Viharsarok, 1956. július-szeptember (12. évfolyam, 154-231. szám)

1956-09-20 / 222. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! XII. évfolyam, 222. szám AZ MHP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 50 fillér Csütörtök, 1356. szept. 20. Bevált új módszerek - magasabb hozamok (Z. B.) Az ambrózfalvi Dimit­rov Tsz 85 hold kukoricájának — az öt hold „Amerikai 301“-es kísérleti területet nem számítva — mintegy 85—90 százalékát el­lepte a kukoricamoly rajzáskor. A nagyfokú molykártétel elle­nére a tsz kukoricája holdan­ként átlagosan mintegy 30 má­zsás termést ígér. Miért? Azért, mert a tsz-tagok korszerű terme­lési eljárást alkalmaztak: ös­­­szes kukoricájukat négyzetesen vetették és négyzetesen is mű­velték. Az ambrózfalvi Dimitrov Tsz közössége szereti földjét, a bő­séges hozamokért minden lehe­tőt megtesz. A közösség évről évre újabb bevált és nagyobb hozamokat ígérő termelési eljá­rások után kutat. A múlt év őszén 85 katasztrális holdat szántottak mélyen kukorica alá, amelyből tavasszal négyszer öt holdat kísérleti célokra jelöltek. Tavasszal az egész területen ve­tőszántást is végeztek, csakhogy a kísérleti parcellákba holdan­ként 70 kiló szuperfoszfátot is alászántottak a vetés előtt. Ezen a húsz holdon négyféle ve­tőmaggal kísérleteztek és azt tapasztalták, hogy a martai­vá­­sári kukorica holdanként 27 má­zsás­, az „Óvári 5“-ös holdan­ként 28 mázsás és a helyi szok­vány típus 30 mázsás termésho­zamával szemben az Amerikai 301‘-es öt holdas kísérleti par­cella (ötszöri becslés átlagában) mintegy 42 mázsás termést ígér holdanként! Ez annak köszön­hető, hogy az „Amerikai 301“-es kukorica tenyészideje hosszú, a címerhányás ideje nem esik egybe a többi hazai típusok cí­­merhányás idejével és éppen ezért nem lepte el a kukorica­moly. Emellett a szárazságot is jobban bírta, mint a rövidebb tenyészidejű hazai fajták. Nos, ha a Dimitrov Tsz mind a 85 holdba Amerikai 301“-es kuko­ricát vethetett volna, most a v­árható 2600 mázsa össztermés­sel szemben mintegy 3600 má­zsa kukoricát takaríthatna be, ami pontosan ezer mázsa kü­lönbséget jelent. Az említett ambrózfalvi vető­­m­agkísérlet csak egyetlen példa a sok-sok korszerű, eredményes termelési eljárás közül. De em­líthetnénk még akár a Kolbai­­féle ikersoros kukoricatermelési módszert, amelyet megyénkben többek között a Gorzsai Álla­mi Gazdaság alkalmazott siker­rel az idén és amely eljárásnak n­­agy előnye, hogy — a magas termésátlag mellett — az iker­­sor párok között az őszi talaj­­előkészítést már akkor el lehet kezdeni, amikor az idei kukori­catermés még talpon van. Em­líthetnénk továbbá a Székkutasi Á­llami Gazdaságot, amelynek területén a legkorszerűbb eljá­rásokkal tavaly lucernából átla­gosan 8 mázsa magot termeltek holdanként, búzából pedig hü­velyesek és egynyári takarmá­nyok után, eke nélküli (tárcsa, henger) talajelőkészítéssel, meg­felelő műtrágyák alkalmazásá­val és vegyszeres gyomirtással (ugyancsak tavaly) 20,02 má­zsát, termeltek holdanként. Új ötéves tervünk évről évre nagyobb feladatokat tűz a me­zőgazdasági termelők elé. A tervei­ teljesítése fokozottan több húst, nagyobb darab és fe­hérebb kenyeret, több tejet, zsírt és tojást jelent az ország­nak. Ennek azonban elengedhe­tetlen előfeltétele, hogy a nö­vénytermelők és