Viharsarok, 1956. október (12. évfolyam, 232-256. szám)
1956-10-02 / 232. szám
2 Megalakul a Szuezi-csatornát Használók Szövetsége London (MTI). Az AFP jelenti, hogy hétfőn a 18 ország képviselői értekezletének első ülésén megalakították a Szuezicsatornát Használók Szövetségét. Selwyn Lloyd, akit az ülés elnökévé választottak meg, bejelentette, hogy a szövetséghez 14 ország csatlakozott. Ezek: Anglia, Ausztrália, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Irán, Nyugat-Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Törökország, Új-Zeeland. Az ülés megnyitása után Norvégia küldötte bejelentette, hogy országa is csatlakozik, aminek következtében a Csatornát Használók Szövetsége (SCUA) tagjainak szánja 15-re emelkedett. Nem csatlakozott Etiópia, Japán és Pakisztán. Küldötteik a hétfői ülésen nem szólaltak fel. Norvégia, Dánia és Hollandia küldötte rámutatott, hogy a szövetséghez való csatlakozás országuk parlamentjének ratifikálásától függ, azonban hozzátette, hogy ez a ratifikálás biztosan bekövetkezik. Selwyn Lloyd kihirdette a 15 országból álló szövetség tanácsának megteremtését. Megállapították a három szakértői bizottságnak a hatáskörét. Hétfőn megnyílt ez Unital Munkáspárt évi országos értekezlete Hétfőn nyílt meg Blackpoolban az Angol Munkáspárt évi országos értekezlete, 1304 küldött részvételével, aki 707 munkáspárti kerületi szervezetet, szakszervezetet és más alakulatot képvisel, együttvéve hatmilliónyolcszázhetvenezer taggal. Az értekezleten Edwin Gooch, a munkáspárt elnöke megnyitó beszédében éles támadást intézett a konzervatív kormány külpolitikája ellen. Kijelentette, hogy a tory-kormány politikája következtében Anglia elvesztette erkölcsi vezető szerepét, eltékozolta az igazságos voltába vetett hitet és az iránta táplált jóakaratot. Azzal kapcsolatban, hogy Gooch Eden terhére rótta: külpolitikája következtében hanyatlott Anglia tekintélye, az elnök rámutatott, hogy a szuezi válságban a kormány „még a háború küszöbéig is elvitt bennünket és olyan helyzetet teremtett, hogy agresszornak bélyegeztek minket”. „Mindenekelőtt az töltött el félelemmel és döbbentett meg bennünket — folytatta Gooch —, hogy Anglia kormánya a XX. század kellős közepén azzal a gondolattal foglalkozhatik, hogy vitás kérdések rendezésére és saját céljai érdekében katonai eszközöket használ fel. Szuez ügye a legújabb azoknak a kudarcoknak a sorozatában, amelyek miatt egész középkeleti politikánk hitelét vesztette”. A konzervatív kormány közép-keleti politikájával kapcsolatban Gooch azt is kifogásolta, hogy a kormány megtagadta a fegyverszállítást Izraeltől, noha— mint állította — Angliának ebben a térségben nincs jobb barátja, mint Izrael. A továbbiakban a munkáspárt elnöke annak a véleményének adott kifejezést, hogy Anglia sehol sem haladt valójában az élen, amikor új erőfeszítésekre és kezdeményezésekre volt szükség. A svéd alsóházi választások végleges eredménye Stockholm (TASZSZ). Közzétették a szeptember 16-án tartott svéd parlamenti alsóházi választások végleges eredményeit. A választások eredményeképpen az alsóházban a következőképpen oszlanak meg a mandátumok: Szociáldemokrata Párt 1.729.501 szavazat (44.6 százalék), 106 mandátum (az előbbi választáson 110 volt). Liberális Néppárt 923.504 szavazat (23.8 százalék), 58 mandátum( a korábbi választáson ugyanannyi volt). Konzervatív Párt 663.742 szavazat (17.2 százalék), 42 mandátum (volt 31). Parasztpárt 366.376 szavazat (0.4 százalék), 19 mandátum (volt 26). Kommunista Párt 194.017 szavazat (5 százalék), 6 mandátum (volt 5). A szavazáson 3.879.265 választó vett részt, azaz a választásra jogosultak 79.4 százaléka. Csou En-laj fogadást adott Peking (Új Kína). Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke szeptember 30-án fogadást rendezett az ország nemzeti napjának ünnepségeire érkezett külföldi vendégek tiszteletére. A kormány és a népi küldöttség mellett jelen voltak a fogadáson a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán vendégként részt vett külföldi küldöttségek tagjai is, valamint Sukarno, Indonézia elnöke és Acsarija, Nepál miniszterelnöke is. Fogadáson Csou En-laj rövid beszédet mondott. Hangoztatta: a külföldi vendégek nagy száma azt bizonyítja: „Sok barátunk van szerte a világban“. Szovjet államférfiak üdvözlő távirata Moszkva (MTI). A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 7. évfordulója alkalmából Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Bulganyin, a minisztertanács elnöke, valamint Sepilov külügyminiszter táviratot intézett Mao Cetunghoz, a Kínai Népköztársaság elnökéhez, Liu Sao-csihez, az országos népi győlés elnöksége elnökéhez, valamint Csou Enlajhoz, az államtanács elnökéhez és külügyminiszterhez. Távlati terv a rijekai kikötő fejlesztésére Magyar vállalatok jelentős részvétele a terv végrehajtásában Rijeka (MTI), Rijeka (Fiume) Jugoszlávia legnagyobb kikötővárosa. A kikötő forgalmának gyorsütemű növekedése ■— ami elsősorban a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyülésének eredménye — megköveteli a kikötő fejlesztését, gépesítését, általában korszerűsítését. A terv szerint az elkövetkezendő négy évben 28 új 3—7 tonnás portáldarut szerelnek fel és beállítanak egy száz tonnás úszódarut is. A hatalmas méretű munkákban a magyar gyárak és szakemberek igen komoly segítséget nyújtanak. A 28 portáldaruból Magyarország 17-et szállít, s mi szereljük fel a száz tonnás úszódalit is. Előreláthatólag magyar vállalatok végzik el egy háromszázezer tonna befogadóképességű gabonatároló felszerelését is. Még a zárszámadások előtt hosszú lejáratává alakítják át a termelőszövetkezeti hiteleket A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója a termelőszövetkezetek újabb nagyarányú pénzügyi megsegítéséről A Minisztertanácsnak a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló határozata többek között kimondja, hogy a termelőszövetkezeti hiteleket hoszszúlejáratúvá kell átalakítani, s a november 1. utáni beruházási hiteleket egységesen egyszázalékos kamat mellett kell folyósítani. A határozat alapján a földművelésügyi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke közös utasítást adott ki, amely részletesen meghatározza a helyi szervek feladatait. Az utasítást a tanácsok és a bank vidéki fiókjai szeptember végén megkapták. A munka mindenhol megindult, úgyhogy a termelőszövetkezetek hiteleit még a zárszámadások előtt átalakítják, s a közös gazdaságok a zárszámadásoknál már élvezhetik az új intézkedések előnyeit. A Magyar NemzetiBank tájékoztatása szerint az új rendelkezések jelentősen■önnyítik a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetét, tekintélyes összeg marad birtokukban, amit gazdaságuk további szilárdítására fordíthatnak. Sok millió forint marad a szövetkezeteknél azáltal, hogy a 25 évesre átalakított hitelekből az eredetileg esedékessé váló ""összegnek csak mintegy 20 százalékát kell kifizetniük. A középlejáratú hiteleknél a kamat az eddigi harm százalékról egy százalékra csökkent s ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek csak ezzel a rendelkezéssel évente mintegy 30 millió forint többlethez jutnak. Az újonnan felvett beruházási hitelek visszafizetési feltételei is jelentősen kedvezőbbek, mint a korábbiak. Így régebben építkezésre hitelt csak 20 évre adott a bank, most a termelőszövetkezetek teherbíró képességének és a beruházás amortizációjának messzemenő