Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-09-24 / 77. szám
A Fejér-Veszprém megyei szederlyatenyésztő társulat gyűlése Fejérvárott jövő october tizennyolczadikára leven kitűzve, arra minden aláirt részvényes tag tisztelettel meghivatik. Kunoss Endre társulati jegyzetzáfolat és pótlék az árvai tisztujitás előzményei és eredményéhez. A P. H. 165ik számában közöltetik Árvából a legközelebb tartatott tisztujitást megelőző szavazatvásárlás , nyilvános ármánykodás megpendítésével. — Miután a P. H. levelezője magát a nyilvánosság olly nagy barátjának elnevezd, szinte jogosítva valánk tőle ezen tisztujitás részletességit elvárni — mintegy ösztönéül annak, hogy undorodjék e hon hasonló kísérletektől ,s a nemzet nemzője adjon erőt és szilárd akaratot valahára e vésztől menekülni addig is, mig az erkölcsiség már most is sirba téve, hantokkal be nem takartatik, míg a nemzet a jó magot elválasztani képes a napról napra terjedő ’s idővel kiirthatlanná válandó gaztól. — E tisztujitásig békés volt e megye , barátságos hegylakási gyűlésein néhanéha korsajtolta jobb eszmét is megpendítettek, de az a szülés nehéz fájdalmi közt elfojtva világot nem láthatott. — A szintett barátság leple alatt lappangó gyülölség jó előre tisztujitásunk előtt borzasztólag emelé föl szörnyű hydrafejét, mindenfelé gúnyt é s politikai kiirtást lehelvén. — Illy viszonyok közt két alszolgabiró , ki ezt mind műveltsége mind erkölcsiségénél fogva méltán igényelhető, kívánt előléptetni. Ezek ellen egyik főtisztviselő olly feltételes aláírásra szólitá ’s birá a tisztikar legtöbb egyéneit, hogy kiki tehetsége szerint adózván, az a tisztikart mindenképpentartani ’s a két alszolgabirót igazságos előretörekvésükben gátolni igyekezzenek, még azt is nyíltan kijelentvén , hogy ha egyik a két alsz.biró közül főbíróul elválasztatnék, a főnök ’s néhány ügyfelei hivatalaikról leköszönendnek. *) Es illy elkeseredés közt hajhásztatik a nemesség legaljabb eszközökkel. — Hol írott lekötelezés, pénz, bor , pályinka nem elég, ott erőszak is használtatik, annyira, hogy az összeesküdt ügyfelek főnöke szeme láttára az ellenpárti nemesek fejei is bezúzattak. — Akkori másod alispán nem kívánt egyebet, mint hogy ezen aljas eszközök megszűnjenek; a nemességtől kicsikart, vagy is inkább megvásárlást írott kötelezvények viszszaadassanak, és igy a választók törvényes szabadsága visszaadásával az előbbeni béke malasztja helyre álljon; de ezt az ellenfélnél jó móddal ki nem eszközölhetvén, — bár első alispánságra — közbéke-fentartás végett — igényt keblében nem táplált — a romboló ’s vészes következésekkel fenyegető hatalmaskodásoknak gátat vetendő — első alispánnak elválasztatni kivánt, és igy keletkezett a másik párt, nem pedig mint levelező állítja, hogy a két alsz.biró pártját előmozdítsa. — Az egyik részen — kivévén az említett két alsz.birót, egy alügyészt, ’s két esküdtet, az egész tisztikar állott, ’s mégis kétesb kezde lenni előtte a dolog állása , annyira hogy a nemtelen községek biráit is késztető mgos Helyettes főispán elibe teendő folyamodások benyújtása ’s az ó tisztikar fentartása végett. — Volt rombolás, volt nyilvános becstelenítés, volt részegeskedés és minden kigondolható aljas eszköz az ellenpárt megbuktatására. — Valóban szomorú a tisztválasztások jelen állása, mert hol keressük aztán e körülmények közt alkotott tisztikar tekintetét, hol az igazság részrehajlatlan szigorú kiszolgáltatását? Ezen mirigy, ha nem segitend rajta a törvényhozás, bizonyosan veszélybe döntendi a hazát, ’s már ez valóban nemzeti veszély, mert a jobbak, mielőtt illy alávaló eszközöket válaszszanak, ’s magokat mindenféle fondorkodásoknak kitegyék , inkább visszalépnek, és egy megye boldogsága kivirágzásának eszközlése fondor kezekre jutand , mellyek azt önzésök után helyezendik. — Árva megyének helyezete olly szomorú , hogy kivevén a tisztikart, az értelmes statusnak száma igen csekély , ’s ha illy helyütt a tisztikar hit ’s becsület alatt megállapodik