Világ Ifjúsága, 1974 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 1. szám
számos faluba is, így történt Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján is. - Petőfit itt nagyon népszerűvé teszi forradalmisága és a nagy bolgár költővel, Hriszto Botevvel való hasonlósága - mondotta Orosz Ferenc igazgató. - A jubileum alkalmából Bulgária kilenc megyéjében közel negyven költői estet és ünnepi gyűlést rendeztünk, ezenkívül kiállításokat és filmbemutatókat is tartottunk. Az előadók neves személyiségek voltak: Peter Szlavinszki Dimitrovdíjas író, a drávai felszabadító harcok egykori résztvevője, Nino Nikolov költő, Petőfi és József Attila ihletett tollú fordítója, a bolgár KKI elnökhelyettese és mások. A Petőfi-kiállítást Szófián kívül négy megyeszékhelyen mutatták be, a razgradi Petőfi Sándor gépipari technikum hallgatói számára pedig pályázatot hirdettek, amelynek nyertesei magyarországi utazást kaptak. Az intézeti tevékenység színvonalát talán még ezeknél is jobban mutatja a következő - ugyancsak Petőfihez kapcsolódó - eset: még Sipos István igazgatóskodása idején, 1970 decemberében, tudományos ülésszakot rendezett az intézet a nagy magyar költőről. Ljudmil Sztojanov akadémikus (a bolgár irodalom egyik utolsó nagy örege, aki 1973 tavaszán halt meg, s utolsó közéleti szerepe éppen a Petőfi-emlékbizottság elnöki tiszte volt) Petőfi és Hriszto Botev „lelki testvériségét" mutatta ki előadásában, a szabadság iránti forradalmi kultusz és az irodalomtörténetben betöltött szerep azonosságain túl. Csavdar Dobrev, a bolgár kritikusok fiatalabb nemzedékének tehetséges képviselője, aki egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, Petőfi költészetének esztétikai értékeit vizsgálta, mai szemmel... És ezek az előadások alkották a gerincét a 150. évfordulóra Szófiában bejelentetett reprezentatív Petőfi-kiadványnak, amely mélységében és szélességében egyaránt felméri Petőfi Sándor költészetének Bulgáriában befutott diadalmas pályáját. . . Hasonlóan ragyogó „fegyvertény" volt néhány éve a sumeni Kossuth Múzeum és a szófiai Magyar Intézet közösen meghirdetett szavalóversenye. Miért tanulnak magyarul ? Különleges, az eddigiekhez nem hasonlító színfoltja az intézeti tevékenységnek a nyelvoktatás. A mi nyelvünk a bolgároknak kis túlzással szólva „kínai" nyelvpótlékként mindenesetre annyit kapnak, akik tudják, mint a kínai után, mégis minden esztendőben szép számmal akadnak jelentkezők, akik szeretnének behatolni rejtelmeibe. A vállalkozó mindig több, mint amit az Intézet lehetőségei elbírnának. Sokszor kérdeztem már jelentkezőktől: miért tanulnak magyarul? A válaszok közül a legképtelenebbet - évekkel ezelőtt - egy húsz év körüli, érettségizett, szerény lánytól kaptam, aki elmondta, hogy egyszer Szófiában az utcán magyar turisták szólították meg, s valamit kérdeztek tőle. Ő azonban sajnos nem tudta útbaigazítani őket, és ezért nagyon szégyellte magát. Mindenesetre, azonnal beiratkozott a Magyar Intézet tanfolyamára. Sokan azért tanulnak, hogy levelezhessenek magyar lány-, illetve fiúismerőseikkel. De a hallgatók zöménél az indíték mégis komolyabb: őszinte érdeklődés népünk múltja és jelene iránt, vagy a magyar szakirodalom birtokba vételére. Akadnak, akik meghökkentő eredményeket érnek el: egy fiatal mérnöknő olyan szépen megtanult magyarul az intézet nyelvtanfolyamán, hogy egy vele készült televíziós interjú után kiérdemelte a magyar lapok tv-kritikusainak elismerését is . . . NAGY KÁROLY SOK EZER LÁTOGATÓJA VOLT A MAGYAR KULTÚRA HÁZÁBAN AZ 1973-BAN RENDEZETT PETŐFI-EMLÉKKIÁLLÍTÁSNAK A MAGYAR SZABADSÁGHARC VEZÉRÉNEK EMLÉKEIVEL 25