Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-07-09 / 55. szám

Igen,segítsük őt’s az utókor áldása lebegend hamvaink felett! Termünkben sem hangzottak el nyomtalan a derek szónok szavai. Megyénk , melly jó s szép iránti vonzalmát olly gyakran tanusitá, száz frt p. p. ajánlott. Ez alatt egy aláírási ív is jött keringésbe, mellyet maga a tisztelt szónok Bartakovics Ibiró úr 50 frttal nyitott meg; határozatta jön, hogy a 100 fo­rint az aláírás utján begyült pénzzel Pest megyének lenne átküldendő, olly megkereséssel, hogy minket, ’s a többi megyét a gép eredményiről, melly most pesten közszemlélés végett felállítandó volna , érte­sítői szíveskedjék.*) — B. Orczy a magyar gazda­sági egyesület pártolásáért szóló levele elfogadtatott Az aláírási iveken begyült pénzöszveget, majd annak idejében elküldeniük. — Megintelénk ezután a Pes­ten építendő museumra országosan ajánlott sommából ránk eső rovatának mentől előbbi lefizetésére. Eszébe jutott ekkor valakinek megkérdezni, vájjon tisztában vagyunk-e már a színházra fizetendő pénzöszveggel? feleletül nyerők : nem ; ’s miért, mert némelly tisztvi­selők hanyagok valónak. Boldog Isten ! ’s még­is, mint szerették volna némellyek e hanyagság felfödöztetését személyességnek tekinteni. Megígértük újra a fizetést, ’s igy vége jön e pernek. — Érsek-Uj­várott October elején nyittatik meg a kisebb gymnasium­i emelendi ez ünnepély fényét egy keblünkből küldendő megyei küldöttség. — A kegyes tanitó-rend collegium­ának megyeházunkkali kicserélése iránt lépések történtek. — Jövő közgyűlésünk kezdetét veendi augustus 29én, törvényszékeink pedig ,22én s igy ezen most elma­radt hét, a télen három hétig tartandó törvényszé­kekkel leend kipótolható. Ezek valónak közgyűlésünk főtárgyai, más inkább magányérdeküekkel ; ’s igy gyű­lésünk befejeztetett. Biharból. Junius 14-én (Közgyűlés, folyt.) Felolvastatott a jegyzőkönyv, írva híven a tegnap hallott hatalomfokon ülő többségi szellemben, a min­denesetre hibátlan főjegyző úr becsülete, a m. he­lyettes úr rovására, ennek személyét érdeklő nyo­masztó kifejezések mellett, czifra és fellengző dicsé­reti mentegetéssel emeltetett érdempalozára, a hír utáni vizsgálat helytelen és törvénytelennek bélyegez­tetvén.— A m. Helyettes úr, némelly óvási megjegy­­zésére szót emelt egy hites ügyvéd: A Sillye Ferencz csődületi perében álló hitelezők választmányának én is egyik tagja lévén, mint a Sillye elleni terhes vá­dakat magában foglaló jelentésnek választmányi ha­tározatnál fogva készítője , azt egyenesen pelügyelő tiszti ügyvéd úrnak adtam kezébe , mégsem gondol­ván , hogy e fontos és titkot kívánó körülmények , maga módja szerint nem fognak tárgyaltatni. Én teg­nap későn jöhetvén gyűlésbe, azután hallottam, mint vádoltatott a választmány a jelentés becsúszta­­tásáról ,akkor hirtelen,felkésvén,nem nyilatkozhattam ; most azonban a jegyzőkönyv megértése után , köte­lességemnek tartom, e részben, a vádolt választmány igazolása tekintetéből is nyilatkozni. A választmány­hoz beadatván a vád, ennek nem állott tisztében azt más után előterjeszteni, mint a­mellyre jelen­tése általjában tartozott , a megyei tisztviselő urak kezeibe jővén a vád, mi azt jó hely­re kerültnek tart­juk. Mivel pedig minden választmányi egyes tagot A S­z­e­r­k. külön is érdekel a dolog, köztünk, bár többen vol­tunk, az mégis titok volt, s azt magunk közt an­nak fogadtuk. Én magam találtam Sillyét a főjegy­zői írnoknál, az ellenes vádban tudomást vevőleg. Én nem tudom, mi úton jutott hozzá, de hogy a do­log felől magam is panaszos említést tettem, többek közt a Casinóban is, közhelyen, bizonyos­ vádat a­­zonban, vagy feladást nem. A m. Helyettes úr ma­gához hivatván felszólított, hogy mivel hírből töb­bektől értette az esetet, nyilatkoznám iránta : igaz ő az , hogy Sillye olly fontos vádoltatását kezeibe kerítette , mire én , a dolog mibenlétét őszintén elő­adtam , senkit sem vádolva; mert én most is azt mon­dom: nem tudom, mint jutott a bevádolt a vádle­­vélh­ez.