a statusok elmellőzésével valamelly czél kivitelére, ez nála olly veszélyes mint kárhoztató , kárhoztatóbb pedig annál inkább , ha a czél nem tiszta, ’s az annak kivitelére választott eszközök aljasok. — És ezek szerint itt méltán állíthatni, hogy aljas éorteskedés szinte ex concluso publici magistratus űzetett, űzetett pedig életre és halálra, úgy hogy méltán lehete igen gyászos következésektől tartani, mellyek elhárithatlanokká leendettek , ha a mgos főispán helyettes bölcsesége és az egy párt mérsékletsége hozzá nem járul. — Bizony, bizony sokkal czélszerűbb lett volna az érintett főtisztviselő pártjának a morális erő egész kifeszültével e korteskedés ellen a tisztválasztás előtt férfiasan felkelni, mint a megtett dolgok fölött a következő gyűlésben jeremiádokat tartani, ’s a múlt eső ellen köpönyeget kinálgatni. — És ez legyen pótlásul az árvás levelezőnek ; bár máskor tisztább mezőn találkozhatnánk. Lokcsánszky Ferencz. *) Hogy a nyilvánosság barátja a szavazatvásárlás vagy tulajdonkép emberhajhászat ezen saját nemét elhallgató, csudálni épen nem lehet, hiszen az öszszeesküdtek névsorában ön neve is 50 vft. adóval tündöklik , még kevesebbé pedig azt, hogy a tisztújítási költségeket 50 ezer ftra tette, mert számításainak cuantuma nem más mint proportionális számok eredménye, hol az A. párt költségei helyét g. potolá. Beküldő: 62? A marhadögröl törvényhozási tekintetben. (Vége.) III. Gazdasági tekintetben is kőszálakba ütközik azon országos javaslat, kivált a kárpótlási pénztár, ’s a kárnak egyes esetekben leendő megtérítése miatt, mert ha azon pénztárt, mint egész országban közöst, csak új adózás útján kellene is alkotni,—ert honunk különféle éghajlati és geographiai tulajdonsági miatt az igazsággal alig lehetne megegyeztetni. Hegyes vidékinken Mármaros, Bereg, Szepes, Liptói, Zólyom vármegyékben, hol az áldott természet csörgő patakokkal kínálja a bérczeken legelő marhát, nem érzik a lakosok a marhadög csapásit olly mértékben, mint p. o. Szathmár, Szabolcs, Pest, Bács megyékben, hol a vízáradások után származó mocsáros berkes vidéken legelnek, vagy hol apró büdös kutakból, vagy álló vízből isznak a marhák; de a marhatenyésztés mégis olly ága a gazdaságnak, mellyel csapatszámra űznek kereskedést. Továbbá igen messze menvén,—meddig még — a mint — tudjuk sem izó, sem kormány nem ment, ’s meddig Hayne úr sem kívánta azt terjeszteni,—azon országos választmányi javaslat, midőn a paczal-aszályon kívül más belbetegségekben is akarja a baltarendszert gyakorolni, ki nem látja, milly tetemes és megbizhatlan költséget ró a nemzetre, még pedig úgy, hogy annak bizonyos része örökre elvész, soha többé forgásba nem jő, t. i. azon, számtanilag ugyan ismeretlen, de mégis létező rész, melly a betegségekből meggyógyuló, ’s a tudományos haladáshoz ’s a természeti viszonyokhoz képest mindig nagyobb számmal gyógyulható marhák húsából, a jármásoknak még tehető munkájokból a tenyészeknek még eredhető szaporodásából az agyonverés által földbe ásatik. — Nem rég volt azon idő, hogy a megdöglött marhák bőrét ’s fagygyát nem szabad volt használni; az ügyelés és tapasztalás után okulunk, ’s bizonyos óvással, a mint most már a kormány rendeletét is megengedik,— annak a kárvallott hasznát veheti.*) De ha alakulna is akármelly utón ’s módon azon kárpótló pénztár, melly mentesítsen a baltarendszer következésétől , — a nyavalyának meghatározása (főkép olly korán mint a javaslat szelleme kívánja ’s betűje kimondja) és a kárpótlás mennyisége csakugyan némi önkénynek, mit sem orvosnál, sem szolgabirónál illy sikamlós helyzetben nem helyeslek, — és a tulajdonsértésre ad alkalmat. Ugyanis, hogy a marha becse, a betegség fokaihoz képest, mellyben az agyonülés éri, különböző, aszerint a mint még több vagy kevesb remény van a gyógyuláshoz— azt senki sem tagadhatja, pedig az csak szemléleti óhajtás, hogy mindegyik marhát azonnal első vagy második korszakban látni, vizsgálni, vagy agyonverni kell. Amint ezen elv