az állattenyész­tők rendszeresen kutassanak új, kipróbált és bevált termelési és tenyésztési eljárások után és ezeket alkalmazzák is. Az új módszerek kutatása azonban nem merülhet ki abban, hogy a mezőgazdászok és álta­lában a mezőgazdasági szakem­berek hűségesen olvasgatják a szaklapokat. Persze erre is szük­ség van, de a tudósok kutató­munkája mellett nagyon fontos szerepe van a gyakorlati szak­emberek (kihelyezett mezőgaz­dászok), egyszerű termelőszö­vetkezeti tagok, állami gazdasá­gi dolgozók és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok kutatá­sainak, kísérleteinek is. Andrikó István pankotni Kossuth-díjas juhász-számadó egyszerű juhász­ként kezdte néhány évtizeddel ezelőtt sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között, mint a mai állattenyésztők közül bárki. Mégis, mert gyermekkora óta fűti a kutatási hév, mert szereti hazáját és népét, mert az új eredmények új célok elérésére ösztönzik, jó szorgalommal, ki­tartó akarattal is, néhány év még csupán és kitenyészti a pankotai tájfajta finomgyapjas fésűs-merinó juhot, amely már most is nagyon keresett juhfaj­­ta külföldön, pedig a kutatási munkát Andrikó még be sem fejezte. Nemcsak Andrikót és nem­csak az ambrózfalvi tsz-közös­­séget, vagy a székkutasi szak­emberek eredményeit, de Csong­­rád megyében — örömünkre — sok kísérletező és gondolkodó, eredményeire joggal büszke nö­vénytermelőt és állattenyésztőt említhetnénk még. Számuk egy­re nő és ahogyan szaporodik a kísérletezők száma, ahogyan ter­jednek a fejlett agro- és zoo­­technikai módszerek, úgy növe­kednek eredményeink és úgy gazdagodik országunk népe is. Bevált új módszerek — ma­gasabb hozamok! Helyesen te­szik az egyéni dolgozó parasz­tok, ha az egyre hosszabbodó őszi és téli esték alkalmával, a szomszédolás alkalmával igye­keznek megtanulni a náluk jobb gazdák termelési módszereit, el­járásait. A termelőszövetkezeti közösségek pedig bízzák meg ki­helyezett mezőgazdászukat és brigádvezetőjüket azzal, hogy keresse fel az egy-egy termelési, vagy állattenyésztési ágban ki­váló állami gazdasági, vagy más vidéki termelőszövetkezeti szakembereket, kísérletező egy­szerű dolgozókat és azok tapasz­talatait vegye át, tanulja el, hogy saj­át termelőszövetkezetében megvalósíthassa. Mert a bevált új módszerek önmagukban még nem jelentenek semmit, csak akkor, ha a kikísérletezett eljá­ráshoz hűen minél nagyobb te­rületen alkalmazzák is azokat a termelők és az állattenyész­tők.' Mezőgazdasági kiállítást rendeznek Kiskundorozsmán Szeged Járási Tanács mezőgazdasági osztályának ren­dezésében szeptember 29-én, szombaton és 30-án, vasárnap borversennyel egybekötött mezőgazdasági kiállítás nyílik Kiskundorozsmán. A járás termelőszövetkezetei és egyéni gazdaságai főleg a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelésben elért eredményeiket mutatják be. Ezenkívül állattenyész­tésből és szántóföldi növényekből is megfelelően képviselik magukat. fi budapesti nemzetközi Liszt-zongoraverseny részvevőinek hangversenye Szentesen A napokban Budapesten meg­rendezett nemzetközi Liszt Fe­­renc-zongoraverseny két francia és egy magyar részvevője a Ze­nepedagógus Munkaközösség he­lyi zeneiskolájának meghívásá­ra ellátogat Szentesre és szep­tember 22-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel hangver­senyt ad a zeneiskola (volt Ka­szinó) nagytermében. A hang­verseny műsorában a magyar előadóművész mellett Blondine Crosti és Blanchot Meurice fran­cia zongoraművészek szerepel­­nek­­ Tíz napos taorícatörés — száz század os ve'em'csírázás Pitvaros !