Világ Ifjúsága, 1992 (46. évfolyam, 1-11. szám)

1992 / 2. szám

A FAFARAGÓ FARKAS EGY MAGYAR INDIÁN OHIÓBAN Talán túlzás nélkül el­mondható: nagy szeren­cse, no meg Nagy Manita, az indiánok istene segí­tett ahhoz, hogy találkoz­zam Peter Wolf Toth-tal­­ az Egyesült Államokban. A negyvennégy éves férfi olyan fazon, aki mágnes­ként vonzza a legcsino­­sabb nőket, ám ő ettől még nem jön lázba. Gyö­nyörű szőke feleségét, kislányát imádja. Rajtuk kívül már csak egy „szen­vedélye” van. Az indiánok, Péter és családja Illinoisban, Chicagótól körülbelül százhúsz kilométernyire lakik, közel ott élő testvéreihez. Tóth Farkas Pétert arra kér­tem, gondolatai szárnyán repül­jön vissza Budaörsre, ahol lélek­ben ma is sokszor jár, ahol 1947. december 4-én az ott élő Tóth család hetedik gyermekeként erre a világra jött. Játszadozik testvéreivel a prés­házukban. Az öt leány és a hat fiú mindig jól megfért egymás­sal, s ha olykor nem jutott va­lamennyiüknek legalább egy nagy karéj zsíros kenyér, testvé­riesen megosztották egymás kö­zött a kevesebbet is. Gyakran maga előtt látja az általános iskolát is. Amikor 1956 novemberében Budaörsön és környékén is dö­rögni kezdtek a fegyverek, a csa­lád úgy határozott, hogy elhagyja az országot. Péter egyik testvérbátyja, Feri és nővére, Irén már korábban elindult. Tóthék a Budaörsön maradt kilenc gyermekükkel in­dultak a nagyobbak után. Mivel azonban ekkor az ország nyugati határszélén a vasfüggöny már új­ra „legördült”, Tóthék Jugoszlá­vián át szerettek volna Bécsbe jutni, ahol - miként azt remél­ték - találkozhatnak Ferivel és Irénnel. Azonban ott „ragadtak”, s ezért a bécsi találkozásuk elég sokáig váratott magára. A még iskolás Tóth gyerekek Ausztriá­ban folytatták tanulmányaikat, s csak 1958 végén jutottak el az USA-ba, Ohio állam Akron nevű városába. Vándorbottal Floridába A német után az angolt szinte gyerekjáték volt Péternek megta­nulnia. Életük jól alakult. A mélységesen vallásos, nazarénus hitű Tóthék minden segítséget megkaptak ottani hittestvéreik­től (és természetesen az amerikai államtól) ahhoz, hogy sorsuk a korábbinál kedvezőbbre fordul­jon. Péter könnyen, s ezért jól ta­nult. Az egyik patinás egyetemre is bejutott, de két év után úgy döntött, nem doktor akar ő lenni. A clevelandi emlékmű

Next