szerint szabályoztatnék: orvosaink, tisztviselőink helyezetét tekintve, még ha a rendőri bírák mindenütt létesíttetnek is, meg kell vallanunk annak lehetlenségét. Ha pedig a köznépnek, ki sokszor az önnevelte fajt nagyon szereti, ki a szájról szájra adott tudomás után úgy hiszi, hogy édestej-beadással, olajoskorpa-etetéssel, ’s más házi szerekkel (a természet műve által) beteg marhája meggyógyul, mondom, ha a köznépnek akarnék marháját agyonütni, a nélkül hogy ingeszerinti árát markába adnák; — én valóban tulságosság nélkül szólok, de nem tudom kiszámolni az ellenszegülést. Továbbá tehát a földesúrinak, ki több négyszeg mérföldnyire pusztát bírni szerencsés, hol, ha talán gulyájában dögvész fejlődnék is ki, senki máséval érintkezésbe nem jővén a marha (a javaslat szerint pedig csak a ragály behozatala, ’s érintés általi terjedés állana) senkit onnan kár nem fenyegetne, — megszűnik és természet és polgári törvények ellenére szabadsága a mindennap létesíthető haladó természet tudománya körében, a szüntelen változó tüneményekben főkép tisztviselők és orvos befolyásával kísérleteket tenni, és azon gyógymódot követni, mellyet biztos és avatott kezekből nyer ’s mellynek az orvosi évkönyvek ’s egész emberi nemzedék sikerét vallják? ez valóban annyit tenne, mint törvénynyel azt parancsolni, hogy a hároméves gyermek, majd hat, kilencz, tizenkét éves korában is azon csizmában járjon, mellyet ma mérünk lábára. ,,A szellemi erők működéseit meggátló kötelékek megszakadnak és megszakittatnak; azért a korlátlanság ellenében szükségesek ugyan törvények is, mellyek akaraton kívül ismereteket czélozzanak, ’s a tudomány, miveltség édeni növényét hozzánk is plántálják ’s a magyar földet a valódi világ részévé változtassák ; de épen azért, kivált természeti tudomány körében tagadó kísérleteket, tapasztalásokat tiltó ne legyen, ’s nem lehet, ha eszünkbe jut, hány darab gyémántot röpítettek füstbe a kémlök, míg annak természetét kitanulták ; vagy melly catastrophon ment az emberi nemzet által, míg Gallilei, Newton, Franklin ’sat. törekvései után az ember a balítélet, babonaság és boszorkányégetés ködéből kiemelkedve a mostani pontot élvezheti, hol már a késő derék, jégeső ellen hárítókat ígérhet, a villámcsapásokat pedig szabályozhatja is, hol a gőznek óriási hatását az erőművekben, gyárakban szemmel láthatja, hol a Daguerreotypia csudarajzát bámulhatja 11 * * # Ha tehát orvostudományunk körében ’s így a marhadögöt illetőleg törvény készülne mégis, az csekély véleményem szerint most még vagy azt mondja, hogy az eddig hivatozott módon a törvényhatóságok a főkormányszékkel egyetértve tegyenek mindent a tudományos haladás és orvosuk javaslatához képest időrül időre, és aki ezt tettlegesen, vagy hanyagságával, titkolódzásával gátolja, tiszti fenyítékkel büntettessék, vagy ha már egyes intézkedésekbe vegyül a törvény, az ezen eszmékbe központosulhat, (honnan azután a jövendőségnek sajátlagos és egyes rendelkezései eredhetnek.), t. i. mivel minden bajnak lényegét ’s természetét kell elébb tudnunk, ’s azután lehet azon segitnünk, a három orvosi tudomány pedig főkép gyéren készült ’s kevés baromorvosunk miatt még sötét köd fedi,’s hasonlag még csak most kezdünk arra eszmélni: azért szükség a tudományok Egyeteménél minél előbb jobb lábra hozni, kivált a kérőző barmok egészségéről ’s betegségéről ’s igy gyógyításáról szóló oktatást. Azon orvosi egész ágazatban most csak egy tanító lévén egy segéddel, felséges királyunknak ezt igaz alakban felterjeszteni szükség: onnan bizonyosan nyerünk orvoslást, hogy ha nem olly fényben és kiterjedésben is, mint Bécsben, de legalább mint Szász- és Würtenberg-országokban rendeztessék a báromorvosi intézet’s alapíttassék. De a szellemi erővel ’s vagyonnal dús Nemzet is, mellynek lelke a jó és dicső iránt szent tűzzel melegítve ez utolsó évtizedben magyar akadémiát gazdagon alapított, múzeumnak, játékszínnek pompás falakat emelt, ön alkotmányi jogának megtagadásával is az óriási