Világ Ifjúsága, 1957 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1957 / 1. szám
1957-ben esedékes a DÍVSZ legfelső vezető szervének, kongresszusának IV. ülése. A kongresszus a nemzetközi ifjúsági mozgalom egyik legjelentősebb eseménye lesz. A DÍVSZ napjaink legnagyobb ifjúsági világszervezete, 97 országban 85 millió tagja van. Az 1953. évi III. Kongresszus óta jelentős változások történtek a nemzetközi helyzetben, a nemzetközi ifjúságpolitikában is. Véget ért a hidegháború és az ifjúságpolitika frontján új, fejlettebb szakaszába lépett az együttműködés nemzeti és nemzetközi síkon egyaránt. Mindez új feladatokat jelent, új módszereket követel. Közeledik a VI. moszkvai VIT időpontja, 1957 július—augusztusa is. Ez az előkészületekben részt vevő többi ifjúsági szervezettel együtt a DIVSZ-re is igen jelentős feladatokat ró. A DIVSZ TV. Kongresszusa és a moszkvai VIT, ez a két önmagában is jelentős kérdés szerepelt a DVSZ február 18—21-i NDK-ban megtartott végrehajtó bizottsági ülésén. Alapos, sokoldalú, sokszor az éjszakába nyúló viták jellemezték az ülést. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy ennek a VB ülésnek volt feladata jóváhagyni a nemzetközi vitára bocsátandó kongresszusi téziseket és a módosított Alapszabálytervezetet, amelyet a vita alapján majd a IV. Kongresszus hagy jóvá. A magyar ifjúság szervezetei a DÍVSZ tagjai. A DÍVSZ eddig elért hatalmas eredményeit a magunk eredményeinek érezzük. Érthető tehát, ha a „Világ Ifjúsága” magyar olvasóit is nemcsak érdekli, milyen szervezet lesz a jövőben a DÍVSZ, de véleményük is van arról, milyen legyen, milyennek akarják látni. Ezért a vita részletes ismertetése helyett inkább néhány legvitatottabb kérdéssel szeretnék foglalkozni. Helyes-e, hogy a DÍVSZ különböző politikai véleményű fiatalok szervezeteit egyesítse magában, köztük olyan szervezeteket is, amelyek a fiatalok minden lényeges problémájával foglalkoznak és olyanokat is, amelyek csak egy-egy (pl. kulturális, sport) fontos területtel foglalkoznak? A VB az új Alapszabálytervezetben mindkét kérdésre igenlő választ adott. A módosított Alapszabálytervezetben leszögezte, hogy a DIVSz tagjai különböző politikai és vallási nézeteket valló ifjúsági szervezetek lehetnek. Az olyan szervezetek számára, amelyek az ifjúság egy-egy lényeges érdeklődési területével foglalkoznak, csak új tagsági kategória, az úgynevezett „társtagság” teszi lehetővé a belépést. „A DÍVSZ társtagjai olyan szervezetek lehetnek, amelyek az Alapszabály egy, vagy több részét elfogadják és kétoldalú megállapodás alapján elhatározzák, hogy a DÍVSZ bizonyos akcióiban részt vesznek’ — mondja ki az új tervezet. Önkéntelenül felmerül a kérdés: ha a DÍVSZ tagjai különböző nézetű szervezetek lehetnek, mi tömöríti egy világszervezetbe őket? Annak a néhány alapvető célkitűzésnek közössége, amely nélkül nem lehet az ifjúság legfontosabb érdekeiért dolgozó ifjúsági szervezetet létrehozni. Melyek ezek? Az új Alapszabálytervezet így fogalmazza meg: tzA DÍVSZ különféle országok különböző politikai irányzataihoz és különböző vallásokhoz tartozó, különféle tevékenységet folytató ifjúsági szervezetek egyesülése, amely szervezetek az egyenlőség alapján és autonómiájuk kölcsönös tiszteletben tartásával egybe kívánják hangolni erőfeszítéseiket a fiatalok érdekeinek jobb kielégítése érdekében és azért, hogy hozzájáruljanak a demokrácia, a barátság és a világbéke közös eszményeihez.” A cél tehát a fiatalok érdekeinek kielégítése, amelynek eszközei, feltételei: a demokrácia, a barátság (együttműködés) és a béke. A Komszomoltól a chilei radikális ifjúsági szervezetig valóban már ma is igen különböző nézetű tagszervezetei vannak a DIVSZ-nek. Ugyanakkor ismert tény az is, hogy a kapitalista és gyarmati országokban 