Viharsarok, 1956. október (12. évfolyam, 232-256. szám)

1956-10-02 / 232. szám

2 Megalaku­l a Szuezi-csatornát Használók Szövetsége London (MTI). Az AFP je­lenti, hogy hétfőn a 18 ország képviselői értekezletének első ülésén megalakították a Szuezi­­csatornát Használók Szövetsé­gét. Selwyn Lloyd, akit az ülés elnökévé választottak meg, be­jelentette, hogy a szövetséghez 14 ország csatlakozott. Ezek: Anglia, Ausztrália, Dánia, Egye­sült Államok, Franciaország, Hollandia, Irán, Nyugat-Német­­ország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Tö­rökország, Új-Zeeland. Az ülés megnyitása után Norvégia kül­dötte bejelentette, hogy országa is csatlakozik, aminek következ­tében a Csatornát Használók Szövetsége (SCUA) tagjainak szánja 15-re emelkedett. Nem csatlakozott Etiópia, Japán és Pakisztán. Küldötteik a hétfői ülésen nem szólaltak fel. Norvégia, Dánia és Hollandia küldötte rámutatott, hogy a szövetséghez való csatlakozás országuk parlamentjének ratifi­kálásától függ, azonban hozzá­tette, hogy ez a ratifikálás biz­tosan bekövetkezik. Selwyn Lloyd kihirdette a 15 országból álló szövetség tanácsá­nak megteremtését. Megállapították a három szak­értői bizottságnak a hatáskörét. Hétfőn megnyílt ez Unital Munkáspárt évi országos értekezlete Hétfőn nyílt meg Black­­poolban az Angol Munkás­párt évi országos értekezle­te, 1304 küldött részvételé­vel, aki 707 munkáspárti ke­rületi szervezetet, szakszer­vezetet és más alakulatot képvisel, együttvéve hat­milliónyolcszázhetvenezer taggal. Az értekezleten Edwin Gooch, a munkáspárt elnö­ke megnyitó beszédében éles támadást intézett a konzer­vatív kormány külpolitikája ellen. Kijelentette, hogy a tory-kormány politikája kö­vetkeztében Anglia elvesz­tette erkölcsi vezető szerepét, eltékozolta az igazságos vol­tába vetett hitet és az irán­ta táplált jóakaratot. Azzal kapcsolatban, hogy Gooch Eden terhére rótta: külpolitikája következtében hanyatlott Anglia tekintélye, az elnök rámutatott, hogy a szuezi válságban a kormány „még a háború küszöbéig is elvitt bennünket és olyan helyzetet teremtett, hogy ag­resszornak bélyegeztek min­ket”. „Mindenekelőtt az töltött el félelemmel és döbbentett meg bennünket — folytatta Gooch —, hogy Anglia kor­mánya a XX. század kellős közepén azzal a gondolattal foglalkozhatik, hogy vitás kérdések rendezésére és sa­ját céljai érdekében katonai eszközöket használ fel. Szuez ügye a legújabb azoknak a kudarcoknak a sorozatában, amelyek miatt egész közép­keleti politikánk hitelét vesztette”. A konzervatív kormány közép-keleti politi­kájával kapcsolatban Gooch azt is kifogásolta, hogy a kormány megtagadta a fegy­verszállítást Izraeltől, noha­­— mint állította — Angliá­nak ebben a térségben nincs jobb barátja, mint Izrael. A továbbiakban a munkás­párt elnöke annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy Anglia sehol sem haladt valójában az élen, amikor új erőfeszítésekre és kezdemé­nyezésekre volt szükség. A svéd alsóházi választások végleges eredménye Stockholm (TASZSZ). Közzé­t­­ették a szeptember­ 16-án tar­tott svéd parlamenti alsóházi választások végleges eredmé­nyeit. A választások eredményekép­pen az alsóházban a következő­képpen oszlanak meg a mandá­tumok: Szociáldemokrata Párt 1.729.501 szavazat (44.6 száza­lék), 106 mandátum (az előbbi választáson 110 volt). Liberális Néppárt 923.504 sza­vazat (23.8 százalék), 58 man­dátum( a korábbi választáson ugyanannyi volt). Konzervatív Párt 663.742 szavazat (17.2 százalék), 42 mandátum (volt 31). Parasztpárt 366.376 szavazat (0.4 százalék), 19 mandátum (volt 26). Kommunista Párt 194.017 szavazat (5 százalék), 6 mandá­tum (volt 5). A szavazáson 3.879.265 vá­lasztó vett részt, azaz a válasz­tásra jogosultak 79.4 százaléka. Csou En-laj fogadást adott Peking (Új­ Kína). Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnöke szeptember 30-án fo­gadást rendezett az ország nem­zeti napjának ünnepségeire ér­kezett külföldi vendégek tiszte­letére. A kormány és a népi küldött­ség mellett jelen voltak a foga­dáson a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán vendég­ként részt vett külföldi küldött­ségek tagjai is, valamint Sukar­no, Indonézia elnöke és Acsa­­rija, Nepál miniszterelnöke is. Fogadáson Csou En-laj rövid beszédet mondott. Hangoztatta: a külföldi vendégek nagy szá­ma azt bizonyítja: „Sok bará­tunk van szerte a világban“. Szovjet államférfiak üdvözlő távirata Moszkva (MTI). A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 7. évfordulója alkalmából Vorosi­­lov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke, Bul­­ganyin, a minisztertanács elnö­ke, valamint Sepilov külügymi­niszter táviratot intézett Mao Ce­­tunghoz, a Kínai Népköztársa­ság elnökéhez, Liu Sao-csihez, az országos népi győlés elnöksé­ge elnökéhez, valamint Csou En­­lajhoz, az államtanács elnökéhez és külügyminiszterhez. Távlati terv a rijekai kikötő fejlesztésére­­ Magyar vállalatok jelentős részvétele a terv végrehajtásában Rijeka (MTI), Rijeka (Fiume) Jugoszlávia legnagyobb kikö­tővárosa. A kikötő forgalmának gyorsütemű növekedése ■— ami elsősorban a népi demokratikus országokkal való gazdasági kap­csolatok elmélyülésének ered­ménye —­ megköveteli a kikötő fejlesztését, gépesítését, általá­ban korszerűsítését. A terv szerint az elkövetke­zendő négy évben 28 új 3—7 tonnás portáldarut szerelnek fel és beállítanak egy száz tonnás úszódarut is. A hatalmas méretű munkák­ban a magyar gyárak és szak­emberek igen komoly segítséget nyújtanak. A 28 portáldaruból Magyarország 17-et szállít, s mi szereljük fel a száz tonnás úszódalit is. Előreláthatólag magyar vállalatok végzik el egy háromszázezer tonna befogadó­­képességű gabonatároló felszere­lését is. Még a zárszámadások előtt hosszú le­járatává alakítják át a termelőszövetkezeti hiteleket A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója a termelőszövetkezetek újabb nagyarányú pénzügyi megsegítéséről A Minisztertanácsnak a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szó­ló határozata többek között kimondja, hogy a termelő­szövetkezeti hiteleket hosz­­szúlejáratúvá kell átalakí­tani, s a november 1. utáni beruházási hiteleket egysé­gesen egyszázalékos kamat mellett kell folyósítani. A határozat alapján a földművelésügyi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank el­nöke közös utasítást adott ki, amely részletesen­ meg­határozza a helyi szervek feladatait. Az utasítást a ta­nácsok és a bank vidéki fiókjai szeptember végén megkapták. A munka min­denhol megindult, úgyhogy a termelőszövetkezetek hi­teleit még a zárszámadá­sok előtt átalakítják, s a közös gazdaságok a­­ zár­számadásoknál már élvez­hetik az új intézkedések előnyeit. A Magyar Nemzeti­­Bank tájékoztatása szerint az­­ új rendelkezések jelentősen­­■önnyítik a termelőszövet­kezetek pénzügyi helyzetét, tekintélyes összeg marad birtokukban, amit gazdasá­guk további szilárdítására fordíthatnak. Sok millió fo­rint marad a szövetkezetek­nél azáltal, hogy a 25 évesre átalakított hitelekből az eredetileg esedékessé váló ""összegnek csak mintegy 20­ százalékát kell kifizetni­ük. A középlejáratú hitelek­nél a kamat az eddigi ha­rm százalékról egy száza­lékra csökkent s ez azt je­lenti, hogy a szövetkezetek csak ezzel a rendelkezéssel évente mintegy 30 millió fo­rint többlethez jutnak. Az újonnan felvett beruházási hitelek visszafizetési felté­telei is jelentősen kedvezőb­bek, mint a korábbiak. Így régebben építkezésre hitelt csak 20 évre adott a bank, most a termelőszövetkezetek teherbíró képességének és a beruházás