—Egymás h. ügyvéd többek közt: T. úr nyilat­kozatából az tűnik ki, hogy a m. helyettes úr, a mostani magistrates ellen, melly, dicséretére legyen mondva, különben helyes, és igazságos panaszra okot nem ad, maga erőtetve keresi a vádakat. — M. helyettes úr. Személyem sértésit, tűrni szokván, elszenvedném, de midőn hivatali helyezetem , mellynek becsületben tartását hittel fogadtam, kíméletlenül szüntelen sérte­tik , kénytelen vagyok főügyvéd urat felszólítni, hogy az imént felszólalt sír ellen az actiót tegye és olvassa fel. B. Ö.: A kimondatott actio helyén van é, mi határozzuk el, és csak akkor tétethetik az fel, ’s ezután az elítélést táblabirák tegyék. Egyéberánt ez esetben az actiónak helye nincs. (Többen: actiónak nincs helye! sokan: actiót!) Egy tb. Az elnöknek joga van a főügyvédet actio-feltevésre szólítni; de a RRknek joga a feltevést határozni.—A főügyvéd nem függhet egyedül az elnöktől; ő nem subordinatusa ; a mit a RRk végeznek, ahol köteles magát tartani.—A főügy­véd.­ Az elnök egy a Rendekkel, és ha mint Rendek ha­tározatát mondja ki az actio - feltevést, úgy azt a­­zonnal felteszem , de elnöki rendeletre, a Rendek végzése nélkül, sohasem.—Egy másik.: A főispán el­nöksége különbözik az alispánokétól, mert a Rendek által választott elnök egyenlő lehet a Rendekkel; de a főispán moderátora a megyének; ő kormányzó ,- és az elfogadott kir. decretumban nyilván kitétetik: uter debita obedientia praestetur.—Egy harmadik : hogy az elnöknek joga van actiót feltétetni,kétségtelen; mert kü­lönben a határozó többség által, a más részenlevők, vagy maga is az elnök bízvást sértethetnének ; de az actio feletti ítélet a Rendeket illeti, és pedig é­­pen nem csupa táblabirák bíráskodhatnak felette , mert nemcsak ők sértetnek meg, hanem az egész universitás__Ismét egy tb. hijába beszéli helyettes úr az actiót; itt e feletti rendelkezéshez joga nincs; itt ő é­­pen az, mit minap B. J. úrnak mondott vala (nuit); csak ,elnök*, ,tanácskozó társunk.4 — íme hallottuk, kitől értette helyettes úr a főjegyző urat vádoló hírt, és helyettes úr mégis azt monda tegnap: nem emléke­zik, kitől hallotta; ő arról sem szokott emlékezni, mit maga mondott;illyesmit nagymértékben szokott Ő gya­korolni!—Egy negyedik: Ha az actio-feltevést az elnök nem rendelheti, úgy appellata sem történhetnék ma­ga rendén ; főügyvéd úr nyilatkozása feljebbvalójá­val a­ kapcsolattal nem egyezik meg; neki az actiót kötelessége lett volna feltenni, és a Rendek azt azu­tán megsemmisíthetek.'------Miután több oldalról egy részt a csak mai napon nyilatkozó , és tegnap vitat­kozásoknak szabad szélvonalt engedő hites ügyvéd ellen, másrészről a m. helyettes úr ellen erős ki­fakadások, s kivált nemelly ifjak által, kikre he­lyesen alkalmazható lenne a tárnics: laudabilius quae dicenda et facienda, discere, quam quae nescimus docere, korholások is, nem maga helyen hallattak; úgy hogy maga első alispán úr is kénytelen volt a túlzó kifejezéseket nem helyeselve inteni, hogy mi­dőn szólnak, tartsák meg : svaviter in modo , forti­­ter in re­­­m. helyettes i­r ismételve hivatali komoly­sággal felszólító