30—40, néha ennél is több ifjúsági szervezet működik oszágonként és hogy a DIVSZ-en kívül más nemzetközi ifjúsági szervezetek is léteznek. Arra a kérdésre, hogy helyes-e, ha a DIVSZ különböző nézetű szervezeteket egyesít, már igennel válaszoltunk a cikk elején, a fenti tények legfeljebb aláhúzzák a válasz helyességét. A rengeteg DIVSZ-tag és nem DIVSZ-tag nemzeti-helyi ifjúsági szervezet és egyesület láttán felmerül a kérdés: reális célkitűzés-e mindezeket a különböző nézetű szervezeteket nemzetközileg egy egységes szervezetbe tömöríteni akarni? Vagy pedig helyesebb arra törekedni, hogy bizonyos központi kérdésekben induljon meg — vagy ahol már megindult — fejlődjék köztük az együttműködés? A VB alapos vita után az előbbi célkitűzést irreálisnak tartva az utóbbi mellett döntött. Az új Alapszabálytervezet ezt így fogalmazza meg: „A DÍVSZ egyik alapvető feladatának tartja a nemzetközi megértés és együttműködés fejlesztését minden nemzetközi és nemzeti ifjúsági szervezet között a világon...” Végül még egy kérdés. Elképzelhető-e az eddig leírtak alapján, hogy a különböző véleményű szervezeteket egyesítő DIVSZ centralizált, minden kérdésben tagjainak utasításokat osztogató szervezet legyen? Az új Alapszabálytervezet nemmel válaszol. A már idézett egyik részben a tagszervezetek autonómiájáról szó is esett. A tagszervezet jogaival és kötelességeivel foglalkozó fejezet kimondja: DJVSZ tagszervezeteinek szuverenitása és autonómiája teljes garanciát kap.” Ez más szóval azt jelenti például, hogy én, magyar szervezet nem engedem, hogy belügyeimbe egy nemzetközi szervezet beleszóljon. A nemzetközi szervezet feladata az, hogy benne mi, nemzeti szervezetek rendszeresen találkozva, összeegyeztessük munkánkat és ahol közös feladatok merülnek fel, azt nemzetközi szervezetünk segítségével közös erővel valósítsuk meg. A napjainkban újból feszültebbé váló nemzetközi helyzet feszültségének csökkentéséhez csak úgy tud eredményesen hozzájárulni a DÍVSZ, ha egymás megismerésén, az együttműködés, csere, különböző formáin keresztül igyekszik eloszlatni a bizalmatlanságot amelyet az imperializmus erői újból fel akarnak korbácsolni a fiatalok között is. Az együttműködés, barátság fejlesztésének legnagyszerűbb lehetősége 1957-ben a moszkvai VIT lesz. A VB vitája arról győzte meg a tanácskozás minden résztvevőjét, hogy az előkészületek világszerte ennek a gondolatnak jegyében folynak és hogy talán még soha olyan lelkesen nem készültek VTT-re a fiatalok, mint most. Ifjúsági szervezeteink határozata alapján a magyar delegáció is bejelentette: a magyar ifjúság részt vesz a moszkvai VIT-en. A VB vitája és az általa vitára bocsátott Alapszabálytervezet a DÍVSZ új arculatát mutatja meg. Olyan „új” DÍVSZ-ét, amely egyben régi is, hisz az 1955. évi varsói Tanácsülés óta a DÍVSZ már ezen az úton halad és mint az eredmények mutatják — nem kis sikerrel. Az új Alapszabálytervezet most törvénnyé akarja emelni ezt az újarcú DIVSZ-et. A vitának most akörül kell kiterebélyesednie, hogy helyes-e ez az irányvonal, valóban új, magasabb szintre emeli-e az ifjúságnak saját sorsa javulásához, a béke fennmaradásához nyújtott hozzájárulását. Lőrincz Tamás ÚJ TÁVLATOK AZ IFJÚ NEMZEDÉK NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN CQMITE EXECUTIF DE LA FMvD i 18.-21.2.1957 jí Tanácskozik a DIVSz végrehajtóbizottsága &zeui£.tbd köszöntjük a JVilág. QIívajcíqxl’ niinxLtn régi és át olvasójái abból az alkalomból, hogi^ nlgj^kónjCLpl szünet után. untéi mzglzlznnk nuiqjjxiz nipdorn njunzdközLobyjói Xjattunk. DCisétjlk továbbra is lLgyehinnel Luxunkat, tanácsaikkal és észtményeikkiL segítsék munkánkat. DCellemn szórakozási és hasznos ismeretgyűtést kívártunk a ,fliláxyafcúsága” olvasásához ! Sztduuzt&ng. ZKmxLáhuxatal 3