amortizációjának messzemenő figyelembe véte­lével 35 évre is folyósíthat. Nagy kedvezmény, hogy az épület elkészülte után a hi­telt négy évig nem kell tör­leszteni. Az eredményesen gazdálkodó termelőszövetke­zetek, amennyiben határidő előtt fizetik vissza esedékes hiteleiket, további kedvez­ményt kapnak: a korábban visszafizetett összeg 25 százalékával csökkentik tartozásukat. A határozat pénzügyi vo­natkozásban is könnyíti az új termelőszövetkezetek dol­gát, segít az alakulás nehéz­ségeinek legyűrésében, a bank­fiókok számukra úgy­nevezett alapítási hitelt folyó­sítanak. Ez azt jelenti, hogy a saját pénzzel még nem ren­delkező fiatal szövetkezetek a közös gazdálkodás megindí­tásához szükséges kiadásokat­­— villanyszámlák, telefonbe­szélgetés, könyvelési köny­vek, irodafelszerelési tár­gyak — hitelből fedezhetik. Az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket te­remt a határozat az új be­lépők számára is. A termelőszövetkezetek ugyanis hitelt kaphatnak ar­ra, hogy az új belépőnek azonnal egy összegben kifi­zessék a bevitt jószág, vala­mint a takarmány árát. Ugyanez a rendelkezés vonat­kozik a korábban bevitt álla­tok, eszközök ellenértékének kifizetésére is. Beruházási hi­tel révén lehetőségük nyílik a szövetkezeteknek arra, hogy méltányos áron megvegyék a tag által a közös gazdaságba vitt gazdasági épületeket és visszafizessék a belépő új gyümölcsösének, szőlőjének telepítési költségeit, ameny­­nyiben a telepítés a belépést megelőző négy évben történt. A szövetkezetek folyama­tos előlegosztását teszi lehe­tővé az a rendelkezés, amely előírja, hogy az állami vállalatok szer­ződéses termeltetés esetén árelőleget fizessenek, illet­ve utaljanak át a szövetke­zet különszámlájára. Az említetteken kívül ter­mészetesen végrehajtják a határozat többi pontját is. Így a napokban megjelenik a ter­melőszövetkezeti építő-brigá­dokra vonatkozó részletes rendelkezés, amely szerint a termelőszövetkezetek építke­zéseinek gyors kivitelezésére közös építő-brigádot alakít­hatnak s az építő-brigáddal rendelkező szövetkezet bri­gádját más közös gazdaság számára is átengedheti. Ha a szövetkezetek ilyen esetben munkabérben számolnak el, arra a bank hitelt nyújthat. Kedd, 1956. október 2. Levelezőink írják a termelőszövetkezetekből: Újszerűen gazdálkodunk jövőre — A földeáki Kossuth Tsz­­ben — írja Daru Zoltán, a tsz mezőgazdásza — az elő­zetes számítgatások alapján igen jó zárszámadás várható. Ezt már az egyéni termelők is látják és az utóbbi időben fokozottan érdeklődnek a tsz közös dolgai iránt. Már el­kezdtük a zárszámadás elő­készítését, felülvizsgáljuk a munkaegység-felhasználást és a termelés önköltségét, hogy a zárszámadáskor ezt is ki tudjuk mutatni. Ezzel meg akarjuk győzni a tsz-tagokat arról, hogy nem mindegy az, mennyi munkaegységet hasz­nálunk fel és az egyes ter­mények önköltsége mennyi lesz. Közben állatainkat sa­ját erőből kicseréljük, mert a jelenlegi állományunk nem megfelelő, mi pedig az állat­tenyésztést meg akarjuk ja­vítani, jövedelmezőbbé akar­juk fejleszteni. A meglévő és a tagosítás során kapott épületeket sorra kijavítjuk, részben, ha szükséges, átala­kítjuk, hogy az állatállomá­nyunkat elhelyezhessük. Mér beszélgettünk arról is, hogy a jövő gazdasági évben mit termelünk és hogyan. Előreláthatóan lesz 40 hold ipari növényünk, ami össze­sen mintegy száz-száz­húsz katasztrállis holdat mentesít a beadási kötelezettség alól és azon felül lehetővé teszik a minden hónapban történő pénzelőleg osztást is. Terme­lünk persze még sokféle nö­vényt, ds többek között a kertészetünkben korai retket és zöldhagymát. Újszerűen szeretnénk gaz­dálkodni a jövőben. A köte­lező kenyérgabona vetésterü­letünkből öt katasztrális hol­don kapásbúzát termelünk és a tíz katasztrális hold őszi árpából egy holdat ugyan­csak kapásán művelünk. Öt katasztrális hold, ősszel gon­dosan előkészített talajon az idei fűszerpaprika után kora tavasszal zöldhagymát terme­lünk. Mindez, amit itt leírtam, igaz még csak terv, de raj­tunk áll, hogy mindez valóra váljék .