főügyvéd urat, a hivatala sértését érdeklő actio feltevésére , és ez nyitva nyilvánítá , hogy a megyei gyakorlatnál fogva is, addig míg az actio feltevése, mint többség határozata , nem mon­datik ki , azt fel nem teendi, és szavát vissza nem húzza. — M. helyettes úr: az elnöknek joga van az actio feltevését kimondani; az elmarasztás a RRK joga. A főügyvéd úr által kijelentett elv mellett, sen­ki sem képes illy helyzetben , hivatali állását illőleg sérelmektől mentesítetni, mivel e szerint felekezetek határoznak, mellynek soraiból büntetlenül történhet­nének sértések. Már látom, élbre van állítva a dolog, kénytelen vagyok azért­­ledarálni, hogy én főügy­­véd urat többé főügyvédnek el nem ismerem.­­Ez­zel felállott, és a teremből eltávozott, az elnökséget első alispán úrnak áthagyván). —­ (Folyt. köv.) dalából: Zalaegerszeg, jun 24. (Vége.) Felolvastatott továbbá a 11111. m. k. Helyt.tanács in­­tézvénye, mi szerint a D­rá­v­a vizén átszállító ré­vet karfákkal elláttatni ’s­ az idevezető lódnak elha­nyagolt mindkét oldalát kellőleg kiigazittatni rendeli, melly intézvénynek tiszti felelőség melletti foganatba­­vétele annyival is inkább határoztatok,sőt az ebeli gon­doskodás a Murán levő révre ’s egyéb hidakra is kiterjesztetek, minthogy f. év tavaszán T. J. tbiró ur lovas karfák hiánya miatt a kocsit a Mura vizébe ragadák, mellyben kocsis és lovak odavesztek ’s a kocsin volt kis fiú, csak különös isteni gondvise­lésnek köszönhető menekültet.— Arad R­ei tudósiták a megyét, hogy az ismeretes zágrábi gúnydal ügyé­ben hozz­ájok intézett fölszólitás következtében nem­csak fölirtak ő Felségéhez, hanem az illető ezredes­nek a honbul kiűzetését is kívánják eszközöltetni a jövő országgyűlésen , melly tudósítás a megye közönsége által egész megelégedéssel fogadtatván, minthogy a megye részérül a kellő intézkedés már megtétetett,jeleiben tudomásul vétetett. — Tolnamegyé­­nek a magyar útlevelek külföldön elfogadásának ő Fel­ségénél felirat által leendő e­szközlése végett inté­zett felszólítása , minthogy a megye már megtevé e tárgyban a kívánt lépést, csupán tudomásul vétetett, úgyszinte Fej­ér megye értesítése is, a magyar róm. kath­. egyháznak a pápai függés alól kiszabadittatása iránti be­reg­­i indítványra múlt april 20kán költ végzéséről. —vL—. Somogy felső vidéke . jul. 2. A munka­szerető népnek egy örvendetes időszaka kezdődött, az aratás. Mindenfelé hosszú szárazság uralkodott ugyan, a rétek azonban még is reményfölötti bőségben nyújtottak szénát, ’s a gabonák szinte dús gyümöl­csöt ígérnek, a zab és tavaszi árpa kivételével, mel­­lyek apró szalmát ’s hunyt magot fognak adni. A szőlőhegyek egyáltalán igen lakottak, ’s így ha még egy két eső a kukoriczát ’s burgonyát megáztatja áldásos évre számolhatunk ; lesz eladó búza és bor­ csak legyen ki megvegye; de épen a vevők hiánya­ ’s az ár csekélysége azon féreg, melly a földmive. *) Utasítjuk egyszer-mind tisztelt olvasóinkat: az a­­lább következő .Kliegle czn­nji tudósításra. — 1. .1498ik lapján foglalt jegyzéknek. A 81, 82, 83, 84,85,87, 91 ik czikkek mutatis mutandis fordításai ugyanazon munka 194, 195, 196, 197, 198, 200ik czikkeinek; nem külön­ben a 303ik lapon álló bankróli jegyzék szórni szóra for­­díttatott le Springer említett kötetének 199ik czikké­­ből. Azonban ezért mit sem veszt értékéből sz­­ál becses munkája, mert noha Csokonai Vitéz Mihály mondja, hogy ő jobban szeret lenni középszerű originál, mint el­ső­rangú fordító , jelen esetben még­is megfordítva áll a dolog, minthogy positív tudományok mindig többékevésb­­bé egyedül plágium csillaga alatt derülhetnek u­jjászüle­­tési napvilágra. S így nem lehet sz­ urat gondolatorzó politikai apostollal összehasonlítni, kiről mondani szok­ták : ,,c’ est la Corneille de la fable.