Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-03-12 / 21. szám

­­b alig t erjedendő egész pálya tiszta jövedelméből ollyképen biztosíttatnak, hogy az első kibocsátá­si részvények tulajdonosai csak azon osztalékra számolhatnak, melly az előjoggal biztosított kamat­mennyiség lerovása és illető­leges kifizetése után fenmaradand. *) 2or A már aláirt másod-kibocsá­tási 600 d. részvény az előbbi szám alatt érdeklett 2000. d. kiváltságos részvények jogaiban része­sülhetni szinte előjoggal bírván, a régi 2500. d. részvény tulajdonosainak olly formán adati kialák­hatá­­si elsőbbség, hogy a kiváltságos új részvényekből csak az általuk el nem foglalt rész engedtetik át az eddig részt nem vett közönségnek, melly szán­dékokat azonban az illetők legfeljebb 1­s mártius 15ig előjegyeztetni tartoznak,mert ellenkező esetben, az igazgató választmány ezen idő lejárta után az alá­­írhatási elsőbbséget tekintetben nem vehetvén, a má­sok általi aláírások netaláni ajánlkozását elfogad­ni azontúl nem vonakodhatik.— Sor: Mihelyt ezen új részvényekre ezer aláírás történt, ’s azok kész­pénzzel egészen, vagy részletesen beváltattak, az igazgatóságnak az építést Nagy-Szombatig foly­­tathatási felh­atalmazottsága azonnal életbe lépene. —- 4er: Folyó ]S42ik évi január lső napjától szá­­mítva a részvényesek a már befizetett 500,000 ezüst ftnyi részvénytőkétől eddig járt 5%kamatok­ra éppen nem, a netalán eredendő osztalékra pedig ezúttal egész évre, é s ugyancsak f. é. december 31 én felveendőleg számolhatnak. — 56r: Miután a múlt évi October hé­tén tartott közgyűlésnek, a társaság javára elévült 322 d­­első kibocsátási rész­vények tulajdonosit új részvényaláírásra kényszerí­tő határozata, a vállalat jelen körülményiben, egész jelentőségét elvesztő, az ezennel tökéletesen visz­­szavétetik; azon részvényesek azonban, kik el­évült jogaikat mindeddig vissza nem szerezték, ide értve a 12ed. rész hátralévőséggel még tartozásban lévő 50 d. részvényt is, a i. e. december utolsó napjáig járó kamatot nem igényelhetik, ’s kötelez­­hetnek részvényiket legfeljebb i. e. martius utolsó napjáig kiegészíteni *, ellenkező esetben minden ezen határidőig teljesen be nem fizetett részvények, tekintet nélkül, a vállalat javára elévülvén, meg­­semmisítetnek­­«-бог. F. évi április 5 én a társaság az ezen közgyűlésben kibocsátni határozott kivált­ságos új részvény aláírások gyűjtésével megbízott igazgatóságnak eljárása eredményéről adandó jelen­tése fölvétele, és annak nyomán teendő további in­tézkedés végett , újra közgyűlést tartana. A gyű­lés helye a helybeli Casino. A tanácskozás dél­előtti 10 órakor veszi kezdetét, mellyre minden részvényes ezennel hivatalos. IS­Z. id közi é­s. A P. NI i r­­­ap 122 számának 150ik lapján Rá­c­z­k­e­v­i-bül érkezett biographicus czikk írója, megunván rég de — talán — roszul tanult becsü­letes mesterségét, irói szerepet ven fel , ’s velős (?) értekezését olly érdekteljes egyének nagylelkű tettei (??) lerajzolásával kezdi, mellyeket az év­könyvekké szánt lapoknak nélkülözniük valóban nem csekély veszteség leendett (!!) — — De mi jutalom várja e férfiakat, midőn már az áldozatok, ’s rideg önmegtagadás daczára is, a rágalom és igaztalan (?) vádak nyomasztó súlyával terheltetnek, sőt becses­éltök ellen a kaján bosszút lehelő kedé­lyek összeesküvén, kétszeri szerencsés, — vagy akarom mondani — szerencsétlen lövés által bizo­nyára halál martalékává teendők , ha a fölötte őr­ködő gondviselés éber angyala őt meg nem menti, ’s továbbá is a közöröm, és ápolást igénylő sze­génység elősegélésére — bár sántikálva — meg nem tartja ?