­ Szép eredménnyel zárult a kútvölgyi Új Barázda Tszcs őszi betakarítása — írja Var­ga Ernő elvtárs. — Búzából holdanként átlagosan 13—14 mázsa, kukoricából pedig 35­­—40 mázsa lett a termésük. Égető János cukorrépája hol­danként 200 mázsát termett és joggal büszke a magas prémiumra, amit utána kap. Arany Ernő, a tszcs elnöke még a kukoricatermelésben ért el igen szép eredményt: egy-egy holdról átlagosan 40 mázsát szállított haza. Lesz abrak bőven a lovainak: ha befogja a szürkét, meg a sár­gát a féderes kocsiba, lovai élénken cicáznak majd a ló takarmánytól nemcsak a té­len, hanem még a késő tava­szon is. Igen szorgalmas a csoport­nak minden tagja. A szárat mér hordják és készülődnek az őszi búzavetéshez. Mindez­zel egyidőben a gépállomás mélyszántja a földeket. Lesz abrak bőven a kútvölgyi Új Barázda Tszcs állatainak Meg kell javítanunk agitációnkat —* A csórva! Kiss Imre Termelőszövetkezet tagjai az összes gabonaféleségből, azonkívül tojásból és barom­fiból az egész évi beadási kö­telezettségüket teljesítették — írja ottani levelezőnk, Csá­szár Irén. — Sertésből is a beütemezett mennyiséget már beszállítottuk az átvevő­­helyre. Más termelőszövetkezetek­hez hasonlítva meglehetősen jól áll a csorvai Kiss Imre Tsz. Előlegképpen rozsból 1.9 kilót, búzából 0 9 kilót, árpá­ból pedig 0.22 kilót osztot­tunk munkaegységenként és a termés 40 százalékát tar­talékoltuk zárszámadásra. Kiri István, aki feleségével együtt az előlegosztás idejéig 388 munkaegységet szerzett előlegképpen 737 kiló rozsot, 310 kiló búzát és 85 kiló ár­pát vitt haza. Javítani való azért akad még bőven, különösen a mun­kafegyelem terén. A vezető­ségre és a pártszervezetre komoly feladat hárul annál is inkább, mert a tsz-tagok megfelhelően elzárkóznak a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok elől, mert­­hát nem nagyon agitálnak. Pedig volna mivel dicseked­ni, volna mivel érvelni, csak eredményeinket nem kellene ennyire eltitkolni. Ahhoz, hogy a jövő gazdasági év­ben még gazdaságosabban termeljünk, több új tagra volna szükségünk. Agitáció­s mun­kánk érdekében nagyon helyes volna, ha pártszerve­zetünk megválo­ztatná eddigi munkamódszerét és nagyobb szerephez jutna a termelő­szövetkezetben. Előadás Vásárhelyen az I. világháború előtti magyarországi munkásmozgalom egyes kérdése­iról Ismeretes, hogy a TTIT vásárhelyi szervezete „A ma­­gár mu­nkásmozgalom vitás kérdései“ összefoglaló cím­mel 6 előadásból álló rend­kívül érdekes előadássoroza­tot rendez, amelynek előadói az egyes kérdések legjobb ismerői. Az első előadásra október 4-én, csütörtökön es­te 6 órakor kerül sor a Tár­sulat klubhelyiségében (Kos­suth tér 6. emelet), amikoris Erényi Tibor elvtárs, az MDP Központi Vezetősége Párttör­téneti Intézetének osztályve­zetője „Az első világháború előtti magyarországi mun­kásmozgalom egyes kérdései“ címen tart előadást. Az elő­adás nyilvános és arra a tár­sulat mind tagjait, mind e rendkívül érdekes téma iránt érdeklődőket szntesen látja. A kukorica, napraforgómag és a burgonya, valamint a bor forgalmának szabályozásáról Már korábban hírt adtunk arról, hogy a gabonanemű­­ekhez hasonlóan a begyűjtési miniszter szabályozta az őszi­­betakarítású termények, va­lamint a bor forgalmát és fel­­használását. Az egyes forgalmi rendele­tek értelmé­ben a term­előre a beadási, valamint az értékesí­tési szerződésekre vonatkozó jogszabályokon alapuló köte­lezettségeik teljesítése után fennmaradó feleslegeiket az ország egész területén szabadon értékesíthetik és mennyi­ségre