Világ Ifjúsága, 1985 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 2. szám

BÉKE ÉS IFJÚSÁG — A kettő elválaszthatatlan egymástól. A fiatalok csak bé­kés körülmények között sze­rezhetik meg jogaikat, védhe­tik meg érdekeiket, válthat­ják valóra elképzeléseiket — mondta Gonsalo Marinez, az ENSZ társadalmi fejlődéssel foglalkozó ügyosztályának igazgatója,­­ a világszervezet képviselőjeként vett részt A munkához, az élethez való jo­gért elnevezésű moszkvai ta­lálkozón. Ezen a fórumon a földkerekség csaknem 100 or­szágának küldöttei megvitat­ták, milyen az ifjú nemzedék helyzete és szerepe korunk­ban. A világon 850 millió 15—24 éves korú fiatal él. Az elmúlt 20 évben e nemzedék létszáma 67 százalékkal növekedett. Egyre több fiatal ember akar megfelelő végzettséget és munkát szerezni. De sok állam képtelen ezeknek az igények­nek a teljes mértékű kielégí­tésére. A munkanélküliség az egyik legalapvetőbb probléma, különösen a fejlődő országok­ban. Ezekben az ipar hiánya súlyosbítja a különben is ne­héz helyzetet. De a nyugat­európai országokban vagy az Egyesült Államokban, illetve Japánban is a munkanélküliek döntő többsége fiatal. És a sta­tisztika számuk növekedését mutatja. A lakosság jelentős részét al­kotó ifjúságot be lehet és be is kell vonni a társadalom éle­tébe. — Az ifjú nemzedék esz­méi és törekvései — mondta az ENSZ képviselője — döntő jelentőségűek bolygónk jövője szempontjából. Hogy a közvé­lemény figyelmét a fiata­lok problémáira irányítsuk. 1985-öt a világszervezet köz­gyűlése az ifjúság nemzetközi évének hirdette meg, amely­nek jelszava: Részvétel — fej­lődés — béke. (APN, szovjet hírügynökség) AZ ADIDAS ÉS VETÉLYTÁRSAI Newsweek TUB INTERNATIONAL NEWSMAGAZINE Bármelyik sportoló bármilyen sportversenyen áll a győzte­sek dobogóján — egy ember csaknem minden számban nyer. Horst Dasslerről, az Adidas alelnökéről van szó. Ám az NSZK ezen mam­­mutvállalatának is akadnak manapság problémái. Téves piaci felmérései miatt, el­vesztette elsőségét az Egye­sült Államokban. Termékei iránt jelentősen csökkenne a kereslet, ha az idősebb gene­ráció nem tanúsítana foko­zódó érdeklődést irántuk. A cég 1920-ban „született”, amikor Horst Dassler apja (Adi), bátyjával cipőboltot, nyitott Herzogenaurach né­met kisvárosban. 1928-ban már Adidas volt az olimpiai futók lábán. Az évek során a cégtől vásárló 1160 ország kö­zül 158-ban az Adidas lett az első számú szállító. Forgalma meghaladta az 1,5 milliárd dollárt. Adi Dassler 1954 óta több mint 700 sportcipőt szabadal­maztatott. (A cégalapító hat éve halt meg.) Jelenleg az Adidas harminc új modellel rendelkezik. Minden új mo­dellen edzők, orvosok és bio­kémikusok dolgoznak. A világhírű sportfelszerelés­­gyártó cég Herzogenaurach­­ban levő fényűző szállodájá­ba élvonalbeli versenyzőket hív meg, hogy még a töme­ges gyártás megkezdése előtt kipróbálja, és esetleges észre­vételeik alapján kijavítsa új termékeit. A társaság honoráriumot fi­zet azoknak a legjobb spor­tolóknak, akik az ő cipőiben indulnak a nagy versenye­ken. Egyesek szerint, a sztá­rok évente félmillió dollárt vágnak zsebre a cégtől. Az Adidasnak újabban nem­csak az USA-ban, de a jó hasznot hajtó japán piacon is problémái vannak. A cég itt a Nike, a Mizuno és a leg­eredményesebb japán gyár, az Ask­s mögött kullog. Az utóbbi csaknem valamennyi fajta sportcipőben vezet a szigetország piacán. S ahogy a japán társadalom öregszik, úgy népszerűsíti az Asks a futást az idősebbek között. A hazai piacon Adi Dassler bátyja, Rudolf a legveszedel­mesebb versenytárs, ő 1949- ben kivált a cégből, és az Adidas közelében megindítot­ta saját gyárát, a­­Pumát. Kérlelhetetlen rivalizálásuk még abban is megmutatkozik, hogy a két helyi futballcsa­pat közül az egyik ezt, a másik azt támogatja. Az Adidasnak megvan arra a lehetősége, hogy továbbra is az élen ma­radjon, ha jól­­méri fel a piac követelményeit. Üzlethálózata az egész világon kitűnően szervezett. A Dél-Koreában és Tajvanon levő fióküzemei talán­­segítenek neki a japán piacon. A társaságnak elég pénze van ahhoz, hogy hosz­­szú távra szavatolja a fejlesz­tést és élvonalban maradá­sát. (Newsweek: egyesült ál­lamokbeli képes heti hírma­gazin) A TŰZIJÁTÉKOK TÖRTÉNETÉBŐL La Recherche Évszázados hagyományai van­nak. A tűzijáték sokszínűsé­gét mindig a pirotechnika színvonala szabta meg. A tűz­szerészet ugyanis nem csak a robbanószerkezetek ártal­matlanná tételével foglalko­zik. A különböző robbanó­anyagok előállítása is hatás­körébe tartozik. A pirotech­nika lényege: a látványos fény- és füsthatások előidé­zése. Alapanyaga hosszú ideig a faszén, a kén, a timsó, va­lamint a legrégibb robbanó­anyag, a puskapor volt. A hagyományosakon kívül zené­vel kísért (piromelódia) és szövegek aláfestésére használt (pirodráma) tűzijátékok is lé­teznek. Történetünk talánnyal kezdő­dik, mivel nem tudjuk, mikor és hol volt az első. Csak any­­nyi bizonyos, hogy megjele­nésük összefügg a puskapor VIII—IX. századi feltalálásá­val, amely a kínaiak nevéhez fűződik. Szakértők megállapí­tása szerint, az európai és a

Next