üzs?y ver.anyfelhiiásábó! A párt- és kormányhatá­rozatok sikeres végrehajtá­sa, valamint a II. ötéves terv teljesítése érdekében Pitva­ros község tanácsa, a mező­gazdasági állandó bizottság, a termelési bizottság, s a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának javaslata alap­ján versenyre hívja a járás valamennyi községét az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban. A versenypon­tok a következők: a kukoricatörést tíz nap alatt befejezik. Törés után a szárat azonnal levágják, a takarmánybázis érdekében. Határidő október 10. szeptember 25-ig elkészí­tik a napraforgó, kender és a burgonya vetőszántását. A kukorica betakarítás után úgy vetőszántanak, hogy a talaj — vetés előtt — 10—1? napig pihenjen, a jövő évi magasabb átlag­termések érdekében 600 má­zsa bánkúti 1201 fajtájú ve­tőmagot biztosítanál? a ter­melőknek, a helyi malomnál szőlek­­ torozna­k 351 mázsa külön­féle vetőmagot, az üszögmentes termés ér­dekében ellenőrző bizottsá­got szerveznek, hogy ne ke­rüljön a földibe csávázatlan vetőmag, a vetőg­épeket már kijaví­tottál?, ezenkívül az istálló­­trágyát kihordják és alá­­ szántják, a gépállomás segítségével szántási csoportokat szervez­nek, valamint a lófogatokat úgy osztják be, hogy a fogat nélküli területeken is időben történjék a vetés. A község területén működő­­ termelőszövetkezetek és ter­­­­melőszö­vetkezeti csoportok­­ számára minden segítséget­­ megadnak az őszi mezőg­az­­­­dasági munkák során. E pontok végrehajtását a­­ helyi pártbizottság, a közsé­gi tanács, a Hazafias Nép­­i front helyi bizottsága, a­­ mezőgazdasági állandó bi­­­­zottság és a termelési bizott­­­­ság bevonásával értékelik, s kérik 31 járás községeit­ : csatlakozzanak versenyfelhí­­­­vásukhoz, hogy valamennyi­­­­en sikeresen tudják végre­­­­hajtani pártunk­ és kormá­­­­nyunk célkitűzéseit. Gyümölcstermelési tapasztalatcsere Nagymágocson A megyei tanács mezőgaz­dasági igazgatósága és a Ha­zel­ius Népfront megyebizott­sága jól sikerült tapasztalat­csere alaké­tát tartott a Nagy­­mágocsi Állami Gazdaság­ban. A több mint 100 főnyi tsz-tagból és egyéni terme­­lésb­­ől álló csoportot Gyön­gyösi Gábor, a gazdaság fő­­agronómusa kalauzolta. Az első út a Királysági 128 hol­das termőíves orsós telepíté­sű gyümölcsösbe vitt, ahol a douelnon, valamint az G. M. IV.—IX-es ala­nyokon levő törpe almafák négyéves korukban már 50 —60 kilogramm termést hoztak. Ez a nagyüzemi gyümölcsfa­telepítés felel meg legjobban a jelenlegi gyümölcstelepítési követelményeknek. Gyön­gyösi elvtárs ismertette a gazdaságban folyó négyéves fajtakiértékelő kísérleteket, melyeknek az a célja, hogy egyes gyüm­ölcsnemeikből mi­lyen fajták fejlődnek legjob­ban Csongrád megye terüle­tén. A gazdaságban permete­zési kísérletek is folynak és az itteni értékelés alapján ke­rülnek forgalomba a külön­böző új védekező anyagok. A faiskoláiban levő, szépen fejlett oltványok sok gyü­mölcstermelőnek megtetszet­tek és elhatározták, hogy ez­után a gazdaságból vásárol­nak gyümölcs-facsemetéket. A