figyelembe vételével 35 évre is folyósíthat. Nagy kedvezmény, hogy az épület elkészülte után a hitelt négy évig nem kell törleszteni. Az eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek, amennyiben határidő előtt fizetik vissza esedékes hiteleiket, további kedvezményt kapnak: a korábban visszafizetett összeg 25 százalékával csökkentik tartozásukat. A határozat pénzügyi vonatkozásban is könnyíti az új termelőszövetkezetek dolgát, segít az alakulás nehézségeinek legyűrésében, a bankfiókok számukra úgynevezett alapítási hitelt folyósítanak. Ez azt jelenti, hogy a saját pénzzel még nem rendelkező fiatal szövetkezetek a közös gazdálkodás megindításához szükséges kiadásokat— villanyszámlák, telefonbeszélgetés, könyvelési könyvek, irodafelszerelési tárgyak — hitelből fedezhetik. Az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt a határozat az új belépők számára is. A termelőszövetkezetek ugyanis hitelt kaphatnak arra, hogy az új belépőnek azonnal egy összegben kifizessék a bevitt jószág, valamint a takarmány árát. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a korábban bevitt állatok, eszközök ellenértékének kifizetésére is. Beruházási hitel révén lehetőségük nyílik a szövetkezeteknek arra, hogy méltányos áron megvegyék a tag által a közös gazdaságba vitt gazdasági épületeket és visszafizessék a belépő új gyümölcsösének, szőlőjének telepítési költségeit, amenynyiben a telepítés a belépést megelőző négy évben történt. A szövetkezetek folyamatos előlegosztását teszi lehetővé az a rendelkezés, amely előírja, hogy az állami vállalatok szerződéses termeltetés esetén árelőleget fizessenek, illetve utaljanak át a szövetkezet különszámlájára. Az említetteken kívül természetesen végrehajtják a határozat többi pontját is. Így a napokban megjelenik a termelőszövetkezeti építő-brigádokra vonatkozó részletes rendelkezés, amely szerint a termelőszövetkezetek építkezéseinek gyors kivitelezésére közös építő-brigádot alakíthatnak s az építő-brigáddal rendelkező szövetkezet brigádját más közös gazdaság számára is átengedheti. Ha a szövetkezetek ilyen esetben munkabérben számolnak el, arra a bank hitelt nyújthat. Kedd, 1956. október 2. Levelezőink írják a termelőszövetkezetekből: Újszerűen gazdálkodunk jövőre — A földeáki Kossuth Tszben — írja Daru Zoltán, a tsz mezőgazdásza — az előzetes számítgatások alapján igen jó zárszámadás várható. Ezt már az egyéni termelők is látják és az utóbbi időben fokozottan érdeklődnek a tsz közös dolgai iránt. Már elkezdtük a zárszámadás előkészítését, felülvizsgáljuk a munkaegység-felhasználást és a termelés önköltségét, hogy a zárszámadáskor ezt is ki tudjuk mutatni. Ezzel meg akarjuk győzni a tsz-tagokat arról, hogy nem mindegy az, mennyi munkaegységet használunk fel és az egyes termények önköltsége mennyi lesz. Közben állatainkat saját erőből kicseréljük, mert a jelenlegi állományunk nem megfelelő, mi pedig az állattenyésztést meg akarjuk javítani, jövedelmezőbbé akarjuk fejleszteni. A meglévő és a tagosítás során kapott épületeket sorra kijavítjuk, részben, ha szükséges, átalakítjuk, hogy az állatállományunkat elhelyezhessük. Mér beszélgettünk arról is, hogy a jövő gazdasági évben mit termelünk és hogyan. Előreláthatóan lesz 40 hold ipari növényünk, ami összesen mintegy száz-százhúsz katasztrállis holdat mentesít a beadási kötelezettség alól és azon felül lehetővé teszik a minden hónapban történő pénzelőleg osztást is. Termelünk persze még sokféle növényt, ds többek között a kertészetünkben korai retket és zöldhagymát. Újszerűen szeretnénk gazdálkodni a jövőben. A kötelező kenyérgabona vetésterületünkből öt katasztrális holdon kapásbúzát termelünk és a tíz katasztrális hold őszi