—­ Hála tehát a gondviselő angyalnak! Köszönet a szíves írónak, hogy azt a nagy közön­séggel tudatni nem késett, mert bizonyossá tehet­jük őt, hogy értekezése nem érdek nélküli hézagot *) Az ezen kiváltságos részvények kibocsátását indit­ványozó grófus­ 1500 d­­illy részvények ki­bocsátását elégségesnek vélte; — a társaság azonban részint minden , ellenkezőként , díjra támadható pénzzavar elkerülése tekintetéből, részint mert az illy úton begyülendő pénzfe­lesleg, a pályának Szeredig ki­nyújtása költsé­geire , igen czélszerű­leg használt­at hatik, a leg­jobb esetben pedig az egészen kiépült pálya egy­úttal az (./.(“A közgyűlési határozatok­lső szá­ma b. pontja szerint alakutni határozott tarta­léktőkére is tett szert, a javaslat 1. 1500. d. helyett azonnal 2000. darabot kibocsátni czél­­szerű­bbnek találta. Közlő: 160 tölté­se Krónikánknak! !! Midőn így őszinte kö­­szönetünket nyilvánítanék , elmondhatjuk egyszer­­’smind: ,,ne sutor ultra crepidam,“ sőt ha a tavalyi fatális egy órai bajra emlékezünk, hozzátehetjük még : ,,ne falcem mitte in messem alienam,“ , i­­rigylésre méltó levelező !!! — FI. K. Hírlapi Halászok. P. Hírlap 122—123. sz. Mind a két szám vezérczikkében ifj. Bezerédy István köz­­tiszteletü hazánkfia az „Örökváltságb­ól, higgadt kebellel, nemes lélekkel; ’s a 122. sz. értekezőjé­­ben ugyanazon tárgyról L­e­n­t­а­­ Gábor kissé csi­­pősebben értekeznek. A tárgy érdemére nézve jö­vő számunk „Or“e fog visszatérni. Pulszky F. 1­23. számbani „Cs a 11 а ко z­á­s a vámszövet­séghez“ czimí” értekezését pedig mai „ ()ré,ünk „Problematicája“ méltányolja. —• L. G czikkére nézve itt csak egyet jegyzőnk meg; azt t. i., hogy mihez nem ért az ember, arról jobb nem szólnia. Azt mondja többek közt az igen t. értekező, hogy a „váltótörvényeknek most „csak zsidók*' veszik hasznát.“ Ennél gonoszabb bókot valóban nem te­hetett egyelőre a múlt országgyűlés lelkes férfiai­­nak, de nem saját ismereteinek is a hiteltörvények szelleme­ és hatásáról, melly egyes kupeczek u­­zsoráin és néhány bomladozó állapotú földbirtoko­sok számolásin egy képen túlmegyen. Azonban nem itt helye kapacitálni L G. urat állítása fonákságá­ról; legyen elég megjegyeznünk, hogy azon törvé­nyek, mellyeknek — L. szerint — most csak zsi­dók veszik hasznát, sok más országokban fél, sőt egész századdal is megelőzik a bankok fel­állítását, és hogy hiteltörvények bankok nélkül igen, de vi­szont bankok, hiteltörvények nélkül meg nem áll­hatnak , és pedig azon egyetlen oknál fogva nem, mivel banknak — bár minő legyen is az — hitelre van szüksége; és azt, hogy a pontos fizetésrőli bizonyosság első emeltyűje a hitelnek, és hogy e­­zen bizonyosság a váltótörvények által nem-zsidók számára is biztosíttatik — L. ur talán még sem fogja tagadni ? — Jelenkor 18—19. sz. Budapesti nap­lójában többek közt olvassuk : „Azt hirlelik Bécs­­bül, hogy a dunagőzhajózási társaság eddigi hajói számát tizenegygyel szaporitandja, az al-Dunán több állomást létesítend , ’s ugyanott hat hajója já­­rand hetenkint kétszer indulva Pestről.