való tekintet nélkül szabadon szállíthatják. A termelőkön kívül bárki szabadon szállíthatja a saját felhasználására vásárolt mennyiségeket is. A korábbi években alkal­mazott forgalmi korlátozások jelentős enyhítését a paraszt­ság beadási készségének ja­vulása tette lehetővé. Nagy előnyt jelent a parasztság szá­mára, hogy az egyes terme­lők az állam iránti kötelezett­ségük teljesítését követően, a község tervének teljesítése előtt is szabadon értékesíthe­tik termékfeleslegüket. Az állam joggal várja el pa­rasztságunktól, hogy az adott engedményeket az ál­lam iránti kötelezettségé­nek pontos teljesítésével vi­szonozza. A szabadpiaci forgalom azon­ban nem szolgálhat spekulá­ciós célokat, a forgalmi eny­hítések nem mehetnek az ál­lam iránti kötelezettség rová­sára. Ezért a begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet értelmében a begyűjtési mi­niszter a tanácsok és a be­gyűjtési szervek javaslatára a szabadpiaci forgalomból kizárhatja azokat a községe­­­­ket és városokat, ahol a be­gyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő. A gabonabegyűjtési fő idő­szakban egyetlen községgel, vagy várossal szemben sem került sor a korlátozó intéz­kedések alkalmazására. A most folyó őszi begyűjtési időszakban azonban egyes községekben a kukoricabe­gyűjtés üteme nem kielégítő, ezért a begyűjtési miniszter a helyi szervek javaslatára — főként Borsod megyében — több községet kizárt a kuko­rica szabadpiaci forgalmából. Az egyes községek és váro­sok dolgozó parasztságán múlik, hogy az elrendelt forgalmi korlátozások mi­előbb megszűnjenek és a továbbiakban ne kerül­jön sor hasonló intézkedéseik alkalmazására. A spekuláció kizárása ér­dekében fontos rendelkezés, hogy terményt és bort to­­vábbeladás céljából kizáró­lag az állami és a szövetkezeti felvásárló szervek, valamint egyes cikkeket a forgalmi rendeletekben meghatározott állami vállalatok és iparjogo­sítvánnyal rendelkező szemé­lyek vásárolhatnak. A jog­szabályok tehát tiltják a ma­gánszemélyek ilyen irányú kereskedését. A Minisztertanács rende­letben szabályozta a mező­­gazdasági termékek forgal­mára vonatkozó rendelkezé­sek megszegésének és kiját­szásának büntetését. Az Igazságügyminisztérium közleménye A 200 forinton aluli kár­okozással járó cselekmények ez idő szerint szabálysértési feljárás alá tartoznak. Az ilyen eljárás során a fiatal­korú bűnözők nevelésére ke­vesebb lehetőség van, mint egyébként a bírósági eljá­rásnál. Éppen ezért sok­helyütt, így legutóbb a DISZ központi székházában, szep­tember 26-án a DISZ, az Igazságügyi minisztérium és a legfőbb ügyészség közös ren­dezésében megtartott anké­ten is sürgetően merült fel ennek a kérdésnek rendezése. Az Igazságügyminisztérium most dolgozza ki a szabály­sértési eljárásról szóló jog­szabályt, amely szerint ilyen esetekben is mód lesz a sza­bálysértést elkövető fiatalko­rúnál megfelelő nevelő intéz­kedés alkalmazására. A tervezet szerint, ha a szabálysértést olyan fiatalko­rú követi el, aki tankötele­zett, vagy iskolába jár, akkor a szabálysértési bizottság fel­hívhatja az iskola vezetőjét, hogy a fiatalkorúval szem­ben az iskola fegyelmező sza­bályai szerint járjon el. Ilyen felhívásra az iskola igazga­tója köteles megfelelő fegyel­mi intézkedést alkalmazni és erről a szabálysértési bizott­ságot értesíteni. Ha a szabálysértési bizott­ság a fiatalkorú fejlődése, ne­velése, vagy gondozása érde­kében hatáskörén kívül álló védőintézkedést lát szüksé­gesnek, akkor a határozatot az illetékes tanács végrehajtó bizottsága oktatási osztályá­nak vagy csoportjának küldi meg. A tanács ilyenkor pat­ronáló személyt rendelhet ki, a fiatalkorút állami­­gondo­zásba veheti, vagy intézetbe utalhatja. A javító-nevelő in­tézetbe utalást továbbra is csak a bíróság mondhatja ki.

Next