árpából egy holdat ugyancsak kapásán művelünk. Öt katasztrális hold, ősszel gondosan előkészített talajon az idei fűszerpaprika után kora tavasszal zöldhagymát termelünk. Mindez, amit itt leírtam, igaz még csak terv, de rajtunk áll, hogy mindez valóra váljék . Szép eredménnyel zárult a kútvölgyi Új Barázda Tszcs őszi betakarítása — írja Varga Ernő elvtárs. — Búzából holdanként átlagosan 13—14 mázsa, kukoricából pedig 35—40 mázsa lett a termésük. Égető János cukorrépája holdanként 200 mázsát termett és joggal büszke a magas prémiumra, amit utána kap. Arany Ernő, a tszcs elnöke még a kukoricatermelésben ért el igen szép eredményt: egy-egy holdról átlagosan 40 mázsát szállított haza. Lesz abrak bőven a lovainak: ha befogja a szürkét, meg a sárgát a féderes kocsiba, lovai élénken cicáznak majd a ló takarmánytól nemcsak a télen, hanem még a késő tavaszon is. Igen szorgalmas a csoportnak minden tagja. A szárat mér hordják és készülődnek az őszi búzavetéshez. Mindezzel egyidőben a gépállomás mélyszántja a földeket. Lesz abrak bőven a kútvölgyi Új Barázda Tszcs állatainak Meg kell javítanunk agitációnkat —* A csórva! Kiss Imre Termelőszövetkezet tagjai az összes gabonaféleségből, azonkívül tojásból és baromfiból az egész évi beadási kötelezettségüket teljesítették — írja ottani levelezőnk, Császár Irén. — Sertésből is a beütemezett mennyiséget már beszállítottuk az átvevőhelyre. Más termelőszövetkezetekhez hasonlítva meglehetősen jól áll a csorvai Kiss Imre Tsz. Előlegképpen rozsból 1.9 kilót, búzából 0 9 kilót, árpából pedig 0.22 kilót osztottunk munkaegységenként és a termés 40 százalékát tartalékoltuk zárszámadásra. Kiri István, aki feleségével együtt az előlegosztás idejéig 388 munkaegységet szerzett előlegképpen 737 kiló rozsot, 310 kiló búzát és 85 kiló árpát vitt haza. Javítani való azért akad még bőven, különösen a munkafegyelem terén. A vezetőségre és a pártszervezetre komoly feladat hárul annál is inkább, mert a tsz-tagok megfelhelően elzárkóznak a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok elől, merthát nem nagyon agitálnak. Pedig volna mivel dicsekedni, volna mivel érvelni, csak eredményeinket nem kellene ennyire eltitkolni. Ahhoz, hogy a jövő gazdasági évben még gazdaságosabban termeljünk, több új tagra volna szükségünk. Agitációs munkánk érdekében nagyon helyes volna, ha pártszervezetünk megváloztatná eddigi munkamódszerét és nagyobb szerephez jutna a termelőszövetkezetben. Előadás Vásárhelyen az I. világháború előtti magyarországi munkásmozgalom egyes kérdéseiról Ismeretes, hogy a TTIT vásárhelyi szervezete „A magár munkásmozgalom vitás kérdései“ összefoglaló címmel 6 előadásból álló rendkívül érdekes előadássorozatot rendez, amelynek előadói az egyes kérdések legjobb ismerői. Az első előadásra október 4-én, csütörtökön este 6 órakor kerül sor a Társulat klubhelyiségében (Kossuth tér 6. emelet), amikoris Erényi Tibor elvtárs, az MDP Központi Vezetősége Párttörténeti Intézetének osztályvezetője „Az első világháború előtti magyarországi munkásmozgalom egyes kérdései“ címen tart előadást. Az előadás nyilvános és arra a társulat mind tagjait, mind e rendkívül érdekes téma iránt érdeklődőket szntesen látja. A kukorica, napraforgómag és a burgonya, valamint a bor forgalmának szabályozásáról Már korábban hírt adtunk arról, hogy a gabonaneműekhez hasonlóan a begyűjtési miniszter szabályozta az őszibetakarítású termények, valamint a bor forgalmát és felhasználását. Az egyes forgalmi rendeletek értelmében a termelőre a beadási, valamint az értékesítési szerződésekre vonatkozó jogszabályokon alapuló kötelezettségeik teljesítése után fennmaradó feleslegeiket az ország egész területén szabadon értékesíthetik