi termelési tervét — előzetes SzuirdHatch szerint — 103,3 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévben ez ipar terven felül többek között jelentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hengerelt acélt, benzint, cementet, fúrógépet, kerekestraktort, pamutszövetet, gyapjúszövetet, kötöttárut, ruházati és élelmiszeripari cikkeket gyártott. Bár a legfontosabb iparcikkek nagy részének termelési tervét teljesítették, illetve túlteljesítették, egyes minisztériumok iparvállalatai néhány termékfajtából a tervezettnél kevesebbet állítottak elő. Nem teljesítette például a Szénbányászati Minisztérium a barnaszén, az aknaszállító berendezés, a Kohó- és Gépipari Minisztérium a gőzmozdony, a marógép, a hídszerkezet, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium a bauxit, a kénsav, a nitrogénműtrágya termelésének harmadik negyedévi tervét. Az ipar évkezdettől a harmadik negyedév végéig jelentősen több ipari terméket bocsátott a külkereskedelem rendelkezésére, mint az előző év azonos időszakában. Az iparvállalatok export szállításai azonban nem voltak eléggé egyenletesek és tervszerűek: bár egyes cikkeket — köztük több finommechanikai, híradástechnikai és vegyipari terméket — a tervezettnél korábban és nagyobb mennyiségben adtak át a külkereskedelemnek, más cikkekből — köztük például egyes közlekedési eszközökből, szerszámgépekből — nem teljesítették export áruátadási kötelezettségüket. Egyes ipari minisztériumok és vállalatok import-anyag és gépmegrendeléseiket nem mindig a szükségleteknek megfelelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takarékossági követelményeket. 1955 harmadik negyedév folyamán az ipari vállalatok állóalapjai újabb üzembehelyezésekkel bővültek. A Lenin Kohászati Művek elektroacélmű csarnokát 3500 légköbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű erőműveknél újabb — óránkint 100 tonna gőz teljesítőképességgel rendelkező — kazánt madik negyedévi teljes termelési tervét 102,5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a harmadik negyedévi teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: helyezték üzembe. Megkezdi működését a Borsodi Hőerőmű 30 MW-os II. sz. gépegysége Az üvegipar fejlesztését szolgálja a Salgótarjáni Üveggyárnál üzembehelyezett IV. száutacsarnok. Simontornyát és Mohácson kenyérgyárait, illetve sütőüzemet, Egerben tejüzemet helyeztek üzembe. Részlegesen üzembe helyezték a Miskolci Pamutfonodát mintegy 20 ezer orsóval. Az ipar több területén — elsősorban a gépiparban — jelentős műszaki — szervezési intézkedéseket hajtottak végre a motorkerékpár alkatrészek é: a gyorsacélszerszámok előállításánál például egyre szélesebb körben alkalmazzák a precíziós öntést, lényeges munkaidőmegtakarítást jelent a fogaskerekek egyre nagyobb részének hideghúzással történő előállítása, szélesebb körben alkalmazták az ösvények szilárdságát nagymértékben növelő nagyfrekvenciás edzést. A tervekben előírt több fontos műszaki-szervezési intézkedést azonban az ipar nem teljesített. A kohászatban például a frissítő ércnek csak kis részét darabosították, a szénbányászatban nem alkalmazták a terv által előírt mértékben a millszekundos robbantást. 1955 harmadik negyedévében a termelés növekedését a szocialista ipar túlnyomórészben a termelékenység emelkedése révén érte el. A harmadik negyedévben a szocialista ipar termelékenysége 1954 harmadik negyedévhez képest 7,4 százalékkal emelkedett és ezzel az egy munkásra jutó harmadik negyedévi termelési tervét az ipar 4,9 százalékkal túlteljesítette. A szénbányászati minisztériumhoz tartozó iparvállalatok a harmadik negyedévben nem teljesítették a termelékenységi tervet és az egy munkásra jutó termelési érték alacsonyabb volt, mint a múlt év harmadik negyedévében. 1955 első kilenc hónapjában a szocialista ipar termelékenysége 5,1 százalékkal haladta meg az 1953 azonos időszakának termelékenységét? Az ipari minisztériumok — egy-két kivételtől eltekintve — a tervezettnél alacsonyabb önköltséggel termeltek. A fontosabb cikkek önköltsége általában mind a tervezett, mind a tavalyi színvonalhoz képest csökkent. Mezőgazdaság A gabonaneműek ez évi terméseredményei lényegesen kedvezőbbek a múlt évinél: kenyérgabonából 22 százalékkal, árpából 33 százalékkal többet takarítottak be, mint 1954-ben. Gabonából a szocialista nagyüzemek jóval magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyéni gazdaságok: az állami gazdaságokban a búza betakarított termésátlaga kat. holdankint 2.9 mázsával, a rozsé 1.3 mázsával, az árpáé 1.8 mázsával magasabb az egyéni gazdaságok átlagánál. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a búza betakarított átlagtermése 1.6 mázsával, a rozsé 1.8 mázsával volt magasabb, mint az egyéni gazdaságokban. Egyes állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben lassan haladt a kalászosok behordása, ami jelentős szemveszteséget okozott. 