Nagykert nevű gyümölcsös­ben Fejes Sándorné, az F. M. Kertészeti Főosztályának ve­zetője részletezte a telepítés körülményeit, majd elmon­dotta, hogy a jövő gyümölcsfatelepítési irányelve a sűrű ültetésű, alacsony törzsű gyümölcs­fák telepítése. Csak így lehet gépesíteni a talajmunkákat és a permete­zést. A látogatók ezután meg­tekintették­ a szilvaszüretet. Az ebéd után tartott­ meg­beszélésen a részvevők igen sok kérdés tettek fel a gyü­mölcstermeléssel kapcsolat­ban, különös tekintettel a téli almára. A termelők a tö­bbi között megemlítették, hogy a kereskedelmi szervek nem fordítanak kellő gon­dot és megbecsülést a ter­melt árukra. Sok helyen kevés a göngyöleg és nem megfelelő az áru mi­nősítése. A MÉK főagronó­­musa válaszolt az áru felvá­sárlással kapcsolatos problé­mákra és ígéretet tett arra, hogy megszüntetik az áruát­vételnél tapasztalt hiányossá­gokat. A felszólalók kérdéseire Gyöngyösi Gábor főagronó­­mus válaszolt és összefog­lalta az ún.beton „ elhangzott véleményeket. A részvevőik nevében Nagyistók József, az országgyűlés­ alelnöke, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke köszöne­tét fejezte ki a gazdaság ve­zetőségének, hogy lehetővé tette az értékes tapasztalat­csere megrendezését. Kiss Sándor megyei kertészeti felügyelő Épülő Cson­gr­ád megye Új lakások épülnek Bárányoson A második ötéves terv vég­i képen látható első három há­zat. Ezek ikerlakások,­­ egyikben már laknak, a má­sik kettőt pedig most tata­rozzák. Az év végéig még el­készül egy kétszobás és egy egyszobás családi ház. géig a Barantyási Állam: Gazdaságban új főmajor épül. Hatvannégy kislakás, orvosi rendelő, kultúrszoba stb. létesül a Szentesi út mel­lett, ahol már felépítették a Az első három barattyási kislakás Útépítés Magyarrcsanádon Magyarcsanádon a maros­parti erdőből kiinduló és a községbe vezető bekötő föld­út az őszi betakarítások ide­jén a nagy esőzések alkalmá­val járhatatlanná vélik. Pe­dig erre a nagy forgalmú út­ra nagy szükségük van a ma­­gyarcsanádiaknak. A közsé­gi tanács a közelmúltban el­határozta, hogy a legros­­­szabb útszakaszokat sa­akkal feltölteti és így az őszi eső­zések idején is járhatóvá te­szi az utat. Megszűnik az az állapot, hogy egy-egy kzocsi káposztát 4—6 lóval is hú­­zattak. A végrehajtó bizottság és a tanács tagjai társadalmi munkára kérték fel a község lakosait. A tanácstagok jó példával járnak elől. Száz köbméter salak fuvarozását saját fogataikkal végzik el. Ezzel háromezer forintot ta­karítanak meg az építé­si költségből. Az útépítés nyolc­ezer forintba kerül. Tizenkilenc új kutat fúrt ebben az évben a Vízműépítő Vállalat A Csongrád megyei Vízmű­építő Vállalat ebben az esz­tendőben tizenkilenc új kutat fúrt és 42 mélyfúrású kutat újított fel. Ez évben a vállalat még 16 kutat újít fel és egy-egy új­­ kutat fúr Makón, Csongrá­don, Szentesen és Vásárhe­lyen. Jelenleg Hódmezővásár­helyen, a vereskutasi iskolá­nál fúrják a kutat. A megye területén kívül a Vízműépítő Vállalat dolgozik Békés, Tol­na és Szolnok megyében is. Mit kell tudni a kukoricaértékesítés szerződéses rendszeréről? Mint ismeretes, a Minisz­tertanács rendeletet hozott a kukoricaértékesítés szer­ződéses rendszeréről. A rendelet a tavalyihoz vi­szonyítva lényeges változá­sokat tartalmaz és sok te­kintetben­­ megkönnyíti a termelők számára az érté­kesítési szerződések meg­kötését. Könnyítést jelent például az, hogy a szántó­­terület alapján kiszámított lekötésre váró kukorica­­mennyiséget a termelők szabad választás szerint­­ kukoricával, árpával, zab­bal is teljesíthetik. Ezek mázsájáért 240 forintot fi­zet az állam. Könnyítés to­vábbá az is, hogy a terme­lő a kukoricaértékesítési szereződés helyett hízott­­sertésre, hízott libára, hí­zott kacsára és egy kilónál nagyobb súlyú csirkére, valamint jó minőségű pulykára köthetnek szerző­dést. Ezzel teljesíthetik azt a kukorica mennyiséget, melyet az állam elvár a termelőktől. Azt, hogy melyik terme­lőtől milyen mennyiségű kukoricára vár az állam megfelelő értékesítési szer­ződést, a helyi tanácsok begyűjtési hivatalai szá­mítják ki. Az értékesítési, illetve hízlalási szerződé­sek megkötését a begyűjté­si hivatalok dolgozói, az ál­latforgalmi, a törvényfor­­galmi vállalat, valamint a helyi földművesszövetkezet dolgozói végzik,­­ tehát a közeli napokban felkeresik a termelőket. Ha a termelő kukorica­­értékesítési szerződést köt, ennek mennyiségét a ren­des kukoricabeadási köte­lezettséggel együtt kell be­adni. Az a termelő, aki a rendes kukoricabeadási kö­telezettségét mér előbb tel­jesítette, úgy a kukoricát a szerződéskötéstől számí­tott öt napon belül kell bevinnie. A hízlalási szer­ződéssel lekötött sertést, li­bát, kacsát, csirkét, puly­kát a szerződésiben megál­lapított időben kell átadni. Most az őszi terményei? betakarításával elérkezett az ideje, hogy a termelői? rendezzék erre az évre elő­írt összes terménybeadási kötelezettségüket, — a ku­korica, a napraforgó, a burgonya, a hüvelyes be­adási tartozásukat is. A kö­telező terménybeadási tar­tozások rendezése után a megmaradt kukoricafeles­legből elsősorban az érté­kesítési szerződéssel lekö­tött mennyiséget kell bead­ni. Az idén még igen soi? termelőnek kell rendeznie a kötelező sertés- és ba­romfi beadását is. A kuko­ricabetakarítással egyide­jűleg alkalom van a serté­sek hízóba állítására, ugyanakkor gondoskodni kell a beadáshoz szüksé­ges libák, kacsák hízásba fogásáról is. A termelők csak a kötelező beadások rendezése után rendelkez­hetnek szabadon a fennma­radó terményfelel­ esekkel, ezt vagy saját háztartásá­ban használhatja el, vagy piacon értékesítheti. A be­adási határidők elmulasz­tása káros következmé­nyekkel jár, mert a beadás felemelését, s a termelő­k zaklatását eredményezi. A termelők szeptember 24-e után már megtudhat­ják, hogy szántóterületeik után mennyi kukoricaérté­kesítési, vagy hízlalási szerződés megkötését várja el tőlük az állam. A be­gyűjtési hivatalok két-há­rom napon rögzítik, hogy az 1—3 holdas, a 3—5 hol­das és az 5 holdnál nagyobb szántóterülettel rendelkező termelőknél holdanként hány kilogramm kukorica­súly alapján számíthatják ki az értékesítési, vagy híz­lalási szerződés megköté­sére előirányzott mennyi­séget. A Minisztertanács ren­delete tartalmazza azt is, hogy azok a termelők, akik gazdasági erejükhöz mér­ten vonakodnak szerződést kötni, vagy nem az állam által elvárt mértékben köt­nek szerződést, ekkor a he­lyi tanács kötelezheti őket megfelelő mennyiségű ku­koricaértékesítési szerződés megkötésére. Csala Ferenc a megyei begyűjtési hi­vatal helyettes vezetője

Next