Világ Ifjúsága, 1960 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1960-02-01 / 2. szám

1928 - ST. MORITZ A St. Moritz-ban tartott második téli olimpián a norvég Sonja Henie első ízben kápráztatta el a műkorcsolyázásban a nézőközönséget. A finn Thunberg két újabb gyorskorcsolyázó diadalával ötre szaporította olimpiai koszorúinak számát. A természet mostohasága fájdalmat oko­zott a 10 000 méteres gyorskorcsolyázók­nak, jégolvadás miatt abbamaradt verse­nyük. 1932 - LOS ANGELES A Los Angeles-i olimpia céljaira (1932) épített stadionban 100 000 nézőt is el lehe­tett helyezni. A versenyzők száma — a nagy távolság miatt — 1393-ra olvadt le. William May Carland-r­ak, az Egyesült Államok NOB-tagjának lelkében fogant meg a gondolat, hogy a világnak más­más sarkából érkező fiatalságát egy közös faluban kell elhelyezni, hogy együtt le­gyenek szabad idejükben, együtt készül­hessenek versenyeikre és közben meleg barátság fejlődjék közöttük. A falu 550 kis házában nagyszerűen érezte magát valamennyi, a legkitűnőbb hangulatban szálltak küzdelemre, így aztán érthető, hogy hullottak a rekordok mint ősszel a falevél. Az egyetlen távolugrás kivételé­vel valamennyi atlétikai és úszóeredmény jobb volt az amszterdaminál. Az olasz Beccali bátor futásával 1500 méteren ara­tott győzelmet, az angol középtávfutást Hampson képviselte sikerrel. Szimpatiku­san hatott a lengyel kertészlegénynek, Janus Kusocinszki­nek 10 000 méteren elért győzelme. Szorgalmas, szerény ver­senyző volt és őszintén tudott örülni el­lenfelei sikerének is. Kétszeresen fájdal­mas tehát, hogy oly szerencsétlen sors várt reá: a fasiszta kegyetlenkedésnek esett áldozatul! Pa. első smarathonfutó-bajnok a görög­ Louis levélhordó volt, Los Angeles-i utóda, az Argentínába való Zabola újságkihor­dással kereste mindennapiját. Ma már laptulajdonos! Az 5000 méteres síkfutás hosszú ideig beszédtárgya volt a sport világában. A finn Lehtinen a célegyenesben ismételten akadályozta, kiszorította a pálya szélére az amerikai Hill-t, Lehtinen milliméterek­kel előzte meg ellenfelét. A közönség zú­gott, harsogott, de a versenyrendező or­szág nem­ óvta meg az eredményt. A vívásban az olaszok, franciák és mi testvériesen osztoztunk az érmeken. Vízi­labda-csapatunk most nyerte el első ízben a már rég megérdemelt olimpiai bajnok­ságot. Pelle Istvánt a műszabadgyakorlat­ban és a lóugrásban elért eredményéért kétszer­­koszorúzták bajnokká. Énekes István az ökölvívásban került az első helyre. 1932 - LAKE PLACID Sonja Henie-t másod ízben hirdették ki győztesnek, Kanada pedig harmadszor jutott olimpiai győzelemhez. A gyorskor­csolyázó számokban az azr­lerikaiak meg­lepő győzelmeket arattak az európaiak előtt a Lake Placid-ban rendezett téli olimpián. 1936 - BERLIN 1936-ban 49 nemzetnek 4069 olimpiája vonult fel a berlini salakon. Az olimpiai létesítményekben egyazon időben negyed­­millió néző foglalhatott helyet. A ver­seny rendezése megfelelő lett volna, de nagy hiba volt, hogy az akkori politikai irányzat a maga szájaíze szerint való propagandára akarta felhasználni a világ­­versenyt. A NOB elnöke tiltakozott ez ellen a vezetőségnél és közölte, hogy azonnal bezárja az olimpiát, ha jogtalan és visszatetsző magatartásukon nem vál­­tozatnak. Ez használt! A közönség ezúttal a néger Owens-t ünnepelte önfeledten. A 100 és 200 méte­ren, valamint a távolugrásban olimpiai csúccsal győzött, a 4X 100-as váltóban pe­dig jórészt az ő érdeme volt, hogy 39,8 másodperces világcsúccsal értek a célba. Nyoma sem