“ — Beregd­­megyei új levelezője azt gondolja, meg fog történ­hetni, hogy melly esemény felett ő a Jelenkor­­ban örömét nyilvánítandja, a felett a Világ talán szomorkodandik? Bix az könnyen megtörténhetik , mert mi szomorkodni fognánk mindig, ha a lev. Bereghet az alkotmány és általában a törvény ös­vényéről ejtetten festené ; de míg ez nem lesz, ad­dig örömünk közös, kivévén , ha talán a szabad­sággal­ visszaélés közben , a nyers erő diadalának pártja érdekében örvendene? mi­t­­ , ha a nézetink szerinti jobb ügy vivatnék is ki, illy móddal csak szomorkodni tudnánk. A 1­9. sz. Társalkodóban egy jeles czikk kezdete olvasható az „Ő­sis­é­g“ről, mellyre, ha be lesz végezve, visszatérünk; előlegesen pedig csak azt jegyezzük meg, hogy az értekező az­­is is ég „mellett“ emeli szavát, ’s pedig ollyformán, hogy azt „ellenzői“ is figyelemre méltathatják. — II. Újság IS—19. sz. Belőle csak üi­re­s kalászokat szedhetnénk; például: „S­zanisz­­lón, febr. 2­­. (Szadiméi­ban) Felébredt, fel, min­den hírlapok felett a Nemzeti Újság! - egyedül ez az, melly elvét megtartva, a nemzet érdekeit gyö­nyörrel párosítva mulatja olvasóit, ennek irói lap­jaikban merő koholt hírekkel nem ámítgatnak, ’s így a mi ottan írva van, meg van írva­ és nem rosszul írva.— Hiszen való ugyan , hogy sok szent, úgy mondván , mindenkit felebb emelő és helyezett rendeltetéséhez közelebb vivő, dicső erénnyel teté­zett igazságot hoz létre meglepő bám­észatos viszo­nyokkal dús időkorunk; de sajnos, óh! midőn másrészről sok ellenítéletnek, a helyes, jó, és e­­gyenes középpontjának útjáról balracsapó tévedés­nek is, a mi legkártékonyabb (akaratosan) szülője!! Egy illyen ma, hogy e helyett „graeca“ oda lehet tenni: Hungari per non Ausoniae — hanem per patriám jam nunc sine lege vagantur — l ’s at. . Athenaeum 28—30. sz. Érdekes „Trencsinmegye ismertetése különös tekintettel a benne előforduló gyógyvizekre.“ Valóban szinte jól esik az embernek ezen politikai özönvízben egy kis nem politikát olvasni honunk természetajándék kiről. — Az Ungar 53 — 55. sz. Derék, munkás Nagy Ignáczunknak a f. évi Athenaeumban meg­jelent , „Bűn és Bünhödés“ czimü novelláját adja jó fordításban. Érdekesek azon adatok is, mel­lyeket J. Rumy úr közöl bennök Kazinczy Fe­­rencz életéből. Kár, hogy a szokott hosszadalmas­ság és — zavartság kerülésére az igen munkás és igen tudós közlő — kinek a II. Újság szerint*) még hangversenyekben­ ,,tettleges részvétre is“ van ideje — több gondot nem fordíta.