'si A rendkívül csapadékos időjárás következtében az ipari és a kapásnövények betakarítása a szokásosnál később kezdődött meg és a kedvező időjárás beállta után sem haladt kellő ütemben. A terméskilátások kedvezőek: kukoricából előreláthatóan közel négymillió mázsával, burgonyából kétmillió mázsával, cukorrépából közel hárommillió mázsával nagyobb lesz a termés, mint a múlt évben volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek várható termésátlagai a kapás-és ipari növényekből is felülmúlják az egyéni gazdaságokét. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig több mint 4700 traktort, 1690 univerzál traktort, több mint 2800 traktorokét, 740 cséplőgépet és számos egyéb mezőgazdasági gépet kapott. Az aratás munkáját az állami gazdaságokban a vetésterület 82 százalékán végezték géppel, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az aratás gépesítése meghaladta a 60 százalékot. A gépállomások ebben az évben 22 százalékkal nagyobb területen végeztek gépi aratást, mint az előző évben, a kombájnnal learatott terület 26 százalékkal növekedett. Közel 50 százalékkal több gépikapálást végeztek, mint az előző évben. A mezőgazdasági gépek — elsősorban az arató-cséplőgépek és az univerzál traktorok — kihasználása nem volt kielégítő. 1955 harmadik negyedévében ismét megélénkült a termelőszövetkezeti mozgalom: a negyedév folyamán 265 új termelőszövetkezet alakult. 37 ezer család, 49 ezer taggal lépett be a meglévő, illetve az új termelőszövetkezetekbe. 1 . 1. 11 ’ * A kenyérgabona begyűjtés harmadik negyedéves tervét 3,5 százalékkal túlteljesítették és ezzel az 1955/56. gazdasági évben szeptember 30-ig négymillió mázsával több kenyérgabonát gyűjtöttek be, mint az előző gazdasági év azonos időpontjáig. Ebben nagy szerepet játszott a tervszerű állami felvásárlás sikere. Árpából 6,5 százalékkal, zabból 2,6 százalékkal többet gyűjtöttek be, mint amennyit a harmadik negyedévi terv előirányzott. Elmaradás mutatkozott a harmadik negyedévben az állatbegyűjtésben: az összes begyűjtés vágómarhából, vágósertésből és baromfiból nem érte el a tervben előirányzottat. Egyes cikkeknél, így a tojásnál és a tejnél az összes begyűjtés meghaladta ugyan a tervben előirányzott mennyiséget, de ezt a kötelező beadás elmaradása mellett a szabadfelvásárlás túlteljesítésével érték el. Vágósertésből és vágómarhából a kötelező beadás teljesítése mellett szabadfelvásárlás területén volt lemaradás. Ugyancsak lemaradtak a sertésbeadással az állami gazdaságok is. Közlekedés 1955 harmadik negyedévében a közlekedés 6.4 százalékkal több árut és 4.8 százalékkal több utast szállított, mint a múlt év azonos időszakában. A vasúti áruszállítás a harmadik negyedévben 8.4 százalékkal volt több, mint 1954 harmadik negyedévében. Vasúton kb. ugyanannyian, távolsági autóbuszon 5,2 millióval többen utaztak, mint 1954 harmadik negyedévében. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 harmadik negyedévi eladási tervét 98,4 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévi és az első három negyedévi forgalom kereken négy százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakának forgalma. A lakosság mind élelmiszerekből mind iparcikkekből többet vásárolt, mint tavaly. A fontosabb élelmiszerek közül lisztből 11 százalékkal, sörből 16 százalékkal, cukorból 14 százalékkal növekedett a kiskereskedelem eladása 1954 harmadik negyedévhez képest. A húsellátás a negyedév második felében némileg javult, a negyedév folyamán a kiskereskedelem mintegy 14 százalékkal több húst adott el, mint a múlt év azonos időszakában. 1955 harmadik negyedévében a nagyobb városok piacaira a termelők összesen mintegy nyolc százalékkal több árut hoztak fel, mint 1954 harmadik negyed évében, s a piaci árak színvonala némileg csökkent. Különösen magas volt a gyümölcsfelhozatal: a megfigyelt piacokra 34 százalékkal több gyümölcsöt hoztak fel a termelők és a gyümölcsök ára átlagosan 36 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1954 harmadik negyedévében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben a gyümölcsárak a múlt évhez képest hasonló mértékben csökkentek. Iparcikkekből a tavalyinál jóval több és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére. Az iparcikkek közül pl. 75 százalékkal több bútort, 44 százalékkal több edényárut, 24 százalékkal több kerékpárt, lényegesen több építőanyagot vásárolt a lakosság, mint 1954 harmadik negyedévében. Ruházati cikkebből az eladás kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Sok olyan cikkből — pl. egyes gyermekruházati cikkekből, jobb minőségű cipőkből, női kabátból, tűzhelyből, edényárukból, egyes műszaki cikkekből stb. —, amelyekből a múlt évben még hiány volt, ez év harmadik negyedévében már Folytatás a 2. oldalon: A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről Kohó- és Gépipari Minisztérium 104.3 százalék Szénbányászati Minisztérium 97.5 százalék Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 102.9 százalék Könnyűipari Minisztérium 103.5 százalék Élelmiszeripari Minisztérium 102.1 százalék Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 104.9 százalék Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 92.5 százalék Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai , • iii 103.9 százalék