Világ Ifjúsága, 1985 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám
a király Koppány figurájának népszerűségében mekkora szerepe van az új divat tudatba épülésének. Mert például a rockszínpadokon — különösen a heavy metal irányzat zenekarai körében — ugyancsak hódít a „Corankultusz”. Lemezborítók, színpadképek, a zenészek jelmezei, színpadi viselkedésük, a kiválasztott énekesek (széles mellkas, lobogó haj, acélizmok, machoviselkedés) karaktere, az őszinteség,a keménység hangsúlyozása, a dalszövegekben az igazság emlegetése, a heroikus, patetikus megszólalás, máskor a történelmi múlt vagy a misztika felelevenítése, a ködevés és a tűzfújás, a sejtelmes lámpavillogás, a színpadon megjelenő különböző szörnyalakok, a nőnek mint szexobjektumnak a bemutatása , mind-mind a közönség érdeklődésének felkeltését szolgálja. Ugyanez vonatkozik a képzőművészetre is, amely újabban reklámokban, könyvborítókon, az alkalmazott grafika területén szerez Fantasy-híveket magának. A perui származású Vallejo — az Interpress magazin címlapjai, cikkei jóvoltából — nálunk is nagyon ismert. A nyers erőt, férfiasságot, a duzzadó izmokat hangsúlyozó férfi és a telt idomú, enyhén szoborszerű, plasztikus hatású nőalakjainak látványa mindig izgatóan hat a nézők fantáziájára. Vallejo művei nem az ember szépérzékére hatnak, hanem a tudatalattiban rejtőző alantasabb érzelmeket, ösztönöket, kamaszkori vágyálmokat korbácsolják fel. Alakjai sportolók, body builderek, filmsztárok tökéletesen megkomponált ötvözetéből állnak, többnyire majdnem meztelenül, fotóhűséggel megrajzolva.Panoptikumát ezen kívül félelmetes és meghökkentő ember-állat szörnyek — démonok, kimérák, mesebeli lények — alkotják, amelyeknek naturisztikus látványa ugyancsak azonnal felkelti és meglódítja a nézők fantáziáját. Nincs tehát mit csodálkozni azon, hogy a nagy lehetőséget a legkülönbözőbb műfajokban igyekeznek megragadni, s az irányzat napjainkra tartósnak bizonyuló divattrendé vált, amelynek kialakultak azok az alkotói receptjei, amelyek segítségével akár havonta is ez új regények, új filmek, új történetek „főzhetők” ki. Ezt bizonyítja, hogy magg, mér nem egy író (nő) büszkélkedik azggal, hogy évente akár tucatnyi regényt is képes megírni és eladni. A Fantasy-receptek ugyanis végtelelenül egyszerűek. Például: vegy elő egy 3 vaskos történelemkönyvet, válassz idl? valamelyik egzotikus (lehetőleg kiig halt) nép (vikingek, avarok , stb.) történelméből mondákat, legendákat, kiegyesdelmeket, keress hozzájuk egy közisigmert hőst (lehetőleg kevés hiteles gS életadattal), vagy találj ki egy „mintha-figurát” (népének utolsó hercege), font alakja köré kalandos történetet, amely a hagyományos mesealakok (Jó és Rossz) küzdelmére emlékeztet, a *3 történetet helyezd egyedi (kísérteties, ggf nyomasztó, félelmetes) környezetbe, jjp szerepeltess benne szép nőket, öntsdgg nyakon az egészet érzelemmel — és a közönség falni fogja, gg. Vagy: a főhős a történelmi realitások gg talajáról emelkedjék a legendák világigába. Kóboroljon elvarázsolt erdők SB ben, romvárosokban, harcoljon, italál!