Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)
K - Kaukonen Väinö - Kaul Friedrich-Karl - Kaunda David Keneth - Kaus Gina - Kavčič Vladimir - Kavec Matúš - Kaverin Venyiamin Akekszandrovics
nek sorsával kapcsolatban megkérdőjeleződik a „született bűnöző” elmélete, az írói szándék mégis mintha azt sugallná, hogy a bűnözésre „elrendeltség” ördögi bugyrából nincsen kiút. Az író hangjátékokat is írt, ezeknek témája, hangvétele némileg eltér a bűnözést, devianciát, olykor a detektívregények elemeit tartalmazó prózai műveitől. Gombár Endre Kaukonen, Vainö (+1992) . Főbb tanulmánykötetei még: Lönnrot ja Kalevala (1979; Bereczki G., A Kalevala születése, 1983); Lönnrot ja Kanteletar (1985; Kodolányi J., A Kanteletar születése, 1990). Kaul, Friedrich-Karl (Berlin, 1981. ápr. 16.) Kaunda, David Keneth (Chinsali, 1924. ápr. 28.-), Zambia kormányfője volt 1983 és 1989 között, az Egyesült Nemzeti Függetlenségi Mozgalom vezetője. Művei még: Letter to My Children (’Levél gyermekeimnek’, visszaemlékezés, 1977); The Riddle of Violence (’Az erőszak rejtélye’, önéletrajzi és filozófiai írások, 1982). Kaus, Gina (Bécs, 1894. nov. 21.-Los Angeles, 1985. dec. 23.). 1939-től élt Amerikában. Főként hollywoodi forgatókönyveket írt. Önéletrajzát 1979-ben Ein Mädchen aus Wien (’Egy lány Bécsből’) c. adta ki. Kavcic, Vladimir: 1960 és 1970 között a Borec kiadó szerkesztője, majd igazgatója volt; az 1980-as évek elejéig a szlovén kultúra különböző igazgatási szervezeteinek lett elnöke, illetve igazgatója. Korábbi műveiben, valamint Obleganje neba (’Az ég megostromolása’, 1979) és Ko nebo zazari (’Amikor az ég felizzik’, 1984) c. regényében a 2. világháborúról ír, arról, hogy az abban résztvevők mind lelki sérültekké váltak, megszűntek az etikai normák, s a világ megtelt erőszakkal és abszurditással. Zapisnik (’Jegyzőkönyv’, 1973) c. regényében egy 1948-1949- es koncepciós per témáját dolgozta fel. Aleksander Veliki (’Nagy Sándor’, 1972) c. drámája allegorikus történet a hatalomról. Kaj je povedal ded (’Mit mesélt a nagyapa’, 1977) és Nevarna pot (Veszélyes út’, 1983) c. gyermekregényei önéletrajzi ihletésűek. Egyéb fő művei: Onkraj in se dlje (’A túloldalon és még tovább’, reg., 1971); Pustota (’Pusztaság’, reg., 1976); Zivalski krog (’Az állatégöv’, reg., 1982); Veleposlanik na Kitajskem (’Nagykövet Kínában’, 1987); Pesnik in policistka (’A költő és a rendőrnő’, reg., 1989); Minevanja (’Elmúlások’, reg., 1995). O írod.: D. Rupel: Branje (1973); F. Bernik—M. Dolgán: Slovenska vojna próza 1941-1980 (1988). Szilágyi Imre Kavec: Matús (s Bratislava, 1980. jún. 2.) O Művei még: Návrat na hole (Visszatérés a hegyi legelőkre’, reg., 1946); Svetlonos (’Fáklyavivő’, visszaemlékezések, 1973). O írod.: L. Kavec: O Matusovi Kavcovi (Rehabilitácie..., Romboid, 1992, 10.). Kaverin, Venyiamin Alekszandrovics (Moszkva, 1989. máj. 2.). Az 1960-as évek közepén tiltakozott Ju. Danyiel és A. Szinyavszkij meghurcolása ellen, nyílt levélben vette védelmébe A. Szolzsenyicint. Főbb művei még: Szobeszednyik (’Társalgó’, memoár, 1973); Oszvescsonnije okna (’Kivilágított ablakok’, kisreg., 1974); Petrogradszkij sztugyent (’Pétervári diák’, kisreg., 1976); Dvuhcsaszovaja progulka (reg., és kisregyek, 1979, Nyíri Éva, Kétórás séta, 1981); Vecsernyij gyeny (’Esteledik’, levelek, memoárok, 1980); Szvn sztyekolscsika (’Az üveges fia’, mese, 1980); Nocsnoj sztorozs,ili Szem zanyimatyelnih isztorij (’Az éjjeliőr, avagy hét lebilincselő történet’, mesék, 1982); Verboka (’mesereg., 1982, Gasparics Gy., ua., 1985); Nauka rassztavanyja (reg., 1983, Szabó Mária, Az elválás tudománya, Szovjet Irodalom, 1984, 5-6.); Zagadka (’Rejtély, kisreg., 1984); Piszmennij sztol (memoár, esszék, 1985: Harsányi Éva, íróasztal, Szovjet Irodalom, 1986, 7.); Novoje zrenyije (’Új látásmód’, V. Novikovval, tan., 1988); Sziluet na sztyekle (kisreg., 1988, Grigássy Éva, Képmás az üvegen, Szovjet Irodalom, 1989, 12.); Lityerator (’Az irodalmár’, naplók, levelek, 1988); Szcsasztyja talanta (’A tehetség boldogságai’, esszék, 1989); Epilog (’Epilógus’, önéletr., 1989). Gyűjt. kiad.: Izbrannoje (’Válogatás’, 1973); Izbrannije proizvegyenyija (Válogatott művei’, 1—2. köt., 1977); Szobranyije szocsinyenyij (’Összegyűjtött művei’, 1-8. köt., 1980-1983); Hudozsnyik nyeszvesztyen i drugije proizvegyenyija (’Az ismeretlen művész és más művek’, Jeruzsálem, 1982). Magyarul még: 1 tan. (Téri Sarolta, Szovjet Irodalom, 1981, 12.); 1 esszé (Hetény Zsuzsa, uo., 1984, 12.); 1 kisreg. (Grigássy Éva, uo., 1986, 1.); A repülő fiú (mesék, Bresik V., 1987); 1—1 elb. (Nyri Éva, Nagyv, 1987, 4.; uő, Nagy tüzek, anto., 1987); 2 elb. (uő, Szovjet Irodalom, 1987, 8.); 3 levél (N. Goller Ágota, uo., 1989, 12.). O írod.: Elbert J.: Olvasónaplóféle (Úr, 1975, 4.); Zappe L.: Pánik vagy kijózanodás. Szovjet viták az értelmiségről (Kritika, 1979, 7.); A. Arjev: A romantikus önfeledtségtől a realisztikus önmegismerésig (Szovjet Iroda