volt benne a felfuvalkodott­­ságnak, kedves volt mindenkihez. Örök kár, hogy az aranyérmei után a kofárok felkínálta dollárcsomó megszédítette és hivatásos versenyzővé lett. Szíve-lelke mindennek ellenére mitsem változott, a békének rendíthetetlen híve. Nyolc évvel ezelőtt néger kosárlabdázókkal együtt megjelent a berlini olimpiai stadionban, a közönség óhajára előbb tiszteletkört futott, utána pedig beszédet intézett hozzá. — Csodálatos egy érzés ismét itt állni. Ebben az utóbbi 15 évben az emberiség­nek túlságosan sok szenvedés és könny jutott osztályrészéül. Szívesen emlékszem vissza az itt történt eseményekre, aztán Lutz Langra, az Önök kitűnő atlétájára, akit távolugrásban csak utolsó ugrásom­mal — 8,06 méter volt — tudtam túlszár­nyalni. Igazi sportember volt, hozzám ro­­hant és átölelt. Ebben a megpróbáltatá­sokkal tele világban ismét háborúról be­szélnek. Felszólítom valamennyi szülőt, vigyázzanak drága kicsinyükre, gyerme­keikre, nehogy egy új háború áldozatul kívánja őket. Békét nektek, Ti ifjak és lányok!" Meglepetést keltett a japán atlétáknak a marathon­ futásban elért első és har­madik helye. Annál nagyobb szomorúság érte őket az úszásban, ahol a biztosra vett 100 méteres számban elvesztették az első helyet. Berlinben fokozni tudtuk megelőző olimpiai sikereinket. Kabos Endre bizto­san nyerte az egyéni kardversenyt, Elek Ilona pedig első ízben szerezte meg a női tőrvívó győzelmet és kitűnően állta a sarat kardcsapatunk is. Csák Ibolya hár­mas holtverseny után győzött a magas­ugrásban, Kárpáti, Zombori és Lőrincz a birkózásban lett első, Harangi pedig vér­től borítva harcolta ki az ökölvívásban az első díjat. Vízilabda-csapatunk meg­védte olimpiai tekintélyét. 1936 - GARMISCH PARTENKIRCHEN A téli versenyen Sonja Henie-t har­madszor ünnepelte a jégstadion népe. A gyorskorcsolyázó számokban a norvég Ballangrud három aranyéremmel tért vissza hazájába. Az olimpia után egy évre Coubertin örök álomra hajtotta fejét. Szívét végkívána­­tára az olimpiai „szent ligetben” helyez­ték el Az 1940 és 44-ik évben esedékes olim­pia a közben kitört második világháború miatt — az olimpiai gondolat őszinte ba­rátainak fájdalmára — elmaradt. Tizenkét esztendőn át hasztalan sóvá­rogtak a földkerekség olimpiásai, hogy baráti és testvéri jobbot nyújthassanak olimpiai testvéreiknek. Végre Londonban örülhettek a békének és boldogan keltek egymással nemes vetélkedésre. 1948 - LONDON Félórára a megnyitó ünnepély után a csehszlovák Emil Zátopek személyében már avatták az első bajnokot. A köny­­nyedség, amellyel a 10 000 méteren győ­zött a sokszoros világrekordos finn Heino ellen, nyilvánvalóvá tette, hogy egy új atléta-világnagyság van kibontakozóban. Ennek az olimpiának a holland Blankers- Koen asszony volt a csillaga, mind a négy futószámban aranyérmet szerzett. Csodá­latos teljesítménye annál nagyszerűbb, mert hiszen már két gyermeknek boldog anyja volt. A vívóversenyeknek a hőse a magyar Elek Ilona volt. Tizenkét év után csorbítatlan volt a pengéje, újra ő nyerte a bajnoki címet. De értékes volt a fran­cia Ostermeyer-nek a nők súly- és disz­koszvetésében elért kettős győzelme is. A férfi vívószámokban a franciák jártak az élen, a kajakban a svéd Fredriksson aratott kettős győzelmet. Tornában a fin­nek jeleskedtek, főképpen­­három nagy­szerű tornászuk: Huhtanen, Aaltonen és Savolainen révén. A férfiúszás nyolc aranyérme kivétel nélkül az amerikai úszók kiválóságát dicsérte. A nők 100 mé­teres gyorsúszó számában a dán Grete Andersen ért