Világ Ifjúsága, 1956 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1956 / 1. szám
nyílt szívvel... W' K nevezetes januári éjszakán ránk ktt' "/önt a/, Újév. Ezen az éjszakán gyorsabban vernek a szivek! Millió és millió fiú és lány, Hátul és őrel táncol és énekel! Ez az éjszaka nem olyan mint a többi; az egész földön az Új Évet jelenti. Ezen az éjszakán az emberek boldogan adták át magukat néhány órára a szilveszter örömeinek. Ilyenkor családi körben, barátok között vagyunk és jókívánságokkal halmozzuk el egymást. Mi is ott szeretnénk lenni szilveszteri ünnepségieken, mi is szeretnénk kezet szorítani veletek és kéz a kézben azt kívánni, hogy 19511. mindenki számára boldog és békés esztendő legyen ... Az új esztendő beköszöntései folyóiratunk jobbá, érdekesebbé tételén munkálkodunk.•.. azonban nemcsak szerkesztőségünk erőfeszítésétől függ, hanem attól az állandó segítségtől is, amellyel közreműküdtök majd ebben a munkában. He engedjétek meg — mielőtt is*5(i-ról , beszélnénk —, hogy elbeszélgessek veletek egy kicsit az elmúlt évről. Mert nagy reménység született ebben az évben. Nagy reménység, amelyet valamennyien, fiatalok és idősebbek egyaránt hívtatok életre. Genf szelleme. Ez a szellem a közvélemény óhaját testesíti meg. Millió ember munkálkodik azért, hogy a genfi szellem gondolatát a gyakorlatban cselekedetté változtassa. Jótékony eredményeit ti is örömmel fogadtátok és most azért folytatjátok mozgalmatokat, hogy a feszültség enyhülésének első gyümölcsei még jobban kibontakozhassanak. A nagyszerű varsói Fesztivál hatalmas hozzájárulás volt e nagy mozgalomhoz. Mi a félelem háttérbe szorul, a bizalmatlanság mind kisebb teret kap. Nehéz lenne megérteni, hogy a hidegháború költségeit ne arra fordítsák, hogy több öröm, több boldogság le jöttem az emberiségnek. Megvalósítható a kívánság ez. A fegyverkezés csökkentése a jólét növekedését fogja jelenteni. A múlt évben másik gondolat is született, amely bejárta az egész világot és s amely a fiatalok álmainak táplálója volt, mert a fiatalság szereti mindazt, amit a tudomány alkot, mert éltető eleme a cselekvés és minden gondolata a jövő, az atomkorszak hajnala. Nagy tudósok találkoztak, akik megismertették velünk azt a fényes jövőt, amelyet a békés célok szolgálatába állított atomenergia az emberiségnek hoz majd. De éppen ezért, mert az ifjúság nemcsak álmodik arról, amit az elkövetkezendő fél évben megvalósíthatna, mert tudatában van annak, hogy mire képes, hogy mit hódíthat meg, azon fáradozik, hogy ez az atomkorszak aranykorszakot jelentsen és messze elkerülje azt, hogy ez a csodálatos energia, rombolást és gyászt okozhasson. Ily módon az 1956-os év úgy köszönt be, mint jelentős esztendő és ha mindnyájan akarjuk szép lesz az aratás. Ha az államfők, akik sokkal nehezebben megoldható kérdéseket tárgyalnak, mint az ifjúság, s azok nemzeti és nemzetközi szervezeteinek problémái — találkoznak és pozitív eredményeket érnek el — amelyeknek tiszta szívből örülünk — miért, miért is van az, hogy az ifjúság nem tart az ő kérdéseit megoldó Genf felé? Annyi dolog van, amelyben az egész fiatalságnak közös szempontjai vannak. Tehát csak a jóakarattól és valamennyiünk erőfeszítésétől függ, hogy a közös kívánság szerencsés megoldáshoz vezessen. És a DÍVSZ a maga részéről mindent elkövet, hogy ez így legyen. Közös programot dolgozott ki, mely megfelel az ifjúság legszélesebb rétegei kívánságának, szem előtt tartva a béke iránti vágy kifejezését, a csereakciók létrejöttét, a munka-, tanulás-, a sport-, a pihenés- és a kultúrához való jogot, stb... Olvassátok, vitassátok ismertessétek az együttműködési programot, amely még akkor is javasolja a közös tevékenységet a nemzeti és nemzetközi szervezeteknek, ha az a legcsekélyebb pontokra is korlátozódik. Nemde, ezek azok a tevékenységek, amelyek az egész ifjúság és azok szervezeteinek hozzájárulását kívánják és amelyek megvalósításán lehet együtt dolgozni azért, hogy elérjük azt a megoldást, mely minden fiatal szükségleteinek megfelel? A mi folyóiratunk hozzá fog járulni e szép program előbbreviteléhez! A. SAVARIS