lánczhidat Pestbuda közt munkába vette, a gazdasági egyesületet, ezen mint minden iparra jótékonyan ható, úgy a marhatenyésztésre ’s gyógyításra is ébresztő testületet alkotta;—mondom azon nemzet is tehet ’s bizonyosan tesz is lépést, hogy jólétünk egyik főeszköze a baromorvostudomány világosságot nyerhessen, csak módot, alkalmat, időt lásson ! így készülhetnek azután elég számmal minden megyékhez ’s városokhoz, uradalmakhoz alapos tudományú és gyakorlatú baromorvosok, sőt magok a fő- és járási orvosok is így szerezhetnék meg azon jártasságot, melly nélkül közhivatalt nyerni képesek ne legyenek. Így remélhetnék, hogy a nép a szarvasmarha tenyésztésre , táplálásra, kímélésre ’s a történhető nyavalya idejéni bejelentésére , a rendeltek és javaslottak teljesítésére vezéreltetnék, mert a természettudomány terjedne, és Edvi Illés, Balásházy oktatásai a népnevelés egyik ágául válnának. Illy után tanulhatnék ki az ügyelés és tapasztalás áltait hazánkban, шеПуек a honi, mellyek az idegen és csak behozott betegségek ? mikor van eset, és az egész járvány jellemében gyökerezik-e, vagy a nyavalya időszakaitól függ, hogy elzárás,vagy agyonverés szükséges talán a ragály elterjedésének gátlására és kiirtására?? Illy módon lehetne a százrétű paczal-aszályt ha ki nem irtani , de szelidebbé tenni az oltással, mellyel orvosi javaslat által szokásba, a rendőrségi intézet által életbe, s idővel ha megérik e dolog, törvénybe is iktathatna a jövendő, de nem mintha minden más óvó és gyógyitószert nélkülözhetővé tenne az, hanem csak mivel nagy sikert ígérő óvó módnak tanúsítja az idő. „ Utoljára ha csakugyan az ország e czélra pénztárt kivánna alapítni,— én ezt megyeileg óhajtanám fizettetni és kezeltetni a természeti okokon kívül, a municipalitás tekintetéből is, lényeges különbséget abban nem keresvén, hogy az csak egyedül a százrétű paczalaszályra, vagy mint az országgyűlési választmány ajánlja, több betegségre is terjesztessék ? Ezen kármentesítő tőke pedig még most csak az adózó népre nézve lenne alkotva. 19 9 A ,Világ 1 90dik sz. alatt közlött véleményt vagy javaslatot sem kell még úgy tekinteni, mint Somogy nagy közönsége véleményét, 's ,végzési erejét még majd a közgyűlés fogja megadhatni. — Én is az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányban a nj vármegye kegyes megbízásából tag lévén a tanácskozásban részt vettem, de fájdalommal kell a tudomány részéről megvallanom, hogy a baltarendszer védlői bennünket mint annak ellenzőit hosszas okoskodás után egy szavazattal felülmúltak!—Nem is csudálom, sőt köszönettel veszem, hogy egy avatott az ,Ismertető“ 101. számában, amint előadásából kitetszik, a dolog iránti buzgóságból, de Somogyunknak, hol ő is tényleges pályáját kezdette, tartozó tisztelettel Választmányunk véleménye ellen megszólal. Valóban ezen értekezés, ha kisebb hiányait p.o. mintha a baltarendszert Somogy indítványozná (holott az országgyűlésileg van feladva a megyéknek) vagy állítását, hol a marhadög behozatását, és nálunk honosítását ezelőtt 14 évre akarja határozni,ami az orvosi könyvek szerint már ezelőtt száz évvel sőt előbb történt (Kanold historische Relation von der Pest des Hornviehes etc. etc. Breslau 1713) mondom, ha ezen elméleti hiányait elmellőzzük, köszönetet érdemel, midőn őszintén szól, és hibául rójja ,,ha Somogy azokkal tart, kik a marhadögöt csak behozatal által hiszik hazánkban uralkodhatni.“ Továbbá azt mondja „Ezek után bátor vagyok nemcsak hinni, hanem mint positív tudományt terjeszteni, hogy határszéleinken felhőkig nyúló kőbástyákat emeljünk bár, marhadögöt fogunk mégis in abundanti látni, mert— — a marhadög most már eredetileg is származhatik.“ — Én pedig kérem, és meleg kebellel felszólítom más orvos társimat is, hogy most már közzé is nyilvánossá válván e nagy természeti tárgy, annak helyén és idején szóljanak, tegyenek az igazság kipuhatolására! nehogy a törvényhatóságok intézkedése miatt a jövendő minket némasággal és hittelenséggel vádoljon.