Világ Ifjúsága, 1962 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1962-11-01 / 11. szám

„Festival international du film...” A világ minden filmgyárában ismerik­ ezt a mondatot, amely a rendszerint májusban megrendezett cannesi filmfesztiválok falragaszán olvasható, 1946. óta rendezik ezeket a filmünnepségeket. Mi magyarok is többször elküldtük filmjein­ket, színészeinket, rendezőinket. És a „Kör­hinta” óta már hitelünk is van a filmvilág szakemberei előtt. Palme d’or... ez a nagy­díj neve. 1958-ban a Szállnak a darvak című film nyerte el. Gyakran látunk a moziban cannesi díjat nyert filmeket és a képeslapok­ban a fesztiválon megjelent világhírességeket. Sophia Lorent éppen úgy, mint Lollobrigidát, Szamoljovát, Catherine Hepburnt.... Tudunk a zsűri különdíjáról a napilapok tudósításai­ból .. . De milyen Cannes, amikor a körülrajongott művészek már elhagyták Carlton szállóbeli ideiglenes otthonukat? Cannes a Cote d’Azur, azaz Kék tengerpart egyik legszebb téli üdülőhelye és tengeri für­dője, a francia Riviéra gyöngye. Ma már több, mint ötvenezer lakosa van. Hatalmas szállo­dái, kis panziói egyaránt az idegenforgalom szolgálatában állnak. A bennszülöttek jó része a szálloda, a vendéglátóiparban, s az élelmi­szeriparban dolgozik. Az Alpes-Maritimes me­gye Cannes-hoz közeli községeiből is sokan bejárnak dolgozni. A vendégek? Nemcsak a tengeri fürdő vonzza őket (Cannes-nak igen enyhe télen a klímája), hanem­­ a játék­­kaszinó . . . Ám az utóbbi években a yachttal rendelkező s a kikötőbe hajózó gazdag külön­cökön kívül az egészségesebb turista tömeg­forgalom teszi nevezetessé Cannes-t. Ha a város — mint korábban évtizedeken át — csak a dollármilliomosokra építette volna be­vételi terveit, már üresen maradnának a szo­bák . . . Éppen a filmfesztivál-sorozat óriási publicitása hozta helyre a csökkenéssel fenye­gető idegenforgalmat. Csakhogy Cannes első­sorban ma már nem üdülő, vagy fesztivál­város, hanem fejlődő ipari centrum. 1814-ben száműzték Napóleont Elba szigetére. A nyughatatlan császár vakmerő, kalandos vállalkozásra szánta el magát! Arra, hogy el­hajózik a szigetről, kiköt Franciaországban, ahol megjelenése óriási meglepetést fog kel­teni, s gyorsan visszahódítja elveszett trónját. Egy napon 1400 katonáját és néhány ágyúját hét hajóra szállította, ő maga a Linconstant nevű cirkálón elhagyta a szigetet. Milliók éle­tét tette kockára, hogy kalandja sikerüljön. Elba akkor öt napi tengeri út távolságában fe­küdt Franciaországtól. A kiselejtezett L’Incons­­tanton Napóleon állandó veszedelemben for­gott, mert a francia hadihajók mindenütt les­ben álltak. De a kis flotta elérte a jouani öbölt és Napoleon Cannes mellett horgonyt vetett, s partra szállt . . . Néhány hónap múlva a bukott császárt, aki örökre elvesztette ha­talmát, egy másik hajó vitte Szent Ilona szi­getére ... A cannesi partraszállást feljegyezte a történelem. Ez a vidék Franciaországnak ipari szempont­ból sokáig szinte „mostohagyermeke” volt.­­ Cannes és környékének zónája napjainkban már több, mint 20 milliárd kilowatt óra villa­mosenergiát ad évenként. Cannes zónája a legalkalmasabb arra, hogy kikötői befogadják és továbbítsák az importolajat. Minthogy rá­akadtak a plutónium-mezőkre, felállították a legnagyobb francia atomreaktorokat. 1975-re azt tervezik, hogy a cannesi zóna atomener­giájának villanyáram termelése ellátja egész Franciaországot. A zóna műanyagtermelése 1961-ben 436 000 tonna. Ez tehát Cannes dióhéjban , amely nemcsak a filmfesztiválokról nevezetes. Kristóf Károly A pálmákkal szegélyezett tengerparti sétány Az 1962-es cannes-i filmfesztiválon: Sophia Loren, Alain Delon és Romy Schneider Tér a város legrégibb negyedében

Next