és mennyiségre való tekintet nélkül szabadon szállíthatják. A termelőkön kívül bárki szabadon szállíthatja a saját felhasználására vásárolt mennyiségeket is. A korábbi években alkalmazott forgalmi korlátozások jelentős enyhítését a parasztság beadási készségének javulása tette lehetővé. Nagy előnyt jelent a parasztság számára, hogy az egyes termelők az állam iránti kötelezettségük teljesítését követően, a község tervének teljesítése előtt is szabadon értékesíthetik termékfeleslegüket. Az állam joggal várja el parasztságunktól, hogy az adott engedményeket az állam iránti kötelezettségének pontos teljesítésével viszonozza. A szabadpiaci forgalom azonban nem szolgálhat spekulációs célokat, a forgalmi enyhítések nem mehetnek az állam iránti kötelezettség rovására. Ezért a begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet értelmében a begyűjtési miniszter a tanácsok és a begyűjtési szervek javaslatára a szabadpiaci forgalomból kizárhatja azokat a községeket és városokat, ahol a begyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő. A gabonabegyűjtési fő időszakban egyetlen községgel, vagy várossal szemben sem került sor a korlátozó intézkedések alkalmazására. A most folyó őszi begyűjtési időszakban azonban egyes községekben a kukoricabegyűjtés üteme nem kielégítő, ezért a begyűjtési miniszter a helyi szervek javaslatára — főként Borsod megyében — több községet kizárt a kukorica szabadpiaci forgalmából. Az egyes községek és városok dolgozó parasztságán múlik, hogy az elrendelt forgalmi korlátozások mielőbb megszűnjenek és a továbbiakban ne kerüljön sor hasonló intézkedéseik alkalmazására. A spekuláció kizárása érdekében fontos rendelkezés, hogy terményt és bort továbbeladás céljából kizárólag az állami és a szövetkezeti felvásárló szervek, valamint egyes cikkeket a forgalmi rendeletekben meghatározott állami vállalatok és iparjogosítvánnyal rendelkező személyek vásárolhatnak. A jogszabályok tehát tiltják a magánszemélyek ilyen irányú kereskedését. A Minisztertanács rendeletben szabályozta a mezőgazdasági termékek forgalmára vonatkozó rendelkezések megszegésének és kijátszásának büntetését. Az Igazságügyminisztérium közleménye A 200 forinton aluli károkozással járó cselekmények ez idő szerint szabálysértési feljárás alá tartoznak. Az ilyen eljárás során a fiatalkorú bűnözők nevelésére kevesebb lehetőség van, mint egyébként a bírósági eljárásnál. Éppen ezért sokhelyütt, így legutóbb a DISZ központi székházában, szeptember 26-án a DISZ, az Igazságügyi minisztérium és a legfőbb ügyészség közös rendezésében megtartott ankéten is sürgetően merült fel ennek a kérdésnek rendezése. Az Igazságügyminisztérium most dolgozza ki a szabálysértési eljárásról szóló jogszabályt, amely szerint ilyen esetekben is mód lesz a szabálysértést elkövető fiatalkorúnál megfelelő nevelő intézkedés alkalmazására. A tervezet szerint, ha a szabálysértést olyan fiatalkorú követi el, aki tankötelezett, vagy iskolába jár, akkor a szabálysértési bizottság felhívhatja az iskola vezetőjét, hogy a fiatalkorúval szemben az iskola fegyelmező szabályai szerint járjon el. Ilyen felhívásra az iskola igazgatója köteles megfelelő fegyelmi intézkedést alkalmazni és erről a szabálysértési bizottságot értesíteni. Ha a szabálysértési bizottság a fiatalkorú fejlődése, nevelése, vagy gondozása érdekében hatáskörén kívül álló védőintézkedést lát szükségesnek, akkor a határozatot az illetékes tanács végrehajtó bizottsága oktatási osztályának vagy csoportjának küldi meg. A tanács ilyenkor patronáló személyt rendelhet ki, a fiatalkorút államigondozásba veheti, vagy intézetbe utalhatja. A javító-nevelő intézetbe utalást továbbra is csak a bíróság mondhatja ki.