elsőnek célba. Szerencsét próbált a 400 méteren is, de majdhogy rajt nem vesztett. Az előfutamban hirte­len rosszul lett, összecsuklott és csak két úszótársa mentette meg attól, hogy nem merült el. Rövidesen, mint hivatásos ver­senyző, a csatorna átúszására tért át. Most már nemcsak, hogy megerőltetés nélkül úszta át a 33,5 kilométer széles La Manche csatornát, de még maga mögött hagyta valamennyi nő és férfi ellenfelét is. A vízilabdában az olaszok mögött végeztünk, de a többi sportágban elért tíz győzelmünkkel az olimpia legkitűnőbb résztvevői közé kerültünk. A vékonydon­­gájú Német Imre nagy feltűnést keltett a kalapácsvetésben elért győzelmével, ví­vóink ezúttal már három győzelemig vit­ték. Bóbis Gyula 20 esztendő szorgalmas munkája után tehette mellére a birkózás­ban nyert csillogó aranyérmet. Itt indult el kitűnő ökölvívónknak, Papp Lászlónak páratlan sikersorozata. Nagy ünneplésben volt része céllövőnknek, Takács Károly­­nak is. 1948 - ST. MORITZ Nagy botrány tarkította a St. Moritzban tartott téli olimpiát. A jégkorongra az Egyesült Államok képviseletében egy­szerre két csapat is megjelent. Az egyiket az Amerikai Olimpiai Bizottság nevezte, a másikat tőle függetlenül a Jéghoki Szövetség küldte. Hosszas huza­vona után abban állapodtak meg, hogy az utóbbi csapat versenyen kívül indulhat. A vége-hossza nélkül való vita bizony elhomályosította a ragyogó olimpiai gon­dolatot. 1952 - HELSINKI A finnek rendezte olimpia 1952-ben minden elődjét felülmúlta. Az olimpiai gondolat fennen ragyogott, zavaró körül­mény egyszer sem jelentkezett. Ennek az olimpiának Zátopek nevet kellene adni. A csehszlovákok büszkesége nyolc nap alatt elsőnek futott be az 5 és 10 ezer méteres távon, valamint a ma­­rathonban, és ezzel eddig elképzelhetet­len rekordot állított. Amire az olimpizmus történetében nem volt példa, 5000 métere után gerelyhajításban feleségét, Dánát is olimpiai babér díszítette. Az olimpiai gondolat Helsinkiben érte el csúcspontját. Kelet és Nyugat ifjai most találkoztak először az olimpiai páston, és a sportember őszinteségével köszöntötték egymást elért győzelmeik után. A Szov­jetunió remek versenyzőgárdája mindjárt első bemutatkozáskor 22 számban diadal­maskodott. A nők súlydobó számában Zubina, a diszkoszvetésben pedig Romos­­kova messze maga mögött hagyta ellen­feleit. A férfiak atlétikai számaiban az amerikaiak jártak el­. A súlyemelő szá­mokban csak amerikai és szovjet atlétát koszorúztak. A birkózásban ugyancsak a szovjet atléták tüntették ki magukat. A tornában a Szovjetunió büszkesége, Emil Zátopek, a csehszlovákok büszkesége a helsinki olimpián az 5 és 10 ezer méteres távon, valamint a marathonfutásban aranyérmet szer­zett. A kitűnő atlétát meleg ünneplésben részesítették győzelmei után A finn Matti Järvinen, az 1932 évi los­ angelesi olimpia gerelyhajító bajnoka, a gerelyvetésnek tíz éven át tartotta világcsúcsát A brazil Da Silva Helsinkiben világ- és olimpiai csúccsal szerezte meg a győzelmet a hármas­ugrásban Ez a felvétel a helsinki olimpián készült Papp Lászlóról második olimpiai győzelme után. Melbourne-ben harmadízben koszorúzták baj­nokká, s ezzel a páratlan sikerével megelőzte valamennyi újkori ökölvívó társát Az 1956 évi Cortina d’ Ampezzo-ban rendezett hetedik téli olimpia hőse: Anton Sailer Az 1956 évi olimpia 200 méteres síkfutásának első három helyezettje: Marlene Mathews (Auszt­rália) harmadik helyezett, Betty Cuthbert (Auszt­­rália) a győztes, Christa Stubnick (Németország) második helyezett

Next