“ Záradékul óhajtom, hogy honát ismerni akaró min­den igaz magyar, helyet engedjen mindennapi kéziköny­vei sorában szerző ur munkájának. — Z­i­m­a János. A .fillin'* Silikat im­psiHétedé*. Diadalát ünneplé ma, reggel a csillagtan, midőn az általa jóslott jeles égitüinemény— a nagy napfogyatkozás azon pillanatban állott be, mellyre az kiszá­mítva volt. Én épen most jövök e jeles tünemény vizsgá- lásáról, ’s mindegyik, ki figyelmét rája fordította, ki ama varázsvilágot észrevéve, melly a föld minden tájaira több­féle lépcsözetben ki volt öntve, meg fog velem egyezni,, ha mondom , hogy ez égi jelenet meglepő valt és nagy­szerű , hogy a természet minden barátjára felejt­hetlen befolyást gyakorolt; hogy keblében nemes nagyszerű örö­met gerjesztett. A tünemény egészen megegyezett a mi előszámításunkkal; a kiss­égvizsgálói intézet helyszínén egészen teljes ugyan nem volt, de ollyan kis darabka ma­radt csak holdt­ól fedetlen, hogy a teljes elsötétedésnek határvonala a két­­testvérvárost akként vágta keresztül, hogy a budai vár éjszaki szélében, valamint annak éjsza­ki elővárosiban és a pesti Leopoldváros végében már bi­zonyosan teljes volt a fogyatkozás. Mi e tünemény csillagtani vizsgálatát illeti, sajnálat­tal kell mondanom, hogy kezdetét, noha derült volt az ég, semmikép nem tudám vizsgálni, mivel olly számo­san jövének látogatók ’s engem akkint körülfogtak, ’s minden kérésem daczára is olly zajt ütöttek, hogy figye­lésre gondolnom sem lehete. ’S nemcsak ajtókon jöttek ám némnellyek az intézet helyére, hanem falakon (leltdo­log Uraim), és sövényen másztak keresztül,’s míg a ven­dégek miveit tisztes része szerényen helyet és csendet en­gedett az égvizsgálónak tudományos foglalkodásra, sokan tolakodólag nemcsak a vizsgálásban, hanem a természet igaz barátit az élvezésben is gátolák. Emitt tiszta igazsá­got mondok, és sok érdemes, mivelt és tiszteletreméltó­n úr, kik intézetünket becses látogatásikkal ez­­alkalommal , szinte szerencsésnek, itt tanúim lehetnek. Végét a fo­gyatkozásnak még is porosan észrevevém, még pedig 8 óra 5/° 483/ю másodperczkor, mi az elhatározással pon­tos üszhangzatban áll. A természeti környűállásokra, mellyek e fogyatko­zást kisérték , nem figyelhetők, mivel egész időmet föle­­mész­ték csillagtani foglalkozásim. Legnagyobb elsöté­­tedéskor a látcsőben két­ holdhegyet olly tisztán is jól lát­tam , mint ez előtt még soha életemben. A holdat akkor igen szép, gyenge bihorpiros világöv körzé; azon vé­kony sarló pedig, melly a napból akkor még födetlen maradt volt, fehér fényben tündöklőit. Egyébiránt több érdemes in­tót, kik e tüneménynek minden mellékkörülmé­nyire gondosan figyeltek, hallám, hogy egy pár nagyobb csillag is látszott­, hogy a kutyák nyugtalanok voltak, hogy a fecskék igen alantas úgy­szólván földszinén repked­tek ide oda, hogy a kakasok szokott, éjjeli kukorikálásu­­kat hallatták és hogy a tünemény közép idején a lég­mérséklet tetemesül és érezhet,ö leg alább szállt; de mind ezt csak mások tapasztalásából tudom. Budán j­dul Sán 1842. Dr. Albert Ferencz, kir. égvizsgálói­ segéd. Ig­az it ile: Az 53. számú Tá­cza I czikkjében az 1. ha­sábban alulr­ól 3d. sorban olv .katholikusokés, ugyaly itta 3d. has. Isö sorában ,az£ kihagyandó. — Az 54d. számb Tiírcza Isö c­­ikk 2d. hasábban alulról Td. sorb ,számolhatnak 4 hely. ob. .számlálhatunk£. 450

Next