§5 hozzék gonosz démonokkal, boszorkásg nyakkal, idegen lényekkel, törpékkel és óriásokkal, keverjen bájitalt, vegyen ~gy részt (akár „majdnem-áldozatként”) g5 ősrégi szertartásokon, álljon ki lovagi gH próbákat és végül egy szál karddal is vívja ki népe igazságát. «§ Vagy egy újabb recept szerint: a Múlt gs* alakjai találkozzanak kalandjaik során i|t a Jövő alakjaival. Száguldozzanak hol Slovon, hol űrhajón, a kardot éppoly gy jól kezeljék, mint a lézerpisztolyt SS stb.... A Fantasy receptkönyvét méga hosszan sorolhatnánk, de nem érdegges. Talán ennyiből is kiderül, hogy gy kis fantáziával és jó adag mesterségigbeli tudással bárki kitalálhat ilyen történeteket. Nem is kell túlságosan il bonyolítani a dolgokat, az olvasót, néh eszőt nyugodtan megkímélhetjük a fárasztó leírásoktól, a pepecselő részleggektől, a fölösleges sallangoktól. Csupán a lényeg, a Kaland a fontos, a jgg Jó és a Rossz küzdelme különböző g* korok, világok kellékeibe, kosztümjei^ be csomagolva. SS Vagyis ezekben a fantáziatörténetek- ^ ben semmi új nincs, amit a népmesé-kben vagy a sci-fi-történetekben ne ta- lálnánk meg. Akkor mégis mi a példátlan siker, a tartós trend titka? A g jelenséggel évek óta foglalkoznak a g sas kutatók, irodalomszociológusok speciaglizálódtak a témára. Különösen azután, hogy az irányzat alkotásai mér nem- , csak a fiatalabb korosztályok, de a felnőttek körében is egyre népszerűb- b bek. Az okokról a hetvenes évek is végétől bekövetkezett politikai-gazda- S sági változásokról, ezek kihatásáról — g 5S már esett szó. A megváltozott, meg- S nehezült létfeltételek mellett sok em- eg- bér álmodik egy más világról, s aki s egész nap egy irodahelyiségben vagy s egy eladópult mögött egy nagy gépezet fogaskerekeként dolgozik, annak felüdülés, megtisztulás egy erős,izmos, szép, idealizált barbár igazságosztó gog figurájával azonosulni, nagy eszmékért, SsB célokért lelkesedni. Aligha véletlen, hogy a Fantasy-szerzők között annyi gSS Freudot tanulmányozó-ismerő orvos, Grotz pszichiáter található, hisz ők szakemberként alkalmazhatják a Fantasy Sog* legfontosabb hatáselemeit: az olvasó tudatalattiját célba véve az ősi félelmességét idézik fel, ugyanakkor a hősiesség, a mindent legyőző erő utáni vágyat ébresztik fel olvasóikban. Hugh —— Walker A sötétség hercege című művének előszavában írja: — A Heroicagg Fantasy szerzői ma ugyanazt a funkciót töltik be, mint annak idején az SSS Ezeregyéjszaka mesélői, az ír bárdok vagy a skandináv skaldok töltöttek be. Meséikkel elvonják hallgatóságukat SS szürke és fáradságos hétköznapjaiktól. Az irodalomszociológusok szerint, azonjrcírban ez csak részben magyarázata a faji sikernek. A másik fő ok, hogy a Fangil| tasy olyasmit pótol, ami korunkban határozottan hiányzik az embereknek. A régi népmesék feledésbe merültek, a költött mesék megkoptak, avulttá ||j| váltak, a sci-fi viszont hátat fordított ^£5 az egyszerűségnek, túlságosan is el- §£| vont, tudományos, az átlagember szágos mára nehezen követhető. A Fantasytörténetek, viszont kellően „realisták” és kellően meseszerűek is ahhoz, hogy agm az emberek már és még érdeklődjenek sor irántuk. S mivel a tömegművészet nagy üzletet lát az új irányzatban, s és ma azok is kénytelenek — a televízió- GSg- ből, a mozikban, a könyvekből, az újSágokból — megismerkedni vele, akik ■különben nem fordítanának rá figyelysemet. S megint csak az irodalomszociológusokat idézve — nemcsak a gSPI tinik azonosulhatnak bálványaikkal a rock-koncerteken, de a Fantasy-törté gS neteket olvasva-látva sokan felfedez- S3 hetik a maguk eszméinek igazolását |§«S is — a környezetvédőktől a városi ingSj diánokig, az állatvédőktől a feminis- Isitákig. Sokan az atomapokalipszis fe- §3 nyegetése miatti érzéseik kompenzálását várják a Fantasy világától. Mert jgt ne feledjük, ezekben a művekben —gy mégoly borzalmak árán is — a Jóga mindig legyőzi a Gonoszt. S ez azt sugallja az olvasónak, van remény, a 2gi Valóság is követheti a Képzeletet. 3»