­­ Francziaország,­ ­* Paris, febr. 26. Alig fog találkozni ember, ki az augsburgi közönséges újságnak becsét akár politikai akár literariai tekintetben tagadhatná. Mi egyébiránt párisi levelezőit illeti, ezek ellen sok­féle kifogást lehetne tenni. Ezeknek tudósításai tar­ka színvegyületet képeznek ; benne minden össze van halmozva, a­mit csak kívánhat politikus olva­só , minden esztelenség, föllengőség, ami Fran­­cziaország pártfeleit m­eg hasonlókká teszi, minden jó­­solgatás, minden titkos minisztertanácskozás; még a királynak legbizodalmasb beszélgetése is ; az ő levelezője mindent lát, mindent tud; meghall és megszagol mindent; előtte egy ajtó sincs zárva, ő meglátogatja minden miniszter salonját, a színhá­zak páholyait ; jelen van minden tánczmulatságon, estvélyen, a követek és pairek kamrájában,­az akadé­,­mia ölésiben, a fenyitékházban; jelen van mindenütt, honnan néhány sornyi tudósítást fölkaparhat. ’S ön mind ezt hiszi? Legalább olvassa? Ugyan akar ő nekem is valamicskét hinni ? Talán. Ne higyje, mit az illynemű levelezők írnak. A jó emberek — többnyire szegény ördögök, — kivévén Heinét. Dijok olly csekély, hogy örülnek, ha 4 sous-ért egész nap a fűtött „salon li­t­e rai­r­e“ben ülhet­nek. Itt ők csudálatraméltó Bosco-ügyességgel fut­ják keresztül a hírlapokat, kiszedik belőlük a csí­pősségeket , más színezetbe öntik ’s ragasztanak hozzá valamit, ’s hogy hitelességűk kétségbe ne vonassék, oda függesztik e meggyőző szavakat: ,, tegnap itt és itt voltam, — ezt és ezt hallám , az általános hangulat illyen és illyen; — ez vagy amaz végtelen benyomást (ön; —■ az elmékben i­­szonyu forrongás uralkodik; — nagy változásnak előestéjét éljük ’stb., ’stb.“; ha pedig elég jártas­sággal nem bír e hirlapgyakornoki szólásmódok föl­­használásában, úgy bizonyosan Salvandy-féle kife­jezésekhez folyamodik: „Vulkánon­ tánczolunk’stb.“ — E levelemnek egy illy fele czikk szolgált anya­gul: „Általános elégületlenség uralkodik a kormány ellen egész Francziaországban“. .. . Általános elé­gületlenség ! Ha a levelező a miniszteri lapokat is olvasná, bizonyosan nem ima illyet. Fölteszem, hogy illy levelezőnek 500 ismerőse van Parisban ; több bizonyosan nincs. ’s fölteszem, hogy ezekkel naponkint találkozván, mindnyáját megkérdezi: hogy van a dolog ? 's mint vannak megelégedve a kormánynyal?’S válaszul kapná:—sehogy, sehogy, sehogy —­ 500 szót sehogy. ’S miért? Olvassa ön a Courrier frantjais, Commerce, Siécle, Patrie, Con­­stitutionnel, Temps, Gazette de France, France, Quotidienne, Charivari és Corsaire czikkeit, és lát­ni fogja, milly gyalázatos kormányunk van. Az ál­talános forrongás és elégületlenség tehát az ellenzé­ki lapokban uralkodik tulajdonképen? Természetesen, — mert ezek a közvélemény orgánumai — Hát a miniszteri lapok ? — Ah , ezek bérelve vannak; soha sem adják híven a tényeket; csak az ellenzéki lapok nem közölnek hazug­ságot. — Jól van, jól! — A levelező tehát ál­talános forrongáséal ír; czikkelye nyo­mtatva meg­jelenik az ujságlapban; a közönség olvassa, ’s ime mindenek ajkán hangzik, hogy Francziaor­­szágban a kormány népszerűtlen. S pedig nem igaz! *) Mi is következőleg van a II. I j s á­gnak az ő esz­tergám­i febr. 2. költ, s ugyancsak az ő 19. szá­ma, 75. oldalának az ő közép hasábján megír- . va: „Említendő Hum­i tanárnak azon burm­ó­­sága, minélfogva a művészetben is tett leír 1­észt vett: a /. о­n­go­r­á­t s­aj­á­t, tu­d­ó­s kezei­vel t­о v­n m­о­z­d­í­t­u­i segítve­n.‘*

Next